A hajtóművek működéséről

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 717
2 464
113
Egy kis video összeállítás egyik szívem csücskéről a Sabre hajtóműről.












 

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 717
2 464
113
Nem tudtam hova linkelni ezt az érdekes bejelentést az Ion hajtóművekről.





http://inhabitat.com/mit-developing-ionic-wind-thrusters-as-efficient-alternative-to-jet-engines/
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Hogy nyomtatnak egykristályszerkezetű alkatrészeket? Vagy az már nem lényeges?
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 475
113
De nem az egész hajtómű készül abból, lehet minden másra jó ez a megoldás is.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Lehet, csak pont abban lenne a nagy üzet és az áttörés, hogy az egykristályokra találjon már ki valaki valamit, mert lassú, bonyolult, nehéz és drága ezeket gyártani.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
http://rostec.ru/en/research/project/3083
http://arc.uta.edu/research/pde.htm
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Nem katonai, de hajtómű, és ha értékes meg működő technológia akkor biztosan máshol is használni fogják. A Pratt & Whitney a hajtómű első és hátsó részének eltérő ideális forgássebességére talált megoldást, így csendesebb és takarékosabb (civil) hajtóművet sikerült készíteniük.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Nem katonai, de hajtómű, és ha értékes meg működő technológia akkor biztosan máshol is használni fogják. A Pratt & Whitney a hajtómű első és hátsó részének eltérő ideális forgássebességére talált megoldást, így csendesebb és takarékosabb (civil) hajtóművet sikerült készíteniük.
Igen, már jó néhány éve ezen dolgoznak, és ha sikerül, az elég nagy dobás lesz. Az egyetlen lényeges kérdés, hogy a két forgórész között beépített áttételház fogaskerekei és csapágyai, valamint a kisebb, de magasabb fordulatszámon üzemelő "meleg" részei kibírnak-e különleges bánásmód/karbantartás/csere nélkül legalább annyi üzemórát, mint a hajtómű más részei. Ha igen, akkor bejön nekik a nagy üzlet, ha nem, akkor az extra karbantartási igény költségei agyoncsaphatják az egész koncepciót. Ha sikerül, akkor az utas és teherszállításban hozhat újdonságot, én erősen drukkolok nekik!! :)
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Ha katonai gépek hajtóműveinél is elkezdik használni a megoldást, ott talán a megnövekedett szervízigény nem lesz akkora probléma, mint amekkora előnyt hoz a kisebb zajjal meg az alacsonyabb fogyasztással. Mondjuk valamivel nehezebb és hosszabb is lesz egy ilyen hajtómű, mert az a kapcsolószekrány ott középen a hagyományosoknál nincs.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Ha katonai gépek hajtóműveinél is elkezdik használni a megoldást, ott talán a megnövekedett szervízigény nem lesz akkora probléma, mint amekkora előnyt hoz a kisebb zajjal meg az alacsonyabb fogyasztással. Mondjuk valamivel nehezebb és hosszabb is lesz egy ilyen hajtómű, mert az a kapcsolószekrány ott középen a hagyományosoknál nincs.
Katonai/harcigép-hajtóműveknél nem nagyon lenne előnyös, mert ott alig nagyobb a ventilátorfokozat átmérője a meleg részekhez képest, tehát nem probléma az azonos fordulatszám, és a túl nagy kétáramúsági fok se követelmény. Itt elsőrendű követelmény az abszolút tolóerő nagysága, a mindenkori stabil működés hirtelen gyorsításoknál és gázlevételnél, gyors magasság-változásnál, nagy túlterhelések mellett is (egy áttételmódosító meghajtásháznak az ilyen terhelések nem tesznek jót!), rövid felgyorsulási idő, a többi követelmény csak ezek után. A csendes működés meg egy utánégetős hajtóműnél... ??? Na ne már.... :)
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 176
113
A túl nagy kétáramúság inkább átok, mint áldás az utánégetős katonai hajtóműveknél. A ~0.6-0.8 feletti kétáramúsági fok a mai hajtóművek világában szinte semmi, az utánéegtősöknél már nagynak számít és az a baj velük, hogy ekkora bypass levegőáramnál már nem lehet a levegőt csak a forszázskamra hűtésére használni, ezt így ahogy van bevezetik az utánégetőhöz, ami papíron nagyobb teljesítményt ígér, hiszen relatíve hideg levegővel táplálják meg a rendszert.
Azonban az ilyen nagy kétáramúság esetén az utánégetés nyomásnövekedése egész egyszerűen visszafojtja a ventilátort, mivel nincs közben ott a turbina és a tüzelőtér, a fan szekció nyomásviszonya pedig még alacsony.
Igazán gyors forszázskapcsolás inkább az egyáramú, illetve a rendkívül kis (0.3 - 0.5) kétáramúsági fokú hajtóművekre jellemző, mint a Gripené, F-15E Stike Eagle-é, Rafale, Eurofighter, Szu-27, MiG-29... miegyéb
Az utasszállító Boeing 737-200-as hajtóművéből, az ~ 1.4 kétáramúsági fokú JT-8D-ből kifejlesztett Volvo RM-8-as hajtóművek is 0.9 körüli bypass aránnyal rendelkeznek, hogy egyfelől javítsák a nagy magasság - nagy sebesség területén a karakterisztikát, másfelől a pompázsjelenség veszélyét csökkentsék, hiszen nagy kétáramúságnál csak lassan fejlődhet fel a forszázs nyomásviszonya a kompresszor fan részének fojtása nélkül.

És most nézzünk meg pár ellenpéldát, ahol a kétáramúság 1 felett van, a hajtómű gyorsulása meg nincs az egekben.
Tornado, Rolls Royce RB199, kétáramúság 1.1, azonban adott három forgórész (vadászgépek világában egyedülálló), ezek kontra rotálnak, szóval mindent igyekeztek megtenni a pompázs kivédésére és még a precesszió elkerülésére is gondoltak:
A teljes utánégtéshez viszont előbb a belső körre dolgozó minimál fáklya stabil működésére van szükség, földön álló helyzetben. A fék felengedése után (közben) mehet a maximális utánégetés, a guruló gépbe áramló levegő és az egyenletes utánégetés együttesen már nem fojtja vissza a fan szekciót:


Tu-22M3, NK-25-ös hajtómű, kétáramúság ~1.3, az alapjárattol a maximál forszázsig a földi felgyorsulási idő 18 másodperc. Egy bombázónak még nem akkora gond. Eredmény? Közel 110kN az utánégetés tiszta teljesítménye, összehasonlításképp, egy átlagos vadászgépnél a 70 - 110kN tolóerő kategóriában kb. 30-40 kN plust ad a forszázs. A 120-160 kN tartományban ez 40 - 60 kN, az F-35-ösnél a közel 200kN-ból az utánégetés teljesítménye kb 70 kN.
Jól megfigyelhető a típusra jellemző "óvatos" forszázs felépülés, először a belső kör, utána lassan kerül begyújtásra a külső, illetve a teljes szekció:


Ez a megoldás az NK-144, illetve az NK-22 hagyatéka, melyek az egykor volt NK-6 "ducted burning" elvét vitték át a valós gyakorlatba:

NK-6
nk6-cut.gif


nk6_01.jpg


Az elv egyszerű, csinálünk két külön párhuzamos áramot, az egyik egy gázgenerátor, a másik pedig egy fan (idáig semmi szokatlan, hiszen a mai, modern hajtóművek 99.9%-a ilyen), de az utánégetést a nagy kapacitású, hideg levegővel tápláljuk meg, míg a belső kör a turbina után szabad kiáramlású, nem fojtja vissza a gázáramot az forszázs. Nagyon jó az elv, ilyen volt az amerikai Pratt&Whitney JTF-17-ese is:

file.php


A baj csak az volt, hogy a már említett pompázshajlam miatt hímestojásként kell bánni az utánégetés kapcsolásakor.
Az NK-144 és katonai változata az NK-22 már némiképp hagyományosabb, de a metszetükön itt is látszik, hogy a bypass kör komplett saját utánégetőt kapott, azaz az erre a körre dolgozó fan-nak nagyon stabilan kell forognia, mikor rádörrentik a fáklyát:

nk144_01.jpg


És az NK-22:

nk22-cut.gif


A leszármazottjukról, az NK-25-ről csak ilyen hevenyészett ábrát találtam nagy hirtelen:

nk25_draw.jpg


Tu-160-as, NK-32, kétáramúság 1.4, azonban a nyomásviszony 28, három a forgórészek száma, van elektronikus vezérlés is, az utánégetés pedig három külön üzemmódon választható, de a felgyorsulás itt se világrekord (és a gép csak a második forszázzsal indul, a maximálisat nem is kapcsolja):


Itt láthatunk egy maximális utánégetéses startot, a fúvócsövek teljesen nyitottak, a részterhelésre jellemző sárgásbarna nitrogén-dioxid füst megszűnik, az égés a lehetőségekhez képest már közel tökéletes, azonban a rezsim elérése akkor is csak hosszú időt vesz igénybe:


Végül a rekorder. B-1B, General Electric F101-es hajtóművel, kétáramúság 2.0. Az utánégetővel elért teljesítmény 136kN, ebből a forszázs 60kN-t tesz ki, a földi felgyorsulás itt se valami eget rengető, de azért gyorsabb, mint a paraméterek alapján várnánk. Ne feledjük, 26 körüli a nyomásviszony és az, hogy a nagynyomású égészóna a forszázskamra belső szekciójában helyezkedik el, adja meg a lehetőséget, hogy a külső áram visszafojtódásának veszélye csökkenjen.


Az F-15C/D F100PW220-as hajtóműve ezekhez képest villámgyorsan kapcsol fáklyát:


Végezetül példának egy igazán alacsony kétáramúságú F100PW229-es, amint 4-5 másodperc alatt alapjáratról felfut a maximális utánégetésig.
0.3-as kétáramúsági fok, 11 fokozatú utánégetés, FADEC vezérlés. Ez a vadászgépek világa, bárhogy is prognosztizálták a 60-as években egyes teoretikusok, a harcászati repülőknél az 1 feletti kétáramúság nem tudott elterjedni:

 
M

molnibalage

Guest
Tu-22M3, NK-25-ös hajtómű, kétáramúság ~1.3, az alapjárattol a maximál forszázsig a földi felgyorsulási idő 18 másodperc. Egy bombázónak még nem akkora gond. Eredmény? Közel 110kN az utánégetés tiszta teljesítménye, összehasonlításképp, egy átlagos vadászgépnél a 70 - 110kN tolóerő kategóriában kb. 30-40 kN plust ad a forszázs. A 120-160 kN tartományban ez 40 - 60 kN, az F-35-ösnél a közel 200kN-ból az utánégetés teljesítménye kb 70 kN.
Itt most fékpadi értékekről beszélünk gondolom. A levegőben szuperszonikus tartomány közelében ez az arány nem változik meg?


Végezetül példának egy igazán alacsony kétáramúságú F100PW229-es, amint 4-5 másodperc alatt alapjáratról felfut a maximális utánégetésig.
0.3-as kétáramúsági fok, 11 fokozatú utánégetés, FADEC vezérlés. Ez a vadászgépek világa, bárhogy is prognosztizálták a 60-as években egyes teoretikusok, a harcászati repülőknél az 1 feletti kétáramúság nem tudott elterjedni:
Whoa... Mintha az F-15 könyv lektorálása te mondtad volna, hogy ok, hogy a külső szemlélő számára látszik a fáklya fényes és belobban, de a hajtmű valójában még nincs teljes fordulatszámon, az még odébb van. A fáklya belobban ~4 sec után, de tolóerő és a fordulatszám a 8. másodperc táján kezdi elérni a maximumot tengerszinten álló helyzetből indulva.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 693
32 366
113
Olvasgatva a fórumot mindig elő előjön az egykristalybol novesztett turbinalapatok gyartasmennyisegenek a problémája.
Ami problémának a valódi oka nem a hosszú gyártási időbe rejlik ahogy itt sokan gondolják. Ugyanis egy ontes során történő szabályozott hutesrel van szó (ami kozelse napokig vagy hetekig tart sőt valójában percekben mérhető) a valós probléma meg csak nem is a sok selejt legyartasa mert a technológia igen kiforrott és mivel robotizalt vagy a 99%a selejt az adott szerianak vagy közel 90%a nem. Azonos program végett. A valodi ok a civil szféra kiszolgálása ami 1000x 10000 x nagyobb felvásárló db számra mint a hadseregek. Ezért hogy a civil szfera kiszolgalasatol megvonjanak kapacitást kell igencsak borsos arat fizetni a lapatokert es ezert kell olyan sokat varni rajuk. (Termeszetesen minosegbeli kulombseg is van a ket lapat kozott de ez valojaban minimalis)
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 291
10 359
113
A Tu-144 D verziójának hajtóművéről olyan sokat nem találtam a neten.
Amit "tudok", hogy nincs utánégetője, amit - ha jól - sejtek, hogy a turbinafokozat után egy újabb kompresszor sor gyorsítja fel a gázáramot.
A fajlagos fogyasztása elég jó lett, de az élettartama a polgári közlekedés számára értelmezhetetlenül alacsony.
Remélem elnézitek nekem, hogy ezúttal nem szöszölök képbe illesztésekkel, csak linkekkel.

http://russianplanes.net/id174219

http://russianplanes.net/id1291

http://www.tu144sst.com/techspecs/powerplant.html

https://ru.wikipedia.org/wiki/РД-36

https://vk.com/photo-2548366_299129559
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 176
113
A PD-14-es jelen állapotában a legprogresszívebb, legmodernebb orosz hajtómű, ez nem vitás.
Azonban a nyugati megfelelői, a P&W 1000G Geared Fan, vagy a GE-Snecma CFM Leap messze előrébb jár, holott megoldásaiban a PD-14-es se rossz.
Csak épp a kiváló és a nyugatiakéval egyező geometriával bíró fan a PD-14-esen még teljesen fémből van, nyugaton már az ilyen karbonszálas kompozitból és titánból csinálják. Húsz éve.
Az MSz-21 első példánya is a PW hajtóművével lesz szerelve.
A PD-14-esre alapozott hajtóműcsalád a tervek szerint igencsak szerteágazó lesz, hiszen a PD-18-ashoz már az oroszok is geared fan megoldást akarnak, pedig abba még a PW bicskája is beletört. No meg maga a gear.

Jelenleg három élenjáró megoldás van és mind nyugati.
P&W geared fan: rendkívül ígéretes a fordulatszám csökkentett megoldásával, amivel minden másnál nagyobb kétáramúsági fokot értek el.
GE-Snecma CFM Leap: rendkívül nagy hőmérsékletet bíró kompozit megoldások a turbinában. Különlegesen magas üzemi hőmérséklet ellenére is nőtt az élettartam
Rolls Royce: Ultrafan, ami a világ első állítható szögű járó(!) lapátozású fan-ja, mint egy nagyon sok lapátos légcsavar.

Ezekhez képest a PD-14 egy jóval konvencionálisabb, ám mégis azt mondom figyelemre méltó új hajtómű, amire az oroszok alapozni kívánják a már említett PD-18-as geard fan mellett a Mi-26-os helikopterek ukrán Motor Szics (Lotarjev) 11300 lóerős D-136-os hajtóművét kiváltó PV-12-est ami 12 ezer lóerős lenne, illetve az An-124-es Ruszlan gépek szintén ukrán Lotarjev D-18T hajtóművét kiváltó PD-23-as, PD-24-es illetve a mégerősebb PD-30-as hajtóművét is.