A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
A szakfordítást valaki megoldhatná helyettem :D
https://www.krone.at/3795014

1945 májusában a szovjetek elől menekülő 1. honvéd huszár hadosztály(?) dokumentumokat rejtett el 'egy kastélynál, ahol dámvadak voltak'. Most megtalálták az osztrákok, néhány centire a felszíntől.
Csak ne lustálkodj...:)
A poèn a hirben az, hogy a magyar huszárok azèrt menekültek meg az orosz fogság elöl, mert egyik magyar tiszt jóban volt egy amerikaival. Igy a huszárok átkelhettek az Enns folyón az amerikaiak által megszállt területre.
Érdekesség: A magyar "óperencián túl..."kifejezés valamire ami nagyon messze van, valójában az Ober-Enns-en túli területre vonatkozik.
 
Csak ne lustálkodj...:)
A poèn a hirben az, hogy a magyar huszárok azèrt menekültek meg az orosz fogság elöl, mert egyik magyar tiszt jóban volt egy amerikaival. Igy a huszárok átkelhettek az Enns folyón az amerikaiak által megszállt területre.
Érdekesség: A magyar "óperencián túl..."kifejezés valamire ami nagyon messze van, valójában az Ober-Enns-en túli területre vonatkozik.
A barokk szakrális építészetet már megtanultam, katonai szakkifejezésekhez sok kedvem már nincs. :)
Haag mellett, Salaberg kastély egykori területén, ma vadaspark ahol megtalálták az elásott ládát.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
Tizennégy, a második világháborúban elhunyt német katona maradványait találták meg a budai várban, a Magyar Nemzeti Levéltár udvarán.

Közülük hétnek a személyes adatait tartalmazó jegye is előkerült, így őket várhatóan név szerint is azonosítani tudják majd. Budapest 1945-ös ostromakor a levéltár pincéjében szükségkórház működött, a most megtalált katonák ott halhattak meg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Tizennégy, a második világháborúban elhunyt német katona maradványait találták meg a budai várban, a Magyar Nemzeti Levéltár udvarán.

Közülük hétnek a személyes adatait tartalmazó jegye is előkerült, így őket várhatóan név szerint is azonosítani tudják majd. Budapest 1945-ös ostromakor a levéltár pincéjében szükségkórház működött, a most megtalált katonák ott halhattak meg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Venom85
A második világháború harcaiban hősi halált halt magyar katona földi maradványait tárták fel a Pest vármegyei Csömörön a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.
 
tessék @Kávé , nektek is megtaláltam a tutit :D
'30-as évekbeli püőr és az övcsatjuk
500762940-122154952922391285-4661370773147531568-n.jpg
 
Én ebben nem vagyok biztos. Tekintve, hogy a Honvédségnek azt a 'békés' bevonulást sem sikerült
probléma nélkül lehoznia. Nem, hogy mi lett volna ha harcolva kellett volna...
Abban egészen biztosak lehetünk, hogy 1940-ben az, az önálló M. Kir. Honvédség nem volt azonos az 1918-ban parancsra leszerelt, ellenségeinkkel együttműködésre, megadásra és visszavonulásra rendelt, szétvert, demolarizált, évekig lojálisan a monarchia határait védve harcoló ex k. u. k. magyar csapatokkal..
Ezen felül olyan összehangolt titkosszolgálati szabotázs támadássorozatot hajtottak volna végre ami az oláh hadiipari létesítmények, és más stratégiai célpontok ellen biztosan megtörténtek volna, de maguk a románok is elismerik, hogy pl. a két vh. között mennyire hatékonyan sikerült a parciumi védvonalaikat is feltérképezni, és a gyengeségeiket megismerni!
Erről készült nemrégen dokumentum film is, csak még nem találtam meg.
A békés bevonulás egy diadalmenet volt, amit persze az oláhok próbáltak provokációkkal megzavarni. Mindez persze diplomáciai úton sikerült. De.
Arra céloztam, hogy visszanyerhettük volna elsősorban a becsületünket, és nem csak észak-erdélyt. És ennek hosszútávú jelentősége lehetett volna, akár a későbbi béketárgyalásokon is. Ennyi.


"és ennek a román politikusnak a felelős magyar kormányfő pedig gazsulál..."

Inkább a fentiekben leírtak számomra a fontosabbak nem pedig ez a kutyakomédia..
Korábban kommenteltem, hogy hiba volt OV részéről reagálni az ilyen oláh soviniszta hazug álnyájas dörgölőzésre....
 
Abban egészen biztosak lehetünk, hogy 1940-ben az, az önálló M. Kir. Honvédség nem volt azonos az 1918-ban parancsra leszerelt, ellenségeinkkel együttműködésre, megadásra és visszavonulásra rendelt, szétvert, demolarizált, évekig lojálisan a monarchia határait védve harcoló ex k. u. k. magyar csapatokkal..
Ezen felül olyan összehangolt titkosszolgálati szabotázs támadássorozatot hajtottak volna végre ami az oláh hadiipari létesítmények, és más stratégiai célpontok ellen biztosan megtörténtek volna, de maguk a románok is elismerik, hogy pl. a két vh. között mennyire hatékonyan sikerült a parciumi védvonalaikat is feltérképezni, és a gyengeségeiket megismerni!
Erről készült nemrégen dokumentum film is, csak még nem találtam meg.
A békés bevonulás egy diadalmenet volt, amit persze az oláhok próbáltak provokációkkal megzavarni. Mindez persze diplomáciai úton sikerült. De.
Arra céloztam, hogy visszanyerhettük volna elsősorban a becsületünket, és nem csak észak-erdélyt. És ennek hosszútávú jelentősége lehetett volna, akár a későbbi béketárgyalásokon is. Ennyi.
Több helyen leírták már a témát kutatók, hogy a békés bevonulást sem tudta a m.kir.honv gikszer nélkül
abszolválni. Olyan alap dolgok nem működtek, mint a logisztika, élelmezés.
A harcszerűségről nem is beszélve.
 
Több helyen leírták már a témát kutatók, hogy a békés bevonulást sem tudta a m.kir.honv gikszer nélkül
abszolválni. Olyan alap dolgok nem működtek, mint a logisztika, élelmezés.
A harcszerűségről nem is beszélve.
Na akkor trianonról. Ha már évfordulója van.
Ne felejtsük már el, hogy az antant úgy csatolta el a hazánk területeit, hogy ezt elsősorban nem etnikai alapon, hanem mint az egyik háborús főbűnös büntetéséül kollektíve súlytotta a magyarságot.. Igen, minket kollektíve a háború kitörésének egyik fő okozóinak bélyegezhettek meg.
Tehát ezzel igazolták a nyilvánvaló hazugságot. Persze erre jöttek az ex honfitársaink, a többi etnikumok hazug vádjai, amikben még Bécs bűneit is a mi számlánkra írhatták..
Nem csoda, hogy pl az USA nem is fogadta el ezt a rendezést, és nem is ratifikálták, ill kivonultak. Sovány vigasz azoktól akik lehetővé tették az antant győzelmét.
A csonka magyarország az, amit nagy kegyesen meghagytak, de mivel háborús bűnösöknek bélyegeztek, így jöttek a szankciók is ugyebár, gőgös és bosszúszomjas elszigetelésünk európában.. Tehát nem fegyverkezhettünk, légierő nuku, minimális létszámú haderő, ennek folyamatos antant vizsgálata, megfigyelés, teljes megaláztatás, stb.... Nem úgy mint a környező támogatott kis antant országok esetében, akik sok etnikumu országaikat azzal a céllal hozták létre, hogy majd stikában eltüntetik pl a magyarságot.
Szóval az, hogy a 30-as évekre sikerült valamennyire összeszednie magát ennek az országnak, az kissebb csoda volt, és ennek tükrében javaslom neked így nézni az akkori történéseket, "logisztikai" nehézségeket...

Gondolok itt arra is, hogy sajnos igenis kényszerpálya volt számunkra, hiszen a revizíonizmus egy igény volt a békediktátum aljas hazugságaira alapozott rendezés kijavítására.. Az már más kérdés, hogy eközben hatalomra kerülhetett hitler és musszolini, így sztalin mellé "megérkeztek", és nekünk magyaroknak a két szélsőségesen anti demokratikus, beteg ideológia között túl sok opciónk nem maradt. Előbb utóbb vagy az egyik, vagy a másik hatalom megszállt minket, és arról nem is beszélve hogy az utóbbi már a nyugatiak beleegyezésével...
Az a nagy helyzet, hogy ha 1920-ban egy a későbbi bécsi döntésekhez hasonló területi rendezést ajánlottak volna, így egy sokkal nagylelkübb, bölcsebb, és főleg számunkra elfogadhatóbb rendezés jött volna létre. Persze szomszédaink legnagyobb bánatára.
magyarorszag-1940.jpg


De ettől függetlenül sztalin mint kommunista veszély ott volt keleten, és a másik két diktátor nyugaton ettől még hatalomra kerülhetett volna..
 
Na akkor trianonról. Ha már évfordulója van.
Ne felejtsük már el, hogy az antant úgy csatolta el a hazánk területeit, hogy ezt elsősorban nem etnikai alapon, hanem mint az egyik háborús főbűnös büntetéséül kollektíve súlytotta a magyarságot.. Igen, minket kollektíve a háború kitörésének egyik fő okozóinak bélyegezhettek meg.
Tehát ezzel igazolták a nyilvánvaló hazugságot. Persze erre jöttek az ex honfitársaink, a többi etnikumok hazug vádjai, amikben még Bécs bűneit is a mi számlánkra írhatták..
Nem csoda, hogy pl az USA nem is fogadta el ezt a rendezést, és nem is ratifikálták, ill kivonultak. Sovány vigasz azoktól akik lehetővé tették az antant győzelmét.
A csonka magyarország az, amit nagy kegyesen meghagytak, de mivel háborús bűnösöknek bélyegeztek, így jöttek a szankciók is ugyebár, gőgös és bosszúszomjas elszigetelésünk európában.. Tehát nem fegyverkezhettünk, légierő nuku, minimális létszámú haderő, ennek folyamatos antant vizsgálata, megfigyelés, teljes megaláztatás, stb.... Nem úgy mint a környező támogatott kis antant országok esetében, akik sok etnikumu országaikat azzal a céllal hozták létre, hogy majd stikában eltüntetik pl a magyarságot.
Szóval az, hogy a 30-as évekre sikerült valamennyire összeszednie magát ennek az országnak, az kissebb csoda volt, és ennek tükrében javaslom neked így nézni az akkori történéseket, "logisztikai" nehézségeket...

Gondolok itt arra is, hogy sajnos igenis kényszerpálya volt számunkra, hiszen a revizíonizmus egy igény volt a békediktátum aljas hazugságaira alapozott rendezés kijavítására.. Az már más kérdés, hogy eközben hatalomra kerülhetett hitler és musszolini, így sztalin mellé "megérkeztek", és nekünk magyaroknak a két szélsőségesen anti demokratikus, beteg ideológia között túl sok opciónk nem maradt. Előbb utóbb vagy az egyik, vagy a másik hatalom megszállt minket, és arról nem is beszélve hogy az utóbbi már a nyugatiak beleegyezésével...
Az a nagy helyzet, hogy ha 1920-ban egy a későbbi bécsi döntésekhez hasonló területi rendezést ajánlottak volna, így egy sokkal nagylelkübb, bölcsebb, és főleg számunkra elfogadhatóbb rendezés jött volna létre. Persze szomszédaink legnagyobb bánatára.
magyarorszag-1940.jpg


De ettől függetlenül sztalin mint kommunista veszély ott volt keleten, és a másik két diktátor nyugaton ettől még hatalomra kerülhetett volna..
Belgrádtól é.keletre lévő terület miért mindentől elterő színű?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Belgrádtól é.keletre lévő terület miért mindentől elterő színű?
Ez a térkép a Jugoszlávia megszüntetése utáni állapotot mutatja (1941 nyarától).
Sárgával a horvát (báb)állam, zölddel a német megszállás alá került Szerbia, attól északra a Bánság, szintén német megszállás alatt, mert területére mind Budapest, mind Bukarest igényt tartott.
 
Na akkor trianonról. Ha már évfordulója van.
Ne felejtsük már el, hogy az antant úgy csatolta el a hazánk területeit, hogy ezt elsősorban nem etnikai alapon, hanem mint az egyik háborús főbűnös büntetéséül kollektíve súlytotta a magyarságot.. Igen, minket kollektíve a háború kitörésének egyik fő okozóinak bélyegezhettek meg.
Tehát ezzel igazolták a nyilvánvaló hazugságot. Persze erre jöttek az ex honfitársaink, a többi etnikumok hazug vádjai, amikben még Bécs bűneit is a mi számlánkra írhatták..
Nem csoda, hogy pl az USA nem is fogadta el ezt a rendezést, és nem is ratifikálták, ill kivonultak. Sovány vigasz azoktól akik lehetővé tették az antant győzelmét.
A csonka magyarország az, amit nagy kegyesen meghagytak, de mivel háborús bűnösöknek bélyegeztek, így jöttek a szankciók is ugyebár, gőgös és bosszúszomjas elszigetelésünk európában.. Tehát nem fegyverkezhettünk, légierő nuku, minimális létszámú haderő, ennek folyamatos antant vizsgálata, megfigyelés, teljes megaláztatás, stb.... Nem úgy mint a környező támogatott kis antant országok esetében, akik sok etnikumu országaikat azzal a céllal hozták létre, hogy majd stikában eltüntetik pl a magyarságot.
Szóval az, hogy a 30-as évekre sikerült valamennyire összeszednie magát ennek az országnak, az kissebb csoda volt, és ennek tükrében javaslom neked így nézni az akkori történéseket, "logisztikai" nehézségeket...

Gondolok itt arra is, hogy sajnos igenis kényszerpálya volt számunkra, hiszen a revizíonizmus egy igény volt a békediktátum aljas hazugságaira alapozott rendezés kijavítására.. Az már más kérdés, hogy eközben hatalomra kerülhetett hitler és musszolini, így sztalin mellé "megérkeztek", és nekünk magyaroknak a két szélsőségesen anti demokratikus, beteg ideológia között túl sok opciónk nem maradt. Előbb utóbb vagy az egyik, vagy a másik hatalom megszállt minket, és arról nem is beszélve hogy az utóbbi már a nyugatiak beleegyezésével...
Az a nagy helyzet, hogy ha 1920-ban egy a későbbi bécsi döntésekhez hasonló területi rendezést ajánlottak volna, így egy sokkal nagylelkübb, bölcsebb, és főleg számunkra elfogadhatóbb rendezés jött volna létre. Persze szomszédaink legnagyobb bánatára.


De ettől függetlenül sztalin mint kommunista veszély ott volt keleten, és a másik két diktátor nyugaton ettől még hatalomra kerülhetett volna..
Ez egyébként milyen kapcsolatban is van azzal, amire írtad?
 
Több helyen leírták már a témát kutatók, hogy a békés bevonulást sem tudta a m.kir.honv gikszer nélkül
abszolválni. Olyan alap dolgok nem működtek, mint a logisztika, élelmezés.
A harcszerűségről nem is beszélve.
Na, azért ez ne legyen nagy meglepetés. A németek pl mind az anschluss, mind a cseh bevonulás alatt szintén eljátszották ezt - mint leginkább hasonlítható példa.
De kb minden fegyveres erő, amelyik kiment a kaszarnyabol egy percre is, hát mondjuk úgy, hogy logisztikailag erősen pofára esett.
Kedvenc példa: japánok - ugye egy tál rizs egy hétig, meg megél a környezetéből: na, ez nem azért volt, mert eleve megidézték a belső Rambot, hanem mert nem voltak képesek ellátni a csapatokat értelmesen, és a panaszokra a "teljesítse a parancsot, vagy szégyent hoz a császárra" volt a válasz.
Ugyanugy US, viszont ők a 42es szerencsétlen kérdés után inkább megoldották a problémákat.

Mi is tanultunk valamennyit persze, volt is próbálkozás a megoldásra, de a valóság és a képességek hát... Szóval az szembe jött.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Na, azért ez ne legyen nagy meglepetés. A németek pl mind az anschluss, mind a cseh bevonulás alatt szintén eljátszották ezt - mint leginkább hasonlítható példa.
De kb minden fegyveres erő, amelyik kiment a kaszarnyabol egy percre is, hát mondjuk úgy, hogy logisztikailag erősen pofára esett.
Kedvenc példa: japánok - ugye egy tál rizs egy hétig, meg megél a környezetéből: na, ez nem azért volt, mert eleve megidézték a belső Rambot, hanem mert nem voltak képesek ellátni a csapatokat értelmesen, és a panaszokra a "teljesítse a parancsot, vagy szégyent hoz a császárra" volt a válasz.
Ugyanugy US, viszont ők a 42es szerencsétlen kérdés után inkább megoldották a problémákat.

Mi is tanultunk valamennyit persze, volt is próbálkozás a megoldásra, de a valóság és a képességek hát... Szóval az szembe jött.
85-ben a századunk egy része téli gyakorlaton 3 napig nem kapott enni. Az volt a szerencse, hogy a fennakadásokra számítva 3 napi élelemmel indultak el. :-)
És ez csak egy ezred gyakorlat volt, nem több tíz vagy százezer embert kellett ellátni.