Tucatnyi NATO-tagállam szólította fel a magyar kormányt Budapesten, hogy az ukrán oktatási törvény miatti vitában fejezze be a NATO-Ukrajna bizottság magas szintű találkozóinak blokkolását - értesült a Direkt36. Múlt csütörtökön, február 6-án sétáltak be Budapestre akkreditált magas beosztású diplomaták a magyar külügyminisztériumba, ahol előre egyeztetett üzenetet adtak át a minisztérium őket fogadó egyik helyettes államtitkárának. Fellépésüket nyomásgyakorlásnak szánták: azt egy nappal Szijjártó Péter külügyminiszter kijevi látogatása és egy héttel a NATO február 12-13-i brüsszeli védelmi miniszteri találkozója elé időzítették.
A konfliktus oka, hogy az ukrán parlament 2017 őszén elfogadta az ukrán nyelvet az iskolákban előtérbe helyező oktatási törvényt, ami a kritikák szerint elsorvasztaná az ukrajnai kisebbségi oktatást. Bár a törvényt az orosz nyelv visszaszorítására hozták, de az hátrányosan érinti a magyar nyelvű oktatást is. Az Orbán-kormány erre hivatkozva kezdte el a NATO-n belül blokkolni a miniszteri szintű hivatalos egyeztetéseket Ukrajnával. Ezt követően a magyar-ukrán viszony annyira elmérgesedett és sokszereplőssé vált, hogy még a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádeljárásban is téma lett (ennek hátteréről korábban a Direkt36 írt).
A múlt heti tiltakozásban a nagy NATO-tagállamok közül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada és Spanyolország is részt vett, de csatlakozott például Hollandia, Dánia, Norvégia, Románia és az egyik legkisebb tagállam, Észtország is. A tárgyaláson azonban nem találták meg a közös hangot a magyar kormány képviselőivel, hanem feszült vita alakult ki, amelyről négy, az akcióban résztvevő tagállam képviselője, illetve magyar külügyi források árultak el részleteket.
Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt
