[BIZTPOL] Románia

"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.
Sajnos ez igaz, de akkor is igaz lenne, ha eurónk lenne. Egy ilyen kis gazdaságot (ami ráadásul exportra épül) bedönteni nem túl bonyolult.
Amikor pár éve Görögország a csőddel kacsingatott, akkor azért nálatok is volt remegés, hogy nagy károkat fog okozni. Akkor az euro-övezet mentette meg Őket, és egyáltalán nem volt biztos , hogy visszakapjátok a pénzeteket.
 
"Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem." (Szun-Ce)
Amíg nem cserélitek le a forintot mondjuk euróra, addig nem éri meg bármilyen hadakozásra gondolni, mert nagyon támadható és órákon belul bedolne, nagy károkat okozva a hátországban.

Pont hogy az önálló forint a magyar államiság és önállóság egyik záloga.
 
Részben igaz amit írtál. A Párcium (Arad, Nagykároly, Nagyvárad, Szatmár vonala relatíve könyen elfoglalható (nem a mostani operett sereggel, hanem egy korszerűvel - mondjuk 10-15 év múlva).
A magyar hadsereg részben benyomulna Szilágyságba, kb. Perje, Zikah, Zsibó vonaláig (ott még többségi a református magyarság) vagyis a meszes hegység gerincéig (ez is egy nagyon erős természetes akadályt képez). A délen a Maros vonalán kiépíteném a védelmi állásokat, illetve Máriaradnát, Vaskóhosziklást és Borossebes-Décse vonalat szintén megerősíteném. Ezzel délen nem nagyon lenne hol felvonuni egy összevont román hadseregnek. Legfeljebb Szászsebes, Szászváros vonalán tudnak valamennyire felfejlődni, de aztán mennek szépen a csőbe (a Maros szorosba) szépen libasorban (mint a Perzsák Termophülanál). Királyhágó nem tényező katonai szempontból, jól blokolható. Keskeny, rossz az inrastruktura (pár bomba és járhatatlan). Északról a szilágysági dombság irányából próbálkoznának - szerintem, illetve délről a Lugos irányából, ott fel tud vonulni a délen állomásozó seregrészük (ezért is kellene a Maros vonalát nagyon megerősíteni, akár Deszk, Kiszombor, Tiszasziget feladása árán is, mondjuk a szerbeknek:rolleyes: - de erről később).
Első lépésben itt megállnék. A történelmi Erdélbye csak akkor mennék be, ha tényleg simma séta lenne az út és pár nap alatt lerendezhető lenne.

A Románoknak a csapatösszevonás nagyon komoly kihívás lenne, főleg, hogy a keleti hágók egy részét nem is tudnák használni. Déli kárpátokban lévő átjárókat használnák, de mint írtam, az nem lenne jó megoldás, ha csak nem a Szilágysági áttörést eröltetnék. Másik lehetőségük a Lugos-Káránsebes vonalon történő beáramlásuk a Bánságba, Temesvár környéki felvonulással. És itt jönnek be a Szerbek, akikkel kapcsolatban egyesek megjegyezték (nagyon helyesen), hogy nem érdekeltek Magyarország megerősödésében és nem szabad bennük bízni. Ez így van. De érdekelté kell tenni őket a buliban. Temesvár, Vajdahúnyad (Déva), Szörényvár háromszöget nekik kell átengedni. Nem utasítanák vissza az biztos. Rég féj nekik is a foguk a teljes Bánságra. Közbevetőlegesen jegyzem meg, hogy az első világháborús osztozkodás alatt majdenm háború tört ki a románok és szerbek között a Bánság okán (aztán a nagyhatalémak szépen megosztották a területet - Románia arról a részről sem tett le mai napig, /ahogy a kadrilaterálról sem/, csak kevésbé hangoztatja). Szóval, ha a Szerbeket meg lehetne győzni, hogy nekik megéri a Vaskapúig elmenni, nyert űgyünk lenne. Délen, Dobrudzsában pedig a Bolgárok tennék a dolgukat.
És nem mellékesen a Párcium etnikai arányát, békés úton is nagyon rövid idő alatt a javunkra lehet billenteni (kb. 1/3 magyar, 1/3 betelepített román és 1/3 "őshonos" román).
Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:
20200824-200438-1.jpg

"Az erőviszonyok és a honvédség állapota ellenére a vezérkar készült a Károly-vonal áttörésére. A haditerv az volt, hogy az 1. hadsereg a határ északi részén Nagykároly és a Szamos között áttöri a Károly-vonal tábori erődítéseit, majd betör a Szilágyságba, és az ottani román csapatokat megsemmisíti. A 3. hadsereg ebben támogatja, a két hadseregnek Kolozsvár és Dés térségét kell elérnie. A 3. hadsereg egyes erőinek a Felső-Tisza völgyében Máramarosszigeten át Magyarlápos felé kell még támadást indítania. Ennek a melléktámadásnak a részeként ki kell jutniuk Nagybánya, illetve a Beszterce-Dés vasútvonalig, majd innen tovább a Kárpátok gerincéig.
Közben a gyorshadtestnek Szinérváralja mentén kellett áttörnie a Károly-vonalat, amennyiben ez nem sikerülne, akkor a főerők támadását kellett volna támogatnia. A 2. hadseregnek ezalatt délen védekeznie kell a telepített műszaki zárak mögött egy esetleges román támadással szemben, és tartania a határvonalat. Továbbá egy korlátozott célú támadást kell indítania a Károly-vonal fedezetlen déli szárnyának megkerülésével, és ezzel Nagyváradot birtokba venni. Délen pedig a Maros folyóig kijutni szintén egy korlátozott célú támadás keretében, és biztosítani a folyót.
A román védelmi terv a korábbi 1938-as Horea-terv továbbfejlesztése volt. Eleve többfrontos háborúval számolt, ahol a hangsúly a keleti határok védelmén van, nyugaton pedig egy meglepetésszerű magyar támadásra számítottak (a német segítség lehetőségevel). A Károly-vonalnak 2-3 hétig kellett volna kitartania nyugaton, ez alatt a mozgósítás és a csapatátcsoportosítás meg tud történni és elindulhat az ellentámadás. A magyar támadók teljes leverésével számoltak még egy háromfrontos háború esetében is Bulgária és a Szovjetunió részvétele esetében. A magyar fél leverését 2-3 hétre becsülték az ellentámadás megindulásától számítva."

A kép és az idézet Mihályi Balázs: Román véderő Magyarország ellen c. könyvéből származik, ami főleg az említett Károly-vonalra és annak tervezett leküzdésére fókuszál, az egyik fejezetben viszont a két oldal szemben álló erőit és korabeli terveit is elemzi. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom a könyvet.
 
Ehhez semmi mas nem kell csak a 2. Ukran front az oldalunkon...
Ilyen mini haderovel ongyilkossag beallni vedekezni barhova is. Folyamatosan mozogni, manoverezni es tamadni kell megallas nelkul. Ha ellenallasba utkozik megkeruli.

Ez nem is egy ekkora haderő feladata. Egy 150-200 fős egészséges elosztású gépesített haderő kellene hozzá, úgy, hogy az ellenfél légiereje a földhöz legyen szegezve. Máskülönben kár beleállni.
Az írás szigorúan elméleti síkon értelmezendő, mivel, jelenleg nem áll fenn olyan helyzet, sem geopolitikailag, de helyi szinten se (politikailag, gazdaságilag, és haderő szintjén sem) amivel kivitelezhető lenne egy ilyesféle akció.

A közeljövőben csak akkor lesz lehetőségünk a románoktól bármit elvenni, ha helyettünk valaki legyőzi, és mi mint kármentésnek bevonulunk Erdélybe, hogy az a szövetségi rendszeren belül maradjon.


Bármilyen önálló támadáshoz legalább 20 év intenzív felkészülés és 180 fokos fordulat szükséges a világpolitikában.
 
Teljesen más geopolitikai és katonapolitikai helyzet volt, de ettől még talán érdemes felidézni, hogyan gondolkodott erről a magyar katonai vezetés 1940-ben:
20200824-200438-1.jpg

"Az erőviszonyok és a honvédség állapota ellenére a vezérkar készült a Károly-vonal áttörésére. A haditerv az volt, hogy az 1. hadsereg a határ északi részén Nagykároly és a Szamos között áttöri a Károly-vonal tábori erődítéseit, majd betör a Szilágyságba, és az ottani román csapatokat megsemmisíti. A 3. hadsereg ebben támogatja, a két hadseregnek Kolozsvár és Dés térségét kell elérnie. A 3. hadsereg egyes erőinek a Felső-Tisza völgyében Máramarosszigeten át Magyarlápos felé kell még támadást indítania. Ennek a melléktámadásnak a részeként ki kell jutniuk Nagybánya, illetve a Beszterce-Dés vasútvonalig, majd innen tovább a Kárpátok gerincéig.
Közben a gyorshadtestnek Szinérváralja mentén kellett áttörnie a Károly-vonalat, amennyiben ez nem sikerülne, akkor a főerők támadását kellett volna támogatnia. A 2. hadseregnek ezalatt délen védekeznie kell a telepített műszaki zárak mögött egy esetleges román támadással szemben, és tartania a határvonalat. Továbbá egy korlátozott célú támadást kell indítania a Károly-vonal fedezetlen déli szárnyának megkerülésével, és ezzel Nagyváradot birtokba venni. Délen pedig a Maros folyóig kijutni szintén egy korlátozott célú támadás keretében, és biztosítani a folyót.
A román védelmi terv a korábbi 1938-as Horea-terv továbbfejlesztése volt. Eleve többfrontos háborúval számolt, ahol a hangsúly a keleti határok védelmén van, nyugaton pedig egy meglepetésszerű magyar támadásra számítottak (a német segítség lehetőségevel). A Károly-vonalnak 2-3 hétig kellett volna kitartania nyugaton, ez alatt a mozgósítás és a csapatátcsoportosítás meg tud történni és elindulhat az ellentámadás. A magyar támadók teljes leverésével számoltak még egy háromfrontos háború esetében is Bulgária és a Szovjetunió részvétele esetében. A magyar fél leverését 2-3 hétre becsülték az ellentámadás megindulásától számítva."

A kép és az idézet Mihályi Balázs: Román véderő Magyarország ellen c. könyvéből származik, ami főleg az említett Károly-vonalra és annak tervezett leküzdésére fókuszál, az egyik fejezetben viszont a két oldal szemben álló erőit és korabeli terveit is elemzi. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom a könyvet.



Igen mind mondtam északon lehet jól betörni, nem véletlen egyezik szinte teljesen azzal amit leírtam, és bizony látszik, hogy délen igen komoly erőforrás kellett volna a védekezéshez is, nem hogy támadni. Mert Temesvár nélkül esélyed sincs rá, amint elkezdődik az előrehaladás rögtön hátba tudnak támadni.
 
Ez nem is egy ekkora haderő feladata. Egy 150-200 fős egészséges elosztású gépesített haderő kellene hozzá, úgy, hogy az ellenfél légiereje a földhöz legyen szegezve. Máskülönben kár beleállni.
Az írás szigorúan elméleti síkon értelmezendő, mivel, jelenleg nem áll fenn olyan helyzet, sem geopolitikailag, de helyi szinten se (politikailag, gazdaságilag, és haderő szintjén sem) amivel kivitelezhető lenne egy ilyesféle akció.

A közeljövőben csak akkor lesz lehetőségünk a románoktól bármit elvenni, ha helyettünk valaki legyőzi, és mi mint kármentésnek bevonulunk Erdélybe, hogy az a szövetségi rendszeren belül maradjon.


Bármilyen önálló támadáshoz legalább 20 év intenzív felkészülés és 180 fokos fordulat szükséges a világpolitikában.


Azért a 180 fokos fordulatot elég jól tudnánk indukálni és minél eredményesebb ez, annál kevesebb idő kell a kivitelezéshez. Hiszen ha sikeresen destabilizálnánk őket, mind a helyi nemzetrészünk eredményesen eszkalálná a káoszt az elszakadási törekvései felizzításával, mind pedig növekedne a jogalap, valamint a környező és számottevő országok részéről az igény a katonai, békefenntartó jellegű bevonulásra, csak elég hangosan kell képviselni, hogy Románia insatbilitása az egész régiót veszélyezteti. Lehet hazudni teliszájjal, még jobb a féligazság, csak jó sokszor, jó hangosan ismételve.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Igen mind mondtam északon lehet jól betörni, nem véletlen egyezik szinte teljesen azzal amit leírtam, és bizony látszik, hogy délen igen komoly erőforrás kellett volna a védekezéshez is, nem hogy támadni. Mert Temesvár nélkül esélyed sincs rá, amint elkezdődik az előrehaladás rögtön hátba tudnak támadni.
Pontosan, délkelet felől nyitott az országhatár, természetes akadály hiányában komoly erő kell hogy megtartsuk ott a frontot. És én a Marosra sem bíznám rá magunkat teljesen, mert ott is lehet találni rengeteg átkelőt. Egyedül pokoli nehéz lenne.
 
  • Tetszik
Reactions: exsorkatona
És ha elfoglaltátok Erdélyt akkor mit kezdenétek avval a 6 millió románnal had kérdezzem meg??
Marha jó ez a foglaljuk el Erdélyt szöveg csak ott már Magyar az nagyon elvétve van.....
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Azt nem értem, hogyhogy senki nem számol székely testvéreinkkel. Felfegyverezni, ellátni őket minden földi jóval, lőszerrel páncéltörő rakétákkal, légvédelmi rakétákkal. A román utánpótlásba nagyon be tudnának kavarni.
 
És ha elfoglaltátok Erdélyt akkor mit kezdenétek avval a 6 millió románnal had kérdezzem meg??
Marha jó ez a foglaljuk el Erdélyt szöveg csak ott már Magyar az nagyon elvétve van.....
A 6 millió román nagyon nagy százalékban rendelkezik magyar felmenőkkel. Nagyrészük már most is tud magyarul, ha meg nem akkor majd megtanítjuk őket kesztyűben dudálni.
 
És ha elfoglaltátok Erdélyt akkor mit kezdenétek avval a 6 millió románnal had kérdezzem meg??
Marha jó ez a foglaljuk el Erdélyt szöveg csak ott már Magyar az nagyon elvétve van.....

Annak a fele szélkakas. Ma román holnap magyar. Ha meg úgy kívánja az érdeke marslakó. Az emberek már csak ilyenek. De számold azt a 6-ot nyugodtan 3,5-nek. Sokan elmentek végleg külföldre, és a cigányokat is előszeretettel számolják románnak, pedig azok magukat nem vallják annak, még annyira se mint itthoniak. És belőlük is van vagy 7-800 ezer.

Erdély összlakossága 6,5 millió (2011)
Magyar: 1,3 millió
román: 4,8
cigány: 270.000
német 30.000
egyéb: 130.000

Ez a hivatalos. (De valójában vagy 3-400.000 cigányt egyszerűen románnak írnak, mert szebb a statisztika tőle.)
Továbbá a vegyescsaládok magyar-román cigány-román is mind mind tiszta románnak van elkönyvelve olyan maszkírozás megy, hogy az ukránok megirigyelnék.

Namármost 2002 és 2011 között !!! 700.000-el csökkent a lakosság száma!!
Ami azóta tovább csökkent. Főleg románok hagyták el Erdélyt. ami az arányok változásán is visszatükröződik.

Meg nem tudom jártál-e mostanában arrafelé. Észrevehetően kevesebb az ember. De mindenhol.
 
Csak ugyanazt, amit most ők csinálnak a 1,5 millió magyarral.
Se többet, se kevesebbet.
Aztán meg úgy járunk mint Milosevics meg a Jugók amikor AZT csinálták Koszovóban...
A kőkorba fognak minket visszabombázni....
Tessék már szépen felnőni és ezt a foglaljuk vissza Erdély dolgot a helyén kezelni. Ha nemlett volna Trianon ugyanúgy nemtartozna ma Erdély Magyarországhoz. Lett volna ottis szép polgárháború a románok által. Előbb utóbb igyis ugyis Erdély Románia része lett volna. Max annyiban lett volna más hogy egy kis része megmaradt volna nekunk ahol sok a magyar.
De fejezzük már be ezt az Erdélyezést. Még 50 év azt nemlesz ott magyar..... Nah akkor hova foglaljuk el? Kell nektek 7 millio Román az országba? Nekem nem
 
  • Tetszik
Reactions: Robur
Annak a fele szélkakas. Ma román holnap magyar. Ha meg úgy kívánja az érdeke marslakó. Az emberek már csak ilyenek. De számold azt a 6-ot nyugodtan 3,5-nek. Sokan elmentek végleg külföldre, és a cigányokat is előszeretettel számolják románnak, pedig azok magukat nem vallják annak, még annyira se mint itthoniak. És belőlük is van vagy 7-800 ezer.

Erdély összlakossága 6,5 millió (2011)
Magyar: 1,3 millió
román: 4,8
cigány: 270.000
német 30.000
egyéb: 130.000

Ez a hivatalos. (De valójában vagy 3-400.000 cigányt egyszerűen románnak írnak, mert szebb a statisztika tőle.)
Továbbá a vegyescsaládok magyar-román cigány-román is mind mind tiszta románnak van elkönyvelve olyan maszkírozás megy, hogy az ukránok megirigyelnék.

Namármost 2002 és 2011 között !!! 700.000-el csökkent a lakosság száma!!
Ami azóta tovább csökkent. Főleg románok hagyták el Erdélyt. ami az arányok változásán is visszatükröződik.

Meg nem tudom jártál-e mostanában arrafelé. Észrevehetően kevesebb az ember. De mindenhol.
Jártam Erdélyben nem egyszer Temesváron,Aradon,Kolozsváron, Brassóban. Magyar nyelvet nemhallottam. .....
A második Bécsi döntés nél is Erdély egy kicsi darabját adta vissza Hitler. Gyakorlatilag azt a részt ahol még voltak magyarok.
 
És ha elfoglaltátok Erdélyt akkor mit kezdenétek avval a 6 millió románnal had kérdezzem meg??
Marha jó ez a foglaljuk el Erdélyt szöveg csak ott már Magyar az nagyon elvétve van.....
1,5-2 millió akkor is lelép ha hajuk szála nem görbül, marad 4 millió ebből megint 1-1,5 hajlamos az elmagyarosodásra vegyes család vagy egyszerűen lényeges identitástudat hiányában, jó kérdés mennyi cigány közülük, ugye az se románnak számít, esetleg a megüresedett házakba meghívunk pár tízezer dél afrikai csoró fehér menekültet a javából úgymond az eltünő szászok helyére.
Egy generáción belül a magukat magyarnak tartók aránya elérhetné Erdélyben 40-50% ot, onnantól kezdve pedig a miénk, addig meg az első néhány évben katonai közigazgatás, utána pedig a csonka országtól külön választott választási rendszer.

Ne tévesszen meg az hogy ha nem vallja magát most valaki magyarnak vagy nem szólal meg a nyelven, ha országot váltanak váltják az identitásukat is rengetegen, a nyelvet ismerik a mindennapi életük meg alig változna.