Még kellett a sztorihoz egy Porosenko szerepét játszó Sztójay és egy tőrölmetszett magyar Zelenszkij: Szálasi.
Ha kiszolgáltatod az országodat, akkor kiszolgáltatott lesz.
A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Ha kiszolgáltatod az országodat, akkor kiszolgáltatott lesz.
Kerdes melyik a legitim magyar kormany.
Amelyik lelecel a nemetek seggeben Nyugatra, vagy a tuzszunetet alairo masik?
Egeyre konnyebben torsz palcat akarki folott kerlek.
Ne legyel szelsoseges.
Amennyi eszed van,te biztos ott maradtál volna. Azokat,akiket a szövetségesek kiadtak az ÁVÓ-s zs..ó pribékeknek,szinte mind megölték. Megülték a Purimot a mocskok.
jo, hogy emlited, ezt mar regebben elmentettem neked. beallitva:
olyan 0845-ig kb
Kárpátalja visszatért 1939. március 18.
86 esztendővel ezelőtt ezen a napon fejeződött be a Kárpátalja visszavételéért indított magyar katonai művelet. Az 1938. november 2-ai bécsi döntés során Magyarország Kárpátaljának csak három nagyobb városát, Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt, valamint e települések közvetlen környékét kapta vissza. Ezért a magyar felső vezetés, kihasználva Csehszlovákia teljes felbomlását, az 1939. március 14-éről 15-ére virradó éjjelen korlátozott célú hadműveletet indított a hegyvidék teljes birtokbavételére.
A Szombathelyi Ferenc tábornok által irányított Kárpát Csoport csapatai három fő irányban támadtak: az ungvári csoportosítás az Ung, a munkácsi csoport a Latorca, báró Ungár Károly alezredes csoportja pedig a Tisza völgyében nyomult előre. A demoralizált csehszlovák hadsereg kárpátaljai alakulatrészei, valamint az ukrán nacionalista Szics-gárdisták általában csak szórványosan fejtettek ki – többnyire gyenge – ellenállást. A leghevesebb küzdelem Nagyszőllősért és Husztért folyt március 15-én és 16-án. Az ott tanúsított kiemelkedően vitéz és önfeláldozó magatartásáért a hősi halált halt Póti Károly szakaszvezetőt, valamint vitéz Enczi Mihály tizedes, címzetes szakaszvezetőt a Magyar Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki, mindkettőjüket a 24. határvadász-zászlóalj állományából.
Ungvárról Perecseny irányában az 5. gépkocsizó zászlóalj, a 24/I. zászlóalj, valamint a 13. kerékpáros zászlóalj nyomult előre a 24. tábori tüzérosztály és a 26. határvadász-zászlóalj részeinek támogatása mellett. A kerékpárosok és a szintén megerősítés gyanánt érkezett 101. páncélvonat még március 17-én késő este Uzsoknál elérte a régi határt. A munkácsi csoporthoz tartozó 12. kerékpáros zászlóalj a 24/III. zászlóaljjal és a 3. huszárezred részeivel Szolyván át Alsóverecke felé hatolt előre, és ugyancsak 17-én birtokba vette a Vereckei-hágó területét. A leghosszabb utat a Tisza mentén az Ungár-harccsoportnak kellett megtennie, ahol Huszttól a 14. kerékpáros zászlóalj járt az élen. Kőrösmezőn át a Tatár-hágóra a 2. gépkocsizódandár felderítőzászlóalja ért fel elsőként 1939. március 18-án reggel 7 óra 30 perckor, s ezzel a Kárpátalja teljes területének birtokbavételére irányuló hadműveletek első szakasza lezárult.
A m. kir. Honvédség 45 mm-es páncéltörő ágyúja tüzelőállásban várja a cseh harckocsi-ellentámadást, Nagyszöllős előtt, Fancsikánál, 1939. március 18-án.
Magyar páncéltörő tüzérek pózolnak egy kilőtt cseh harckocsi előtt.
86 esztendővel ezelőtt ezen a napon fejeződött be a Kárpátalja visszavételéért indított magyar katonai művelet. Az 1938. november 2-ai bécsi döntés során Magyarország Kárpátaljának csak három nagyobb városát, Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt, valamint e települések közvetlen környékét kapta vissza. Ezért a magyar felső vezetés, kihasználva Csehszlovákia teljes felbomlását, az 1939. március 14-éről 15-ére virradó éjjelen korlátozott célú hadműveletet indított a hegyvidék teljes birtokbavételére.
A Szombathelyi Ferenc tábornok által irányított Kárpát Csoport csapatai három fő irányban támadtak: az ungvári csoportosítás az Ung, a munkácsi csoport a Latorca, báró Ungár Károly alezredes csoportja pedig a Tisza völgyében nyomult előre. A demoralizált csehszlovák hadsereg kárpátaljai alakulatrészei, valamint az ukrán nacionalista Szics-gárdisták általában csak szórványosan fejtettek ki – többnyire gyenge – ellenállást. A leghevesebb küzdelem Nagyszőllősért és Husztért folyt március 15-én és 16-án. Az ott tanúsított kiemelkedően vitéz és önfeláldozó magatartásáért a hősi halált halt Póti Károly szakaszvezetőt, valamint vitéz Enczi Mihály tizedes, címzetes szakaszvezetőt a Magyar Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki, mindkettőjüket a 24. határvadász-zászlóalj állományából.
Ungvárról Perecseny irányában az 5. gépkocsizó zászlóalj, a 24/I. zászlóalj, valamint a 13. kerékpáros zászlóalj nyomult előre a 24. tábori tüzérosztály és a 26. határvadász-zászlóalj részeinek támogatása mellett. A kerékpárosok és a szintén megerősítés gyanánt érkezett 101. páncélvonat még március 17-én késő este Uzsoknál elérte a régi határt. A munkácsi csoporthoz tartozó 12. kerékpáros zászlóalj a 24/III. zászlóaljjal és a 3. huszárezred részeivel Szolyván át Alsóverecke felé hatolt előre, és ugyancsak 17-én birtokba vette a Vereckei-hágó területét. A leghosszabb utat a Tisza mentén az Ungár-harccsoportnak kellett megtennie, ahol Huszttól a 14. kerékpáros zászlóalj járt az élen. Kőrösmezőn át a Tatár-hágóra a 2. gépkocsizódandár felderítőzászlóalja ért fel elsőként 1939. március 18-án reggel 7 óra 30 perckor, s ezzel a Kárpátalja teljes területének birtokbavételére irányuló hadműveletek első szakasza lezárult.
az azért bebszna ha cseh támadást várnának, és cseh tankot lőttek volna kiKárpátalja visszatért 1939. március 18.
86 esztendővel ezelőtt ezen a napon fejeződött be a Kárpátalja visszavételéért indított magyar katonai művelet. Az 1938. november 2-ai bécsi döntés során Magyarország Kárpátaljának csak három nagyobb városát, Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt, valamint e települések közvetlen környékét kapta vissza. Ezért a magyar felső vezetés, kihasználva Csehszlovákia teljes felbomlását, az 1939. március 14-éről 15-ére virradó éjjelen korlátozott célú hadműveletet indított a hegyvidék teljes birtokbavételére.
A Szombathelyi Ferenc tábornok által irányított Kárpát Csoport csapatai három fő irányban támadtak: az ungvári csoportosítás az Ung, a munkácsi csoport a Latorca, báró Ungár Károly alezredes csoportja pedig a Tisza völgyében nyomult előre. A demoralizált csehszlovák hadsereg kárpátaljai alakulatrészei, valamint az ukrán nacionalista Szics-gárdisták általában csak szórványosan fejtettek ki – többnyire gyenge – ellenállást. A leghevesebb küzdelem Nagyszőllősért és Husztért folyt március 15-én és 16-án. Az ott tanúsított kiemelkedően vitéz és önfeláldozó magatartásáért a hősi halált halt Póti Károly szakaszvezetőt, valamint vitéz Enczi Mihály tizedes, címzetes szakaszvezetőt a Magyar Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki, mindkettőjüket a 24. határvadász-zászlóalj állományából.
Ungvárról Perecseny irányában az 5. gépkocsizó zászlóalj, a 24/I. zászlóalj, valamint a 13. kerékpáros zászlóalj nyomult előre a 24. tábori tüzérosztály és a 26. határvadász-zászlóalj részeinek támogatása mellett. A kerékpárosok és a szintén megerősítés gyanánt érkezett 101. páncélvonat még március 17-én késő este Uzsoknál elérte a régi határt. A munkácsi csoporthoz tartozó 12. kerékpáros zászlóalj a 24/III. zászlóaljjal és a 3. huszárezred részeivel Szolyván át Alsóverecke felé hatolt előre, és ugyancsak 17-én birtokba vette a Vereckei-hágó területét. A leghosszabb utat a Tisza mentén az Ungár-harccsoportnak kellett megtennie, ahol Huszttól a 14. kerékpáros zászlóalj járt az élen. Kőrösmezőn át a Tatár-hágóra a 2. gépkocsizódandár felderítőzászlóalja ért fel elsőként 1939. március 18-án reggel 7 óra 30 perckor, s ezzel a Kárpátalja teljes területének birtokbavételére irányuló hadműveletek első szakasza lezárult.
A m. kir. Honvédség 45 mm-es páncéltörő ágyúja tüzelőállásban várja a cseh harckocsi-ellentámadást, Nagyszöllős előtt, Fancsikánál, 1939. március 18-án.
Magyar páncéltörő tüzérek pózolnak egy kilőtt cseh harckocsi előtt.
„Leginkább II. világháborús ritkaságok érdekelnek”
„Mára a katonai egyenruhák az egész világon egységesebbé és egyszerűbbé váltak elődeiknél. Gondoljunk csak a magyar felszerelésre: a régi honvéd uniformisnak, sőt még a Tildy- és Rákosi-zubbonynak is egészen különleges szabása van” – kezdett bele Bagi Róbert törzsőrmester hobbijának történetébe...
honvedelem.hu
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es termináljának közelében lévő parkoló korszerűsítési munkálatai során feltételezett robbanóeszközöket találtak.
Az alakulat tűzszerészei a helyszínen hat darab második világháborús, amerikai gyártmányú Frag-20-as légibombát azonosítottak, melyeket elszállítottak a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítés céljából.
Az alakulat tűzszerészei a helyszínen hat darab második világháborús, amerikai gyártmányú Frag-20-as légibombát azonosítottak, melyeket elszállítottak a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítés céljából.
68 évig idegen földben nyugodott, 2012-ben sikerült földi maradványait beazonosítani, exhumálni. Fiumei úti sírkertben nyugszik a 2012 novemberi újratemetése óta.
A hátsó egy Bergpanther, vagy mi volt a neve a műszaki változatnak.Bp
Nem találtam a linket a keresővel, még nem volt fent.
Szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban már kalandfilmek egész sora készült volna a Puma századról és a magyar hadi repülőzésről. A második világháborúban ugyan – a létszáma miatt – nem játszhatott döntő szerepet a légierőnk, ám ahol bevetették, ott rendre kiválóan teljesített. Az 1939-es magyar–szlovák kis háborút nem nyerhettük volna meg ilyen gyorsan a jól képzett magyar pilóták nélkül, a szovjet fronton is helyt álltak, az amerikai bombázások idején pedig bőven az erejükön felül szedtek le ellenséges gépeket a légterünkből. Ekkor már a veszteségeink is jelentősek voltak, de ennél is szomorúbb, hogy a háború után, a kommunistává tett Magyarországon nem hősöknek járó megbecsülés, hanem számkivetettség és üldöztetés várt ezekre a vagány fiatalokra. A kutyaszorítóba kényszerített Magyarország egyik szép hőstörténete még mindig nem olyan ismert, mint amilyet megérdemelne, ezért Takács Áronnal elevenítettük fel.
A Pumák elhallgatott története – Sors/fordító
Szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban már kalandfilmek egész sora készült volna a Puma századról és a magyar hadi repülőzésről. A második világháborúban ugyan – a létszáma miatt – nem játszhatott döntő szerepet a légierőnk, ám ahol bevetették, ott rendre kiválóan teljesített. Az 1939-es magyar–szlovák kis háborút nem nyerhettük volna meg ilyen gyorsan a jól képzett magyar pilóták nélkül, a szovjet fronton is helyt álltak, az amerikai bombázások idején pedig bőven az erejükön felül szedtek le ellenséges gépeket a légterünkből. Ekkor már a veszteségeink is jelentősek voltak, de ennél is szomorúbb, hogy a háború után, a kommunistává tett Magyarországon nem hősöknek járó megbecsülés, hanem számkivetettség és üldöztetés várt ezekre a vagány fiatalokra. A kutyaszorítóba kényszerített Magyarország egyik szép hőstörténete még mindig nem olyan ismert, mint amilyet megérdemelne, ezért Takács Áronnal elevenítettük fel.