Csak azt mondjátok el, hogy mi a túrót nyerünk vele, visszakapjuk Kárpátalját??!
[HUN] Iraki misszió
- Téma indítója Python
- Indítva
Nem. Én értelmetlennek látom az ottani szerepvállalásunkat, ráadásul egyre inkább megkérdőjelezhető morálisan is. Nem kell velem egyet érteni, csak akkor várom az észérveket, hogy mi a szart keresünk ott ilyen kockázat mellett?
Milyen kockázat? Irakban is és főleg Afganisztánban rendszeresen érte a katonákat támadás... most ezen mit csodázunk?
Gondolom az amik vadul építik ki a ballisztikus védelmét a bázisnak, de lehet hogy már meg is vannak vele.
Nem harcoló egységek.
Feladatuk van, amire a felkérés még él.
Ebben a szerepben mi a morális probléma?
Az hogy bár az Isis ellen mentünk kiképezni iraki kurdokat(teljesen vállalható morálisan), könnyen egy Us-Irán meccs közepén talàlhatjuk magunkat, Iráni célkeresztben azért, mert a szövetségesünk egy iráni nemzeti hőst diplomáciai tárgyalásra elcsalva megorgyilkolt, a nemzetközi és szokásjogot torkonszarva?! Még az Usa maga is megosztott ezzel a merénylettel kapcsolatban, az EU is. A világ másik fele elítéli.
Semmi közünk ehhez!
Akkor nézzük végig:
Irakba mentünk ahol kurdokat képezünk ki. Irak iráni befolyás alatt van (Sííta mindkettő, többségében Irak is). Assad legfőbb szövetségese az oroszok mellett Irán.
Mi baja is van akkor Iránnak velünk? Miért vagyunk az ellenségei? Kvázi az IS elleni harcban, ugyan csak kiképzőkkel, de szövetségeseik vagyunk.
Az oroszokkal nincs érdemben bajunk, a török-amerikai-izraeli hármas pedig szintén velünk van. Még mindig nem értem mi a gond?
Legyünk olyanok, mint a hollandok Srebrenicában (ilyen szerep természetesen a feladatunkból eredően nem is lehet)?
Gerinc is van a világon. Tényleg ne csináljunk úgy, mintha harcoló egységekkel lennénk jelen (mondjuk ez esetben már harc nélkül véget ért a megbízatás).
A kiképzők feladata a kiképzés végével, vagy a szerződés megszűntével ér véget.
Sziszi volt az Atv-ben irak ügyben.
Büszkén mesélte, hogy az új gépekkel, helyzettől függően már megoldható a katonák soron kívüli hazaszállítása. A riporter rákérdezett, hogy az ehhez szükséges technikai feltételek a gépeken adottak-e. Gondoltam, most megfogta....de simán rávágta, hogy igen. Visszakérdezés sajnos nem volt. Önvédelemi képességek vagy miakutyafafasza? Így ez nem derült ki, ki mire gondolt. (a riporter feltehetőleg semmire, csak fölírta neki vki ezt is kérdezze meg)
Büszkén mesélte, hogy az új gépekkel, helyzettől függően már megoldható a katonák soron kívüli hazaszállítása. A riporter rákérdezett, hogy az ehhez szükséges technikai feltételek a gépeken adottak-e. Gondoltam, most megfogta....de simán rávágta, hogy igen. Visszakérdezés sajnos nem volt. Önvédelemi képességek vagy miakutyafafasza? Így ez nem derült ki, ki mire gondolt. (a riporter feltehetőleg semmire, csak fölírta neki vki ezt is kérdezze meg)
T
Törölt tag
Guest
Mi van az iraki magyar karonákkal?
Mindenki ott hagy csapot-papot és kivonul...(Spanyolok, Franciák, Hollandok...)
Nem kéne nekünk is hazajönni?
Mindenki ott hagy csapot-papot és kivonul...(Spanyolok, Franciák, Hollandok...)
Nem kéne nekünk is hazajönni?
Covid-19 vs. IránMi van az iraki magyar karonákkal?
Mindenki ott hagy csapot-papot és kivonul...(Spanyolok, Franciák, Hollandok...)
Nem kéne nekünk is hazajönni?
"1991. január 14-én 15 órakor megérkezett a 37 fős Magyar Katonaorvosi Kontingens alkalmazási helyére, Dhahranba, Szaúd-Arábiában. Három nappal később, január 17-én a hajnali órákban elkezdődött az első Öbölháború.
A Perzsa-öbölben megvívott, modern eszköztárat felvonultató hagyományos háborúnak megvoltak az évszázadokra visszanyúló előzményei a Közel-Keleten, és sajnálatos módon nem maradtak el a tragikus következményei sem, amelyek meghatározzák a térséget napjainkban is. Mindezek felvázolása keretezi a magyar katona-egészségügyi szolgálat rendszerváltás utáni első – az ország szempontjából is fontos – küldetésének öbölháborús történetét.
A kontingens parancsnokának, dr. Svéd László altábornagynak a korabeli feljegyzéseire, az egykori hivatalos dokumentumokra és a szintén eredeti illusztrációkra támaszkodó, tudományos igényű kutatással kiegészített visszaemlékezés szakszerűen, ugyanakkor izgalmasan eleveníti fel a 30 évvel ezelőtt történt eseményeket és benne a magyar csoport szerepét és eredményeit.
Prof. dr. Svéd László nyugállományú altábornagy A magyar katona-egészségügy az első Öbölháborúban című kötete a magyar egészségügyi katonák részvételét mutatja be."
A Perzsa-öbölben megvívott, modern eszköztárat felvonultató hagyományos háborúnak megvoltak az évszázadokra visszanyúló előzményei a Közel-Keleten, és sajnálatos módon nem maradtak el a tragikus következményei sem, amelyek meghatározzák a térséget napjainkban is. Mindezek felvázolása keretezi a magyar katona-egészségügyi szolgálat rendszerváltás utáni első – az ország szempontjából is fontos – küldetésének öbölháborús történetét.
A kontingens parancsnokának, dr. Svéd László altábornagynak a korabeli feljegyzéseire, az egykori hivatalos dokumentumokra és a szintén eredeti illusztrációkra támaszkodó, tudományos igényű kutatással kiegészített visszaemlékezés szakszerűen, ugyanakkor izgalmasan eleveníti fel a 30 évvel ezelőtt történt eseményeket és benne a magyar csoport szerepét és eredményeit.
Prof. dr. Svéd László nyugállományú altábornagy A magyar katona-egészségügy az első Öbölháborúban című kötete a magyar egészségügyi katonák részvételét mutatja be."
2023-ig hosszabbítaná meg a kormány a Magyar Honvédség iraki műveletekben való részvételét
A Honvédelmi Minisztérium, az Iszlám Állam elleni koalíciós művelet átalakulása miatt, valamint a NATO Iraki Missziójában meglévő magyar szerepvállalással összhangban, a feladatok ellátására egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingens állomásoztatásával, 2023. december 31-ig meghosszabbított hozzájárulással szeretné folytatni az Iszlám Állam elleni közös harcot Irakban.
„Erkölcsi kötelességünk segíteni”
honvedelem.hu
A Honvédelmi Minisztérium, az Iszlám Állam elleni koalíciós művelet átalakulása miatt, valamint a NATO Iraki Missziójában meglévő magyar szerepvállalással összhangban, a feladatok ellátására egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingens állomásoztatásával, 2023. december 31-ig meghosszabbított hozzájárulással szeretné folytatni az Iszlám Állam elleni közös harcot Irakban.
„Erkölcsi kötelességünk segíteni”
„Erkölcsi kötelességünk segíteni” - Honvédelem
A Honvédelmi Minisztérium, az Iszlám Állam elleni koalíciós művelet átalakulása miatt, valamint a NATO Iraki Missziójában meglévő magyar szerepvállalással összhangban, a feladatok ellátására egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel...
honvedelem.hu
Az Országgyűlés november 9-én, kedden határozatban járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség 200 katonával 2023. december 31-ig részt vegyen az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben.
A határozat értelmében a katonák továbbra is Irakban állomásoznak, ott a többi között őrző-védő, csapatkísérő, katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat látnak el. A tevékenységről a kormánynak évente legalább egyszer kell beszámolnia az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának. A javaslat indoklása szerint a részvétel fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett Magyarország segíteni tudja az illegális migráció és az azt kiváltó okok megszüntetését helyben.
A határozat értelmében a katonák továbbra is Irakban állomásoznak, ott a többi között őrző-védő, csapatkísérő, katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat látnak el. A tevékenységről a kormánynak évente legalább egyszer kell beszámolnia az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának. A javaslat indoklása szerint a részvétel fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett Magyarország segíteni tudja az illegális migráció és az azt kiváltó okok megszüntetését helyben.
"Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Bagdadban tett látogatást, amelynek során találkozott Abdul Ameer Rasheed Yar Allah Yousif Al Lami tábornok, az iraki hadsereg vezérkari főnökével, valamint Tar Attila, Magyarország bagdadi nagykövetével."
"Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Bagdadban tett látogatást, amelynek során találkozott Abdul Ameer Rasheed Yar Allah Yousif Al Lami tábornok, az iraki hadsereg vezérkari főnökével, valamint Tar Attila, Magyarország bagdadi nagykövetével."
A Peshmerga Minisztérium beszámolója a találkozóról
Last edited: