Sajnos ez igaz, de akkor is igaz lenne, ha eurónk lenne. Egy ilyen kis gazdaságot (ami ráadásul exportra épül) bedönteni nem túl bonyolult.
Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:Részben igaz amit írtál. A Párcium (Arad, Nagykároly, Nagyvárad, Szatmár vonala relatíve könyen elfoglalható (nem a mostani operett sereggel, hanem egy korszerűvel - mondjuk 10-15 év múlva).
A magyar hadsereg részben benyomulna Szilágyságba, kb. Perje, Zikah, Zsibó vonaláig (ott még többségi a református magyarság) vagyis a meszes hegység gerincéig (ez is egy nagyon erős természetes akadályt képez). A délen a Maros vonalán kiépíteném a védelmi állásokat, illetve Máriaradnát, Vaskóhosziklást és Borossebes-Décse vonalat szintén megerősíteném. Ezzel délen nem nagyon lenne hol felvonuni egy összevont román hadseregnek. Legfeljebb Szászsebes, Szászváros vonalán tudnak valamennyire felfejlődni, de aztán mennek szépen a csőbe (a Maros szorosba) szépen libasorban (mint a Perzsák Termophülanál). Királyhágó nem tényező katonai szempontból, jól blokolható. Keskeny, rossz az inrastruktura (pár bomba és járhatatlan). Északról a szilágysági dombság irányából próbálkoznának - szerintem, illetve délről a Lugos irányából, ott fel tud vonulni a délen állomásozó seregrészük (ezért is kellene a Maros vonalát nagyon megerősíteni, akár Deszk, Kiszombor, Tiszasziget feladása árán is, mondjuk a szerbeknek- de erről később).
Első lépésben itt megállnék. A történelmi Erdélbye csak akkor mennék be, ha tényleg simma séta lenne az út és pár nap alatt lerendezhető lenne.
A Románoknak a csapatösszevonás nagyon komoly kihívás lenne, főleg, hogy a keleti hágók egy részét nem is tudnák használni. Déli kárpátokban lévő átjárókat használnák, de mint írtam, az nem lenne jó megoldás, ha csak nem a Szilágysági áttörést eröltetnék. Másik lehetőségük a Lugos-Káránsebes vonalon történő beáramlásuk a Bánságba, Temesvár környéki felvonulással. És itt jönnek be a Szerbek, akikkel kapcsolatban egyesek megjegyezték (nagyon helyesen), hogy nem érdekeltek Magyarország megerősödésében és nem szabad bennük bízni. Ez így van. De érdekelté kell tenni őket a buliban. Temesvár, Vajdahúnyad (Déva), Szörényvár háromszöget nekik kell átengedni. Nem utasítanák vissza az biztos. Rég féj nekik is a foguk a teljes Bánságra. Közbevetőlegesen jegyzem meg, hogy az első világháborús osztozkodás alatt majdenm háború tört ki a románok és szerbek között a Bánság okán (aztán a nagyhatalémak szépen megosztották a területet - Románia arról a részről sem tett le mai napig, /ahogy a kadrilaterálról sem/, csak kevésbé hangoztatja). Szóval, ha a Szerbeket meg lehetne győzni, hogy nekik megéri a Vaskapúig elmenni, nyert űgyünk lenne. Délen, Dobrudzsában pedig a Bolgárok tennék a dolgukat.
És nem mellékesen a Párcium etnikai arányát, békés úton is nagyon rövid idő alatt a javunkra lehet billenteni (kb. 1/3 magyar, 1/3 betelepített román és 1/3 "őshonos" román).
Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:
"Az erőviszonyok és a honvédség állapota ellenére a vezérkar készült a Károly-vonal áttörésére. A haditerv az volt, hogy az 1. hadsereg a határ északi részén Nagykároly és a Szamos között áttöri a Károly-vonal tábori erődítéseit, majd betör a Szilágyságba, és az ottani román csapatokat megsemmisíti. A 3. hadsereg ebben támogatja, a két hadseregnek Kolozsvár és Dés térségét kell elérnie. A 3. hadsereg egyes erőinek a Felső-Tisza völgyében Máramarosszigeten át Magyarlápos felé kell még támadást indítania. Ennek a melléktámadásnak a részeként ki kell jutniuk Nagybánya, illetve a Beszterce-Dés vasútvonalig, majd innen tovább a Kárpátok gerincéig.
Közben a gyorshadtestnek Szinérváralja mentén kellett áttörnie a Károly-vonalat, amennyiben ez nem sikerülne, akkor a főerők támadását kellett volna támogatnia. A 2. hadseregnek ezalatt délen védekeznie kell a telepített műszaki zárak mögött egy esetleges román támadással szemben, és tartania a határvonalat. Továbbá egy korlátozott célú támadást kell indítania a Károly-vonal fedezetlen déli szárnyának megkerülésével, és ezzel Nagyváradot birtokba venni. Délen pedig a Maros folyóig kijutni szintén egy korlátozott célú támadás keretében, és biztosítani a folyót.
A román védelmi terv a korábbi 1938-as Horea-terv továbbfejlesztése volt. Eleve többfrontos háborúval számolt, ahol a hangsúly a keleti határok védelmén van, nyugaton pedig egy meglepetésszerű magyar támadásra számítottak (a német segítség lehetőségevel). A Károly-vonalnak 2-3 hétig kellett volna kitartania nyugaton, ez alatt a mozgósítás és a csapatátcsoportosítás meg tud történni és elindulhat az ellentámadás. A magyar támadók teljes leverésével számoltak még egy háromfrontos háború esetében is Bulgária és a Szovjetunió részvétele esetében. A magyar fél leverését 2-3 hétre becsülték az ellentámadás megindulásától számítva."
A kép és az idézet Mihályi Balázs: Román véderő Magyarország ellen c. könyvéből származik, ami főleg az említett Károly-vonalra és annak tervezett leküzdésére fókuszál, az egyik fejezetben viszont a két oldal szemben álló erőit és korabeli terveit is elemzi. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom a könyvet.
, addig nagy kalandokba azért ne vágjátok magatokat... 
Max felbereljuk a Wagnerosokat tokkal vonoval.Amíg a hadseregunk nehéz fegyverzete, a légieronkkel egyutt simán elfér a hosok terén, mondjuk 4 év múlva
Pontosan, délkelet felől nyitott az országhatár, természetes akadály hiányában komoly erő kell hogy megtartsuk ott a frontot. És én a Marosra sem bíznám rá magunkat teljesen, mert ott is lehet találni rengeteg átkelőt. Egyedül pokoli nehéz lenne.
A 6 millió román nagyon nagy százalékban rendelkezik magyar felmenőkkel. Nagyrészük már most is tud magyarul, ha meg nem akkor majd megtanítjuk őket kesztyűben dudálni.
Csak ugyanazt, amit most ők csinálnak a 1,5 millió magyarral.
Aztán meg úgy járunk mint Milosevics meg a Jugók amikor AZT csinálták Koszovóban...
Jártam Erdélyben nem egyszer Temesváron,Aradon,Kolozsváron, Brassóban. Magyar nyelvet nemhallottam. .....
1,5-2 millió akkor is lelép ha hajuk szála nem görbül, marad 4 millió ebből megint 1-1,5 hajlamos az elmagyarosodásra vegyes család vagy egyszerűen lényeges identitástudat hiányában, jó kérdés mennyi cigány közülük, ugye az se románnak számít, esetleg a megüresedett házakba meghívunk pár tízezer dél afrikai csoró fehér menekültet a javából úgymond az eltünő szászok helyére.
