Az áldozat... (a jobb oldali képek egy korábbi tüntetésen készültek)
Ez tök jó, csak akkor ne beszéljünk olyan hülyeségeket, hogy Kína plane az oroszok egyenlő fél az amerikaiakkal.
Az USA nem fogja rátenni a kezét Grönlandra, mert szüksége van Európára és amúgy sem úgy működik az amerikai állam, hogyha az elnök úgy gondolja, akkor hozzácsatol területejet.
Az WU országai meg pont annak sz ellentétén agyalnak amit elképzelsz.
Ide szerintem ne süllyedjünk le, minden oldal pont ugyanezt csinálja. Ennél jobbak vagyunk.Az áldozat... (a jobb oldali képek egy korábbi tüntetésen készültek)
Megy a mentegetés, megy a mentegetés. George FLoyd pepitában.
Na most hogy a regnáló usa elnök fegyverrel akarja elfoglalni grönlandot, emellett eu országok vezetői nyiltan az eu ban levő bázisok jövőbeni sorsáról polemizálnak, illetve a flansziáknál a natóból való kilépés újra asztalon van, és az észak eu s országok lassan parlamenti döntés nélkül is harcba bocsátkoznának az usával, de még a lengyel elnök is nato jövőjét félti...
Lassan az ismert nyugati világ darabokra hullik, de meg januar 10 sincs.
Lassan az ismert nyugati világ darabokra hullik, de meg januar 10 sincs.
Aztán amikor szóba kerül Mo. biztonsága, akkor az a válasz érkezik, hogy a nato majd megvéd...
Amúgy te lehet, én nem, nekem tetszik mikor megmutatják a hínárhajú agresszívan hőbörgő torz tüntetôs arcát is az amúgy ártatlan szőke anyucinak!
Én nem szoktam ilyet írni. Katonailag és gazdaságilag az USA jóval erősebb Oroszországnál. Kínánál katonailag jóval erősebb, de gazdaságilag már Kína nagyjából lehagyta. Még 20-30 év és katonailag is lemarad. Úgyhogy most kell lépjenek addig amíg ők az erősebbek és a többiek nem mernek lépni semmit ellenük.
Most még nagy az EU szája, de ha tényleg sor kerülne az invázióra, becsicskulnának, mint ahogy mindig is teszik az USA-val szemben.
Hát nekem meg nem tetszett a "George Floyd jóravaló családapa" keretezés sem.
Olyan képet meg mindenkiről lehet csinálni élete során, ami szerint egy angyal vagy épp egy ördög.
És mi van, ha egy kétfrontos háborúba csúszik bele az eu. Keleten az oroszok. Nyugaton az usa. Kinézem Ursulából, hogy akár hadat is üzenjen...
Utánam a vízözön alapon.
Obama milliárd dolláros minnesotai csalási birodalma
A rablás, amit te fizettél
Képzeld el, hogy holnap reggel arra ébredsz, hogy a bankszámlád üres. Minden dollár, amit a gyerekeid tandíjára, a nyugdíjadra, a biztonságodra tettél félre, eltűnt. Most képzeld el, hogy kinézel az ablakon, és látod, ahogy a tolvaj a te pénzedből vásárolt Porschével elhajt, és nevetve integet neked a kormány által kiadott köszönőlevéllel. Ez nem egy hipotetikus forgatókönyv. Ez az amerikai adófizetők valósága a nemzet történelmének legnagyobb COVID-korszakbeli csalási ügyének nyomán. Amíg te bezárva voltál, maszkot viseltél és a tojás áráért aggódtál, egy kifinomult csalói hálózat Minnesotában 250 millió dollárt – valószínűleg ennél is sokkal többet – sikkasztott el az éhező gyermekek étkeztetésére szánt programokból.
A „Feeding Our Future” botrány nem csak a kapzsiságról szól. Ez egy sokkal sötétebb politikai művelet bizonyítéka. A szövetségi ügyészek 70 embert vádoltak meg egy 250 millió dolláros összeesküvésben, és az FBI állítólag több mint 2 milliárd dollár értékű csalást vizsgál több szektorban, beleértve az autizmus terápiát, a lakhatást és a napközit. A vádlottak túlnyomó többsége a minnesotai szomáliai közösségből származik. De ne hagyjuk, hogy a gyalogos katonák eltereljék a figyelmünket. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan történhet meg egy ilyen nagyságrendű csalás, túl kell tekintenünk a csekkeket beváltó embereken, és meg kell néznünk azt, aki a bankot építette. Ez az ipari méretű lopás közvetlenül Barack Obamához vezethető vissza. Az ő kormánya volt az, amely szándékosan elárasztotta Minnesotát több tízezer menekülttel, létrehozva egy függő, elszigetelt enklávét, amely készen állt a kizsákmányolásra. Az ő „méltányosság” politikája volt az, amely megbénította a felügyeletet. És az ő politikai örökösei azok, akik most kétségbeesetten próbálják eltemetni a bizonyítékokat.
Az enklávé építője
Talán kíváncsi vagy arra, hogy Minnesota, az egykor skandináv sztoicizmusáról és tavairól ismert állam, hogyan vált a szomáliai diaszpóra csalásainak globális központjává. Ez nem véletlen volt. Szövetségi megbízatás volt. 2008 és 2016 között az Obama-kormányzat felügyelte több mint 54 000 szomáliai menekült befogadását az Egyesült Államokba. De nem csak úgy szétszórták őket az 50 államban. Célzottan bizonyos swing államokat és megyéket választottak ki, Minnesota pedig az elsődleges lerakóhely lett.
Obama távozásakor Minnesota volt az ország legnagyobb szomáliai népességének otthona, amelynek létszámát ma 80 000 főre becsülik. Ez a koncentráció stratégiai döntés volt. A menekültek Minneapolisba való összpontosításával a demokraták olyan szavazói tömböt hoztak létre, amelyet a választásokon ki lehetett aknázni, és olyan demográfiai csoportot, amely hatalmas kormányzati kiadásokat igényelt. Ezt „sokszínűségnek” nevezték. A valóságban azonban demográfiai manipulációról volt szó. Az Obama-kormány szövetségi támogatásokat öntött a „menekültügyi szolgáltatásokba”, létrehozva egy jövedelmező nonprofit és közösségi szervezői iparágat, amelynek egész léte a menekültek – és a szövetségi dollárok – áramlásának fenntartásán múlt. Ez megteremtette a ma tapasztalható csalás infrastruktúráját. Ha egy bukott államból, ahol nincs hagyománya a nyugati polgári kötelességnek, importálsz egy népességet, és megtanítod nekik, hogy a kormány egy feneketlen kút, ahonnan ingyen pénz folyik, akkor nem asszimilációt kapsz. Ragadozást kapsz.
Az „igazságosság” pajzsa: hogyan bénították meg a rendőrséget
Az Obama-korszak stratégiájának zsenialitása nem csupán az emberek behozatalában rejlett, hanem abban is, hogy a faji kérdést fegyverként használták a más véleményűek elhallgattatására. Az „igazságosság” leple alatt az Obama-kormány a szövetségi szerződésekben a lazaabb szabályok bevezetését szorgalmazta, kifejezetten kedvezve a „kisebbségi tulajdonban lévő” nonprofit szervezeteknek. Ez olyan szabályozási környezetet teremtett, ahol a kérdések feltevése karrierromboló kockázatot jelentett.
Vegyük példának a „Feeding Our Future” csalás mechanizmusát. A csalók azt állították, hogy naponta több ezer étkezést biztosítanak nem létező gyermekeknek. Az egyik helyszínen azt állították, hogy naponta 2000 gyermeket etetnek egy második emeleti lakásban. Bárki, akinek van szeme, láthatta, hogy ez lehetetlen. Akkor miért nem állította meg a minnesotai oktatási minisztérium? Mert amikor megpróbálták, rasszistáknak nevezték őket. A csalók, akiket Obama által ápolt faji sérelemkultúra bátorított, diszkriminációért perelték be az államot. A „rasszizmus” címkétől rettegve az állam újraindította a kifizetéseket. Ez az Obama-korszak tíz évnyi politikájának közvetlen eredménye, amely a felügyeletet elnyomással azonosította. A bürokraták jobban féltek az ACLU perétől, mint attól, hogy több milliárd dollárnyi adófizetői pénzt engedjenek ki a hátsó ajtón.
A rablás, amit te fizettél
Képzeld el, hogy holnap reggel arra ébredsz, hogy a bankszámlád üres. Minden dollár, amit a gyerekeid tandíjára, a nyugdíjadra, a biztonságodra tettél félre, eltűnt. Most képzeld el, hogy kinézel az ablakon, és látod, ahogy a tolvaj a te pénzedből vásárolt Porschével elhajt, és nevetve integet neked a kormány által kiadott köszönőlevéllel. Ez nem egy hipotetikus forgatókönyv. Ez az amerikai adófizetők valósága a nemzet történelmének legnagyobb COVID-korszakbeli csalási ügyének nyomán. Amíg te bezárva voltál, maszkot viseltél és a tojás áráért aggódtál, egy kifinomult csalói hálózat Minnesotában 250 millió dollárt – valószínűleg ennél is sokkal többet – sikkasztott el az éhező gyermekek étkeztetésére szánt programokból.
A „Feeding Our Future” botrány nem csak a kapzsiságról szól. Ez egy sokkal sötétebb politikai művelet bizonyítéka. A szövetségi ügyészek 70 embert vádoltak meg egy 250 millió dolláros összeesküvésben, és az FBI állítólag több mint 2 milliárd dollár értékű csalást vizsgál több szektorban, beleértve az autizmus terápiát, a lakhatást és a napközit. A vádlottak túlnyomó többsége a minnesotai szomáliai közösségből származik. De ne hagyjuk, hogy a gyalogos katonák eltereljék a figyelmünket. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan történhet meg egy ilyen nagyságrendű csalás, túl kell tekintenünk a csekkeket beváltó embereken, és meg kell néznünk azt, aki a bankot építette. Ez az ipari méretű lopás közvetlenül Barack Obamához vezethető vissza. Az ő kormánya volt az, amely szándékosan elárasztotta Minnesotát több tízezer menekülttel, létrehozva egy függő, elszigetelt enklávét, amely készen állt a kizsákmányolásra. Az ő „méltányosság” politikája volt az, amely megbénította a felügyeletet. És az ő politikai örökösei azok, akik most kétségbeesetten próbálják eltemetni a bizonyítékokat.
Az enklávé építője
Talán kíváncsi vagy arra, hogy Minnesota, az egykor skandináv sztoicizmusáról és tavairól ismert állam, hogyan vált a szomáliai diaszpóra csalásainak globális központjává. Ez nem véletlen volt. Szövetségi megbízatás volt. 2008 és 2016 között az Obama-kormányzat felügyelte több mint 54 000 szomáliai menekült befogadását az Egyesült Államokba. De nem csak úgy szétszórták őket az 50 államban. Célzottan bizonyos swing államokat és megyéket választottak ki, Minnesota pedig az elsődleges lerakóhely lett.
Obama távozásakor Minnesota volt az ország legnagyobb szomáliai népességének otthona, amelynek létszámát ma 80 000 főre becsülik. Ez a koncentráció stratégiai döntés volt. A menekültek Minneapolisba való összpontosításával a demokraták olyan szavazói tömböt hoztak létre, amelyet a választásokon ki lehetett aknázni, és olyan demográfiai csoportot, amely hatalmas kormányzati kiadásokat igényelt. Ezt „sokszínűségnek” nevezték. A valóságban azonban demográfiai manipulációról volt szó. Az Obama-kormány szövetségi támogatásokat öntött a „menekültügyi szolgáltatásokba”, létrehozva egy jövedelmező nonprofit és közösségi szervezői iparágat, amelynek egész léte a menekültek – és a szövetségi dollárok – áramlásának fenntartásán múlt. Ez megteremtette a ma tapasztalható csalás infrastruktúráját. Ha egy bukott államból, ahol nincs hagyománya a nyugati polgári kötelességnek, importálsz egy népességet, és megtanítod nekik, hogy a kormány egy feneketlen kút, ahonnan ingyen pénz folyik, akkor nem asszimilációt kapsz. Ragadozást kapsz.
Az „igazságosság” pajzsa: hogyan bénították meg a rendőrséget
Az Obama-korszak stratégiájának zsenialitása nem csupán az emberek behozatalában rejlett, hanem abban is, hogy a faji kérdést fegyverként használták a más véleményűek elhallgattatására. Az „igazságosság” leple alatt az Obama-kormány a szövetségi szerződésekben a lazaabb szabályok bevezetését szorgalmazta, kifejezetten kedvezve a „kisebbségi tulajdonban lévő” nonprofit szervezeteknek. Ez olyan szabályozási környezetet teremtett, ahol a kérdések feltevése karrierromboló kockázatot jelentett.
Vegyük példának a „Feeding Our Future” csalás mechanizmusát. A csalók azt állították, hogy naponta több ezer étkezést biztosítanak nem létező gyermekeknek. Az egyik helyszínen azt állították, hogy naponta 2000 gyermeket etetnek egy második emeleti lakásban. Bárki, akinek van szeme, láthatta, hogy ez lehetetlen. Akkor miért nem állította meg a minnesotai oktatási minisztérium? Mert amikor megpróbálták, rasszistáknak nevezték őket. A csalók, akiket Obama által ápolt faji sérelemkultúra bátorított, diszkriminációért perelték be az államot. A „rasszizmus” címkétől rettegve az állam újraindította a kifizetéseket. Ez az Obama-korszak tíz évnyi politikájának közvetlen eredménye, amely a felügyeletet elnyomással azonosította. A bürokraták jobban féltek az ACLU perétől, mint attól, hogy több milliárd dollárnyi adófizetői pénzt engedjenek ki a hátsó ajtón.
A pártfogolt: Ilhan Omar és a MEALS törvény
Ha Barack Obama építette fel a gépezetet, akkor Ilhan Omar az üzemeltetője. Omar a minnesotai szomáliai enklávé végső terméke. Nem radikális nézetei ellenére, hanem az Obama által teremtett demográfiai valóságnak köszönhetően jutott hatalomra. És a botrányban mindenhol ott vannak a törvényhozói ujjlenyomatai.
2020-ban, a világjárvány kezdetén Omar támogatta a MEALS törvényt. Ez a törvény alapvetően megváltoztatta a szövetségi táplálkozási programok szabályait, lehetővé téve a szülőknek, hogy gyermekeik távollétében vegyék át az ételeket, és eltörölte a közös étkezés követelményét. Bár ezt együttérző intézkedésként hirdették, valójában ez eltávolította az egyetlen ellenőrzési mechanizmust, amellyel a kormány rendelkezett. Ez egy blankó csekk volt. Nem véletlen, hogy a csalások száma azonnal megugrott, miután ezeket a szabályokat enyhítették. Omar kampánya több ezer dollárt fogadott el olyan személyektől, akiket később vád alá helyeztek a csalásban, és ezt a pénzt csak akkor adta vissza csendben, amikor a média figyelme túl erős lett. A laza szabályokat azzal védi, hogy azok szükségesek a „gyerekek etetéséhez”, és eltorzítja a narratívát, hogy bűntudatot keltsen az emberben, aki megkérdőjelezi a lopást. De a pénz nem a gyerekekhez került. Nairobiban luxuslakásokba, Törökországban tengerparti ingatlanokba és Minneapolisban Porschékbe került.
A mély állam pénzmosása
A nyúl ürege mélyebb, mint csak az étkezési utalványok. A szomáliai csalási hálózat és a demokratikus establishment legfelsőbb szintjei közötti kapcsolatokat már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Vessünk egy pillantást a Rose Lake Capitalra, egy kockázati tőke társaságra, amelyet Tim Mynett, Ilhan Omar férje alapított. Ahogy a csalási nyomozás felgyorsult, éles szemű megfigyelők észrevették, hogy a cég weboldaláról eltűntek néhány nagyon érdekes név.
A törlés előtt a cég tanácsadói között szerepelt Obama volt bahreini nagykövete, Obama volt kínai nagykövete és a DNC volt kincstárnoka. Miért úsznak Obama legfelső szintű tisztviselői ugyanazokban a pénzügyi vizekben, mint egy kongresszusi képviselő családja, akinek a körzete a történelem legnagyobb csalásának epicentruma? Ezek a hálózatok biztosítják a fedezetet. Biztosítják a legitimitást. És potenciálisan biztosítják a mechanizmust is a csalásból származó bevételek tisztára mosásához. Ez nem csak helyi korrupció. Ez egy szövetségi szinten integrált művelet, amelyben a politikai elit védi azokat a katonákat, akik a szavazatokat és a pénzt szállítják.
A behódolás ára
Te fizetsz ezért. Minden alkalommal, amikor megnézed a fizetési jegyzékedet, és látod, hogy hatalmas összeget vonnak le szövetségi adókra, ne feledd, hogy ez a pénz nem útépítésre megy. Nem a határbiztonságra. Hanem azoknak az embereknek az életmódját finanszírozza, akik gyűlölnek téged. A Feeding Our Future csalásban ellopott 250 millió dollár csak a jéghegy csúcsa. A nyomozók úgy vélik, hogy a gyermekgondozási, autizmus és lakhatási programokból ellopott összeg összesen milliárdokat is elérhet.
De a pénzügyi költségek eltörpülnek a biztonsági fenyegetéshez képest. Az ellopott pénz nagy része külföldre került. Tudjuk, hogy Kenyában és Törökországban ingatlanokat vásároltak belőle. Amit nem tudunk, az az, hogy mennyi került az Al-Shabaab vagy más szélsőséges csoportok kezébe Afrika szarván. Azzal, hogy szemet hunytak e csalás felett a „közösségi kapcsolatok” megőrzése érdekében, a demokraták gyakorlatilag az amerikai kincstárat külföldi érdekek malacka bankjává tették. Politikai szempontból pedig sikerrel jártak. A minnesotai szomáliai blokk több mint 80%-ban a demokratákra szavaz. Háromszor is Ilhan Omart küldték a Kongresszusba. Ők egy meghódított választói körzet, amelyet az adófizetők pénzéből vásároltak meg.
Az örökség lebontása
A minnesotai csalási botrány az Obama-doktrína elkerülhetetlen eredménye: függő osztály behozatala, a korrupció elleni védelem lebontása az „igazságosság” zászlaja alatt, és bárki, aki ezt észreveszi, bigottnak bélyegzése. Számítottak a hallgatásodra. Számítottak arra, hogy félsz, hogy becsmérelnek.
De a bizonyítékok megvannak. Tudjuk, ki tette ezt. Tudjuk, hogyan tették. És tudjuk, ki engedte, hogy ez megtörténjen. A megoldás nem a „reform”. Hanem az Obama által felépített menekültáttelepítési rendszer teljes lebontása. Szükségünk van egy törvényszéki vizsgálatra minden egyes szövetségi dollárról, amelyet az elmúlt tíz évben „közösségi nonprofit szervezeteknek” utaltak. Le kell foglalnunk az érintettek vagyonát – autókat, házakat, külföldi bankszámlákat. És ami a legfontosabb: nem szabad többé félnünk. A „rasszizmus” kiáltása a tolvaj utolsó védekezése. Ne figyeljünk rá! Tartsuk szemmel a pénzt! Tartsuk szemmel az igazságot! Ellopták az országunkat, és „sokszínűség” néven adták vissza nekünk. Követeljük vissza a pénzünket!
forrás:
Ha Barack Obama építette fel a gépezetet, akkor Ilhan Omar az üzemeltetője. Omar a minnesotai szomáliai enklávé végső terméke. Nem radikális nézetei ellenére, hanem az Obama által teremtett demográfiai valóságnak köszönhetően jutott hatalomra. És a botrányban mindenhol ott vannak a törvényhozói ujjlenyomatai.
2020-ban, a világjárvány kezdetén Omar támogatta a MEALS törvényt. Ez a törvény alapvetően megváltoztatta a szövetségi táplálkozási programok szabályait, lehetővé téve a szülőknek, hogy gyermekeik távollétében vegyék át az ételeket, és eltörölte a közös étkezés követelményét. Bár ezt együttérző intézkedésként hirdették, valójában ez eltávolította az egyetlen ellenőrzési mechanizmust, amellyel a kormány rendelkezett. Ez egy blankó csekk volt. Nem véletlen, hogy a csalások száma azonnal megugrott, miután ezeket a szabályokat enyhítették. Omar kampánya több ezer dollárt fogadott el olyan személyektől, akiket később vád alá helyeztek a csalásban, és ezt a pénzt csak akkor adta vissza csendben, amikor a média figyelme túl erős lett. A laza szabályokat azzal védi, hogy azok szükségesek a „gyerekek etetéséhez”, és eltorzítja a narratívát, hogy bűntudatot keltsen az emberben, aki megkérdőjelezi a lopást. De a pénz nem a gyerekekhez került. Nairobiban luxuslakásokba, Törökországban tengerparti ingatlanokba és Minneapolisban Porschékbe került.
A mély állam pénzmosása
A nyúl ürege mélyebb, mint csak az étkezési utalványok. A szomáliai csalási hálózat és a demokratikus establishment legfelsőbb szintjei közötti kapcsolatokat már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Vessünk egy pillantást a Rose Lake Capitalra, egy kockázati tőke társaságra, amelyet Tim Mynett, Ilhan Omar férje alapított. Ahogy a csalási nyomozás felgyorsult, éles szemű megfigyelők észrevették, hogy a cég weboldaláról eltűntek néhány nagyon érdekes név.
A törlés előtt a cég tanácsadói között szerepelt Obama volt bahreini nagykövete, Obama volt kínai nagykövete és a DNC volt kincstárnoka. Miért úsznak Obama legfelső szintű tisztviselői ugyanazokban a pénzügyi vizekben, mint egy kongresszusi képviselő családja, akinek a körzete a történelem legnagyobb csalásának epicentruma? Ezek a hálózatok biztosítják a fedezetet. Biztosítják a legitimitást. És potenciálisan biztosítják a mechanizmust is a csalásból származó bevételek tisztára mosásához. Ez nem csak helyi korrupció. Ez egy szövetségi szinten integrált művelet, amelyben a politikai elit védi azokat a katonákat, akik a szavazatokat és a pénzt szállítják.
A behódolás ára
Te fizetsz ezért. Minden alkalommal, amikor megnézed a fizetési jegyzékedet, és látod, hogy hatalmas összeget vonnak le szövetségi adókra, ne feledd, hogy ez a pénz nem útépítésre megy. Nem a határbiztonságra. Hanem azoknak az embereknek az életmódját finanszírozza, akik gyűlölnek téged. A Feeding Our Future csalásban ellopott 250 millió dollár csak a jéghegy csúcsa. A nyomozók úgy vélik, hogy a gyermekgondozási, autizmus és lakhatási programokból ellopott összeg összesen milliárdokat is elérhet.
De a pénzügyi költségek eltörpülnek a biztonsági fenyegetéshez képest. Az ellopott pénz nagy része külföldre került. Tudjuk, hogy Kenyában és Törökországban ingatlanokat vásároltak belőle. Amit nem tudunk, az az, hogy mennyi került az Al-Shabaab vagy más szélsőséges csoportok kezébe Afrika szarván. Azzal, hogy szemet hunytak e csalás felett a „közösségi kapcsolatok” megőrzése érdekében, a demokraták gyakorlatilag az amerikai kincstárat külföldi érdekek malacka bankjává tették. Politikai szempontból pedig sikerrel jártak. A minnesotai szomáliai blokk több mint 80%-ban a demokratákra szavaz. Háromszor is Ilhan Omart küldték a Kongresszusba. Ők egy meghódított választói körzet, amelyet az adófizetők pénzéből vásároltak meg.
Az örökség lebontása
A minnesotai csalási botrány az Obama-doktrína elkerülhetetlen eredménye: függő osztály behozatala, a korrupció elleni védelem lebontása az „igazságosság” zászlaja alatt, és bárki, aki ezt észreveszi, bigottnak bélyegzése. Számítottak a hallgatásodra. Számítottak arra, hogy félsz, hogy becsmérelnek.
De a bizonyítékok megvannak. Tudjuk, ki tette ezt. Tudjuk, hogyan tették. És tudjuk, ki engedte, hogy ez megtörténjen. A megoldás nem a „reform”. Hanem az Obama által felépített menekültáttelepítési rendszer teljes lebontása. Szükségünk van egy törvényszéki vizsgálatra minden egyes szövetségi dollárról, amelyet az elmúlt tíz évben „közösségi nonprofit szervezeteknek” utaltak. Le kell foglalnunk az érintettek vagyonát – autókat, házakat, külföldi bankszámlákat. És ami a legfontosabb: nem szabad többé félnünk. A „rasszizmus” kiáltása a tolvaj utolsó védekezése. Ne figyeljünk rá! Tartsuk szemmel a pénzt! Tartsuk szemmel az igazságot! Ellopták az országunkat, és „sokszínűség” néven adták vissza nekünk. Követeljük vissza a pénzünket!
forrás:
És akkor -egy elég nyilvánvalóan hangulatkeltő- fotósorozat miatt, akkor így rendben van?
Sőt noch dazu leszbi is, akkor egyenesen kár, hogy nem lőtte főbe vki már előbb?
Nem, de az összképhez jár az örült felakadt szemes agresszív torz ábrázatú tüntizős kép is. Rólam pl. senki nem tudna ilyen képet csinálni, sehol. Focimeccsen, kocsmában sem. Csak mondom...
De a demokrata deep state-é.
Az első és az utolsó lövés között mindössze 0,7 másodperc telt el. Amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem jelent veszélyt rá, nem is lőtt többet. A fuck around and find out tipikus esete. Hagyjuk már, hogy 1 másodperc alatt fel kellett volna tudnia mérnie, merre fordul a kerék és a hasonló okosságok.
Szerintem frakciók vannak. Bizonyára van olyan szint is, ahol ezek összeérnek, persze.