Már elnézést, de amíg ilyen kétbitesen megy a vita, hogy Kurcsány vagy Zorbán, addig ne is számítsunk semmi jóra.
Miért? Mert mind a kettő maffiaszerű módon tart ott a politikai erejében, ahol. Magyarán egyiknek sincs olyan kihívója a táborán belül, akit ne enne meg reggelire bármelyikük.
Amikor végre mind a kettőt eléri a természetes vég (Mert Isten mentsen attól, hogy bármelyiket megmerényeljék: Az egyikből munkásmozgalmi mártír lenne, a másikból szent. Hááát...kösz nem...), akkor olyan hatalmi vákuum fog keletkezni, hogy ihaj!
Gyurcsány vs. Niedemüller?
Orbán vs. Németh Szilárd?
Vagy ki?
Az ország összes lakosát képviselő, vagy legalábbis képviselni próbáló, csak picit elqurvult (tehát mindkét oldalon még elfogadható) politikai személy jelenleg nincs (de legalábbis nem építette fel magát oda, ami pedig küzdelem, az meg idő) nincs az országban.
Orbán. Nála a "mi magyarok" jelentése: Mi fideszesek, Magyarország jelentése pedig Fidesz, NER. A Magyar Köztársaság nem véletlenül lett negligálva...
A haza nem lehet ellenzékben...
Tehát ő már elfogadhatatlan a választók egyik felének.
Gyurcsány meg a választók kétharmadának.
Ezzel csak a szakadék tágul. Ez túl nagy luxus egy viszonylag kis országnak!
Istenem, hol vagyunk már a boldog békeidőktől, amikor érdemben többpártrendszer volt, s megvolt az
illúziója ( az én szememben politika a látszat, annak mutatásának világa) a társadalmi érdekegyeztetésnek, a kényszerű konszenzusra törekvésnek?
Hol vagyunk már attól, hogy igaz néha naiv, de az országért tenni akaró emberek is bekerültek a parlamentbe, a kormányba?
Engem rohadtul senki nem képvisel (már a látszatra sem adnak).
Na ezért vagyok én politikai árva.
Na; jöhet az össztűz...
