Dayan noted that two major blasts at Natanz were attributed in foreign reports to the Mossad in the past year, and said “a huge quantity of explosives” were built into a marble platform used to balance the centrifuges. “The man who was responsible for these explosions, it becomes clear, made sure to supply to the Iranians the marble foundation on which the centrifuges are placed,” Dayan said. “As they install this foundation within the Natanz facility, they have no idea that it already includes a huge quantity of explosives.”

On Fakhrizadeh:
Asked whether he believes killings of potent Israeli enemies are worthwhile, Cohen said: “If the man constitutes a capability that endangers the citizens of Israel, he must stop existing.”
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby


Oroszország fejlett műholdat(Kanopusz-V) fog eladni Iránnak, amellyel az egész Közel-Keleten nyomon tudja követni potenciális katonai célpontjait - jelentette csütörtökön a The Washington Post című amerikai napilap meg nem nevezett három forrásra hivatkozva.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229626/

Ilyen képeket készít (@boki ): https://forum.htka.hu/threads/biztpol-koezel-kelet.578/page-642#post-721461
 
Megszerezte a szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, véget vetve Benjámin Netanjahu konzervatív miniszterelnök 12 éves kormányzásának.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229727/
 
Megszerezte a szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, véget vetve Benjámin Netanjahu konzervatív miniszterelnök 12 éves kormányzásának.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229727/
"A hétvégén hivatalosan is lezárult a 12 éve tartó Netanjahu-korszak és távozott a veterán politikus Izrael miniszterelnöki posztjáról. A közel-keleti országot egy jobboldali radikális politikus, Naftali Bennett irányítja tovább, aki korábban Netanjahu szövetségese volt, majd ellenzékbe került és a centristákkal szövetkezve veszi most át a miniszterelnöki széket. Naftali Bennett sikeres katona és vállalkozó volt, 16 év politikai tapasztalattal és számos ellentmondásos kijelentéssel a háta mögött. Bemutatjuk Izrael új első emberét."
..
"Bennett katonai szolgálata után jogász diplomát szerzett a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol saját szoftvercéget alapított. A Cyota nevű vállalat az online fizetéseknél történő csalás-elkerülése specializálódott, majd mindössze hat év működés után eladta cégét az RSA Securitynek, 145 millió dollárért. Később az RSA-t is megvette az EMC Inc., azt pedig később a Dell.
..
Ezután Bennett a Soluto nevű felhőtechnológiákkal foglalkozó vállalat vezérigazgatója lett, a cég vezetésébe a vállalt befektetői kérték be a vállalkozót, aki magával vitte testvéreit is vezető pozíciókba, majd számottevő átalakításokat hajtott végre. Karrierje alatt körülbelül 20 millió dollárt gyűjtött a vállalatnak kockázati tőkealapoktól. A Solutot végül az Asurion nevű amerikai biztosítási és technológiai vállalast vásárolta meg, 2013-ban, 130 millió dollárért.
..
Bennett egyébként befektetőként is jelent van a piacon: a Forbes pár napja publikált egy cikket, melyben azt írják, hogy 5 millió dollárral támogatta a Payoneer nevű amerikai startupot, még mielőtt az tőzsdére ment volna."
 
"A hétvégén hivatalosan is lezárult a 12 éve tartó Netanjahu-korszak és távozott a veterán politikus Izrael miniszterelnöki posztjáról. A közel-keleti országot egy jobboldali radikális politikus, Naftali Bennett irányítja tovább, aki korábban Netanjahu szövetségese volt, majd ellenzékbe került és a centristákkal szövetkezve veszi most át a miniszterelnöki széket. Naftali Bennett sikeres katona és vállalkozó volt, 16 év politikai tapasztalattal és számos ellentmondásos kijelentéssel a háta mögött. Bemutatjuk Izrael új első emberét."
..
"Bennett katonai szolgálata után jogász diplomát szerzett a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol saját szoftvercéget alapított. A Cyota nevű vállalat az online fizetéseknél történő csalás-elkerülése specializálódott, majd mindössze hat év működés után eladta cégét az RSA Securitynek, 145 millió dollárért. Később az RSA-t is megvette az EMC Inc., azt pedig később a Dell.
..
Ezután Bennett a Soluto nevű felhőtechnológiákkal foglalkozó vállalat vezérigazgatója lett, a cég vezetésébe a vállalt befektetői kérték be a vállalkozót, aki magával vitte testvéreit is vezető pozíciókba, majd számottevő átalakításokat hajtott végre. Karrierje alatt körülbelül 20 millió dollárt gyűjtött a vállalatnak kockázati tőkealapoktól. A Solutot végül az Asurion nevű amerikai biztosítási és technológiai vállalast vásárolta meg, 2013-ban, 130 millió dollárért.
..
Bennett egyébként befektetőként is jelent van a piacon: a Forbes pár napja publikált egy cikket, melyben azt írják, hogy 5 millió dollárral támogatta a Payoneer nevű amerikai startupot, még mielőtt az tőzsdére ment volna."
Bakker, lemaradt a link!
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Irak többek között Moszkvával tárgyal
Bagdad 40 milliárd dollárért négy atomerőmű építését kéri Moszkvától

KVR_001353_00099_1_t246_214034.webp

Fotó: Oleg Kharseev / Kommerszant

Irak bejelentette saját programját, amely szerint 2030-ig 11 GW atomerőművet kíván építeni. Bagdad tárgyalásokat folytat Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Kínával, és reméli, hogy az év végéig 40 milliárd dolláros szerződést írhat alá. Oroszország az előnyben részesített partner, és a kívánatos finanszírozási konstrukció egy 20 éves államközi kölcsönt foglal magában, mondják az iraki döntéshozók. A Roszatom eddig csak óvatosan beszélt "az iraki partnerekkel folytatott párbeszédről". Elemzők figyelmeztetnek, hogy nem lesz könnyű vállalkozót találni, tekintettel Irak instabil politikai helyzetére, biztonsági problémáira és a befektetések visszafizetésének nehézségeire.

Irak hivatalosan is bejelentette ambiciózus terveit az atomenergia építésére: 2030-ig az ország nyolc, összesen 11 GW kapacitású blokkot akar építeni, hogy fedezze az energiahiányt, csökkentse a CO2-kibocsátást és sótalanítással oldja meg a vízhiányt. Eközben Kamal Latif, az iraki Radioaktív Forrásokat Szabályozó Hatóság vezetője június 15-én a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a Roszatom lehet a fő vállalkozó.

"A Roszatom az a vállalat, amely a projektet megvalósítja, de nem más" - mondta (idézi a RIA Novosztyi). Latyf úr azt is tisztázta, hogy "nem feltétlenül az összes reaktor épül meg ebben az időkeretben". Ezzel egyidejűleg az egységek száma is növekedhet. Kamal Latif az AFP hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a köztársaság tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Dél-Koreával és Kínával is. Reményeink szerint a szerződést még az év vége előtt aláírják.

A Bloomberg szerint az atomerőművek építésének költsége 40 milliárd dollárra (egységenként 5 milliárd dollárra) rúg. A dél-koreai Kepco nem erősítette meg az Irakkal folytatott tárgyalásokat.
A Roszatom óvatosan kommentálta az iraki szabályozó hatóság vezetőjének nyilatkozatát.

"Az iraki nukleáris partnerekkel folytatott párbeszéd részeként a lehetséges együttműködés teljes napirendjét - a nukleáris technológia békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásait egyaránt - megvitatják. Ugyanakkor dolgozunk az ilyen együttműködés jogi keretének kialakításán" - mondta az állami vállalat.

Az energiahiány akut problémát jelent Irakban: az országban folyamatosan növekszik az áram iránti kereslet és vannak megszakítások az energiaellátásban. A termelés körülbelül 17 GW, a nyári csúcsfogyasztás pedig elérheti a 27 GW-ot. Irak a villamos energia egy részét Iránból importálja.

Irak számára, amelynek költségvetése szinte kizárólag az olajexportból származó bevételektől függ, az egyik legnagyobb nehézséget az atomerőmű építésének finanszírozása jelenti. A legéletképesebb lehetőség egy államközi hitel lenne, amelynek visszafizetése az erőmű beindítását követő 20 éves időszak alatt történne. Egy hasonló program keretében Oroszország finanszírozza az egyiptomi El Dabaa atomerőmű négy blokkjának építését, amely VVER-1200-as reaktorokat (egyenként 1,2 GW-os blokkokat) használ. A teljes költség 30 milliárd dollár, amelyből 25 milliárd dollár orosz hitel.

Az iraki nehéz politikai helyzet, a biztonsági problémák és az alacsony fizetőképesség miatt a javasolt szerződés nem biztos, hogy túl vonzó lesz a nyugati vállalkozók számára. Iraknak számos belső és külső politikai problémája van - mondja Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója. "Kérdéses lesz a befektetés megtérülése: Iraknak nincsenek fizetőképes hazai fogyasztói, és a geopolitikai bonyodalmak miatt nincs lehetőség villamosenergia-exportra sem. Az országnak gyakorlatilag nincs egységes hatalma, és a politikai helyzet 20 év alatt többször is változhat" - mondja a szakértő. Egy másik probléma az épülő és működő létesítmények biztonságának garantálása az állandó polgárháborús konfliktus árnyékában ezen a területen - mondja Konsztantyin Szimonov.
A PIR Központ tanácsadója, Andrej Baklitsky szerint nagy kihívást jelent majd az atomerőművek és a kapcsolódó infrastruktúra biztonságának garantálása az iraki környezetben.

Véleménye szerint egy atomerőmű építése Irakban nem jelent nagy kockázatot a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. "A Roszatom által épített könnyűvizes reaktorok nem alkalmasak fegyver minőségű plutónium előállítására. Oroszország pedig gyakorlatilag az egyetlen olyan ország, amely az újrafeldolgozás után visszaveszi a leszállított nukleáris fűtőanyagot, ami tovább csökkenti a katonai célú felhasználás veszélyét" - mondta az elemző.
 
Irak többek között Moszkvával tárgyal
Bagdad 40 milliárd dollárért négy atomerőmű építését kéri Moszkvától

KVR_001353_00099_1_t246_214034.webp

Fotó: Oleg Kharseev / Kommerszant

Irak bejelentette saját programját, amely szerint 2030-ig 11 GW atomerőművet kíván építeni. Bagdad tárgyalásokat folytat Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Kínával, és reméli, hogy az év végéig 40 milliárd dolláros szerződést írhat alá. Oroszország az előnyben részesített partner, és a kívánatos finanszírozási konstrukció egy 20 éves államközi kölcsönt foglal magában, mondják az iraki döntéshozók. A Roszatom eddig csak óvatosan beszélt "az iraki partnerekkel folytatott párbeszédről". Elemzők figyelmeztetnek, hogy nem lesz könnyű vállalkozót találni, tekintettel Irak instabil politikai helyzetére, biztonsági problémáira és a befektetések visszafizetésének nehézségeire.

Irak hivatalosan is bejelentette ambiciózus terveit az atomenergia építésére: 2030-ig az ország nyolc, összesen 11 GW kapacitású blokkot akar építeni, hogy fedezze az energiahiányt, csökkentse a CO2-kibocsátást és sótalanítással oldja meg a vízhiányt. Eközben Kamal Latif, az iraki Radioaktív Forrásokat Szabályozó Hatóság vezetője június 15-én a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a Roszatom lehet a fő vállalkozó.

"A Roszatom az a vállalat, amely a projektet megvalósítja, de nem más" - mondta (idézi a RIA Novosztyi). Latyf úr azt is tisztázta, hogy "nem feltétlenül az összes reaktor épül meg ebben az időkeretben". Ezzel egyidejűleg az egységek száma is növekedhet. Kamal Latif az AFP hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a köztársaság tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Dél-Koreával és Kínával is. Reményeink szerint a szerződést még az év vége előtt aláírják.

A Bloomberg szerint az atomerőművek építésének költsége 40 milliárd dollárra (egységenként 5 milliárd dollárra) rúg. A dél-koreai Kepco nem erősítette meg az Irakkal folytatott tárgyalásokat.
A Roszatom óvatosan kommentálta az iraki szabályozó hatóság vezetőjének nyilatkozatát.

"Az iraki nukleáris partnerekkel folytatott párbeszéd részeként a lehetséges együttműködés teljes napirendjét - a nukleáris technológia békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásait egyaránt - megvitatják. Ugyanakkor dolgozunk az ilyen együttműködés jogi keretének kialakításán" - mondta az állami vállalat.

Az energiahiány akut problémát jelent Irakban: az országban folyamatosan növekszik az áram iránti kereslet és vannak megszakítások az energiaellátásban. A termelés körülbelül 17 GW, a nyári csúcsfogyasztás pedig elérheti a 27 GW-ot. Irak a villamos energia egy részét Iránból importálja.

Irak számára, amelynek költségvetése szinte kizárólag az olajexportból származó bevételektől függ, az egyik legnagyobb nehézséget az atomerőmű építésének finanszírozása jelenti. A legéletképesebb lehetőség egy államközi hitel lenne, amelynek visszafizetése az erőmű beindítását követő 20 éves időszak alatt történne. Egy hasonló program keretében Oroszország finanszírozza az egyiptomi El Dabaa atomerőmű négy blokkjának építését, amely VVER-1200-as reaktorokat (egyenként 1,2 GW-os blokkokat) használ. A teljes költség 30 milliárd dollár, amelyből 25 milliárd dollár orosz hitel.

Az iraki nehéz politikai helyzet, a biztonsági problémák és az alacsony fizetőképesség miatt a javasolt szerződés nem biztos, hogy túl vonzó lesz a nyugati vállalkozók számára. Iraknak számos belső és külső politikai problémája van - mondja Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója. "Kérdéses lesz a befektetés megtérülése: Iraknak nincsenek fizetőképes hazai fogyasztói, és a geopolitikai bonyodalmak miatt nincs lehetőség villamosenergia-exportra sem. Az országnak gyakorlatilag nincs egységes hatalma, és a politikai helyzet 20 év alatt többször is változhat" - mondja a szakértő. Egy másik probléma az épülő és működő létesítmények biztonságának garantálása az állandó polgárháborús konfliktus árnyékában ezen a területen - mondja Konsztantyin Szimonov.
A PIR Központ tanácsadója, Andrej Baklitsky szerint nagy kihívást jelent majd az atomerőművek és a kapcsolódó infrastruktúra biztonságának garantálása az iraki környezetben.

Véleménye szerint egy atomerőmű építése Irakban nem jelent nagy kockázatot a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. "A Roszatom által épített könnyűvizes reaktorok nem alkalmasak fegyver minőségű plutónium előállítására. Oroszország pedig gyakorlatilag az egyetlen olyan ország, amely az újrafeldolgozás után visszaveszi a leszállított nukleáris fűtőanyagot, ami tovább csökkenti a katonai célú felhasználás veszélyét" - mondta az elemző.
Bővül az orosz érdekszféra? Már csak geopolitikailag is megérné, hogy Kína ne tudja megvetni a lábát a Közel-keleten.
 
Irak többek között Moszkvával tárgyal
Bagdad 40 milliárd dollárért négy atomerőmű építését kéri Moszkvától

KVR_001353_00099_1_t246_214034.webp

Fotó: Oleg Kharseev / Kommerszant

Irak bejelentette saját programját, amely szerint 2030-ig 11 GW atomerőművet kíván építeni. Bagdad tárgyalásokat folytat Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Kínával, és reméli, hogy az év végéig 40 milliárd dolláros szerződést írhat alá. Oroszország az előnyben részesített partner, és a kívánatos finanszírozási konstrukció egy 20 éves államközi kölcsönt foglal magában, mondják az iraki döntéshozók. A Roszatom eddig csak óvatosan beszélt "az iraki partnerekkel folytatott párbeszédről". Elemzők figyelmeztetnek, hogy nem lesz könnyű vállalkozót találni, tekintettel Irak instabil politikai helyzetére, biztonsági problémáira és a befektetések visszafizetésének nehézségeire.

Irak hivatalosan is bejelentette ambiciózus terveit az atomenergia építésére: 2030-ig az ország nyolc, összesen 11 GW kapacitású blokkot akar építeni, hogy fedezze az energiahiányt, csökkentse a CO2-kibocsátást és sótalanítással oldja meg a vízhiányt. Eközben Kamal Latif, az iraki Radioaktív Forrásokat Szabályozó Hatóság vezetője június 15-én a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a Roszatom lehet a fő vállalkozó.

"A Roszatom az a vállalat, amely a projektet megvalósítja, de nem más" - mondta (idézi a RIA Novosztyi). Latyf úr azt is tisztázta, hogy "nem feltétlenül az összes reaktor épül meg ebben az időkeretben". Ezzel egyidejűleg az egységek száma is növekedhet. Kamal Latif az AFP hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a köztársaság tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Dél-Koreával és Kínával is. Reményeink szerint a szerződést még az év vége előtt aláírják.

A Bloomberg szerint az atomerőművek építésének költsége 40 milliárd dollárra (egységenként 5 milliárd dollárra) rúg. A dél-koreai Kepco nem erősítette meg az Irakkal folytatott tárgyalásokat.
A Roszatom óvatosan kommentálta az iraki szabályozó hatóság vezetőjének nyilatkozatát.

"Az iraki nukleáris partnerekkel folytatott párbeszéd részeként a lehetséges együttműködés teljes napirendjét - a nukleáris technológia békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásait egyaránt - megvitatják. Ugyanakkor dolgozunk az ilyen együttműködés jogi keretének kialakításán" - mondta az állami vállalat.

Az energiahiány akut problémát jelent Irakban: az országban folyamatosan növekszik az áram iránti kereslet és vannak megszakítások az energiaellátásban. A termelés körülbelül 17 GW, a nyári csúcsfogyasztás pedig elérheti a 27 GW-ot. Irak a villamos energia egy részét Iránból importálja.

Irak számára, amelynek költségvetése szinte kizárólag az olajexportból származó bevételektől függ, az egyik legnagyobb nehézséget az atomerőmű építésének finanszírozása jelenti. A legéletképesebb lehetőség egy államközi hitel lenne, amelynek visszafizetése az erőmű beindítását követő 20 éves időszak alatt történne. Egy hasonló program keretében Oroszország finanszírozza az egyiptomi El Dabaa atomerőmű négy blokkjának építését, amely VVER-1200-as reaktorokat (egyenként 1,2 GW-os blokkokat) használ. A teljes költség 30 milliárd dollár, amelyből 25 milliárd dollár orosz hitel.

Az iraki nehéz politikai helyzet, a biztonsági problémák és az alacsony fizetőképesség miatt a javasolt szerződés nem biztos, hogy túl vonzó lesz a nyugati vállalkozók számára. Iraknak számos belső és külső politikai problémája van - mondja Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója. "Kérdéses lesz a befektetés megtérülése: Iraknak nincsenek fizetőképes hazai fogyasztói, és a geopolitikai bonyodalmak miatt nincs lehetőség villamosenergia-exportra sem. Az országnak gyakorlatilag nincs egységes hatalma, és a politikai helyzet 20 év alatt többször is változhat" - mondja a szakértő. Egy másik probléma az épülő és működő létesítmények biztonságának garantálása az állandó polgárháborús konfliktus árnyékában ezen a területen - mondja Konsztantyin Szimonov.
A PIR Központ tanácsadója, Andrej Baklitsky szerint nagy kihívást jelent majd az atomerőművek és a kapcsolódó infrastruktúra biztonságának garantálása az iraki környezetben.

Véleménye szerint egy atomerőmű építése Irakban nem jelent nagy kockázatot a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. "A Roszatom által épített könnyűvizes reaktorok nem alkalmasak fegyver minőségű plutónium előállítására. Oroszország pedig gyakorlatilag az egyetlen olyan ország, amely az újrafeldolgozás után visszaveszi a leszállított nukleáris fűtőanyagot, ami tovább csökkenti a katonai célú felhasználás veszélyét" - mondta az elemző.
Node mit szol ehhez Greta Thunberg?
Nem tudjak ezek ott hogy napelemmel meg szelturbinaval ki lesz futve az egesz EU hamarosan?
 
Bővül az orosz érdekszféra? Már csak geopolitikailag is megérné, hogy Kína ne tudja megvetni a lábát a Közel-keleten.
Azért az oroszok nem véletlenül óvatosak a 40 milliárd dollár az már nekik is egy nagyon is jól látható összeg.
Bizonytalan a politikai háttér és stabilitás. Ide az oroszoknak ELŐRE kellene befektetnie, ami rizikós. Kína ezt sok helyen megteszi/megteheti, mert van rá tőke. Az oroszok nem állnak ilyen rózsásan befektethető pénzzel. Viszont az üzlet nagy csábítás a számukra.
 
Egyiptom 30 milliárdból épít 4,8 GW-ot, Irak meg majd 40 milliárdból fog 11 GW-ot. Nem érzitek az abszurditást?
Mi 10 milliárd euróból (cc. 12 milliárd dollár) építünk 2,4 GW-ot, arab környezet és arab kockázat nélkül.

Arról nem is beszélve, hogy ha ott most, 2021-ben megszületett a vágy, akkor ebből 2030-ra még 1 W se lesz, nemhogy akárhány GW.
 
Egyiptom 30 milliárdból épít 4,8 GW-ot, Irak meg majd 40 milliárdból fog 11 GW-ot. Nem érzitek az abszurditást?
Mi 10 milliárd euróból (cc. 12 milliárd dollár) építünk 2,4 GW-ot, arab környezet és arab kockázat nélkül.

Arról nem is beszélve, hogy ha ott most, 2021-ben megszületett a vágy, akkor ebből 2030-ra még 1 W se lesz, nemhogy akárhány GW.
Az a 40 milliárd az iraki kalkuláció nem az orosz.
 
Irak többek között Moszkvával tárgyal
Bagdad 40 milliárd dollárért négy atomerőmű építését kéri Moszkvától

KVR_001353_00099_1_t246_214034.webp

Fotó: Oleg Kharseev / Kommerszant

Irak bejelentette saját programját, amely szerint 2030-ig 11 GW atomerőművet kíván építeni. Bagdad tárgyalásokat folytat Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Kínával, és reméli, hogy az év végéig 40 milliárd dolláros szerződést írhat alá. Oroszország az előnyben részesített partner, és a kívánatos finanszírozási konstrukció egy 20 éves államközi kölcsönt foglal magában, mondják az iraki döntéshozók. A Roszatom eddig csak óvatosan beszélt "az iraki partnerekkel folytatott párbeszédről". Elemzők figyelmeztetnek, hogy nem lesz könnyű vállalkozót találni, tekintettel Irak instabil politikai helyzetére, biztonsági problémáira és a befektetések visszafizetésének nehézségeire.

Irak hivatalosan is bejelentette ambiciózus terveit az atomenergia építésére: 2030-ig az ország nyolc, összesen 11 GW kapacitású blokkot akar építeni, hogy fedezze az energiahiányt, csökkentse a CO2-kibocsátást és sótalanítással oldja meg a vízhiányt. Eközben Kamal Latif, az iraki Radioaktív Forrásokat Szabályozó Hatóság vezetője június 15-én a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a Roszatom lehet a fő vállalkozó.

"A Roszatom az a vállalat, amely a projektet megvalósítja, de nem más" - mondta (idézi a RIA Novosztyi). Latyf úr azt is tisztázta, hogy "nem feltétlenül az összes reaktor épül meg ebben az időkeretben". Ezzel egyidejűleg az egységek száma is növekedhet. Kamal Latif az AFP hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a köztársaság tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Dél-Koreával és Kínával is. Reményeink szerint a szerződést még az év vége előtt aláírják.

A Bloomberg szerint az atomerőművek építésének költsége 40 milliárd dollárra (egységenként 5 milliárd dollárra) rúg. A dél-koreai Kepco nem erősítette meg az Irakkal folytatott tárgyalásokat.
A Roszatom óvatosan kommentálta az iraki szabályozó hatóság vezetőjének nyilatkozatát.

"Az iraki nukleáris partnerekkel folytatott párbeszéd részeként a lehetséges együttműködés teljes napirendjét - a nukleáris technológia békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásait egyaránt - megvitatják. Ugyanakkor dolgozunk az ilyen együttműködés jogi keretének kialakításán" - mondta az állami vállalat.

Az energiahiány akut problémát jelent Irakban: az országban folyamatosan növekszik az áram iránti kereslet és vannak megszakítások az energiaellátásban. A termelés körülbelül 17 GW, a nyári csúcsfogyasztás pedig elérheti a 27 GW-ot. Irak a villamos energia egy részét Iránból importálja.

Irak számára, amelynek költségvetése szinte kizárólag az olajexportból származó bevételektől függ, az egyik legnagyobb nehézséget az atomerőmű építésének finanszírozása jelenti. A legéletképesebb lehetőség egy államközi hitel lenne, amelynek visszafizetése az erőmű beindítását követő 20 éves időszak alatt történne. Egy hasonló program keretében Oroszország finanszírozza az egyiptomi El Dabaa atomerőmű négy blokkjának építését, amely VVER-1200-as reaktorokat (egyenként 1,2 GW-os blokkokat) használ. A teljes költség 30 milliárd dollár, amelyből 25 milliárd dollár orosz hitel.

Az iraki nehéz politikai helyzet, a biztonsági problémák és az alacsony fizetőképesség miatt a javasolt szerződés nem biztos, hogy túl vonzó lesz a nyugati vállalkozók számára. Iraknak számos belső és külső politikai problémája van - mondja Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója. "Kérdéses lesz a befektetés megtérülése: Iraknak nincsenek fizetőképes hazai fogyasztói, és a geopolitikai bonyodalmak miatt nincs lehetőség villamosenergia-exportra sem. Az országnak gyakorlatilag nincs egységes hatalma, és a politikai helyzet 20 év alatt többször is változhat" - mondja a szakértő. Egy másik probléma az épülő és működő létesítmények biztonságának garantálása az állandó polgárháborús konfliktus árnyékában ezen a területen - mondja Konsztantyin Szimonov.
A PIR Központ tanácsadója, Andrej Baklitsky szerint nagy kihívást jelent majd az atomerőművek és a kapcsolódó infrastruktúra biztonságának garantálása az iraki környezetben.

Véleménye szerint egy atomerőmű építése Irakban nem jelent nagy kockázatot a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. "A Roszatom által épített könnyűvizes reaktorok nem alkalmasak fegyver minőségű plutónium előállítására. Oroszország pedig gyakorlatilag az egyetlen olyan ország, amely az újrafeldolgozás után visszaveszi a leszállított nukleáris fűtőanyagot, ami tovább csökkenti a katonai célú felhasználás veszélyét" - mondta az elemző.
Azért akarják a Roszatommal építtetni, mert azt nehezen bombázza le Izrael.