Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
A legnagyobb gond a hűtés lenne. Nincs hova/mivel elvezetni a fölös hőmérsékletet.
A hő sugárzás formájában is terjed, nem kell ott neked feltétlenűl egy hűtőközeg csak egy nagyobb felület amin kisugároz. Pl spéci űrruha nélkül egy ember is kopogóra fagyna elég gyorsan anélkül, hogy lenne hűtőközeg. A lényeg, hogy minimalizálják a fölös hőt egy ilyen reaktornál, a maradékot meg egy nagy felületre az ürhajó külső részén kivezetni.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 760
113
ozymandias

Igen, ennél a technológiánál is vannak kihívások, de szerintem jobban kezelhetőek, mint más technológiák esetén. A Biztonsága is kiváló egy ilyen reaktornak.
Illetve nem elhanyagolható tény az sem, hogy készültek már ehhez hasonló reaktorok tengeralattjárókba és egész jól működnek :)
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
A többi reaktortípus is érdekes (van léghűtéses típus is), de szerintem sóolvadékosnak van a legtöbb értelme, ha energiatermelésről beszélünk. Van olyan reaktortípus, amit elősorban hidrogéntermelésre fejlesztettek (hogy majd ecccer hirdogénes autók lesznek...)
Köszi a választ!
Az alapprobléma itt volt kifejtve:
Azon gondolkozok, hogy mennyire lenne kivitelezhetetlen (nagyon-reménytelen skálán) egy atomreaktor világűrbe juttatása, majd az elé egy lakómodul beállítása, majd ionhajtóművekkel való mozgatása. A cél, hogy minél kevesebb üzemanyagot kelljen a világűrbe hurcolni - szemben a mostani kémiai meghajtás koncepciójával.
1. Az ionhajtómű kiforrott technológia, műholdakon használják, kellően takarékos az üzemanyagot tekintve. A BHT8000 nevű cucc 8 kW-ról üzemel Xenonnal, 25kg tömeggel. https://en.wikipedia.org/wiki/Ion_thruster

2.a. Nukleáris reaktor. Elsősorban valami tengón, jégtőrőn használtos reaktorra gondolok, nem valami plutóniumgömbös-thermoelemes dologra, mint ami a Voyagereket hajtja. Kérdés, hogy működik-e egy vizes reaktor mikro-gravitációban (göm-alakú vízcseppek), meg gyorsulás alatt (mint a Földön) és a kettő közötti átmenet (a teljes folyadék elindul egy irányba) esetén. Illetve hogyan adjuk le a fölös hőt. És mekkora árnyékolás kell. Vannak ilyen egész kis barátságos cuccok, mint az orosz ABV-6M, ami 600 tonnás és 8,6MW áramot termel. Jókora ráhagyással meg lehetne vele hajtani 900 db BHT8000 ionhajtóművet, 404 Newton tolóerőt ad le és 22,5 tonna lenne. 10 évig nem kellene bajlódni az üzemanyag utántöltésével sem.
https://www.iaea.org/NuclearPower/Downloads/Technology/files/SMR-booklet.pdf (12. oldal)
Össztömeg: 622,5 tonna

2.b. Napelem. Ami az ISS-en van 4 panel, az 4 tonna és 84-120kW-ot ad le összesen. Ezzel ki lehet hajtani alsó hangon 10 db BHT8000-t, ami elég sovány, 4,5 Newton tolóerőt termelne - viszont a műszaki modul össztömege is csak 4,25 tonna lenne.
https://www.nasa.gov/mission_pages/station/structure/elements/solar_arrays.html#.V2mUj_l97tQ

3. Fellövés. Állítsuk LEO pályára a műszaki modult, mert oda lehet a legtöbbet a legolcsóbban szállítani:
http://www.spacex.com/about/capabilities
Falcon 9: 22,9t, 62m USD
Falcon Heavy: 54,4t, 90m USD
Nem törődve azzal az aprósággal, hogy mi fér be a kapszulába, csak a tömeggel számolok:
- Nukleáris koncepció: 12 Falcon Heavy fellövés, 1080m USD és irány a mélyűűűűr!!!!
- Napelemes koncepció: 1 Falcon Heavy-t tele pakolunk, azaz 90m USD és van fönt 48 ISS napelem-modulunk, 54 Newton tolóerőnk.

Ettől nekem még a 2.a. koncepció tetszik jobban.
Szóval csak az alábbi igények fogalmazódtak meg:
- legyen 54 tonna alatti súlya
- adjon le 150kWot
- sóolvadék vízzel szembeni igénytelensége kimondottan jól jöhet odafönt.
- az, hogy 100 évig elnyámmog magában szintén kedvező tulajdonság
- mennyire kell egy ilyet árnyékolni az űrben?
- mennyire nem tolerálja, ha kicsit lyukas lesz itt-ott?
- milyen messzire kell tenni az asztronautáktól?
- maradékhővel lehet melengetni a személyzetet, növényzetet
- 3D nyomtatott, vagy cnc forgácsolt alkatrészeket fönt is elő lehet állítani
- mennyire kell ezt manuálisan karbantartani?
- vákuumban is megy?
- hogy viseli az átmenetet a mikrogravitáció és a gyorsulás között?
 
M

molnibalage

Guest
A hő sugárzás formájában is terjed, nem kell ott neked feltétlenűl egy hűtőközeg csak egy nagyobb felület amin kisugároz. Pl spéci űrruha nélkül egy ember is kopogóra fagyna elég gyorsan anélkül, hogy lenne hűtőközeg. A lényeg, hogy minimalizálják a fölös hőt egy ilyen reaktornál, a maradékot meg egy nagy felületre az ürhajó külső részén kivezetni.
Az űrben a legnagyobb probléma a hűtés. Nézd meg, hogy az ISS-hez mekkora métetű hűtők vannak. Űrruhan nélkül rohadtul nem fagy gyorsan kopogósra az ember pont emiatt. Hagyományos reaktorral üzemelni odafent gyak. fizikai képtelenség nagy teljesíménnyel a hulladékhő miatt.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Az űrben a legnagyobb probléma a hűtés. Nézd meg, hogy az ISS-hez mekkora métetű hűtők vannak. Űrruhan nélkül rohadtul nem fagy gyorsan kopogósra az ember pont emiatt. Hagyományos reaktorral üzemelni odafent gyak. fizikai képtelenség nagy teljesíménnyel a hulladékhő miatt.
Konkrétan mennyi az annyi? Ha kifeszítek egy focipálya méretű vitorlát az ürhajó mögött, és a hulladékhőt abba vezetem hogy onnan majd elsugározzon akkor mekkora hűtést tudok így elérni?
 
M

molnibalage

Guest
Konkrétan mennyi az annyi? Ha kifeszítek egy focipálya méretű vitorlát az ürhajó mögött, és a hulladékhőt abba vezetem hogy onnan majd elsugározzon akkor mekkora hűtést tudok így elérni?
35 kW/radiator, ha jól értem.
https://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf

2 db ilyen van fent. Nagyobbak, mint egy modul. Focipálya méretűt meg nem viszel fel egykönnyem mert az rohadt nagy tömeg. Csövek vannak benne és ammóniát keringtetnek.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and fip7

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Az űrben a legnagyobb probléma a hűtés. Nézd meg, hogy az ISS-hez mekkora métetű hűtők vannak. Űrruhan nélkül rohadtul nem fagy gyorsan kopogósra az ember pont emiatt. Hagyományos reaktorral üzemelni odafent gyak. fizikai képtelenség nagy teljesíménnyel a hulladékhő miatt.
És azok a nagy tepsik csak a napelemeket hűtik (viszont akkor elég lenne ugyanez az én kis 150kW reaktoromhoz):
iss-ammonia-leak-150114b-02.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and fip7

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
35 kW/radiator, ha jól értem.
https://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf

2 db ilyen van fent. Nagyobbak, mint egy modul. Focipálya méretűt meg nem viszel fel egykönnyem mert az rohadt nagy tömeg. Csövek vannak benne és ammóniát keringtetnek.
A reaktor mégnagyobb tömeg, ha azt fel tudod vinni akkor a focipályányi hűtőpanelt is. És minél inkább sikerűl a hulladélkhőt minimalizálni annál kevesebb járulékos rendszer kell majd hozza.
 
M

molnibalage

Guest
A reaktor mégnagyobb tömeg, ha azt fel tudod vinni akkor a focipályányi hűtőpanelt is. És minél inkább sikerűl a hulladélkhőt minimalizálni annál kevesebb járulékos rendszer kell majd hozza.
Baromi sokat keéne szerelgetn ia fociáplya mérethez és, ha űrhajó van, akkor ott gyorsulások és nyomtatékok is vannak. Ez nem lehet papírból...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Baromi sokat keéne szerelgetn ia fociáplya mérethez és, ha űrhajó van, akkor ott gyorsulások és nyomtatékok is vannak. Ez nem lehet papírból...
plusz a hőtágulás egy ekkora méretben, pláne ekkora hőmérséklet-különbségek mellett (bár, ezt meg lehet oldani, a grafit hőtágulási együtthatója negatív, Fe-Ni-ötvözésű rendszerrel meg olyan hőtágulást állítasz be, hogy nagyjából ugyanakkora legyen, csak pozitív előjellel. A gond az, hogy ezek a nagy méretek megsérülnek, akkor nem fog felmenni a reggeli 6:20-as csillaghajóval kijavítani a cuccot...

Voltam állásinterjúzni még tavaly novemberben egy cégnél, akik ilyen kísérleti hűtőrendszereket csinálnak, kicsi tömeg, de cserébe nagyon nagyon légteljesítménnyel. Ami a Földön probléma, az az űrben még előny is lehet. Ha valamit gyorsítasz, akkor itt nagy erők keletkeznek. Egy-egy ilyen szupravezetéshez készült hűtőrendszer járókereke kb. 40mm és a tengely sem valami nagy - mivel egy 200000/perces gyorsulásnál akkora látszólagos erők vannak, amikhez spéci anyag kell. Ha a gravitáció csökken, úgy csökkenek a rá ható erők is, így jóval erősebb hűtőrendszert lehet építeni - az űrbéli viszonyokra. És akkor megint belefutunk abba, hogy hőtágulás és precíz berendezések és 200000-es fordulatok percenként. (Hozzáteszem, a mai autók nagyrészének is a turbó a halála). Ezeket a rendszereket az űrben is minimum duplikálni kellene, ami megint csak tömegnövekedés.

Ahogy írtam pár hsz-el korábban, a GEN IV-reaktorok között van egy érdekes, ez pedig a léghűtéses gyorsreaktor. A fent említett cégnél egy hasonlón dolgoznak, egyenlőre a részecskegyorsítók szupravezető mágneseinek tekercselésének a hűtéséhez. Egy zárt rendszerben akár ez még működhetne is..
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 693
32 366
113
Szerintem RTG nek a TG részével lehetne nagyot alkotni. Ha nem is önmagába de a termoelektromos generatort lehetne alkalmazni az űrbe szánt reaktoroknal. (RTG t tudom hogy használnak de hogy TG részt használják e külön hutorendszetekbe azt nem tudom.)
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság. Ezek azt hiszik, hogy ezek a tornyok non-stop áramot termelnek és tényleg minden ingyér van. Jelenleg havi 80 eurót fizetek villanyszámlára, a fogyasztásom szinte ugyanaz, mint odahaza. Otthon ez 8700Ft volt, vagyis az áram tényleg kurva olcsó...). Az EU azon gondolkozik, hogy Németországot fel akarja osztatni különböző tarifakategóriákra, így kompenzálni az árakat. Ezt olyan jól kigondolták, hogy az északi részen legyen továbbra is alacsony ár - mivel ott alig lenne szállítási költség (naná, az Északi tengerről az áram a saját lábán fut a trafóházba...), az ipari termelés főként délen van, azok fizessenek többet (vagyis javítsuk tovább a versenyképességet). Erre a bajor és a baden-wüttenberg-i csapat is nekiállt keverni. Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van. A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt. Kifelé legyen minden zöld, de a háttérben azért páran még észnél vannak..
- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
- Rájöttek, hogy baklövés volt a szárazföldre telepített szélerőművek létesítése. A lapátokat nehéz szállítani és drága. A tengeren ezek a gondok nincsenek. Ugyanezt gondolják a napelemekről. Túl nagy termőterület lett a napelemek martaléka.
- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
- A tartományi lobbi nagyon erős és sokszor átírja a műszaki/gazdasági szempontokat. (NRW-ben rengetegen élnek még mindig a szén bányászatából, ezért ők kilobbizták, hogy az szénerőműveket próbálják modernizálni. Az atomenergiának valahogy nem volt ilyen erős "helyi kötődése").
- Az időjárási gondok miatt az elmúlt télen a CO2 kibocsátás nőtt - vagyis az egyik sarokpontja az Energiawende-nek nem jött össze. A kieső kapacítást gázerőművekkel, szénnel és biomasszával pótolták. A biomassza kezd megtűrt lenni, mert azért termeli az üvegház-hatású gázokat
- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..

A többi része már nem érdekelt annyira, átmentem a konstukciós részre - mivel a jelenlegi munkaköröm tervdokumentációk felülvizsgálata a számítások ellenőrzése. Az a rész meg full végeselem meg elaszto-plasztikus határértékekre méretezés volt.
 
M

molnibalage

Guest
hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
Pedig ez stimmel, 2015 táján is ennyi volt.

- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
Csudaszép.. A hangját is el tudom képzelni...

- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
Sajnos a egyesek már csak ilyenek...

- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság.
Mi van...? Az EU vezető tényleg ennyire hülyék és egy Google keresés is meghaladja az erejüket..? A német áramnál talán csak a dán áram a drágább, ahol vízienergia nem lehetséges és biomassza, szén és szél van.

Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van.
Éppen csak a duplája...

A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt.
Mindenki saját hülyeségének a kovácsa. Gratulálnunk Németország...

- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
Értelme semmi, olcsóbb nem lesz tőle az áram...

- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
Ez is valami...

- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
A vizsgán az ilyen hebegésnél vágta ki egy-két tanárom a hallgatókat...

- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
Akkora arányú a villamos fűtés? Vagy simán a gáz-villanyt veszik egy kalap alá? Mert, ha igen, akkor semmi értelme a villamos téma kapcsán ezzel előjönni. Ettől az áramhálózatnak nem lesz jobb.

- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
Elszánt terroristákkal szemben nincs védelem. A trafóállomások gyakorlatilag védhetetlenek. A legnagyobbakat lehet, de a középfeszültségűből is annyi van, min égen a csillag. Lehet akármennyi szélkereketd, ha a trafókat szétkapják, akkor a lenszed egy idő után szépen letérdel.

- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
Nem gyenge arrogancia. Ezek kretének...


- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
Ha a dízeles személyautók kihalnak, akkor az mennyire rántja magával a nehezebb járműveket? Milyen komoly elvi oka van annak, hogy a nehéz gépek, buszok stb. benzinesek legyenek?

- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..
Számomra egész egyszerűen nevetséges ez az erőlködés...
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
A diesel autónál mindig a PN10-re vannak ráizgulva. Volt egy olyan dia, ahol az alaptézis az volt, hogy a kamion felmegy a vonatra, a vonat elviszi, onnan meg majd az akkumlátoros kamion (persze, mert az csak úgy van..) leviszi a cuccost. De kapaszkodj meg, jön a tüzelőanyagcellás vonat is... (eddig 8 millió €-nál jár a fejlesztés)

https://www.bundesregierung.de/Content/DE/Artikel/2016/09/2016-09-21-bahn-brennstoffzelle.html

mivel a német vonalak 40%-a nem villamosított, ezeken még dízelvonatok vannak és a klímacélokat teljesíteni kell.

Elég komoly ipari projektek mennek a hidrogén-hajtás meg a tüzelőnyagcellákkal. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz ezekkel. A prototípust volt szerencsém látni egy kiállításon. 800km hatótávolság, 140km/h sebesség, a végén meg kondenzvíz és vízgőz jön ki. 2017 végén Alsó-Szászországban kezdik az éles teszteket (a 2050-es klímacélt törvénybe foglalták, ami nagy vonalakban annyit jelent, hogy a közlekedés addigra nullemissziósnak kell lennie (no, majd meglássuk aztat, Maúniká..)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 760
113
A hidrogén alapú hajtásnál nem sok pazarlóbb dolog létezik. Az egész folyamat iszonyatos vesztességek tömkelege.
1. Elő kell állítani a hidrogént.
2. Be kell préselni egy tárolóba.
3. El kell szállítani, közúton.
4. Be kell préselni a hidrogénkútba.
5, Be kell préselni az autóba.
6. Üzemanyag cellával bontani kell.
+1 És közben végig magától is szivárog.

A hidrogénes meghajtásnál jobban nem nagyon lehet pazarolni az energiát/villamos energiát.

Ha valóban védeni akarják a környezetet akkor állítsák át a buszokat/teherautókat/vonatokat gázos üzeműre. Az sokkal tisztábban ég, mint a dízel.
 
M

molnibalage

Guest
A hidrogén alapú hajtásnál nem sok pazarlóbb dolog létezik. Az egész folyamat iszonyatos vesztességek tömkelege.
1. Elő kell állítani a hidrogént.
2. Be kell préselni egy tárolóba.
3. El kell szállítani, közúton.
4. Be kell préselni a hidrogénkútba.
5, Be kell préselni az autóba.
6. Üzemanyag cellával bontani kell.
+1 És közben végig magától is szivárog.

A hidrogénes meghajtásnál jobban nem nagyon lehet pazarolni az energiát/villamos energiát.

Ha valóban védeni akarják a környezetet akkor állítsák át a buszokat/teherautókat/vonatokat gázos üzeműre. Az sokkal tisztábban ég, mint a dízel.
Amit ráadásuk fából is lehet csinálni. Skandinávok ezt tolják, már 10+ éve is az egyik főváros összes autóbusz ilyen gázzal ment.