Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
P
Pogány
Guest
Amikor az USA környezetvédelmi határértékénél lazább határértéket adnak meg, az már eleve gyanús...
P
Pogány
Guest
szemetek... 
A repülőgépekkel végrehajtott kémiai szúnyogirtás nagyon súlyos ökológiai kockázatokat rejt, hazánk többszáz településén mégis felszállhatnak a permetező masinák. Azonban a – legfeljebb átmeneti enyhülést hozó – idegmérget alkalmazó beavatkozás természeti következményei általában rejtve maradnak a nagyközönség előtt. Ezért nemrég szakemberek együttműködésével lezajlott egy vizsgálat, amelynek célja a Debrecen területén végzett légi szúnyoggyérítés valós, közvetlen hatásainak dokumentálása volt.
Lesújtó eredmény született: katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak és egyéb ízeltlábúak estek áldozatul a méregnek. Szúnyog pedig alig akadt közöttük.
greendex.hu
A repülőgépekkel végrehajtott kémiai szúnyogirtás nagyon súlyos ökológiai kockázatokat rejt, hazánk többszáz településén mégis felszállhatnak a permetező masinák. Azonban a – legfeljebb átmeneti enyhülést hozó – idegmérget alkalmazó beavatkozás természeti következményei általában rejtve maradnak a nagyközönség előtt. Ezért nemrég szakemberek együttműködésével lezajlott egy vizsgálat, amelynek célja a Debrecen területén végzett légi szúnyoggyérítés valós, közvetlen hatásainak dokumentálása volt.
Lesújtó eredmény született: katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak és egyéb ízeltlábúak estek áldozatul a méregnek. Szúnyog pedig alig akadt közöttük.
Nagyon mellélőtt a kémiai szúnyoggyérítés
Szinte minden rovart elpusztít, kivéve a szúnyogokat... A cikkben a szúnyoggyérítés következményeiről olvashatsz.
greendex.hu
Ezzel a témával haknizom 2 hónapja az önkormányzatnál, de a jelek szerint volt értelme, mert elkezdték/elkezdtük szervezni a teljes áttérést a biológiai gyérítésre.szemetek...
A repülőgépekkel végrehajtott kémiai szúnyogirtás nagyon súlyos ökológiai kockázatokat rejt, hazánk többszáz településén mégis felszállhatnak a permetező masinák. Azonban a – legfeljebb átmeneti enyhülést hozó – idegmérget alkalmazó beavatkozás természeti következményei általában rejtve maradnak a nagyközönség előtt. Ezért nemrég szakemberek együttműködésével lezajlott egy vizsgálat, amelynek célja a Debrecen területén végzett légi szúnyoggyérítés valós, közvetlen hatásainak dokumentálása volt.
Lesújtó eredmény született: katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak és egyéb ízeltlábúak estek áldozatul a méregnek. Szúnyog pedig alig akadt közöttük.
Nagyon mellélőtt a kémiai szúnyoggyérítés
Szinte minden rovart elpusztít, kivéve a szúnyogokat... A cikkben a szúnyoggyérítés következményeiről olvashatsz.
Lehet pl fecskehoteleket telepíteni, sárvevő területeket létrehozni nekik...
A közkeletű vélekedéssel szemben a fecskék gyakorlatilag nem fogyasztanak szúnyogot, mivel nagyon szűk intervallumban aktívak a fecskék és a szúnyogok. (Van nálunk fecskehotel is vagy 6-7 éve, de egyetlen lakója sem volt.)
Ha már minden áron szeretnénk valamit telepíteni, az a denevérodú legyen. Ők is sok egyebet fogyasztanak, de esetükben legalább kimutatható arányú a szúnyogok részesedése.
Ettől függetlenül mindkettő telepítését javasoltam első körben önkormányzati ingatlanokra, közterületekre. Akár lakossági pályázat révén a lakosokat is bevonva. (Még egyeztetés alatt vannak a projekt részletei.)
Elméletben.
"A csípőszúnyogok természetes ellenségeinél a köztudatban sok tévhit terjeng és a sajtóban is téves információk, terjednek. A békák és a fecskék nem számottevő ellenségei a csípőszúnyogoknak. Legfontosabb ellenségeik a vízben élnek (ha megfelelő életkörülményeket találnak): vízi poloskák, gőték, halak. Szárazföldön pedig az éjszaka vadászó denevérek táplálkoznak szúnyogokkal.
...
A Felső-Rajna völgyben nyakgyűrűzéses módszerrel végzett elemzés a molnárfecske (Delichon urbica) táplálkozásával kapcsolatban kimutatta, hogy a levéltetű volt a fő táplálékforrás júniusban, míg augusztusban a holyva bogár (Coleoptera) volt a leggyakoribb zsákmányállat, illetve az összesen 6761 rovarból – melyeket a madárfiókák táplálékából azonosítottak – csak 6 felnőtt tartozott a csípő szúnyogok (Culicidae) családjához. (Becker 2004)"
Forrás: http://www.varosgazda.tiszaujvaros.hu/images/stories/szunyog/Szunyog_ell.pdf
A fenti sorok szerzője Magyarország egyik legjobb szúnyogos szakembere.
Az biztos is, mert nem mértem le drogdealer-mérlegen
idióták...
Minek kellett felrobbantani?
Az Exxon Valdez is óriási baj volt, egy kétszer akkora hajó okozta ökológiai
katasztrófát egy sokkal csóróbb helyen ki fog mentesíteni :/
Minek kellett felrobbantani?
Az Exxon Valdez is óriási baj volt, egy kétszer akkora hajó okozta ökológiai
katasztrófát egy sokkal csóróbb helyen ki fog mentesíteni :/
vaaaa de szép 
"Egy éve világítottak az Árpád-hídon először a Dunavirágzás ideje alatt az ún kérészvédő sorompók. A Dunavirág a Duna endemikus kérészfaja, amely sokáig eltűnt a Duna magyar szakaszáról, lévén igen érzékeny a víz szennyezettségére. A szennyvíztisztítás magas fokozatainak kiépülésével és a nehéz-, illetve a vegyi ipar elsorvadásával együtt a Duna tisztulni kezdett, s ma már sokkal nagyobb bátorsággal lehetne benne nyílt vízi úszóversenyt szervezni, mint a Szajnában. A kérészek visszatértek, de “dunavirágéletűek”, rajzásukkor az utódnemzés sikeressége azon múlik, hogy a folyóba halnak-e bele a násztáncuk után, vagy a hidakon, aszfalton végzik. A víz feletti kompenzációs repülésüket a hidak és azok közúti világítása sajnos eltéríti. Az Árpád-hídon a korábbi rajzásokkor tömegével pusztultak el a Dunavirágok, s velük együtt a megtermékenyített petéik, azaz a következő nemzedék is. Kriska György és csapata egy olyan kék fényű terelőfényt fejlesztett ki, amely képes a víz fölött tartani a kérészeket, így megmenekülnek a peték. Ezt először Tahiban, a Tildy Zoltán hídon alkalmazták.
Budapesten a Tájépítészeti osztály Természetvédelmi csoportja készítette elő velük, a Budapest Közúttal és a BDK-val, valamint a vízi rendőrséggel együttműködve a kék fények kihelyezését az Árpád-híd pilléreire. Tavaly nem volt látványos a rajzás, mert az esős idő és a folyó magas vízállása nem kedvezett a tömeges virágzásnak. Idén azonban a napokban esténként csodálatosan virágzik a Duna. A kérészek védett állatok, ezért aki megszemlélné a virágzásukat, az tartsa magát a “mindent a szemnek, semmit a kéznek” elvhez."
-Városháza
www.facebook.com
"Egy éve világítottak az Árpád-hídon először a Dunavirágzás ideje alatt az ún kérészvédő sorompók. A Dunavirág a Duna endemikus kérészfaja, amely sokáig eltűnt a Duna magyar szakaszáról, lévén igen érzékeny a víz szennyezettségére. A szennyvíztisztítás magas fokozatainak kiépülésével és a nehéz-, illetve a vegyi ipar elsorvadásával együtt a Duna tisztulni kezdett, s ma már sokkal nagyobb bátorsággal lehetne benne nyílt vízi úszóversenyt szervezni, mint a Szajnában. A kérészek visszatértek, de “dunavirágéletűek”, rajzásukkor az utódnemzés sikeressége azon múlik, hogy a folyóba halnak-e bele a násztáncuk után, vagy a hidakon, aszfalton végzik. A víz feletti kompenzációs repülésüket a hidak és azok közúti világítása sajnos eltéríti. Az Árpád-hídon a korábbi rajzásokkor tömegével pusztultak el a Dunavirágok, s velük együtt a megtermékenyített petéik, azaz a következő nemzedék is. Kriska György és csapata egy olyan kék fényű terelőfényt fejlesztett ki, amely képes a víz fölött tartani a kérészeket, így megmenekülnek a peték. Ezt először Tahiban, a Tildy Zoltán hídon alkalmazták.
Budapesten a Tájépítészeti osztály Természetvédelmi csoportja készítette elő velük, a Budapest Közúttal és a BDK-val, valamint a vízi rendőrséggel együttműködve a kék fények kihelyezését az Árpád-híd pilléreire. Tavaly nem volt látványos a rajzás, mert az esős idő és a folyó magas vízállása nem kedvezett a tömeges virágzásnak. Idén azonban a napokban esténként csodálatosan virágzik a Duna. A kérészek védett állatok, ezért aki megszemlélné a virágzásukat, az tartsa magát a “mindent a szemnek, semmit a kéznek” elvhez."
-Városháza
Budapest Városháza
Sándor Bardóczi: "Egy éve világítottak az Árpád-hídon először a Dunavirágzás ideje alatt az ún kérészvédő sorompók. A Dunavirág a Duna endemikus kérészfaja, amely sokáig eltűnt a Duna magyar...
www.facebook.com
Javaslom, hogy keresd fel a Dunavirágzás Fb-csoportot.vaaaa de szép
"Egy éve világítottak az Árpád-hídon először a Dunavirágzás ideje alatt az ún kérészvédő sorompók. A Dunavirág a Duna endemikus kérészfaja, amely sokáig eltűnt a Duna magyar szakaszáról, lévén igen érzékeny a víz szennyezettségére. A szennyvíztisztítás magas fokozatainak kiépülésével és a nehéz-, illetve a vegyi ipar elsorvadásával együtt a Duna tisztulni kezdett, s ma már sokkal nagyobb bátorsággal lehetne benne nyílt vízi úszóversenyt szervezni, mint a Szajnában. A kérészek visszatértek, de “dunavirágéletűek”, rajzásukkor az utódnemzés sikeressége azon múlik, hogy a folyóba halnak-e bele a násztáncuk után, vagy a hidakon, aszfalton végzik. A víz feletti kompenzációs repülésüket a hidak és azok közúti világítása sajnos eltéríti. Az Árpád-hídon a korábbi rajzásokkor tömegével pusztultak el a Dunavirágok, s velük együtt a megtermékenyített petéik, azaz a következő nemzedék is. Kriska György és csapata egy olyan kék fényű terelőfényt fejlesztett ki, amely képes a víz fölött tartani a kérészeket, így megmenekülnek a peték. Ezt először Tahiban, a Tildy Zoltán hídon alkalmazták.
Budapesten a Tájépítészeti osztály Természetvédelmi csoportja készítette elő velük, a Budapest Közúttal és a BDK-val, valamint a vízi rendőrséggel együttműködve a kék fények kihelyezését az Árpád-híd pilléreire. Tavaly nem volt látványos a rajzás, mert az esős idő és a folyó magas vízállása nem kedvezett a tömeges virágzásnak. Idén azonban a napokban esténként csodálatosan virágzik a Duna. A kérészek védett állatok, ezért aki megszemlélné a virágzásukat, az tartsa magát a “mindent a szemnek, semmit a kéznek” elvhez."
-Városháza
Budapest Városháza
Sándor Bardóczi: "Egy éve világítottak az Árpád-hídon először a Dunavirágzás ideje alatt az ún kérészvédő sorompók. A Dunavirág a Duna endemikus kérészfaja, amely sokáig eltűnt a Duna magyar...
Ideje lenne a többi fővárosi (és állami, pl. Megyeri-híd) Duna hidat is ellátni kérészvédő fénysorompóval.
Mintha az rémlene, hogy a megyerin is volt ilyen, vagy csak lekapcsolták a fényeket?
Vagy az egy másik híd volt?
A világon jelenleg két híd rendelkezik kérészvédő fénysorompóval:
- a tahitótfalui Tildy Zoltán híd 2019 óta,
- az Árpád híd 2023 óta.
Egy tanulmány szedte össze, hogy milyen laza az akkuipar magyar szabályozása, és a hatóságok még azt sem tartják be
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
m.hvg.hu
Ennyit erről. Tegnap csak amíg meglocsoltam (~15p), 18 csípett meg...szemetek...
A repülőgépekkel végrehajtott kémiai szúnyogirtás nagyon súlyos ökológiai kockázatokat rejt, hazánk többszáz településén mégis felszállhatnak a permetező masinák. Azonban a – legfeljebb átmeneti enyhülést hozó – idegmérget alkalmazó beavatkozás természeti következményei általában rejtve maradnak a nagyközönség előtt. Ezért nemrég szakemberek együttműködésével lezajlott egy vizsgálat, amelynek célja a Debrecen területén végzett légi szúnyoggyérítés valós, közvetlen hatásainak dokumentálása volt.
Lesújtó eredmény született: katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak és egyéb ízeltlábúak estek áldozatul a méregnek. Szúnyog pedig alig akadt közöttük.
Nagyon mellélőtt a kémiai szúnyoggyérítés
Szinte minden rovart elpusztít, kivéve a szúnyogokat... A cikkben a szúnyoggyérítés következményeiről olvashatsz.