Úgy gondoltam, hogy a videóban szereplő darabot milyen ország követte elA Szovjetúnió
Ha jól nézem ez csak egy torony BMP 2 alvázon. Kissé hasonlít a Puma/Boxer/Lynx IFV-knél használt LANCE toronyra.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója gaborv
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Fro. 1966-ban távoztak a NATO katonai szervezetéből - név szerint 3 szervből:
- Védelmi Tervezőbizottság
- Nukleáris Tervezőcsoport
- Katonai Bizottság (1 megfigyelő maradt csak)
Ezzel megváltoztatták mind a francia, mind a NATO katonai-védelmi (hidegháborús) doktrína főbb elemeit is.
Nem voltak a területén szövetséges alakulatok és ők sem vettek részt közös hadgyakorlatokon, a katonai projekteket, együttes fejlesztéseket mellőzték.
Így semmiféle ilyen irányú kötelezettsége nem keletkezett a NATO felé.
2009-ben történt meg a visszalépés.
Gondolom lehet rájuk szerelni, de alapból van a teknőpáncéljuk alsó részén egy lehajtható lap amint arra tudnak használni.
Ez egy T-80-as, de olyan a 72-nel is
Szerintem önbeásásra sem a legjobb. Hallottam sztorikat, hogy idővel megadták magukat és teljesen visszabicsaklottak.
Valószinüleg kell hozzá érzék,túl nagyot fogatott vele a pilóta,vagy tuskó volt a gazban,amire való,azt tudni szokta.
Az strv-103 harckocsi nem volt mentes a hibáktól. A t80u simán lealázta. A hóban leginkább.
Nézzük a tesztet.
Nézzük a tesztet.
T-72/90-hez való tolólap:
http://uralvagonzavod.com/products/special_products/12/
http://uralvagonzavod.com/products/special_products/12/
A két konstrukció közt van 20 év. Az Strv-103 kortársa a T-55/T-62 lett volna + az strv-103 nem harckocsi, hanem inkább egy Stug, egy önjáró páncéltörő ágyú.
Ezt találtam ma a neten:
A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Készítette:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője
Bevezetés
A Balkán-szindróma néven elhíresült eset kapcsán egyre nagyobbra dagad a szegényített urán lövedékek alkalmazása és lehetséges hatása körüli botrány. Az utóbbi napokban a felvetett kérdések száma csak növekedett, és a kép egyre bonyolódni látszik. Rövid tanulmányommal szeretnék néhány műszaki és sugárvédelmi kérdést tisztázni, melynek segítségével a sajtó szereplői és az eseményeket követni szándékozó állampolgárok tisztábban tudnak látni a kérdésben.
1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?
A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atom erőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3- 5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.
2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?
Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3 , platina 21,4 kg/dm3 ), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.
3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?
A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?
A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!). 30 mm X 173 PGU-14API hozzávetőleges jellemzői: átmérő 14 mm, hossz 98 mm, tömeg 271 g, jövedék névleges repülési sebessége 1020 m/s
Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
• a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
• a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit aeél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 120 mm-es páncéltörő lövedék metszete és kilövés utáni szerkezete látható. egyértelműen mutatja, hogy a szegényített urán betét egy hosszú, hengeres rúd formájában van beépítve a lövedékbe. A kilövés után a betétről minden burkolóelem automatikusan leválik és a szegényített fémurán pálea mintegy nyíl csapódik be a célpontba. A 120 mm-es lövedék esetén a szegényített urán betét tömege a különböző források szerint 1 - 5 kg tömegű (típustól függően). 120 mm-es páncéltörő lövedék szegényített urán betéttel
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams Ml tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.
5. Milyen célra használják még a szegényített uránt a hadseregen kívül?
A szegényített uránt a polgári életben is alkalmazzák: nagy sűrűsége miatt jó sugárzás árnyékoló anyag, így pl. orvosi röntgen készülékeknél vagy nagy aktivitású sugárforrásoknál (kórházakban) hatékonyan alkalmazzák sugárvédelmi célokra. Ugyanígy az uránbetétes konténerek jól használhatók sugárzó izotópok tárolására vagy szállítására. Nagy sűrűsége miatt hajókon nehezékként is előfordul.
A természetes és a szegényített urán is gyengén sugárzó anyag. Elsősorban alfa részecskéket bocsát ki, amelyet már egy vékony papírlap vagy egy egyszerű fémbevonat is elnyel, így tokozva nem jelent sugárzási veszélyt a környezetére nézve.
Folyt. Köv!
A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Készítette:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője
Bevezetés
A Balkán-szindróma néven elhíresült eset kapcsán egyre nagyobbra dagad a szegényített urán lövedékek alkalmazása és lehetséges hatása körüli botrány. Az utóbbi napokban a felvetett kérdések száma csak növekedett, és a kép egyre bonyolódni látszik. Rövid tanulmányommal szeretnék néhány műszaki és sugárvédelmi kérdést tisztázni, melynek segítségével a sajtó szereplői és az eseményeket követni szándékozó állampolgárok tisztábban tudnak látni a kérdésben.
1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?
A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atom erőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3- 5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.
2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?
Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3 , platina 21,4 kg/dm3 ), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.
3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?
A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?
A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!). 30 mm X 173 PGU-14API hozzávetőleges jellemzői: átmérő 14 mm, hossz 98 mm, tömeg 271 g, jövedék névleges repülési sebessége 1020 m/s
Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
• a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
• a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit aeél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 120 mm-es páncéltörő lövedék metszete és kilövés utáni szerkezete látható. egyértelműen mutatja, hogy a szegényített urán betét egy hosszú, hengeres rúd formájában van beépítve a lövedékbe. A kilövés után a betétről minden burkolóelem automatikusan leválik és a szegényített fémurán pálea mintegy nyíl csapódik be a célpontba. A 120 mm-es lövedék esetén a szegényített urán betét tömege a különböző források szerint 1 - 5 kg tömegű (típustól függően). 120 mm-es páncéltörő lövedék szegényített urán betéttel
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams Ml tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.
5. Milyen célra használják még a szegényített uránt a hadseregen kívül?
A szegényített uránt a polgári életben is alkalmazzák: nagy sűrűsége miatt jó sugárzás árnyékoló anyag, így pl. orvosi röntgen készülékeknél vagy nagy aktivitású sugárforrásoknál (kórházakban) hatékonyan alkalmazzák sugárvédelmi célokra. Ugyanígy az uránbetétes konténerek jól használhatók sugárzó izotópok tárolására vagy szállítására. Nagy sűrűsége miatt hajókon nehezékként is előfordul.
A természetes és a szegényített urán is gyengén sugárzó anyag. Elsősorban alfa részecskéket bocsát ki, amelyet már egy vékony papírlap vagy egy egyszerű fémbevonat is elnyel, így tokozva nem jelent sugárzási veszélyt a környezetére nézve.
Folyt. Köv!
Folyt:
6. Hol fordul még elő urán a környezetben?
Az urán természetes anyag, környezetünkben gyakorlatilag mindenhol előfordul. Az urán átlagos koncentrációja a talajban és a földkéregben 3-5 g/tonna föld (ez azt is jelenti, hogy Magyarország területének felső 1 méterében kb. 300 000 t urán található). Az összes vízben is megtalálható kis mennyiségben: az ivóvízben a világ különböző helyem az urán koncentrációja 0,1 - 8 p g/1 között változik, hazánkban tipikusan 2-3 p g/1 értéket ér el, de pl. Finnországban 12 400 p g/1 koncentráció is előfordul. A tengervízben az urán koncentrációja 3,3 p g/1.
Az urán természetes okokból igen kis mennyiségben, a levegőben is megtalálható.
7. Hol és mennyi szegényített urán tartalmú lövedéket vetettek be eddig?
Öbölháború, 1991: 9 640 db 105/120 mm-es lövedék (összesen 5 6 t) amerikai és angol tankokból kilőve. 850 000 db 25/30 mm-es lövedék (összesen 268 t) amerikai és angol repülőgépekről bevetve.
Bosznia, 1994/1995: 10 800 db 30 mm-es lövedék (összesen 3 t) amerikai repülőgépekről kilőve.
Koszovó, 1999: 31 000 db 30 mm-es lövedék (összesen 8,41) amerikai repülőgépekről kilőve.
8. Veszélyes-e a szegényített urán lövedékek sugárzása kilövés előtti állapotban?
Ahogy az 5. pontnál utaltam rá, az urán elsősorban alfa-, másodsorban kis energiájú gamma-sugárzó. Az alfa részecskéket viszont már egy vékony burkolat is felfogja, így ezek a lövedékek ép állapotban veszélytelenek. Ha a szegényített urán betét (amely fémurán formájában van a lövedékben, Id. 4. pont) közvetlenül érintkezik a bőrrel, több napra lenne szükség ahhoz, hogy akkut hatásként bőrpír, vagy valamilyen bőrkárosodás lépjen fel. Több napig (hétig) azonban senki nem tart ilyen tárgyat a kezében vagy a zsebében.
9. Mi történik a szegényített uránnal egy lövedék kilövése és célba érése után?
A 4. pontban leírt hatásmechanizmus szerint az urán a becsapódás után oxidálódik. Ennek során a fémurán átalakul valamilyen urán-oxiddá (UO2, UO3, U30g) és körülbelül 50%-a kisméretű szemcsék formájában szilárdul meg. Az urán-oxid vízben nem oldódik, így ebben a formájában kétféle módon lehet veszélyes:
• a keletkező aeroszol olyan méreteloszlású, hogy habár kiülepszik a levegőből szél vagy mozgás hatására felkeveredhet és belélegezhető; növényekre kiülepedve fogyasztás útján az ott élő állatok vagy emberek tápcsatornájába kerülhet.
10. Veszélyes-e olyan területen tartózkodni, ahol szegényített urán tartalmú lövedékeket használtak?
Külső sugárterhelés a talajon szétszóródott lövedék darabok és por következtében
Ha feltételezzük, hogy 1000 négyzetméteres területen 10 kg szegényített urán szóródik szét, az ebből eredő sugárdózis az ott tartózkodókra 4 p Sv/év (ejtsd mikroszivert per év), ami a természetes háttérsugárzás (2,5 mSv/év, vagyis 2,5 milliszivert per év) 1/625-öd része, vagyis nagyon kis érték
Urán tartalmú porral és aeroszolokkal szennyezett levegő belégzése
Ha az urán a szervezetbe kerül, nagyobb sugárdózissal kell számolni, mint külső sugárzás esetén, hiszen a szervezeten belül nincsen olyan védőréteg (bőr), ami az alfa-sugárzást felfogná.
Ha feltételezzük, hogy 100 mg urán por belégzésre kerül, az az irodalmi adatok szerint akut toxikus hatással jár, vagyis az illetőnél néhány nap alatt nehézfém mérgezési tünetek alakulnak ki. Ekkora mennyiséget belélegezni azonban csak akkor lehet, ha valaki közvetlenül olyan objektum (pl. harckocsi) mellett áll, amelyet ott tartózkodása alatt találat ér. Az áldozat a nehézfém mérgezést nem is biztos, hogy túléli. A 100 mg urán következtében kapott többlet sugárterhelés (2-2,5 mSv) kb. az éves természetes sugárdózisnak felel meg. Vagyis amíg a kémiai mérgező hatás nagyon súlyos következményekkel jár, a sugárzás okozta károsodástól ebben az esetben sem kell tartani.
Felkevert urán por belélegzése (inhaláció)
Ha valaki folyamatosan olyan területen tartózkodik, amelyen szegényített urán tartalmú lövedékek becsapódásából származó por található, belélegezheti a mozgás és szél által felkevert port. A szervezetbe ilyen módon bekerült por mennyisége a helyi adottságoktól függően erősen változhat. A számítások szerint az ebből származó inhalációs dózis a természetes háttérsugárzás töredékétől annak néhány szorosáig terjedhet.
Ugyanakkor az Öbölháború után két évvel Kuvaitban 1993 nyarán végzett mérésekből tudjuk, hogy kis mennyiségben a szegényített urán jelenléte kimutatható volt a levegőben, az ebből adódó éves inhalációs dózis az ott élőkre vonatkozóan azonban mindössze 0,3 p Sv/év (0,3 mikroszievert per év) volt, ami a természetes háttérsugárzás 1/8000 része.
11. Lehet-e veszélyes harci területről származó ételek vagy víz fogyasztása?
Az uránnak léteznek vízben oldódó vegyületei is, amelyek esetleg bekerülhetnek a talajvízbe, növények vagy állatok szervezetébe. Ezek fogyasztásával a szegényített urán bekerülhet az ember szervezetébe is. A 10. pontban említettekhez hasonlóan azonban nem sugárhatással, hanem nagyobb mennyiség szervezetbe bekerülése esetén a nehézfém toxikus, mérgező hatásával kell számolni. A nehézfém mérgezés miatt elsősorban vese- és májkárosodás alakulhat ki.
12. Megbecsülhető-e a Balkánon járt katonákra a rák kifejlődésének kockázata?
A sajtójelentésekben elsősorban leukémiáról esik szó és a félelmek az urán sugárzásának hatásával kapcsolatban merülnek fel. Nemzetközi modellszámítások alapján a következőt mondhatjuk:
Vegyünk egy katonát, aki 1995-ben 25 éves korában járt Boszniában és 10 alkalommal közvetlenül szegényített urán tartalmú lövedék bevetése után járt a céltárgy közelében és mind a 10 alkalommal szegényített urán port lélegzett be. Amennyiben 2001-ben ennél a katonánál leukémiát mutatnak ki, 1,7% annak a valószínűsége, hogy leukémiáját a Balkánon belélegzett urán okozta. Vagyis a fenti kritériumoknak megfelelő katonák között csak minden 57. leukémiás esetre lehet azt mondani, hogy ez nagy valószínűséggel a belélegzett szegényített urán por miatt alakult ki. (Megjegyzendő, hogy a modellben szereplő katona a nagy mennyiségű nehézfém hatására kialakuló mérgezés következtében még 1995-ben nagy valószínűséggel meghalt volna.)
Ha a katona először 1999-ben, a koszovói válság idején került bevetésre a Balkánon, annak a valószínűsége, hogy a 2001-ben kimutatott leukémiája a szegényített urán miatt alakult ki, gyakorlatilag nulla, hiszen a leukémia lappangási ideje 2 év.
Befejezés
Remélem, hogy rövid összefoglaló anyagommal hozzájárulhatok a kérdéskör tisztázásához. Az anyagból kitűnik, hogy azokat a megbetegedéseket, amelyeket az elmúlt hetekben a Balkán szindrómával összefüggésben említettek, nagy valószínűséggel nem okozhatta a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása. A Balkánon élő lakosság megbetegedéseiről nem is érkeztek híradások. Ezért aztán jogosan vetődik fel a kérdés, ha az egyes katonák megbetegedését közös ok okozta, mi lehetett az? Erre a kérdésre csak a részletes vizsgálatok adhatnak megfelelő választ.
2001. január 11.
Dr. Aszódi Attila egyetemi docens
6. Hol fordul még elő urán a környezetben?
Az urán természetes anyag, környezetünkben gyakorlatilag mindenhol előfordul. Az urán átlagos koncentrációja a talajban és a földkéregben 3-5 g/tonna föld (ez azt is jelenti, hogy Magyarország területének felső 1 méterében kb. 300 000 t urán található). Az összes vízben is megtalálható kis mennyiségben: az ivóvízben a világ különböző helyem az urán koncentrációja 0,1 - 8 p g/1 között változik, hazánkban tipikusan 2-3 p g/1 értéket ér el, de pl. Finnországban 12 400 p g/1 koncentráció is előfordul. A tengervízben az urán koncentrációja 3,3 p g/1.
Az urán természetes okokból igen kis mennyiségben, a levegőben is megtalálható.
7. Hol és mennyi szegényített urán tartalmú lövedéket vetettek be eddig?
Öbölháború, 1991: 9 640 db 105/120 mm-es lövedék (összesen 5 6 t) amerikai és angol tankokból kilőve. 850 000 db 25/30 mm-es lövedék (összesen 268 t) amerikai és angol repülőgépekről bevetve.
Bosznia, 1994/1995: 10 800 db 30 mm-es lövedék (összesen 3 t) amerikai repülőgépekről kilőve.
Koszovó, 1999: 31 000 db 30 mm-es lövedék (összesen 8,41) amerikai repülőgépekről kilőve.
8. Veszélyes-e a szegényített urán lövedékek sugárzása kilövés előtti állapotban?
Ahogy az 5. pontnál utaltam rá, az urán elsősorban alfa-, másodsorban kis energiájú gamma-sugárzó. Az alfa részecskéket viszont már egy vékony burkolat is felfogja, így ezek a lövedékek ép állapotban veszélytelenek. Ha a szegényített urán betét (amely fémurán formájában van a lövedékben, Id. 4. pont) közvetlenül érintkezik a bőrrel, több napra lenne szükség ahhoz, hogy akkut hatásként bőrpír, vagy valamilyen bőrkárosodás lépjen fel. Több napig (hétig) azonban senki nem tart ilyen tárgyat a kezében vagy a zsebében.
9. Mi történik a szegényített uránnal egy lövedék kilövése és célba érése után?
A 4. pontban leírt hatásmechanizmus szerint az urán a becsapódás után oxidálódik. Ennek során a fémurán átalakul valamilyen urán-oxiddá (UO2, UO3, U30g) és körülbelül 50%-a kisméretű szemcsék formájában szilárdul meg. Az urán-oxid vízben nem oldódik, így ebben a formájában kétféle módon lehet veszélyes:
• a keletkező aeroszol olyan méreteloszlású, hogy habár kiülepszik a levegőből szél vagy mozgás hatására felkeveredhet és belélegezhető; növényekre kiülepedve fogyasztás útján az ott élő állatok vagy emberek tápcsatornájába kerülhet.
10. Veszélyes-e olyan területen tartózkodni, ahol szegényített urán tartalmú lövedékeket használtak?
Külső sugárterhelés a talajon szétszóródott lövedék darabok és por következtében
Ha feltételezzük, hogy 1000 négyzetméteres területen 10 kg szegényített urán szóródik szét, az ebből eredő sugárdózis az ott tartózkodókra 4 p Sv/év (ejtsd mikroszivert per év), ami a természetes háttérsugárzás (2,5 mSv/év, vagyis 2,5 milliszivert per év) 1/625-öd része, vagyis nagyon kis érték
Urán tartalmú porral és aeroszolokkal szennyezett levegő belégzése
Ha az urán a szervezetbe kerül, nagyobb sugárdózissal kell számolni, mint külső sugárzás esetén, hiszen a szervezeten belül nincsen olyan védőréteg (bőr), ami az alfa-sugárzást felfogná.
Ha feltételezzük, hogy 100 mg urán por belégzésre kerül, az az irodalmi adatok szerint akut toxikus hatással jár, vagyis az illetőnél néhány nap alatt nehézfém mérgezési tünetek alakulnak ki. Ekkora mennyiséget belélegezni azonban csak akkor lehet, ha valaki közvetlenül olyan objektum (pl. harckocsi) mellett áll, amelyet ott tartózkodása alatt találat ér. Az áldozat a nehézfém mérgezést nem is biztos, hogy túléli. A 100 mg urán következtében kapott többlet sugárterhelés (2-2,5 mSv) kb. az éves természetes sugárdózisnak felel meg. Vagyis amíg a kémiai mérgező hatás nagyon súlyos következményekkel jár, a sugárzás okozta károsodástól ebben az esetben sem kell tartani.
Felkevert urán por belélegzése (inhaláció)
Ha valaki folyamatosan olyan területen tartózkodik, amelyen szegényített urán tartalmú lövedékek becsapódásából származó por található, belélegezheti a mozgás és szél által felkevert port. A szervezetbe ilyen módon bekerült por mennyisége a helyi adottságoktól függően erősen változhat. A számítások szerint az ebből származó inhalációs dózis a természetes háttérsugárzás töredékétől annak néhány szorosáig terjedhet.
Ugyanakkor az Öbölháború után két évvel Kuvaitban 1993 nyarán végzett mérésekből tudjuk, hogy kis mennyiségben a szegényített urán jelenléte kimutatható volt a levegőben, az ebből adódó éves inhalációs dózis az ott élőkre vonatkozóan azonban mindössze 0,3 p Sv/év (0,3 mikroszievert per év) volt, ami a természetes háttérsugárzás 1/8000 része.
11. Lehet-e veszélyes harci területről származó ételek vagy víz fogyasztása?
Az uránnak léteznek vízben oldódó vegyületei is, amelyek esetleg bekerülhetnek a talajvízbe, növények vagy állatok szervezetébe. Ezek fogyasztásával a szegényített urán bekerülhet az ember szervezetébe is. A 10. pontban említettekhez hasonlóan azonban nem sugárhatással, hanem nagyobb mennyiség szervezetbe bekerülése esetén a nehézfém toxikus, mérgező hatásával kell számolni. A nehézfém mérgezés miatt elsősorban vese- és májkárosodás alakulhat ki.
12. Megbecsülhető-e a Balkánon járt katonákra a rák kifejlődésének kockázata?
A sajtójelentésekben elsősorban leukémiáról esik szó és a félelmek az urán sugárzásának hatásával kapcsolatban merülnek fel. Nemzetközi modellszámítások alapján a következőt mondhatjuk:
Vegyünk egy katonát, aki 1995-ben 25 éves korában járt Boszniában és 10 alkalommal közvetlenül szegényített urán tartalmú lövedék bevetése után járt a céltárgy közelében és mind a 10 alkalommal szegényített urán port lélegzett be. Amennyiben 2001-ben ennél a katonánál leukémiát mutatnak ki, 1,7% annak a valószínűsége, hogy leukémiáját a Balkánon belélegzett urán okozta. Vagyis a fenti kritériumoknak megfelelő katonák között csak minden 57. leukémiás esetre lehet azt mondani, hogy ez nagy valószínűséggel a belélegzett szegényített urán por miatt alakult ki. (Megjegyzendő, hogy a modellben szereplő katona a nagy mennyiségű nehézfém hatására kialakuló mérgezés következtében még 1995-ben nagy valószínűséggel meghalt volna.)
Ha a katona először 1999-ben, a koszovói válság idején került bevetésre a Balkánon, annak a valószínűsége, hogy a 2001-ben kimutatott leukémiája a szegényített urán miatt alakult ki, gyakorlatilag nulla, hiszen a leukémia lappangási ideje 2 év.
Befejezés
Remélem, hogy rövid összefoglaló anyagommal hozzájárulhatok a kérdéskör tisztázásához. Az anyagból kitűnik, hogy azokat a megbetegedéseket, amelyeket az elmúlt hetekben a Balkán szindrómával összefüggésben említettek, nagy valószínűséggel nem okozhatta a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása. A Balkánon élő lakosság megbetegedéseiről nem is érkeztek híradások. Ezért aztán jogosan vetődik fel a kérdés, ha az egyes katonák megbetegedését közös ok okozta, mi lehetett az? Erre a kérdésre csak a részletes vizsgálatok adhatnak megfelelő választ.
2001. január 11.
Dr. Aszódi Attila egyetemi docens