A francia jobboldal teoretikusa mintegy tíz évvel ezelőtt írta le ezeket a sorokat. Lassan fel lelhetne ébredni.
„A baloldal és a szélsőbaloldal elfelejtette történelmi gyökereit, küldetését, és így Európa minden országában tökéletesen elszakadt a néptől, a nép valós problémáitól. A szociáldemokraták teljesen elárulták baloldaliságukat, és gyakorlatilag a globális kapitalizmus hívei lettek maguk is. A baloldal pedig megelégszik azzal, hogy a társadalom periférikus csoportjaival, a bevándorlókkal, az illegális menekültekkel, a homoszexuálisokkal, a drogosokkal, a nyugdíjasokkal foglalkozzanak, pedig ezen témák és kisebbségek irányába a nép többsége eleve érdektelen vagy ellenséges. A baloldal még mindig nem látja be, hogy a túlzott be és elvándorlás okozta társadalmi problémák első számú vesztese maga a munkásosztály. A munkásosztály észrevette tehát, hogy a baloldal valójában a bevándorlókkal és egyéb marginális csoportokkal egy új proletariátust akar képezni, és azzal cserélné le a nemzeti munkásosztályokat. A bal tehát már nem az alsóbb osztályok érdekeit képviseli – hanem a bevándorlókat és egyéb marginális csoportokat. Éppen ezért a baloldal és a szélsőbaloldal számos egykori szavazója a jobboldalt választja, mert ezek a pártok lett a valódi munkáspártok. A munkásság több mint húsz százaléka rájuk szavazott, a baloldal egyéni jelöltjei jóval elmaradnak ettől az aránytól.”
Alain de Benoist
