Hátőő, egy megszaladó reaktor talán eléggé befűtene annak a hatalmas mennyiségű jeges víznek
No, ám mivel magam sem ismertem a pontos procedúrát, így most utánanéztem egy picit.
Amit találtam anyagot, az egy bizonyos Richard Sharpe-tól származik származik, még 1988-ból. Royal Navy tengós, az írás szerint 2x járt a jég alatt. 1962-ben egy vén csataló D/E tengó torpedósaként, később meg egy SSN kapitányaként.
Konkrétan ebben az írásban van benne egy tőle idézett rész:
http://naval.review.cfps.dal.ca/forum/view.php?topic=46 (apropó érdekes kis szösszenet az egész írás, nem csak az idézett rész)
Kiemelném belőle a jégáttörés részt. Mondjuk nem ferül ki, hogy specifikusan atomtengó, vagy nem, DE szerintem ugyanannak kell lennie a folyamatnak.
If you plan to surface it may take well over 12 hours to find a suitable polynya or thin area of ice. Once found, you traverse backwards and forwards measuring ice thickness by sonar and calculating the speed of the local ice drift. Having found a bit you think you can break through, you manoeuvre the submarine to match the drift, normally less than 1 knot in speed, and very slowly inch upwards until the fin casing is just below or resting against the ice canopy. Then you partially blow the water out of the main ballast tanks creating a few tons of positive buoyancy which cracks the ice and drives the fin through and into the open air. At this stage you can put up a periscope with its heated top window to check for aircraft, polar bears or lost Arctic explorers. If for any reason you want to open up the conning tower, for instance to replenish the stored high pressure air you may have used to surface, or hoist a flag for PR photographic purposes, you have to hope that there isn't half a ton of ice sitting on the top hatch because if there is you are going to have to go through the whole surfacing procedure again.
To dive, you proceed with equal caution destroying your positive buoyancy and descending vertically until the whole submarine structure has cleared the canopy.
A lényeges rész gyors magyar fordítása:
Ha a felszínre akarsz emelkedni, akkor akár jóval több mint 12 órába is telhet egy megfelelő polynya, vagy vékony jégréteg felkutatása [polynya: befagyott területen belüli, nem befagyott rész - nem tudom magyarosított szakszava van-e/mi az]
Ha megvan, akkor oda-vissza haladva szonárral felméred a jég vastagságát és megállapítod a helyi sodródási sebességét. Ha megvan az áttörhetőnek ítélt terület, akkor nagyon óvatosan a jégpáncél aljához manőverezel, egészen addig, míg a torony nagyon közel nem kerül hozzá, vagy egyenesen éppen nekifeszül.
Ezután részben kiüríted a fő ballaszttartályokat, mely során keletkező extra felhajtóerű megrepeszti a jeget és áttolja a tornyot a jégen.
...
Mi okozhatja, hogy adott esetben megolvadtnak tűnik a jég a tengó körül? Nos, igazándiból passz.
Eleve igyekeznek a lehető legvékonyabb rétegen áttörni. Ahol lokálisan talán eleve melegebb a jég alatti víz, ami kicsit besegíthet egy kevéske olvadásba áttörés után, illetve nemtom milyen hőmérsékletű a ballaszttartályokban lévő víz. Nyilván nem fűtött, ám valószínűleg ha csak egy kicsit is, de melegebb lehet, mint a tengó körüli víz. Így talán szintén közrejátszhat benne.
