A mostani MIG lejmolás kapcsán érdekes régi cikk jött elő.
Csak érdekességként.
A cikket újságíróként, a Hunyadi könyvek írója írta.
A
történet szerint két MiG–21-es vadászgépet értékesített a Magyar Honvédség beszerzési hivatala egy egyesült államokbeli vásárlónak. A milliárdos amerikai vevő egyértelműen úgynevezett stacionális maketteket vett, azaz hatástalanított, használhatatlanná tett gépeket, melyek mindössze díszletként funkcionálhatnak – olvasható az 1996 novemberében megjelent tudósításban.
A vámosok és a katonai ügyészség emberei viszont
tökéletesen működőképes gépágyút,
tíz kilogramm robbanóanyagot,
két rakétát,
működőképes lokátort
és egyéb harci felszereléseket
találtak a szétszerelt, Amerikába szánt alkatrészek között. Innentől kezdve az ügy fegyvercsempészésnek számított.
A két MiG-21-es harci gép közül az egyik UM-típusú, kétüléses gyakorló, felderítő gép volt. Ezt makettként eladni csak úgy lehetett volna, ha azt az átadás-átvétel előtt szó szerint megrongálják, azaz hatástalanítják. A kecskeméti katonai repülőtéren a szállítás előtt tartott vámellenőrzés során viszont megállapították, hogy nemcsak a gépágyú, de gyakorlatilag mindkét gép üzemképes volt.
Az 1996 novemberében történt, akkoriban csak MiG-botránynak nevezett ügy kapcsán eleinte azt nyilatkozta dr.
Lele András alezredes, szegedi katonai ügyész, hogy még karácsonyig kiderítik, hogy mi is történt valójában. Majd december 10-én már arról cikkezett a Petőfi Népe, hogy a katonai biztonsági főnök 80 évre titkosította a MiG-aktákat, pontosabban „az ügy titkosszolgálati módszerekre vonatkozó részleteit”.
További információkat viszont akkor nem hoztak nyilvánosságra, ennek megfelelően
2076-ban tudhatja meg a közvélemény, hogy mi és ki állt az 1996-os országos botrány hátterében.