Urbanisztika, építészet (múlt, jelen, jövő)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
es miert, mi lesz? f@sni fogok vagy eg a gyomrom?
Az alapallapot.
Nyaron azert lehet jol esne pedig bringazas kozben/utan.
Valami komolyabb veszelyfaktor?

Minden is. :)
Mivel egyik "ismerősöm" végzi a méréseket, így maradjunk annyiban, hogy azért felel meg a víz minősége az előírásoknak, mert addig hígátják a behozott mintát amíg meg nem felel neki :D
(Persze ha bárki komolyan kérdezné, csak vicceltem, és elhatárolódom Önmagamtól is :rolleyes:)
És ez a kémiai része...
A biológiai tenyésztés alapján elég szép betegségek is össze szedhetőek.
De mindenki azt csinál felőlem amit akar.
Kb. 100 éve milliók sz@rnak abba a folyóba, meg iparilag szennyezik. Nem tudom miből gondolod, hogy az jót tesz majd neked? o_O
Amikor tavaly horgászni voltunk haverral a Csepel sziget déli részén majdnem minden kifogott hal olyan szinten volt daganatos, hogy szemmel látszott.
És vannak emberek akik az innen kifogott halakat megeszik... Biztos az is egészséges :cool:
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
21 119
28 028
113
Minden is. :)
Mivel egyik "ismerősöm" végzi a méréseket, így maradjunk annyiban, hogy azért felel meg a víz minősége az előírásoknak, mert addig hígátják a behozott mintát amíg meg nem felel neki :D
(Persze ha bárki komolyan kérdezné, csak vicceltem, és elhatárolódom Önmagamtól is :rolleyes:)
És ez a kémiai része...
A biológiai tenyésztés alapján elég szép betegségek is össze szedhetőek.
De mindenki azt csinál felőlem amit akar.
Kb. 100 éve milliók sz@rnak abba a folyóba, meg iparilag szennyezik. Nem tudom miből gondolod, hogy az jót tesz majd neked? o_O
Amikor tavaly horgászni voltunk haverral a Csepel sziget déli részén majdnem minden kifogott hal olyan szinten volt daganatos, hogy szemmel látszott.
És vannak emberek akik az innen kifogott halakat megeszik... Biztos az is egészséges :cool:
jo, hat ehhez nem ertek, azert kerdezem, hogy megmurdelek-e ha terdig/tokig belemegyek
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
jo, hat ehhez nem ertek, azert kerdezem, hogy megmurdelek-e ha terdig/tokig belemegyek

Mások se halnak bele... De nem egészséges és vannak veszélyei.
Erre fele is van szabad strand a kis dunán, sokan fürdenek benne. Még élnek.
De én nem terhelném magamat fölösleges egészségkárosító tényezőkkel.
A legveszélyesebb amúgy az ha a szádba kerül és megiszod pl. úszás közben.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
13 200
18 666
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Komoly. Bizonyos szempontból lenyűgöző, akárcsak a Heroico Colegio Militar Mexikóvárosban, de ettől még jó, hogy máshol van.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 682
38 920
113
furdesre alkalmas. ketlem, hogy kari Geri bevallalna olyan politikai fiaskot, hogy szar vizbe kuldi a nepet.
Egyebkent meg en is hallottam hajosoktol is, hogy olyan halak tertek vissza a folyoba, amik mar reg nem voltak
:D A flanszoá Amélie Oudéa-Castéra is megmutatta a Szaj(r)nán...
Mások se halnak bele... De nem egészséges és vannak veszélyei.
Erre fele is van szabad strand a kis dunán, sokan fürdenek benne. Még élnek.
De én nem terhelném magamat fölösleges egészségkárosító tényezőkkel.
A legveszélyesebb amúgy az ha a szádba kerül és megiszod pl. úszás közben.
Budapest felett, Kisoroszi és környéke még egész tűrhető...
 
  • Tetszik
Reactions: elmentek and fip7

Ramzana

Well-Known Member
2021. október 22.
6 311
34 960
113
Organikus építészet és Makovecz munkássága
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
Egy nagyon jó tudományos szemléltetése annak, hogyan lehet pl. akár egy több tonnás kőtömböt energia hatékonyan mozgatni A-ból B-be:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ez pedig a gyakorlati alkalmazás:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
Hosszabb változatban két részben:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
P

Pogány

Guest
Hosszabb változatban két részben:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ahogy egy korábbi vita során kifejtettem, tegye már csak pár méterrel odébb a kövecskéit a teljesen sík felületről, aztán ott forgassa. Csinálja meg ugyanezt egy bánya talaján, ahol elég pár mm borda, hogy megakadjon, csinálja ferde, vagy több irányba lejtő talajon, puhább talajon és akkor elhiszem. :D Mert addig ez semmi. Ott viszont instant bukó. Yoshimura fáraó ez is. :D
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
Ahogy egy korábbi vita során kifejtettem, tegye már csak pár méterrel odébb a kövecskéit a teljesen sík felületről, aztán ott forgassa. Csinálja meg ugyanezt egy bánya talaján, ahol elég pár mm borda, hogy megakadjon, csinálja ferde, vagy több irányba lejtő talajon, puhább talajon és akkor elhiszem. :D Mert addig ez semmi. Ott viszont instant bukó. Yoshimura fáraó ez is. :D

Hát nem akarlak elkeseríteni, de mi gyakorlatban sokkal primitívebb eszközökkel kipróbáltuk.
Pár száz kilós vasbeton alap maradványokat kiforgattuk kézi erővel (meg farúddal) a talajból, és arrébb szuszakoltuk :rolleyes:
Ilyen ez ha nem tud bemenni érte a kismarkoló.
Ennek az embernek az eszközei százszor profibbak, mint amivel mi szerencsétlenkedtünk.
Persze a videóban ideális eset van, de ő egyedül melózik, a piramisokat meg 20,000 ember építette csak helyben, gyakorlatilag tömeg termelés folyt évezredes rutinnal.

Azt meg, hogy mit mond a "hivatalos" történelem tudomány az eszközökről azt meg inkább hagyjuk....
Olyan elképesztő állításaik vannak, hogy pl. a bronz kor nem egyszerre volt a vaskorral, hanem előbb...
Bizonyíték: Mivel a bronz korrózióállóbb ezért sokkal tovább megmarad, így bronz tárgyi lelet van kr.e. 3500-ból vas meg nincs.... Ki hitte volna :rolleyes:
És hozzá tenném szerintük a bronz kor kr.e. 3500-tól volt, mert onnan van lelet....
A legrégebbi 900 fokos hőmérsékletre is képes neolitikus kemencék kr.e. 6000-ből valók.
A hivatalos régészet szerint 2500 éven át volt kemence de nem volt fémmegmunkálás XD
(A vasból készült eszközök Egyiptomi megemlítése szövegben I. Pepi kre. 2400 idejéből való!
A legkorábbi vaskohászati lehet kr.e 2600-ból való Nigériából XD)


A másik kedvencem, hogy a kerék kb. kr.e. 3500-ból származik a leletek alapján.
Igaz a legrégebbi kerék ábrázolás kr. 6000 környékéről származik, de ez nem bizonyíték a kerékre :D

A harmadik fontos építőeszköz a kötél... Az még a tudósok szerint is legalább 50,000 éves találmány...

Mindenki sejtheti, hogy ezeket igen könnyű kombinálni. A legkorábbi facsiga pl. kre. 2000 környékéről származik.... Ez sem azt jelenti, hogy előtte nem volt, hanem ez a legrégebbi megmaradt.

A másik ilyen eszköz a csörlő nevű találmány, amelyre a legkorábbi utalások kr.e. 6500-ból származnak. :rolleyes:
Ha a csörlőt vízszintesen helyezed el a földön és facsigákkal kombinálod egy emelési ponton, akkor megkapod a daru nevű sci-fi eszközt :D
(Nem mellesleg a nálunk gémes kútnak hívott ellensúlyos darut is ismerték ezer évekkel korábban... (Shadoof)

Most ahhoz képest , hogy N+1 televíziós műsorban előadták, hogy "jahj ezek a balfék egyiptomiak nem építhették meg a piramisokat (igen, van egy pár...) mert nem ismertek semmilyen technológiát"
Ehhez képest a valóság meg az, hogy ismerték a:
Hajót, kereket, a bronzot és vasat, az ellensúlyos darut, a csörlőt, a csigát, a kötelet stb...
Mind ezt jóval a nagy piramisok építése előtt :D

De tovább megyek, könnyen lehet, hogy a kőrfűrészt is ismerték:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ami annyira nem meglepő, mert ha ismered a bronzot/vasat meg a kereket és a kötelet akkor lényegében minden alakrészed adott a körfűrészhez is. :cool:

Szóval a "biztosan az Alienek" voltak teória helyet én inkább a "hülyék a régészek" teóriát támogatom.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
Amúgy még egy érdekességet mondanék.
Az ókorban is használtak modern anyagokat. Pl. a Mínosziak aszfaltot, a Rómaiak betonoztak.
Most azt érdemes tudni, hogy a köveknek is van olvadás pontja.
A mészkő olvadás pontja a bronz körül van, a bazalt és a gránit esetén ez a vas környékén mozog.
Most tegye föl mindenki a kérdést magának, hogyha bonyolult formát akarsz készíteni, és rendelkezel kohászati iparral, akkor vajon nem próválsz-e meg követ önteni? o_O
Mert ha azt látod, hogy a vulkánoknál működik, akkor bizony a népi megfigyelést kipróbálod.
Ahogyan a mészkő az alapja a cementnek is, amiből ugye a beton lesz :rolleyes:

A cement története olasz szócikk fordítása:
A kötőanyag felhasználása az építőiparban a Kr. e. harmadik évezredre vezethető vissza, amikor Egyiptomban gipszhabarcsot használtak kőkőkőris falburkolatok építésére.
A rómaiak kezdetben főleg légi meszet használtak kötőanyagként. Amíg a habarcs kötőanyaga csak légi mészből állt, a beton megkeményedése rendkívül lassan ment végbe, mivel a mész alapú habarcs konszolidációja a kalcium-hidroxid és a levegőben lévő szén-dioxid reakciójának köszönhető, majd a kalcium-karbonát előállításának.

A Kr. e. első századtól kezdve a rómaiak a habarcsot alkotó homokot pozzolanával*** (pulvis puteolana) vagy cocciopestóval kezdték helyettesíteni. A pozzolana felfedezése forradalmat jelentett a falazat építésében. Vitruvius a De Architectura második könyvében azt mondja, hogy a baiai vagy cumae-i pozzolana nemcsak mindenféle építményt készít, hanem különösen azokat, amelyeket a tengerben a víz alatt készítenek. A pozzolan és a cocciopesto pozzolános viselkedésének köszönhetően a légi mészből + pozzolanából álló habarcs még vízben is megkötött és megkeményedett, levegővel való érintkezés nélkül, lehetővé téve a nagy ellenállású és gyors keményedésű kötőanyagok előállítását.


*** Vulkáni hamu

A beton története:
"Nehéz meghatározni, hogy mi az eredete a konglomerátumban történő építés technikájának, mivel úgy tűnik, hogy az asszírok és az egyiptomiak már kis anyagokkal építettek. A görögök is ismerték ezt a technikát, mivel a spártai víztározó építéséhez és más építményekhez használták, amelyeknek nyomai még mindig megmaradtak.

Azonban a rómaiak adtak neki nagy lendületet, és jelentős számú, ma is jó állapotban lévő mű létrehozására használták fel. A rómaiak betont használtak az útépítéshez, az alapokhoz és a falazatokhoz. Az opus incertum, az opus reticulatum és az opus caementicium technikáit Vitruvius írja le De Architectura című művében. Az opus caementicium falak megemeléséből állt egymást átfedő habarcs- és inert anyagrétegek lefektetésével. Az állandó zsaluzatként szolgáló, téglából vagy szögletes kőből készült külső burkolatokat gyorsan megtöltötték habarccsal, amelybe kő- vagy téglatörmeléket hajtottak.

Még a kötőanyag feltalálása sem a római korból származik, mivel a Kr. e. harmadik évezredre vezethető vissza, amikor Egyiptomban gipszhabarcsot használtak kőkőris falburkolatok építésére. Amíg a habarcs kötőanyaga csak mészből állt, a beton megkeményedése rendkívül lassan ment végbe, mivel a mész alapú habarcs fokozatos konszolidációja a kalcium-hidroxid reakciójának köszönhető a levegőben lévő szén-dioxiddal és az azt követő kalcium-karbonát előállításával. Mivel az opus caementiciumban lévő hidratált mész és a levegőben lévő szén-dioxid között szinte semmilyen érintkezés lehetősége nem volt, a reakció nagyon lassan ment végbe alacsony szilárdságú végtermékekkel. Egyes mészalapú kötőanyaggal csomagolt betonból készült ősi falazatszerkezetekben több évszázad elteltével is jelentős mennyiségű meszet találtak, amely még nem alakult át kalcium-karbonáttá, ezért még nem keményedett meg."


Tudjátok, arról a Kr.E. 3 évezredről beszélünk, amikor a régészet szerint az Egyiptomiak nem ismerték a réz és vas szerszámokat, a kereket stb... XD
Ennyit erről szerintem. :rolleyes:
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 805
63 336
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 682
38 920
113

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
21 119
28 028
113
Szerintem....jaaa....Karácsony...Vitézy tandem.
nem kéne ártérben építkezni b+
Meg építési engedélyt sem kellett volna ezeknek adni.
Oda építenek, ahol azért lehet sejteni, hogy gebasz lesz ha a folyó úgy tök véletlenül és váratlanul árad.
Aztán meg elvárják, hogy jó sok pénzért, a természet szétbarmolásával védjék meg a vackaikat.
Fasza.