Az I. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ezt most ide teszem, mert I. vh-ról is szó van benne. Haditechnikai véleményekre is kíváncsi lennék.
 
Horthy egyértelműen az első világháborúban mutatott emberségével vált az antant számára tárgyaló partnerré (az elsüllyesztés előtt minden esetben figyelmeztette- sőt volt, hogy megvárta, míg csónakba szállnak- az ellenséges hajókat). Egy feltétellel, nem lehetett pogromot hirdetni...ez el is maradt, hiába próbáltak mindent ráhúzni később. "Bűne" szerintem a második világégés kapcsán annyi -szerintem- hogy a zsidóságot mentve, inkább véreztette el a vidéki parasztságot. PErsze a végén minkettő csoport szenvedett. Mondhatta volna ugyanis azt, hogy NEM a németeknek, csak akkor nem 1944 március 19-én szállnak meg minket, hanem 1940-ben. Nem volt jó megoldás egyik sem, de ennek magvát versaillesben és trianonban vetették el.
Ami a technikát illeti, a Monarchiának volt akkor a világ 6. legerősebb hadiflottája. Más kérdés, hogy sokszor hihetetlen balszerencse miatt, ennek érvényre juttatása csak az olaszok ellen sikerült (amerikai és angol fenyegetésre mertek csak kifutni 1917-18 ban az olasz hajók :)
 
12717618_1000330730003977_8290401741303829878_n.jpg
Csíkzsögöd, futóárok manapság
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Nem emlékszem már, hogy melyik könyvben olvastam, hogy a kukk tisztektől elvárás volt, hogy 4-5 nyelven beszéljenek, német, magyar, olasz, horvát mindenképpen, Horthy azt hiszem, angolul is tudott. Szerintem ez mindenképp figyelemre méltó, szélesebb látószöget ad egy embernek, ha ennyi, eltérő kultúrájú, látásmódú emberrel tud beszélni, megérteni őket.
 
Meg franciául ami akkoriban kb annyira alap nyelv volt mint ma az angol?
 
Szerinted a flottában melyik nemzet fiaiból volt több, cseh, vagy horvát?
Megtaláltam a könyvet (legalábbis az egyiket, amiben olvastam róla):
Százalékosan: 34 % délszláv, főleg horvát, 14 % olasz, 20,4 % magyar, 16,3 % osztrák, 12 % északi szláv, a németen kívül az olasz és a horvát nyelv ismerete volt a legfontosabb.
A tengerésztiszti vizsgát 24 tárgyból tették, a klasszikus nyelvek mellett kötelező volt az angol, francia, olasz, horvát, magyar és német.
Forrás: Alexander Sixtus von Reden: Az Osztrák-Magyar Monarchia.
 
Angolul tudott, hiszen nem egyszer saját önéletrajzi könyvében is említi, hogy milyen szívélyes meghívások (kölcsönös) voltak az angol flotta hajóin.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: szuvorov
Az első világháború galíciai frontján vagyunk, az időpont 1914 decembere. Németország és a Monarchia csapatai elkeseredett küzdelmet vívnak az orosz gőzhengerrel, amely már Krakkót fenyegeti. A stratégai fontosságú Jabloniec (jablonec) hágót már elözönlötték az oroszok, amikor a soproni 9-es Nádasdy huszárok Muhr Ottmár ezredes, ezredparancsnok vezetésével pusztító erejű ellentámadást hajtanak végre. Gyalogosan, hegynek felfelé, karddal, puskatussal, puszta kézzel. De velük küzdenek a 10-es, a jász-kun és a 3-as szegedi huszárok, valamint más, gyalogos kiegészítő egységek is. Hullik az orosz, de fogy a magyar is. 1914. december 11-én a kelő nap sok száz holttestre tekint le. Hősi halált halt a kegyetlen harc során Muhr Ottmár ezredes is. A jabloneci temetőben, Muhr Ottmár kápolnája és hősi emlékműve körül több száz magyar katona nevét olvashatjuk a fejfákon. A dokumentumfilm eredeti helyszíneken forgatott felvételek mellett színészek és hagyományőrzők közreműködésével idézi fel a galíciai hadszíntér harcait, a magyar huszárok megdöbbentő önfeláldozását, hősiességét. A limanowai győzelem már a döntő ütközet másnapján fogalommá vált, ékes példája lett a háborús hőskultusznak, egészen 1945-ig. Utána nevét kisatírozták még a történelemkönyvekből is. De búvópatakként a leszármazottak megőrizték az önfeláldozó huszárok hőstettét, melyről Galíciában, Dél-Lengyelországban ma is méltóképpen megemlékeznek.

http://www.mediaklikk.hu/2017/05/03/halhatatlanok-limanowa-a-magyar-gyozelem-1914/
 
Az illetékesek figyelmébe :

Akkor sem volt hadseregünk.....

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Az első világháború galíciai frontján vagyunk, az időpont 1914 decembere. Németország és a Monarchia csapatai elkeseredett küzdelmet vívnak az orosz gőzhengerrel, amely már Krakkót fenyegeti. A stratégai fontosságú Jabloniec (jablonec) hágót már elözönlötték az oroszok, amikor a soproni 9-es Nádasdy huszárok Muhr Ottmár ezredes, ezredparancsnok vezetésével pusztító erejű ellentámadást hajtanak végre. Gyalogosan, hegynek felfelé, karddal, puskatussal, puszta kézzel. De velük küzdenek a 10-es, a jász-kun és a 3-as szegedi huszárok, valamint más, gyalogos kiegészítő egységek is. Hullik az orosz, de fogy a magyar is. 1914. december 11-én a kelő nap sok száz holttestre tekint le. Hősi halált halt a kegyetlen harc során Muhr Ottmár ezredes is. A jabloneci temetőben, Muhr Ottmár kápolnája és hősi emlékműve körül több száz magyar katona nevét olvashatjuk a fejfákon. A dokumentumfilm eredeti helyszíneken forgatott felvételek mellett színészek és hagyományőrzők közreműködésével idézi fel a galíciai hadszíntér harcait, a magyar huszárok megdöbbentő önfeláldozását, hősiességét. A limanowai győzelem már a döntő ütközet másnapján fogalommá vált, ékes példája lett a háborús hőskultusznak, egészen 1945-ig. Utána nevét kisatírozták még a történelemkönyvekből is. De búvópatakként a leszármazottak megőrizték az önfeláldozó huszárok hőstettét, melyről Galíciában, Dél-Lengyelországban ma is méltóképpen megemlékeznek.

http://www.mediaklikk.hu/2017/05/03/halhatatlanok-limanowa-a-magyar-gyozelem-1914/
A "keresett oldal nem található"! A huszonkettes csapdája viszont igen!:hadonaszos: