HÍRHALOM: 2009. 16. hét
Az amerikai Boeing megpróbálja erősíteni pozícióját Indiában. Már sikerült egy kicsit megvetni a lábukat az országban a P-8-as tengeri járőrrepülőgéppel. Most a Boeing egy helikopter divíziója lendült támadásba. 22 darab AH-64-es Apache harci helikoptert, és 12 darab CH-47 Chinook nehéz helikoptert próbálnak meg érétkesíteni az országban. Persze mindezt nem véletlenül teszik. Múlt év júniusában hét gyártó részvételével már elindult egy tender, amelyet később töröltek. Egy friss tendert hamarosan ki fognak írni, az április/májusi parlamenti választások befejezése után, és az Boeing ezen próbál meg majd győzni.
Problémák jelentkeztek a legújabb amerikai repülőgép-hordozó a USS George H.W Bush próbáinál. Bár a meghajtásról két atomreaktor gondoskodik, vészhelyzet estére négy darab dízelgenerátor is beépítésre került a hajótestbe. Ezek a reaktorok nem üzemelése estén látják el a hordozó főbb rendszereit villamos energiával. Ezek közül kettőben találtak egyelőre azonosítatlan anyagot. Az olajszármazéknak tűnő valami vizsgálata folyamatban van, mindez késleltetheti a USS George H.W Bush szolgálatba állítását.
Mexikó haditengerészete egy CN-235 MP járőrrepülőgépet vásárol. A 16 tonnás CN-235MP nyolc órán keresztül maradhat a levegőben, fedélzetén akár négy tonnányi rakománnyal. Egy szállító változatú CN-235-ös 23 millió dollárt kóstál, a tenger feletti járőrözésre alkalmas változat létrehozására még további 10 millió dollárt igényel. Mexikó jelenleg két E-2C radarrepülőgépet, hét tengerészeti keresőradarral felszerelt C-212 PM-t, és két optikai rendszerekkel ellátott Caravan 208B-t használ a hozzá tartozó tengerrész felügyeletére. A mexikói gépek a drogcsempészek elleni küzdelemben töltenek be fontos szerepet.
A kínai légierő 30. ECM ezrede, mely Sanghaj közelébe állomásozik, nemrégiben egy új Y-8-as gépet kapott. Az ezred feladat a polgári, és a katonai kommunikációs rendszerek zavarása, illetve elektronikus hírszerzés. A ezred állományában jelenleg több mint egy tucat elektronikus hadviselésre átalakított repülőeszköz található. A gépek belső részében található elektronikai eszközök túlnyomó része külföldről származik. Fő tevékenységi területük Tajvan mellet Japán.
A Northrop Grumman, és a NAVAIR specialistáinak csapata három F-5F Franken-Tiger repülőgépet épített az U.S. Navy részére. A Svájcból beszerzett F-5-ösök ugyan jó állapotban vannak a további üzemeltetéshez, azonban a kétüléses F változatból kevés állt rendelkezésre. Éppen ezért a három legjobb állapotban lévő öreg ex-Navy-s F-5F mellső részét illesztették össze ex-svájci F-5E-k középső, és hátsó szekciójával.
Irán azt tervezi, hogy a régió legnagyobb hajó, és repülőgép építő nemzete lesz. Persze mondanom sem kell a tervekben katonai felhasználásra készülő járművek szerepelnek. Szeretnék a térség legnagyobb rombolóit, és legkorszerűbb tengeralattjáróit megépíteni. (Azt eddig még nem közölték hol is húzódna a régió, és a térség határa.) Az Azarakhsht és a Saeqeht harci gépeik tömegtermelést is szeretnék végre megindítani, még ebben az évben. Ezenkívül bejelentették egy 1000 kilométeres hatótávolságú UAV kémrepülőgép gyártásának megkezdését is. Nemrégiben egy igen jó minőségű fotó is megjelent az egyik új iráni UAV-ról. A képen létható gép kísérteties hasonlóságot mutatott az izraeli fejlesztésű Heron 1-essel. Olyannyira, hogy még a kép készítésének szöge is megegyezett! Az iráni hírügynökség oldaláról a fotó azonnal eltűnt, amint egy izraeli cikk felhívta a figyelmet a nagyfokú hasonlóságra.
[attachimg=1]
Izraelben továbbra is folyik a vita az F-35-ös rendszeresítéséről. A beszerzést ellenzők fő érvei a gép magas beszerzési ára, valamit az, hogy a jelenleg meglévő technikával (F-15I, F-16I) is még jó ideig képesek lehetnek a térség vezető katonai szerepének birtoklására. A saját gyártású elektronikai berendezések integrációjának hiánya is ezt az oldalt erősíti. Mivel így munkahelyek megszűnésével is számolni kell. Ezek a módosítások azonban tovább növelhetik, akár 100 millió dollárra egy-egy F-35-ös árát. Az F-35-öst pártolók az orosz S-300-as légvédelmi rendszer térségben történő megjelenésének ellensúlyozására szeretnék hazájukban látni a lopakodó repülőgépet. Szerintük a gép megjelenése ugyanakkora, ha nem nagyobb előnyt jelente az ország számára, mint annak idején az első F-15-ös vadászgépek beszerzése. A vita még ki tudja meddig tart.
Más gondokkal kell majd megküzdeni az amerikai haditengerészetnek, ha minden a legutóbbi tervek szerint alakul. Ugyanis a megszorítások miatt kevesebb Super Hornet, és Growler állhat majd szolgálatba, mint kellene. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az F-35 Lightning II C változata kapta a legkisebb prioritást a három változat gyártásában. Ha a régebbi A-D Horentek strukturális gondjai a jövőben megint előjönnek, és emiatt néhányukat ki kell vonni a szolgálatból, bizony nem lesz majd elég gép 10 repülőgép-hordozó állományának kiállításához sem. A 85 EA-18G-re is mindenképpen szükség lenne, hiszen az utolsó EA-6B Prowler 2012-ben kivonásra kerül, és a Growlerek szolgálataira a légierő is igényt tarthat majd a jövőben.
