Szerző Téma: Olvastátok?  (Megtekintve 30528 alkalommal)

Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #30 Dátum: 2006 Január 02, 19:09:51 »
Gondolom nem nekem szántad a megjegyzést, csak úgy általánosságban, de...

Nézd, én vállalom, hogy érdekel a nukleáris témakör (és a hozzá kapcsolódó rakétatechnika és atombunkerek). Nyilván nem azért érdekel, mert jól szórakozok azon, mit művelt Wahington/Moszkva. Igazából nem tudom megmondani miért, de érdekel.

Nyilván én sem örülök annak, hogy 63-ig volt rengeteg atmoszférikus teszt, mely rengeteg ember életét tette tönkre, hogy Volt Hirosima, Nagaszaki. nyilván mocskos dolgonak tartom, hogy az ún. downwinders-eken lényegében kísérletezgetett Washington/Moszkva. Hogy több tízezer töltet halmozódott fel a hidegháború során. Hogy ezek leszerelése máig nem igazán megy, stb.

Annak sem, hogy a nukleáris elrettentő erő megléte óta emberi és műszaki hibák miatt már jópárszor sodródott a világ egy atomháború peremére... Ugyanakkor talán abban is van egy kis igazság, hogy a nukleáris elrettentés nagy szerepet játszott abban, hogy a NATO és a szovjetek nem esett egymás torkának pl. Európában (Bármennyire is reálisnak tűnt egy 3. VH akkoriban). Ez is érdekes fejezete a témának.

Igen, szörnyű és félelmetes egy atmoszférikus nukleáris teszt, ugyanakkor megvan a maga szépsége. Azt mindenkinek el kell ismernie, elég impresszív jelenség :) (ha azt gondoldod, hogy fejlövéses vagyok, te dolgod...)

Hmm egész kis esszé lett ebből :) Még véletlenül se gondolja senki sem, hogy mentegetni akarom magam. Csak nehogy már az ragadjon rám, hogy élvezkedek ezeken a robbantásokon ;D Azért ez egy jóval összetetebb dolog.


Nem elérhető Hornet

  • Ezredes
  • Hozzászólások: 2 228
  • A kedvenc Helyem a teto
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #31 Dátum: 2006 Január 02, 22:26:38 »
Hali

Nem tom letolteni sehogy mit csinaljak?

Minden repülő egyszer földet ér vagy így vagy úgy de földetér
:) 8)

Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #32 Dátum: 2006 Január 02, 22:38:06 »
A direkt linkkel sem?

http://media.spikedhumor.com/3418/Tsar%20Bomba%20-%20largest%20nucle ar%20device%20ever%20tested.wmv

Bocs ha próbáltad azzal is :) Én most néztem, müxik a link.


(Módosította Tomcat 2006.01.02. 22:28-kor)

Nem elérhető fonak

  • Szakaszvezető
  • Hozzászólások: 83
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #33 Dátum: 2006 Január 02, 23:48:15 »
Nem semmi, csak rakétára túl nagy volt, a Tu-95-ösnek meg nem sok esélye volt a célpont közelébe jutni vele. Amúgy a Doomsday Device-ról hallott valaki? Ez lett volna a kobaltbomba, amiből egy eltörölhette volna az emberi civilizációt. Állítólag az oroszok meg is akarták építeni, hajókon helyezték volna el, amik aztán mondjuk az atlanti és a csendes óceánon cirkáltak volna még a nemzetközi vizeken. Vagy meg is építették... Ez persze a végső fegyver lett volna, hisz az ellenséggel együtt pusztult volna el az az ország is aki beveti (de egy vesztésre álló atomháborúban a dögöljönek meg ők is velünk együtt logikával bevethették volna, vagy csak zsarolhattak volna vele).


Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #34 Dátum: 2006 Január 03, 00:28:47 »
Na és kinek a nevéhez fűződik a kobalt bomba ötlete? Szilárd Leó...



Becopyzom egy régebbi írásom kobaltbombás részét:

1950 elején Szilárd Leó hívta fel a figyelmet arra, hogy hamarosan megvalósítható lenne – legalábbis elméletben – egy olyan bombatípus, mely segítségével az élet lényegében leradirozható a Föld színéröl. A végítélet fegyverének nevezte ebböl kifolyólag.

Az elképzelés elég egyszerű: az egész földfelszínt megfelelően hosszan tartó gamma sugárzásnak kell kitenni. Ez elméletben megoldható megfelelő számú, megfelelő helyeken felrobbantott, módosított fissziós-fúziós-fissziós (termonukleáris) bombákkal.

Ezen bombák annyiban különböznének egy termonukleáris bombától, hogy a fúziós töltetet borító uránköpeny egy nem hasadó, de a fúziós neutronok hatására radioaktívvá váló anyaggal lenne helyettesítve (a kobaltbomba esetén a Co-60 -al). A kobalt ezen esetben jobb megoldás az U-238-nál, mivel:


    * az urán fissziója során keletkező radioaktív izotópok egy része igen rövid felezési idővel rendelkezik, s ezért veszélyességük elenyészik, mire szétterülnének a területen. Relatív rövid idejű óvóhelyi tartózkodással kivédhető a veszély.

    * sok hasadási termék ezzel szemben igen hosszú felezési idővel rendelkezik, mely miatt nem bocsájt ki intenzív sugárzást

    * végül a keletkező anyagok egy része nem is radioaktív


Ezzel szemben a kobalt felezési ideje – 5,26 év - szinte tökéletes. Ez ugyanis elég hosszú idő, hogy világszerte leülepedjen (Ehhez pár hónap/év szükséges.), mégis elég rövid ahhoz, hogy intenzív – gamma - sugárzást generáljon. (A relatíve hosszú felezési idő azért is fontos, hogy ellehetetlenítse a sugárzás jelentős csökkenésének kivárását óvóhelyeken. Kivéve persze a direkt ilyen hosszú időtartam átvészelésére kialakított atombunkereket...)

A kezdeti időszakban egy ugyanolyan hatóerejű fissziós-fúziós-fissziós bomba sokkal nagyobb mennyiségű gamma sugárzást kibocsátó anyagot produkál, de az idő múlásával változik a helyzet:

Ugyan az első órában egy hagyományos termonukleáris bombából származó gamma sugárzás intenzitásá 15000-szer nagyobb, de egy hét múlva már csak 35-ször akkora. Fél év elteltével pedig már egyenlő egy kobalt bombáéval. Innét kezdve drasztikus sebességgel változik a helyzet: 1 év elteltével a kobalt bomba okozta sugárzás nyolcszor intenzívebb. Az 5 éves felezési idejét elérő kobalt sugárzásának intenzívitása pedig már 150 szerese egy hidrogén bomba termékeinek. (Ekkora ugyanis a H-bomba rövid felezési idejű, intenzív sugárzást generáló izotópjai már elbomlottak volna, a nagy felezési idejűek pedig nem generálnak intenzív sugárzást.)

Ilyen típusú bombák elvileg nem készültek. Amúgy ha belegondol az ember, szinte kivitelezhetetlen is lenne az elképzelés, hiszen iszonyatos mennyíségű kobaltra lenne szükség. Miért is? Számoljunk akkor egy kicsit!

A Föld szárazföldjeinek területe cirka 148 millió km2. Tételezzük fel, hogy négyzetkilométerenként mindössze 1 gramm Co elegendő. Ez 148 tonna kobaltot jelentene. És 1g/km2 szerintem biztos nem lenne elegendő... Szóval ez szerencsére kivitelezhetetlennek tűnik számomra :)


(Módosította Tomcat 2006.01.03. 00:32-kor)

Nem elérhető Buzz Lightyear

  • Alezredes
  • Hozzászólások: 1 107
  • A végtelenbe, és tovább!
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #35 Dátum: 2006 Január 03, 12:38:46 »
Tomcat!
Nem volt semmi mögöttes tartalma a megjegyzésemnek, csak annyit mondtam, amennyit gondoltam. De lehet, hogy kicsit rosszul fogalmaztam, inkább úgy kellett volna mondanom, akit érdekel, nézze meg. A magam részéről pontosan olyannak tartom, mint egy dokumentumfilmet egy haláltáborról. Lehet, hogy megnézem, azért, hogy tudjak róla, milyen volt. Egyébként az impresszív szó, amit használtál, nagyon találó, mert érzelmileg semleges. A szép már nekem egy kicsit más tészta. Mondjuk akkor tudnám szépnek nevezni, ha pl. a Holdon próbálták volna ki. Mivel nem ott történt, én az impresszívnél maradok.

A végtelenbe, és tovább!

Nem elérhető Liverbird

  • Ezredes
  • Hozzászólások: 2 882
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #36 Dátum: 2006 Január 03, 19:03:18 »
Én úgy vagyok vele hogy egy atomrobbanás szép. Persze e mellett a hatása ugyanúgy szörnyű marad. De az esztétikát és a morális dolgokat simán szét lehet választani, talán szét is kell. Ezért lehet szép, egy ilyen dolog.

Az amerikai gépek is jól tudnak manőverezni, nem csak az oroszok!!!

Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #37 Dátum: 2006 Január 04, 08:35:13 »
Utolsó útjára indult a napokban a Charles de Gaulle által 1997 őszén leváltott Clemenceau hordozó. Franciaország még 2003 során adta el ócskavasnak ám a Greenpeace és 3 másik környezetvédelmi csoport hónapokon át sikeresen blokkolta a szállítás megkezdését, arra hivatkozva, hogy az indiai munkások nincsenek felkészülve a hajó azbeszt szigetelésének eltávolítására.

A francia bíróság múlt év végi döntése alapján az üzlet teljesen legális, nem merültek fel komoly kétségek a 4 csoport végett. Ezen felül megjegyzendő, - nyilatkozta egy másik környezetvédelmi csoport - hogy az azbeszt szigetelés cirka 90%-t a francia kormány - az európai hajózás történetében egyedülálló módon - már eltávolította.

Az öreg hordozó vontatása az indiai Alang-ba, a világ legnagyobb hajóbontójába várhatóan két hónapot vesz majd igénybe, mialatt a Greanpeace aktivisták 300 méternél jobban nem kozelíthetik meg a hajót.


Nem elérhető Buzz Lightyear

  • Alezredes
  • Hozzászólások: 1 107
  • A végtelenbe, és tovább!
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #38 Dátum: 2006 Január 04, 17:41:47 »
Meg különben is kit érdekel, ha néhány indiai munkás meghal rákban. :(  Sajnos ez is része a hozzáállásnak.

A végtelenbe, és tovább!

Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #39 Dátum: 2006 Január 04, 17:54:48 »
Hát igen, sajnos :( NGC-n vagy Discovery-n volt tán régebben egy film erről az Alang-ról. Nagyon durva állapotok vannak ott :|


Nem elérhető Buzz Lightyear

  • Alezredes
  • Hozzászólások: 1 107
  • A végtelenbe, és tovább!
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #40 Dátum: 2006 Január 04, 18:08:26 »
Úgy általában Délkelet-Ázsiában durva állapotok vannak. Épp erről beszéltek valamelyik reggel a tévében, valaki megkérdezte, hogy képes-e versenyezni az EU Ázsiával (Kína, India), és erre egy (szerintem) nagyon értelmes ember azt mondta, hogy rossz a kérdés. A kérdés az, hogy kell-e versenyeznünk velük, mert biztosan nem tudunk, de talán nem is kéne akarni velük versenyezni. Az emberélet nem számít, a környezet nem számít, tulajdonképp semmi se számít. Amúgy épp ezért nem versenyképes az EU az USA-val szemben se.

A végtelenbe, és tovább!

Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #41 Dátum: 2006 Január 06, 14:32:32 »
Tájföld 10 CN-235 könnyű teherszállító gépet vásárolt Indonéziától. Ebből 6 gép a Védelmi Minisztérium a maradék pedig a Földművelésügyi Minisztérium tulajdonába kerül. Az indonéz Dirgantara eredetileg barter szerződést ajánlott, ám a tárgyalások vége az lett, hogy Tájföld inkább készpénzben fizeti ki a 200-220 millió Dolláros számlát.

A CN-235 Indonézia és az EADS-CASA közös fejlesztése, - a gépet a CASA és a Dirgantara külön-külön gyártotta és forgalmazta - melyet számos ország repül, sokféle feladatkörben. Az 1988 óta hadrendben álló típusból 230 került legyártásra.


Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #42 Dátum: 2006 Január 06, 18:15:05 »

[img]http://militarypapers.hu/staff/news/Humvee.jpg hspace=5 vspace=5 align=right width=267 height=200]Egy korábbi hírünkben már írtunk a Darpa 2., igen sikeresnek nevezhető Grand Challange versenéyről ($25 millió USD, Mojave sivatag, robotvezérlésű autók. Nem rémlik? Olvasd el ezen hírünket)

A tavaly őszi sikeren és megoldásokon felbuzdulva egy újabb verseny ötletével álltak elő a Pentagonnál. Az Armor Challange meghírdetésével abban bíznak, hogy egy sorozat lőteszt végül meghozza a gyümölcsét és valakik előállnak egy olyan módszerrel, mely ugyanolyan hatékony a 7.62mm-es (standard (ak-47) és páncéltörő lövedék) és a 12.5mm-es (.50) lövedékek megállításában, mint az RHA (rolled homogenous armor - hengerelt páncélzat), ám annál 50%-al könyebb. Ezek az elsődleges követelmények. Másodlagos követelményként nem árt, ha még olcsóbb is az RHA acélnál. Idézet a kiírásból:

A résztvevőknek várhatóan 3 18x18 inch-es panelt kell biztosítaniuk mindhárom veszélyforrás ellen. Elfogadott, hogy a különböző veszélyforrásokkal szemben különféle paneleket nevezzenek, ám azon konfigurációk, melyek mindhárom veszélyforrás ellen egyszerre nyújtanak védelmet, nagyobb eséllyel indulnak...

A program ideje alatt a tesztekre rendszeresen (negyedévente) kerül sor. A teszt után a csapat teljesítménye 2 szempontból lesz értékelve: 1.) a potenciális súlycsökkenés, 2.) a tömegtermelés várható költségei.

A Grand Challange-el ellentétben - mely végső soron robotizált szállítókonvojok megvalósításához nyújt segítséget - az Armor Challange egy jóval akutabb problémára keres megoldást: az afganisztáni és iraki tapasztalatok alapján sürgős igény van egy, a jelenleginél jobb páncélzat kifejlesztésére. Az elkövetkező évek a mainál sokkal-sokkal könyebb páncélzatot hozhatnak. Ugyanakkor a program egyben túl is mutat ezen a feladaton, hiszen a súlycsökkentés például a 70 tonnás Abrams tank utódjának szánt jármű súlya a jelenlegi elképzelések szerint mindössze 24 tonna. Ezen hatalmas súlycsökkenés jelentős részét jóval könyebb, ugyanakkor erősebb páncélzat formájában képzelik el.


Nem elérhető ihobpg

  • Főtörzsőrmester
  • Hozzászólások: 317
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #43 Dátum: 2006 Január 06, 19:39:10 »
24 tonna? azért azt a 65 tonnányi uránbetétes páncélt kíváncsi lennék, hogyan akarják leváltani ugyanakkora vagy nagyobb passzív védelem helyett. Kompozit-műanyag páncéllal(?), ez érdekelne...


Nem elérhető Tcat

  • [Mezey Béla]
  • Vezérezredes
  • ****
  • Hozzászólások: 1 941
  • Főszerkesztő
    • Profil megtekintése
Olvastátok?
« Válasz #44 Dátum: 2006 Január 06, 20:01:39 »
Szerintem őket is igencsak érdekli... ;D A Grand Challangre is brutál dolgokat dobtak össze néhány egyetem. Valszeg előbb utóbb itt is lesz valami eredmény. No valszeg nem az Abrams utód páncélzata, de...