Burevesztnyik / 9M730 Burevestnik / SSC-X-9 Skyfall GLCM (Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Phoenix

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2009. április 27.
552
1 246
93
9M730 Burevesztnyik nukleáris meghajtású csapásmérő robotrepülőgép (cirkálórakéta)
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
mármint a korlátlan hatótávnak.
Bármerről jöhet, mivel van hatótáv tartalék benne ahhoz hogy akármilyen ismert légvédelmi komplexumot jó nagy ívben kikerüljön, elmenjen szépen mögéd, és hátulról/oldalról érkezzen meg.
Hasznos ez...
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 314
13 350
113
Bármerről jöhet, mivel van hatótáv tartalék benne ahhoz hogy akármilyen ismert légvédelmi komplexumot jó nagy ívben kikerüljön, elmenjen szépen mögéd, és hátulról/oldalról érkezzen meg.
Hasznos ez...

Hasznos ez... mire is?
Max atomháborúban, azt meg kibeszéltük egymilliószor, hogy annak semmi értelme, az USA ICBMjei elhamvasszák a ruszkikat és vica verza enélkül is...
Hagyományos háborúban meg... oh wait, nuki hajtású, hogy is használod nukihajtású fegyvert hagyományos háborúban (ez nem atomtengó, nem indító, hanem a felhasznált platform), ami ha ráesik a cépontra szét is kenődik rajta? (ilyeneket te hagyományos háborúban nem lövöldözöl, mert ha a csapás után sugárzást észlel a megtámadott, a vezérkar kitér a hitéből)

Na bumm - egy újabb stratégiai nukieszköz, aminek semmi gyakorlati értleme, mert kutya sem akar orosz földre lépni, más esetben meg nem vetik be, mert az orosz föld keményré ég a válaszcsapásban...
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 726
80 534
113
Hasznos ez... mire is?
Max atomháborúban, azt meg kibeszéltük egymilliószor, hogy annak semmi értelme, az USA ICBMjei elhamvasszák a ruszkikat és vica verza enélkül is...
Hagyományos háborúban meg... oh wait, nuki hajtású, hogy is használod nukihajtású fegyvert hagyományos háborúban (ez nem atomtengó, nem indító, hanem a felhasznált platform), ami ha ráesik a cépontra szét is kenődik rajta? (ilyeneket te hagyományos háborúban nem lövöldözöl, mert ha a csapás után sugárzást észlel a megtámadott, a vezérkar kitér a hitéből)

Na bumm - egy újabb stratégiai nukieszköz, aminek semmi gyakorlati értleme, mert kutya sem akar orosz földre lépni, más esetben meg nem vetik be, mert az orosz föld keményré ég a válaszcsapásban...

A Burovesztnyik taktikai fegyver nem stratégiai.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 314
13 350
113
Stratégiainak ott az RSz-28 Szarmat meg az Avangard.

Nekem a taktikai/stratégiai megkülönböztetése az atomfegyvereknek valami HH csökevény-maradványa. Akkor még hitték, hogy szintjei vannak az atomháborúnak.
Vagyis a taktikainak számomra semmi értelme (egyik oldalon sem), stratégiainak annál inkább - mivel meg lett mondva, korlátlan válaszcsapás atomfegyver bárminemű alkalmazására.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

bat77

Well-Known Member
2015. január 13.
2 230
1 436
113

senki

Active Member
2018. július 27.
303
228
43
Gondolom a meghajtást sem osztották fel primer és szekunder részre, így a hajtómű ontja magából a rádióaktív szennyeződést. Hasznos ez... Valódi tömeggyilkos eszköz
 
  • Tetszik
Reactions: endre

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
Egy fegyverrendszerről beszélünk, nem célja az hogy környezetbarát legyen. Finoman szólva sem az ökológiai lábnyom az elsődleges tervezési szempont ezeknél a cuccoknál. A stealth borítás RAM része meg állítólag mérgező, nem kicsit, hanem nagyon. Érdekel valakit?
Így megy ez.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Tesztelni is kell a fegyvereket, reptetgetni, odahaza. Majd ahol megugrik a daganatos betegek száma tudni lehet, hogy ott járt Vlagyi csodafegyvere. Bevetni nem lehet, még hagyományos töltettel sem, ha nukleáris hajtómű van benne a bevetése nukleáris agressziót jelent. Másnak nem fog ártani csak maguknak.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Nettó baromság. Ha csak az a cél, hogy elérjék a torlóponti hōmérsékletet, akkor az esetleg vegyi úton is el lehetne érni, felesleges ez a nukleária bullshit.

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ekkora neutronfluxust az elektronika hogy visel el, mert azokat a részecskéket a szél nem fújja el, így pedig korlátlan hatótávolságot ígérni egy rendszernek, amely vezérlōegységének a tranzisztorait másodpercenként 10 a valahányadik (sok) nagyenergiájú, rácstorzító részecske csapkodja, hát...

Akkor most leszek az ördög ügyvédje.. A fenti

Aztán arról nem is beszélve, hogy a tolósugár-hajtómű meg minden, csak nem a béke szigete. Adott a legjobban igénybe vett rész és tesszük ki direkt sugárzásnak... A folyamatos nyugtalan égés és aerodinamikus hatások iszonyatos igénybevételt adnak az anyagnak, ez viszont erőteljesen redukálja a szóba jöhető anyagokat. Kerámia ilyen hősokk mellett kiesik. Maradnak a hőállós cuccok. Na itt fog el a fejfájás..

Ha neutron-fluxusnak teszel ki valamit (mivel lesz, mert elvileg a nukleáris bomlás melegíti a környezeti levegőt, a melegítés pedig a felszabaduló neutron ütközéséből jön létre, szóval..), akkor ott az alábbi dolgok történnek egy szerkezeti anyaggal:

- tegyük fel, hogy gyors neutronok vannak itt. Akkor az azt jelenti, hogy ezek a neutronok ütközni fognak a fém rácsszerkezetével. Ez az neutron addig roncsol a fémben, amíg az energiája a fém (illetve az ötvözetben lévő anyagok atomjainak kilépési munkája alá csökken).

- ha termikus neutron van, akkor annak meg annyi energiája van, hogy az anyagban lévő szennyezőkkel létesít szerelmi viszont.. Ez általában bór + neutron = lítium és hélium reakció lesz, vagy is anyagban gázbuborékok jönnek létre, amik a nyomása egyre jobban nő (mivel a neutron az ütközéskor energiát ad le, a rácsszerkezet meg ennyit vesz fel és emiatt az anyag melegszik, a gáztörvény meg nem alszik...) Ivánnak 2ppm-re kellene levinni a bórtartalmat.. Good luck

- az anyag a neutronfluxus hatására elridegedik, a szilárdsága nő, a szívóssága csökken, viszont ezt a szívósság-csökkenést részben kompenzálja a magas hőmérséklet

- besugárzás hatására az anyag duzzad (egy tolósugár-hajtóműnél ugye szintén gond..), a mérete egy alkatrésznek minden irányban megnő. Ennek az egyik oka az, hogy a becsapódó neutron kiüt atomokat - ott egy vakancia keletkezik, ezek pedig szépen üreggé alakulnak át. Az anyagban mindig van hibahely (ezek a diszlokációk) és ezek a hibahelyek sajnos "vezetik" ezeknek a hibáknak a mozgását. (egyszerű példával élve, ha egy folyosón kifeszítesz egy kötelet, akkor sötétben mindenki ott fog elbotlani...). Ez a hőmérséklet-határ az atomerőmű berendezésekben 250-600 fok (Pakson is így mérik). Ezen lehet segíteni amúgy, ha megnövelik a nikkel-tartalmat (szerintem ezt teszik, mivel a "klasszikus" hőálló anyagok mind nikkel-ötvözetek, bár a metallurgiában semmi sincs ingyen, a növelt nikkel-tartalom mellet megjelennek "nikkeles" kiválások (chi, laves, szigma), amik a duzzadást felerősítik.

- A fenti folyamatok általában 10000 órás nagyságrendnél jelentkeznek, de
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
folytatás:

- A fenti folyamatok általában 10000 órás nagyságrendnél jelentkeznek, de
- itt nincs moderálás
- a hőmérséklet magasabb jóval, mint 600 fok a diffúziós folyamatnál meg logaritmikus lépték van, szóval a 10000 óra adott esetben lemehet pár órára is 1000 fok környékén

A fentiek alapján - illetve a jelenlegi anyagismereti tudásom alapján a "korlátlanságot" minimum nem tudom elfogadni, és akkor a többiről nem beszéltem. Ha pedig erre az orosz ipar valóban képes, akkor az nem egy rakétába lenne beépítve, hanem gyorsított eljárásban kapnák érte a Nobel-díjat minimum két kategóriában, mert akkor az azt jelenti, hogy sikerült egy metallurgiai áttörést elérni, ahol az anyag kilépési munkáját fel tudták emelni, ami minimum új alapra helyezi a modern fizikát...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Nettó baromság. Ha csak az a cél, hogy elérjék a torlóponti hōmérsékletet, akkor az esetleg vegyi úton is el lehetne érni, felesleges ez a nukleária bullshit.

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ekkora neutronfluxust az elektronika hogy visel el, mert azokat a részecskéket a szél nem fújja el, így pedig korlátlan hatótávolságot ígérni egy rendszernek, amely vezérlōegységének a tranzisztorait másodpercenként 10 a valahányadik (sok) nagyenergiájú, rácstorzító részecske csapkodja, hát...

Akkor most leszek az ördög ügyvédje.. A fenti

Aztán arról nem is beszélve, hogy a tolósugár-hajtómű meg minden, csak nem a béke szigete. Adott a legjobban igénybe vett rész és tesszük ki direkt sugárzásnak... A folyamatos nyugtalan égés és aerodinamikus hatások iszonyatos igénybevételt adnak az anyagnak, ez viszont erőteljesen redukálja a szóba jöhető anyagokat. Kerámia ilyen hősokk mellett kiesik. Maradnak a hőállós cuccok. Na itt fog el a fejfájás..

Ha neutron-fluxusnak teszel ki valamit (mivel lesz, mert elvileg a nukleáris bomlás melegíti a környezeti levegőt, a melegítés pedig a felszabaduló neutron ütközéséből jön létre, szóval..), akkor ott az alábbi dolgok történnek egy szerkezeti anyaggal:

- tegyük fel, hogy gyors neutronok vannak itt. Akkor az azt jelenti, hogy ezek a neutronok ütközni fognak a fém rácsszerkezetével. Ez az neutron addig roncsol a fémben, amíg az energiája a fém (illetve az ötvözetben lévő anyagok atomjainak kilépési munkája alá csökken).

- ha termikus neutron van, akkor annak meg annyi energiája van, hogy az anyagban lévő szennyezőkkel létesít szerelmi viszont.. Ez általában bór + neutron = lítium és hélium reakció lesz, vagy is anyagban gázbuborékok jönnek létre, amik a nyomása egyre jobban nő (mivel a neutron az ütközéskor energiát ad le, a rácsszerkezet meg ennyit vesz fel és emiatt az anyag melegszik, a gáztörvény meg nem alszik...) Ivánnak 2ppm-re kellene levinni a bórtartalmat.. Good luck

- az anyag a neutronfluxus hatására elridegedik, a szilárdsága nő, a szívóssága csökken, viszont ezt a szívósság-csökkenést részben kompenzálja a magas hőmérséklet

- besugárzás hatására az anyag duzzad (egy tolósugár-hajtóműnél ugye szintén gond..), a mérete egy alkatrésznek minden irányban megnő. Ennek az egyik oka az, hogy a becsapódó neutron kiüt atomokat - ott egy vakancia keletkezik, ezek pedig szépen üreggé alakulnak át. Az anyagban mindig van hibahely (ezek a diszlokációk) és ezek a hibahelyek sajnos "vezetik" ezeknek a hibáknak a mozgását. (egyszerű példával élve, ha egy folyosón kifeszítesz egy kötelet, akkor sötétben mindenki ott fog elbotlani...). Ez a hőmérséklet-határ az atomerőmű berendezésekben 250-600 fok (Pakson is így mérik). Ezen lehet segíteni amúgy, ha megnövelik a nikkel-tartalmat (szerintem ezt teszik, mivel a "klasszikus" hőálló anyagok mind nikkel-ötvözetek, bár a metallurgiában semmi sincs ingyen, a növelt nikkel-tartalom mellet megjelennek "nikkeles" kiválások (chi, laves, szigma), amik a duzzadást felerősítik.

- A fenti folyamatok általában 10000 órás nagyságrendnél jelentkeznek, de
Ez egy Vought Pluto utánérzés.És remélem,vagyinkább gyanitom,hogy valójában nem atomhjtóművel próbálták ki a szerkentyűt.Igazábol már a Plútó program,a Nerva,és egy nemtom minéven tisztelt szovjet program is létrehozott működő atomhajtóművet a 60as években.De mindeggyik programot leállitották,mert mocskosmód sugárszennyezők,és teljessen értelmetlenek voltak.Nameg rohadt drágák.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
Nem korlátlan, de a jelenlegi hagyományos kémiai eredetű robotrepülőgépeknél azonos méretkategóriában nézve sokszoros a hatótáv. Pont elég arra hogy gyakorlatilag "korlátlannak" hívják, mivel a föld bolygó méreteit és a távolságokat nézve a gyakorlatban mindenre elég.
 

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
3 478
14 750
113
Nem vagyok sem "atomfizikus" sem pedig "kémikus", de gyanítom, valami félreértés, félrefordítás lehet a dologban. Ennek, így, szerintem semmi értelme.
Kérdés a közönséghez: nem lehet ez valami izotópos vagy nukihulladékos hajtómű, amely ugyan ígéretesen nagy hatótávot ad, de könnyen lehet nukinak nevezni?
Biztosan képesek kis méretű nuki hajtómű tervezésére/gyártására, de egy robotrepülőgépbe egyszerűen értelmetlen..... ha..... csak..... nem egy általános felderítési célú robotrepülő. Akkor volna értelme TALÁN a nuki hajtóműnek, mert ha a műholdak kampeca, akkor ilyenekkel akár az egész földgolyót le lehet fedni..
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Luthero

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Nem korlátlan, de a jelenlegi hagyományos kémiai eredetű robotrepülőgépeknél azonos méretkategóriában nézve sokszoros a hatótáv. Pont elég arra hogy gyakorlatilag "korlátlannak" hívják, mivel a föld bolygó méreteit és a távolságokat nézve a gyakorlatban mindenre elég.
lehet én vagyok megint a földhöz ragadt, de belegondolok, hogy az átlagos neutron ütközésre azt írják, hogy minden 250000 alkalommal ütközik, akkor egy félvezető p-n átmenetén ez azért egy komoly szám. Tegyük fel, hogy M3-al megy. Az azt jelenti, hogy kb. 1 órát üzemel. 1 órán át pedig üzemeltetni egy nyitott sugárforrásnál bármilyen félvezetős technikát.. Ha eltekintek attól, hogy brutális hűtést tudnak megvalósítani - a hőmérséklet megint a rákfenéje a félvezetőnek, mert a hőmérséklet növekedésével tönkremegy a félvezető réteg, de ok, legyen, hogy sikerült, még mindig ott van neutronsugárzás. Ha esetleg meg lehetne védeni tőle a rendszert - mondjuk elektromágneses teret hoznak létre mindenhol, ami elég erős ahhoz, "kiszórja" a becsapódó részecskéket, akkor az meg vak - kommunikáció nulla, se ki, se be.

Másrészt: Ezt a hasadóanyagos témát illene leárnyékolni önmagában. Egy Topol-t lehet nehéz megtalálni, ellenben egy sugárforrást igen. Ha hadászati célra használod, jó lenne, ha nehéz lenne felderíteni. Ezt vagy úgy csinálod meg, hogy a sugárzó anyagot árnyékolod (valamennyire). Az árnyékolás anyagai nehezek, emiatt nő a szerkezeti tömeged, a tüzelőanyag csökkenésével meg elmászik a súlypont. Ha meg ez nincs, akkor vissza az elejére.

Ha tippelnem kellene, akkor ez egy hatalmas blöff, mint anno volt az SDI. Ott is készültek tervek, meg tesztek, aztán valahogy nem lett belőle semmi.