Nekem anno a holland tanárnőm azt mondta, hogy ez az a nyelv, amikor egy full bebszott angol matróz megpróbált németül beszélni.
Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
Német dialektus a holland.Ahogy az angol is egy eltorzult német.Angolszászok.
December 30-án gyilkolták meg véres szájú és kezű nyilasok Richter Gedeont, 81 éve.
Számos világhírű találmány fűződik a gyógyszerész nevéhez, amelyekkel életek százezreit mentette meg.
Őt nem mentette meg senki.
A Dunába lőtték.
Egyévesen jutott teljes árvaságra, rokonok nevelték fel. Azért fordult a gyógyszerészet felé, mert mélyen érintette szülei korai halála. Kitűnő eredménnyel végezte el az egyetemet, majd négyévnyi külföldi tanulmányút után 29 évesen megvette első patikáját, 35 évesen pedig megalapította gyógyszergyárát.
A beosztottaival mindig emberségesen bánt, a munkások családbarát körülmények között dolgozhattak.
Az első világháború idejére már 24 gyógyszerszabadalma volt, a Kalmopyrint és a Tonogen Suprarenalét ma is sokan ismerik, de a Hyperol porváltozatának piacra dobása is korszakalkotó tett volt.
A második világháború kezdetekor már több mint száz országban, öt világrészen forgalmazták a termékeit, hazánk egyik legsikeresebb vállalata volt az övé.
Az alig tíz évvel korábban magyar királyi kormányzó-főtanácsos címet kapott Richter Gedeont a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétól, majd már a gyárba sem engedték be. Hitte, hogy az érdemei megmentik majd, de ha azok nem is, egy ideig Raoul Wallenberg svéd diplomata bújtatta őt és a feleségét.
A Vöröskereszttől szerzett menlevéllel Svájcba távozhatott volna, de nem akarta itt hagyni egy élet munkáját, 72 éves volt ekkor. Remélte, hogy nem esnek áldozatul az őrületnek, hogy végül az ő esetében győz a józan ész.
Sokan voltak olyanok, akik nem érzékelték a közelgő veszély súlyosságát, nem hitték el, hogy a borzalom velük is megtörténhet. A Katona József utcai védett házból hurcolták el a nyilasok, a többiekhez hasonlóan alsóneműre vetkőztették. Majd a dermesztő téli hidegben a Dunába lőtték. Holtteste soha nem került elő.
Nem hinném, hogy ne lenne mit tanulni ma is Richter Gedeon tragikus végzetéből - és abból, hogy miként juthatott el az ország odáig, hogy magyar magyart öl.
Számos világhírű találmány fűződik a gyógyszerész nevéhez, amelyekkel életek százezreit mentette meg.
Őt nem mentette meg senki.
A Dunába lőtték.
Egyévesen jutott teljes árvaságra, rokonok nevelték fel. Azért fordult a gyógyszerészet felé, mert mélyen érintette szülei korai halála. Kitűnő eredménnyel végezte el az egyetemet, majd négyévnyi külföldi tanulmányút után 29 évesen megvette első patikáját, 35 évesen pedig megalapította gyógyszergyárát.
A beosztottaival mindig emberségesen bánt, a munkások családbarát körülmények között dolgozhattak.
Az első világháború idejére már 24 gyógyszerszabadalma volt, a Kalmopyrint és a Tonogen Suprarenalét ma is sokan ismerik, de a Hyperol porváltozatának piacra dobása is korszakalkotó tett volt.
A második világháború kezdetekor már több mint száz országban, öt világrészen forgalmazták a termékeit, hazánk egyik legsikeresebb vállalata volt az övé.
Az alig tíz évvel korábban magyar királyi kormányzó-főtanácsos címet kapott Richter Gedeont a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétól, majd már a gyárba sem engedték be. Hitte, hogy az érdemei megmentik majd, de ha azok nem is, egy ideig Raoul Wallenberg svéd diplomata bújtatta őt és a feleségét.
A Vöröskereszttől szerzett menlevéllel Svájcba távozhatott volna, de nem akarta itt hagyni egy élet munkáját, 72 éves volt ekkor. Remélte, hogy nem esnek áldozatul az őrületnek, hogy végül az ő esetében győz a józan ész.
Sokan voltak olyanok, akik nem érzékelték a közelgő veszély súlyosságát, nem hitték el, hogy a borzalom velük is megtörténhet. A Katona József utcai védett házból hurcolták el a nyilasok, a többiekhez hasonlóan alsóneműre vetkőztették. Majd a dermesztő téli hidegben a Dunába lőtték. Holtteste soha nem került elő.
Nem hinném, hogy ne lenne mit tanulni ma is Richter Gedeon tragikus végzetéből - és abból, hogy miként juthatott el az ország odáig, hogy magyar magyart öl.
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve
Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül...
pestbuda.hu
Hajszál pontosan ugyanez történt nálunk is 56 után, mikor is a szovjetek - saját mintára - nálunk is megkövetelték "a mezőgazdaság szocialista típusú átalakítását", ami az egyik elvárás volt Kádárral szemben. Kádár pedig, mint erősen kompromittált, fogott személy, mindezt keresztül si verte, hogy aztán maga szembesüljön a hatvanas évek elejére lényegében összeomló mezőgazdasággal, ami előrevetítette egy újabb 56 rémképét. És ő ettől nagyon félt. Ezek után nem csoda, hogy előbb a kölcsönökért kuncsorgott, majd a hitelek fele menekült, hazavágva ezzel vagy jó száz évre az országot.
Mindezekből egyenesen következik, hogy mind a Szovjetúnió, mint pedig Magyarország számára a lehető legnagyobb önsorsrontás a mezőgazdaság kollektivizálása volt.
Az is egy érdekes párhuzam, hogy Sztálin légyegében az elmaradt ipari forradalmat igyekezte lóhalálában behozni, aminek eredménye az agráriu kiürülése lett, míg nálunk ugyan idejében, a Monarchia éveiben végbement az ipari forradalom, de a Második Világháborút követően technikailag egy második ipari forradalmat, egy újraiparosítást kellet végrehajtani, ami a téeszesítéssel együtt ugyanazt a csapást mérte a mezőgazdaságra, mint korábban a kolhozosítás a szovjeteknél.
A magyar mezőgazdaság jól működött Kádár alatt, a TSZ-ek is. Köszönhetően pl. a háztáji gazdálkodás engedélyezésének.
Meg az ipar is es úgyáltalában az egész ország pont ugyanolyan jól prosperált, mint a mezőgazdaság...
Lengyeleknél nem volt kollektivizálva a mezőgazdaság,mégis tönkrement.És Lo is eladósodott,még jobban is mint mi.
Nem a mezőgazdaság miatt. De mondjuk ennek köszönhető, hogy ma a lengyel mezőgazdaság a legerősebb a régióban. Ott volt működő gazdatársadalom.
Az ipar nem, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövedelmező volt. Ki is nyírták a nyugat kifejezett kívánságára 1990 után, mint nem kívánt konkurenciát.
A komcsik viszont nyomták a bányászatot és a nehézipart, aminek sok értelme nem volt. Kivéve a vegyiparnak, az elfogadható volt.
Az eocén programba például a felvett hitelek 30%-a is belement egyesek szerint. Kapolyi et. zseniális ötlete volt.
A mezőgazdaságunk pontosan ugyanolyan elavult és életképtelen szervezet volt mint az ipar, vagy bármi az országban. A verseny nélküli államilag központosított ipar vagy mezőgazdaság életképtelen.
Kádár alatt az 30 évet jelent, amiből a nyolcvanas évekre sikerült a magyar mezőgazdaságot elég jól felhúzni, csak addigra az állam teljesen eladósodott. Köszönhetően többek között a hatvanas évek eleji élelmiszerhiánynak, amikor is kénytelenek voltunk amerikából gabonát behozni, mert a szovjetek nem tudtak adni, nekünk meg nem volt elég. És ez az élelmiszerhiány az 58-tól megindított és 59 végére, 60 elejére befejezett TSZ-esítés és a vele egy időben megindított iparosítás és ennek nyomán lezajló erőteljes urbainzáció nyomán elnéptelenedő agrárium eredménye volt.
Erre jött még rá egy lapáttal a 62-es kubai rakétaválság konklúziójaként a VSz-szel szemben a szovjetek által elvárt intenzív fegyverkezés, ami nálunk a hadi költségvetést szürreális szintre emelte volna meg. Az 1965 és 70 közötti ötéves tervre a szovjet elvárás költségvonzata az 1964-es év teljes népgazdasági nettó bevételének mintegy egyharmadára rúgott volna. 1967-ben ezért akart Kádár az IMF-hez csatlakozni, csak akkor ezt Brezsnyevék direkt szovjetellenes magatartásnak bélyegezték meg és ezért akkor Fock Jenőt Moszkvába is rendelték, hogy azonnal álljunk el ettől az ötlettől.
Többek közt ennek nyomán indult el az 1968-as Új gazdasági Mechanizmus, amit megintcsak betiltottak a szovjetek, ennek volt a leglátványosabb jele az 1972-es tököli rapport.
Utána az 1973-as olajválság hatása kezdett begyűrűzni hozzánk, ekkora az UGM vezéralakjaiból már mind Nyers Rezső, mind Fock Jenő félre lett állítva, illetve 73 nyarán halálra ég Vályi Péter is, aki egyszemélyben ellenezte a magyar-szovjet barter kereskedelmet, nagyban támogatta z UGM-et, illetve az amerikai hiteleket, továbbá lengyel kollégájával közösen Varsóba akarta volna átmozgatni a KGST központját Moszkvából. Lengyel kollegája autóbaleset áldozata lett.
A szovjetek 1976-ra már nem ellenezték az egyre növekvő nyugati hiteleket, viszont 1978-ra már teljesen eladósodtunk, mivel ekkora már hitelt kellett felvennünk a meglévő hitelek törlesztéséhez is.
1981-re államcsőd fenyegetett, hiszen az arab államok is egyszerre vonták ki az MNB-ben tárolt bankbetéteiket, az ország teljesen fizetésképtelenné vált. 1981 nyarán a szovjetek jelezték, hogy a továbbiakban nem fizetik a KGST tagállamok helyett a nyugati hiteleket, de nem gördítenek tovább akadályt az IMF tagság elé. Csak épp nem volt 100 millió dollárunk, hogy befizessük a belépőt.
Ezt végül a Kínai Kommunista Párt tette meg nekünk, részben az UGM-ért cserébe. Merthogy az náluk kötött végül ki és ők valósították meg azt.
A magyar mezőgazdaság felfejlődése, a bábolnai csoda, illetve a Kiskőrös - Soltvatkert - Kecel "aranyháromszögben" kísérleti jelleggel beindult magángazdálkodások már mind jócskán a nyolcvanas évek közepe-vége történetei, lényegében az összeomlás előtti évtized.
Ez utóbbi terep, keveredve a hetvenes évek végétől szárba szökkenő hazai szervezett bűnözéssel adja majd ki a kilencvenes évek "olajozós" vállalkozásainak egyik fókuszát, de az már egy másik történet...
Nálunk már kb mindenkinek erősebb a mezőgazdasága a térségben.
És ezt lehet a Nyugatra fogni,de inkább tükörbe kéne tekinteni,ha a hibást keresgetjük....
Mert az igazi baj,itt van nálunk.
Ez így egy kissé zanzásítva van.
A lengyeleknél a parasztok miatt bukott el a kollektivizálás, erről egy jó összefoglaló itt:
Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
Tényleg béreltek volna egy tengeri kikötőt Kádárék Lengyelországtól? Hogyan harcolt a lengyel és a magyar vidék a téeszesítéssel szemben? Miért bukott meg a kollektivizálás Lengyelországban, míg Magyarországon a forradalmat követően viszonylag gyorsan lezajlott?
És igen, a gazdaság is teljesen tönkrement, de ez egy összetett folyamat volt, aminek mellékesen része volt a mezőgazdaság is. A problémát részben a nehézipar erőltetése okozta:
"...A növekvő húshiány miatt 1970 decemberében a kormányzat drasztikusáremelésre kényszerült, amelyre a munkásság tiltakozással reagált. A sztrájkok és utcai tüntetések komoly összecsapásokat eredményeztek a rendfenntartó erőkkel (rendőrség, hadsereg), majd a LEMP Politikai Bizott ságában és aBelügyminisztériumban zajló kamarillaharcok következtében kialakult káoszoda vezetett , hogy több városban is tűzparancsot adtak ki. A katonaság véresakciója hivatalosan 43 halálos áldozatot követelt, és közel 1000 ember sebesült meg..."
"...Az új első titkár, Edward Gierek engedményekre kényszerült, amelyekérintett ék az agrárpolitikát is. 1971 folyamán számos változtatás lépett életbe, amelyek egyrészt az élelmiszerhiány leküzdését, másrészt a társadalombiztosítás kiterjesztését célozták a falusi társadalomra:
- 1. márciusban megemelték a tej és a vágóállat felvásárlási árát;
- 2. augusztusban határozatot hoztak a gabona-, a burgonya- és a vágóállat-beszolgáltatás teljes megszüntetéséről;
- 3. törvényt hoztak a föld forgalmáról, ezentúl az állam felvásárolhatt a ameg nem művelt termőföldeket;
- 4. 1972-től bevezett ék a paraszti társadalombiztosítást;
- 5. döntött ek arról, hogy a parasztok megvásárolhatják a traktorokat és amezőgazdasági gépeket;
- 6. a LEMP PB arról is határozott , hogy a termelőszövetkezeteknek és azállami gazdaságoknak fokozott abb állami támogatást nyújtanak;
- 7. a hetvenes évek első felében bevezett ék az ingyenes orvosi ellátást azegész falusi lakosság számára.
Nem adósította el szát évre és a magyar mezőgazdaság a késői kádári rendszer alatt elég jól működött.
Szabolcs pl. elég jól elvolt a mezőgazdasági termelésével a nyolcvanas években. Nem is véletlen rombolták porig nyugati barátaink, amit lehetett. És nem, nem adósodtunk el száz évre.
Elég jól el volt? Az egész magyar társadalom szegénységben élt a nyugathoz képest.