T
[BIZTPOL] Irán
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
S
Shektor11
Guest
T
Törölt tag
Guest
ezzel csak az a baj hogy o nem akarja csokenteni a kiadasokat hanem evrol evrol minel nagyobbak.
T
Törölt tag
Guest
Igen, de koncentrált. Ami az övé az elvehetetlen, a többire meg nem lenne pénz így inkább káoszt okoz ott, hogy senkié se legyen.
Elég lett volna korrekt módon betartani az atomalkut és hagyni kereskedni Iránt olajjal.... De ami most csinálnak évek óta az a totális ellehetetlenítés ami hosszú távon csakis erőszakhoz vezet!! Sarokba szorított, rühes, éhes, reményvesztett kutya most IRÁN, és már nincs sok vesztenivalója, ha a belső feszültségei nem ölik meg maga megy a dzsihádba és visz mindent amit tud! Mi meg nézünk majd mint olló a fiókba....
Nem így volt valahol a Japán elleni embargóval is Pearl Harbor előtt?
A különbség az, hogy azóta sokat változott a világ, kiteljesedett "a házhoz visszük a terrorizmust" és ezt akár online nézheti (és látja!) a nagyérdemű.
Gyorsabb és másabb a reakció minden oldalon.
Irán vezetői fogadkoznak, hogy ezúttal tényleg maga Irán fog bosszút állni Kasszem Szulejmani haláláért. Arányos bosszút emlegetnek, de talán még Trump meggyilkolását se éreznék annak. Ez nyílt amerikai-iráni háborút jelentene. De egyelőre nem követik tettek a fenyegetéseket. Talán mert Szulejmani halála rég nem látott egységbe kovácsolta az utóbbi hónapokban egyébként békétlenkedő iráni népet, és még némi nemzetközi szimpátiát is kiváltott. De ez a kegyelmi állapot nem tarthat örökké. Hogy mi jöhet, azt nehéz megjósolni, de aligha lesz jó vége.
„Nincs ember, akivel beszéltem, és meg tudná mondani, hogy Trump mit akar Iránnal” – nyilatkozta a New York Timesnak Ellie Geranmayeh, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) elemzője a Kasszem Szulejmani meggyilkolása után kialakult helyzetről. Márpedig az efféle bizonytalanság a nagypolitikában egészen szélsőséges eredményekre vezethet. „Ha nekünk is nehezünkre esik megérteni, képzelhetik milyen nehéz az irániaknak” – erősített rá a már idézett cikkben ugyanerre az érzületre Dalia Dassa Kaye, a neves amerikai elemzőközpont, a RAND Corporation közel-kelettel foglalkozó központjának igazgatója.
Kaye szerint azok a kevert jelzések, amiket Trump az elmúlt hónapokban küldött, „rendkívül hatástalanok” egy ellenfél viselkedésének alakításában. Anélkül ugyanis, hogy pontosan értenék, mivel lehetne rávenni az Egyesült Államokat a feszültség enyhítésére, az iráni vezetők csak a sötétben tapogatóznak. Sötétben tapogatózva pedig könnyen átléphetnek egy olyan vörös vonalat, aminek talán még a létezéséről se tudnak. „Ez az, ami rendkívül veszélyessé teszi a mostani helyzetet” – magyarázta a Timesnak Kaye. Szerinte most a legfontosabb annak tisztázása volna, hogy milyen lépésekkel vehetné rá egyáltalán Irán Trumpot a visszább vonulásra. Mert most „nem tudjuk, hogy mi az Egyesült Államok célja, mit akar elérni, és mi tenné boldoggá Trumpot és kormányát”.
„Attól tartok, hogy a kevert jelzések, és az, hogy Irán egzisztenciális fenyegetésként értékelheti a helyzetet, olyan drámai lépésekhez vezethet, melyeket ezidáig elképzelhetetlennek tartottunk” – mondta Kaye. Hogy milyen kevert jelzésekről beszélt? Donald Trump 2018 májusában azzal az indokkal mondta fel az Iránnal még 2015-ben kötött atomalkut, hogy Irán megsértette annak előírásait, és a küszöbén áll annak, hogy atomhatalommá váljon. Ezt az állítását a megállapodás betartásán őrködő nemzetközi megfigyelők mellett saját hadserege is cáfolta. Az egyezmény felmondására Irán - magához mérten mindenképp - visszafogottan reagált, de egy év elteltével, 2019 tavaszától egyre komolyabb provokációkkal tesztelte az amerikaiak elszántságát. Erre az is felbátoríthatta őket, hogy Trump már az elnökválasztási kampánya óta összevissza beszél. Egyrészt folyamatosan hangoztatja, hogy a szíve szerint leginkább kivonna minden amerikai csapatot a Közel-Keletről, másrészt újra és újra katonai csapással fenyegeti Iránt. Fenyegetései azonban rendszeresen üresnek bizonyultak:
„Ha minden amerikai bázist megtámadunk, ha meggyilkoljuk magát Trumpot, az sem elég bosszú”
„Nincs ember, akivel beszéltem, és meg tudná mondani, hogy Trump mit akar Iránnal” – nyilatkozta a New York Timesnak Ellie Geranmayeh, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) elemzője a Kasszem Szulejmani meggyilkolása után kialakult helyzetről. Márpedig az efféle bizonytalanság a nagypolitikában egészen szélsőséges eredményekre vezethet. „Ha nekünk is nehezünkre esik megérteni, képzelhetik milyen nehéz az irániaknak” – erősített rá a már idézett cikkben ugyanerre az érzületre Dalia Dassa Kaye, a neves amerikai elemzőközpont, a RAND Corporation közel-kelettel foglalkozó központjának igazgatója.
Kaye szerint azok a kevert jelzések, amiket Trump az elmúlt hónapokban küldött, „rendkívül hatástalanok” egy ellenfél viselkedésének alakításában. Anélkül ugyanis, hogy pontosan értenék, mivel lehetne rávenni az Egyesült Államokat a feszültség enyhítésére, az iráni vezetők csak a sötétben tapogatóznak. Sötétben tapogatózva pedig könnyen átléphetnek egy olyan vörös vonalat, aminek talán még a létezéséről se tudnak. „Ez az, ami rendkívül veszélyessé teszi a mostani helyzetet” – magyarázta a Timesnak Kaye. Szerinte most a legfontosabb annak tisztázása volna, hogy milyen lépésekkel vehetné rá egyáltalán Irán Trumpot a visszább vonulásra. Mert most „nem tudjuk, hogy mi az Egyesült Államok célja, mit akar elérni, és mi tenné boldoggá Trumpot és kormányát”.
„Attól tartok, hogy a kevert jelzések, és az, hogy Irán egzisztenciális fenyegetésként értékelheti a helyzetet, olyan drámai lépésekhez vezethet, melyeket ezidáig elképzelhetetlennek tartottunk” – mondta Kaye. Hogy milyen kevert jelzésekről beszélt? Donald Trump 2018 májusában azzal az indokkal mondta fel az Iránnal még 2015-ben kötött atomalkut, hogy Irán megsértette annak előírásait, és a küszöbén áll annak, hogy atomhatalommá váljon. Ezt az állítását a megállapodás betartásán őrködő nemzetközi megfigyelők mellett saját hadserege is cáfolta. Az egyezmény felmondására Irán - magához mérten mindenképp - visszafogottan reagált, de egy év elteltével, 2019 tavaszától egyre komolyabb provokációkkal tesztelte az amerikaiak elszántságát. Erre az is felbátoríthatta őket, hogy Trump már az elnökválasztási kampánya óta összevissza beszél. Egyrészt folyamatosan hangoztatja, hogy a szíve szerint leginkább kivonna minden amerikai csapatot a Közel-Keletről, másrészt újra és újra katonai csapással fenyegeti Iránt. Fenyegetései azonban rendszeresen üresnek bizonyultak:
„Ha minden amerikai bázist megtámadunk, ha meggyilkoljuk magát Trumpot, az sem elég bosszú”
Arról nem is beszélve hogy ez a haditett amerikai részről inkább tekinthető egy oriási provokációnak mint stratégiai előnynek.... ugy senki nem gondolta hogy ez az ember egyedül csinálja mindazt amivek vádolták, már ha igazak ezek a vádak egyáltalán.... e mögött az Iráni politikai vezetés áll, és attól hogy kilőttek egy ismert és népszerű katonát, lesz más aki folytatja.... 2xes lendülettel ezek után...
Nem vettétek még észre, hogy amerika nem akar békét sehol? ÉK-DK haverkodás elkezdődik, jön amerika beleköp, eu rendezi sorait, oroszokkal is békülnének, jön amerika köp, irán atomalku és egyéb enyhítések, na ki jön? hát az a önjelölt "világcsendőre" köcsög és köp.
Érdekük a káosz a világban, így minden belső problémáról amik látszódnának, sőt kicsattannának akkor, ha nyugi lenne el tudja terelni a figyelmet, úgy, hogy szépen fedve marad.
Érdekük a káosz a világban, így minden belső problémáról amik látszódnának, sőt kicsattannának akkor, ha nyugi lenne el tudja terelni a figyelmet, úgy, hogy szépen fedve marad.
Alig telt el pár nap 2020-ban, hogy máris valami olyantól retteghessen a világ, amitől eddig nem igazán: attól, hogy vajon háború alakul-e majd ki Irán és az Egyesült Államok között. Az internetet azután árasztották el az ezt találgató cikkek és a harmadik világháború kitöréséről szóló mémek, hogy az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára január 3-án egy dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb vezetőjét, az eddigi nemzeti hősből nemzeti mártírt faragva. Azóta a perzsa vezetők és Trump egymást túllicitálva fenyegetőznek, az amerikai politikusok és jogászok pedig azt elemezgetik, hogy egyáltalán legális volt-e egy másik ország – ugyan hivatalosan terroristának nyilvánított – katonai vezetőjét csak úgy lebombázni.
Lesz háború Irán és Amerika között?
Lesz háború Irán és Amerika között?
Időzítés egyezik a január 3-ai amerikai merénylettel!
https://townhall.com/tipsheet/mattv...rocket-attack-against-american-force-n2559130
https://townhall.com/tipsheet/mattv...rocket-attack-against-american-force-n2559130
Több bázis is tűz alatt van?
https://hotair.com/archives/allahpu...s-bases-iraq-attack-iranian-missiles-country/
https://hotair.com/archives/allahpu...s-bases-iraq-attack-iranian-missiles-country/