Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Kurvára mindegy miért nem jön, ha tartósan nem jön(a konkrét vezetéken).

Nem jön és kész.
Gazdasági tervezés szempontjából objektív tényező.
Gondolj bele , a Nyugati érdekeltségű szénhidrogénes cégek nem azért szerezték meg 2014-ben az összes valamire való ukrán szénhidrogén szállító csővezeték használatának koncessziós jogát, hogy azok parlagon rohadjanak ott a földekben.

Ahogy már pedzegették az Áramlatok csővezetékeinek javítási lehetőségét, és USA koncesszióba adva - orosz földgáz szállításába.

Csak hagyni kell még az EU-t a saját levében főni és gazdaságilag szenvedni - legyen mire mondani az orosz gáz nem is annyira rossz és veszélyes -csak USA cimkével jöjjön.

Egyébként ha van öleted, gazdasági tervezéshez hogyan lehetne 10,3 Euro / 100 m3 áron ezt máshonnan beszerezni (ez az USA beli jelenlegi ár) akkor várjuk a javaslatodat. Ha nálunk ennél drágább marad - még a műtrágyagyárak, műanyaggyárak stb is az USA-ba fognak kiköltözni és ott termelni, tekintve a VÁM-okat is

Nekem csak ez az egy szempont van -a gazdaságpolitikai a politika helyett.. Ha nem így teszünk - tönkre megyünk..
 
Gondolj bele , a Nyugati érdekeltségű szénhidrogénes cégek nem azért szerezték meg az összes valamire való ukrán szénhidrogén szállító csővezeték használatának koncessziós jogát, hogy azok parlagon rohadjanak ott a földekben.

Ahogy már pedzegették az Áramlatok csővezetékeinek javítási lehetőségét, és USA koncesszióba adva - orosz földgáz szállításába.

Csak hagyni kell még az EU-t a saját levében főni és gazdaságilag szenvedni - legyen mire mondani az orosz gáz nem is annyira rossz és veszélyes -csak USA cimkével jöjjön.

Egyébként ha van öleted, gazdasági tervezéshez hogyan lehetne 10,3 Euro / 100 m3 áron ezt máshonnan beszerezni (ez az USA beli jelenlegi ár) akkor várjuk a javaslatodat. Ha nálunk ennél drágább lesz - még a műtrágyagyárak, műanyaggyárak stb is az USA-ba fognak kiköltözni és ott termelni..

Nekem csak ez az egy szempont van -a gazdaságpolitikai a politika helyett.. Ha nem így teszünk - tönkre megyünk..
Kőolaj a téma. Magyar vonatkozásban. Ehhez szóltam hozzá.
S ott más a mozgástér.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Kőolaj a téma. Magyar vonatkozásban. Ehhez szóltam hozzá.
S ott más a mozgástér.
A helyzet hasonló - eddig Nekünk ukránokon keresztül jött az oroszoktól. Az egészen biztos - hogy az ellátás így is úgy is biztosítva lesz, mert az olaj is olyan stratégiai nyersanyag - mint a gáz - a konfliktus enélkül leáll Ukrajnában.. Tehát itt magyarban mindíg lesz elég nyersanyag hiszen az ukránokat is kell táplálni.. Ha olajtermékekben kellene belföldi korlátozásokat elrendelni - az csak tovább gyorsítja gazdaságunk tönkremenetelét, melyet a Zöldenergia okoz..
A kőolajból , vagy szénből szükség esetében a vegyipar tud gyártani földgázt (szintézisgáz) - vagy a földgázból kőolajtermékeket egészen az aszfaltig.
A kérdés mindíg az hogy mi mennyibe kerül?
Abban sok kommentelőnek igaza van, hogy az olajtermékek esetében ki kell építeni más szállítási útvonalakat és lehetőségeket is, a biztosabb ellátás érdekében. Az olajtermékek esetében nincs az árral olyan probléma mint a gáz 2 - 3 szoros áremelkedése -évek óta.
 
Gondolj bele , a Nyugati érdekeltségű szénhidrogénes cégek nem azért szerezték meg 2014-ben az összes valamire való ukrán szénhidrogén szállító csővezeték használatának koncessziós jogát, hogy azok parlagon rohadjanak ott a földekben.

Ahogy már pedzegették az Áramlatok csővezetékeinek javítási lehetőségét, és USA koncesszióba adva - orosz földgáz szállításába.

Csak hagyni kell még az EU-t a saját levében főni és gazdaságilag szenvedni - legyen mire mondani az orosz gáz nem is annyira rossz és veszélyes -csak USA cimkével jöjjön.

Egyébként ha van öleted, gazdasági tervezéshez hogyan lehetne 10,3 Euro / 100 m3 áron ezt máshonnan beszerezni (ez az USA beli jelenlegi ár) akkor várjuk a javaslatodat. Ha nálunk ennél drágább marad - még a műtrágyagyárak, műanyaggyárak stb is az USA-ba fognak kiköltözni és ott termelni, tekintve a VÁM-okat is

Nekem csak ez az egy szempont van -a gazdaságpolitikai a politika helyett.. Ha nem így teszünk - tönkre megyünk..
Gáz témában magyar vonatkozásban röviden csak annyit tennék hozzá, h jelenleg makró szinten a csúcs ár közelében betárolt gáz(ár) lassú “hígítása” a realitás (amszterdami spot, határidős egészen más szinten), az ipari termelési költségek Q1-ig biztosan(és azt megelőzően) a leggyorsabban és legnagyobb mértékben emelkedtek az EU-ban, s ennek uszkve harmada az energia költségek miatt következett be.
 
Az olajtermékek esetében nincs az árral olyan probléma mint a gáz 2 - 3 szoros áremelkedése -évek óta.
Erről van szó. Másrészt maga termék elérhető piaci áraiban kisebb arányú a differencia mint a gáz esetében. Persze az egyéb költségek itt is megjelennek vezetékes szállitás kontra tanker+..stb..

Stratégia jelentőséget nem kétségbe vonva, azért szükséges megjegyezni, az elmúlt 40+ évben (olajválságok óta) a gazdasági szerepe és súlya is változott, csökkent különösen a tercier szektor előretörésével.
 
537988837_1443520033592682_1079838982101728330_n.jpg

Vagy nem.
Rácz András irása
íz pontban a Barátság olajvezeték elleni ukrán támadásokról - nem Magyarországról szól, de ettől még komolyan kellene venni a diverzifikációt
----------------------------------------------------------------
Ukrajna az orosz olajszektor elleni hadműveletek részeként támadja a Barátság vezetéket. Az, hogy a magyar olajellátás is akadozik emiatt, csak mellékhatás. A történet rámutat az interdependencia-logika korlátaira is. Létfontosságú lenne a magyar olajimport diverzifikálása.
.
1)Ukrajna hetek óta koncentráltan támadja az orosz olajszektor létesítményeit drónokkal és egyre inkább robotrepülőgépekkel is. Legalább három fő célja van ezzel: egyrészt, csökkenteni Oroszország olajexportból és feldolgozásból származó bevételeit. Másrészt, üzemanyag-hiányt okozni, mert ez is visszahat az orosz gazdaságra. Harmadrészt, tudatosítani az orosz lakosságban, hogy a háború nem valami távoli dolog, hanem őket is elérheti - egy eltalált olajfinomító igen látványosan és sokáig ég, nincs az a cenzúra, amit ez el tudja rejteni...
.
.
2)A koncentrált támadások keretében többször is megtámadnak egy-egy finomítót, illetve olajtárolót. A novosahtyinszki finomító, ami jelen poszt írása idején ötödik napja (!) lángol, már legalább a harmadik csapást szenvedi el. A rosztovi, volgográdi és brjanszki körzetben lévő finomítókat is többször támadták már. Összesen tíznél több, különféle finomító és kb. tucatnyi olajtároló létesítmény érintett eddig.
A Barátság-vezeték elleni támadások (eddig három csapás volt) is ebbe a logikába illeszkednek. Nemcsak stacionárius célpontokat támadnak: a megszállt Zaporizsja megyében már legalább két, olajszállító tehervonatot is sikerült eltalálni - ehhez nagyon pontos, valós idejű felderítési adatok kellettek...
.
.
3)Volt már egy ilyen támadás-sorozat idén tavasszal, de azt amerikai nyomásra le kellett állítani (A Trump-adminisztráció üzemanyagár-emelkedéstől tartott.). A mostani támadás-sorozatnál viszont láthatóan nincs ilyen jellegű fék, az USA nem "tart ellen" az ukrán csapásoknak, sőt...
.
.
4) A Barátság-vezetéket nem azért támadják, hogy a magyar és a szlovák olajellátásnak ártsanak. Azért ott támadnak, ahol, azért az Unyecsa-i nyomóállomást lövik, mert ez a vezetéknek egy kulcsfontosságú csomópontja. Egyrészt, innen ágazik le észak felé, Uszty-Luga felé az a cső, amin a balti-tengeri orosz tengeri olajexport legnagyobb része zajlik.
Másrészt, Unyecsán megy keresztül a vezeték Belaruszba tartó ága is (ez jön aztán később tovább ukrán területre, aztán Magyarországra és Szlovákiába is).
.
Belarusz azért fontos a történetben, mert a két legnagyobb és legmodernebb belorusz olajfinomító, Mozsir és Novopolock fontos szerepet játszanak az orosz nyersolaj finomításában is.
(Szovjet örökség, hogy Oroszország kicsit szűkében van a finomítói kapacitásoknak: nem véletlen, hogy Moszkva több, mint egy évtizedig presszionálta Minszket, hogy a Szlavnyeft orosz olajvállalat tulajdonrészt szerezhessen a mozsiri finomítóban. A novopolocki Naftan finomító belorusz állami tulajdonban van ugyan, de a szankciók miatt érdemben csak Oroszországba tud exportálni.)
.
Beteszek ide egy térképet, azon jobban látszik.
.
.
5) Azzal, tehát, hogy az unyecsai csomópont megbénítására törekednek, az ukránok egyszerre remélik elvágni/gyengíteni az orosz tengeri olajexportot és hátráltatni a Belaruszból történő orosz olajtermék-importot is.
.
Unyecsa annyira fontos célpont, hogy igen valószínű, hogy továbbra is támadni fogják, ha az oroszok végeznek a javítással. Mostanáig a támadások drónokkal történtek, de mivel lassan elkészül Ukrajna saját fejlesztésű robotrepülőgépe, a Flamingo, és vannak hírek ukrán ballisztikus rakéta sorozatgyártásáról is, várható, hogy a vezetéket a drónoknál komolyabb, pusztítóbb fegyverekkel is támadják majd.
.
Ebben a kontextusban a magyar és szlovák olajellátás megszakadása csak - egyébként elkerülhetetlen - mellékhatás.
.
.
6) Ha Kijev célzottan a magyar és szlovák olajellátás szabotálására törekedne, sokkal egyszerűbben és kevésbé átláthatóan is megtehetnék. Nem volna más dolguk, mint a vezeték ukrán szakaszába valahol Nyugat-Ukrajnában robbantanak egy lyukat, elhelyezik mellé mondjuk egy lelőtt orosz robotrepülőgép vagy drón darabjait, és ráfogják a vezeték sérülését az oroszokra.
.
Teljesen triviális, mégsem tették meg mostanáig, valószínűleg részben politikai, részben gazdasági okból. Nem volt érdekük akadályozni az olajtranzitot, ugyanis szükségük volt az ebből származó, sokmillió dollárnyi tranzitbevételre.
.
.
7) A Barátság-vezeték elleni támadások rávilágítanak az interdependencia-elméletek korlátaira is. Magyar oldalon nagyon sokáig abban reménykedtek a döntéshozók, hogy Ukrajna nem fogja támadni a Barátság-vezetéket, hiszen szükségük van a fent említett tranzitdíjra.
Ez érvként gyakran felmerült a magyar olajimport-diverzifikáció szükségessége kapcsán is, hogy nem kell aggódni, Ukrajna nem fogja támadni a vezetéket. (Vettem részt olyan megbeszélésen még 2023-ban, ahol én voltam a paranoid, mert azzal érveltem, hogy előbb-utóbb bele fognak lőni a vezetékbe...)
.
A logika sokáig működött is: legalább két olyan eset volt, amikor a harci cselekmények közvetetetten érintették a vezeték működését, ám az ukrán, orosz és belorusz szakemberek gyors, hatékony együttműködésével mindkét alkalommal sikerült gyorsan elhárítani a hibát. Részleteket nem írhatok, de legalább két ilyen esetről tudok.
.
Ennek a megfontolásnak az volt a gyenge pontja, hogy abszolutizálta a bevétel-maximalizálást mint ukrán motivációt. Most viszont láthatóan elérkezett az a pillanat, hogy ukrán szempontból a katonai szükségszerűségek felülírják a gazdaságiakat.
.
.
8. Az, hogy a Barátság elleni támadások eredményeként megszakadnak a szállítások Magyarországra és Szlovákiába is, csak elkerülhetetlen mellékhatás.
Az ukrán diplomácia most nem tesz más, mint "felül erre a vonatra", és ha már úgyis bekövetkezik a szállítások megszakadása, akkor igyekszik ebből még plusz kül- és belpolitikai profitot is bezsebelni. A történet valójában nem Magyarországról szól, de ha már így alakult, akkor megpróbálnak belőle még valami extrát is kihozni.
.
(Az, hogy a magyar külügy ezt vajon egyáltalán érti-e, és miért olyan hisztérikusan reagál, ahogy, nem tartozik a mostani bejegyzés tárgyához.)
.
.
9) Az örök "Mi a teendő" kérdéshez elöljáróban látni kell, hogy Magyarországnak nincs olyan lobbiereje, hogy - biztosan és a jövőben is - le tudja állítani vagy meg tudja akadályozni a támadásokat. Ergo, azzal kell kalkulálni, hogy a Barátság-vezetéken történő szállítások legalább mindaddig erősen bizonytalanok lesznek, ameddig a háború tart.
.
Ergo, a legfontosabb dolog, amit tenni kellene (és biztos vagyok benne, hogy ez már zajlik is - a MOL-ban nagyon nem hülyék ülnek), hogy minden lehetséges eszközzel, időt és erőforrást nem kímélve felgyorsítani az olajimport diverzifikációjának csatornáit.
Kevésbé bonyolultan fogalmazva: le kell végre válni az orosz olajról. Másnak is sikerült (csehek, osztrákok, stb.), nem lehetetlen tehát. Pénzt és erőforrást igényel, de megcsinálható.
.
A legfontosabb ehhez a Horvátország felől történő vezetékes import lehetőségének fejlesztése. Igen, kétségtelen, hogy a JANAF várhatóan magasabb tranzitdíjat fog kérni, mint amennyibe a Barátságon történő tranzit került - de ez legalább biztosan működni fog.
.
.
10) Remélhetőleg mellékszál, de fontos: nemcsak a magyar állam keresett nagyon sok pénzt az orosz olajimporton.
Hasonlóan a kelet-európai gáz- és olajimport szerződésekhez, az orosz-magyar olajimportban is volt és van közbeiktatott közvetítő-cég. (Vájtfülűek a logikát RoszUkrEnergo modellként is ismerhetik).
Kommentbe beteszem a G7 remek cikkét idén tavaszról.
A Normeston nevű vállalat több százmilliárd (!) forintot keresett az orosz-magyar olajimportban való közvetítésen már a háború előtt is, és ez csak az egyik ilyen cég volt.
.
Valószínűleg ez az olajimport diverzifikálásától való magyar húzódozás egyik oka: valakik rengeteg pénzt keresnek azon, hogy minél több orosz olaj jöjjön Magyarországra és nyilván nem szeretnék ezt az importot leállítani...
Rácz András, értem :)
 
Ez szerinted baj és ne inkább a magyar fél, hanem mások húzzanak rajta busás hasznot ? Szívesebben kifizetnéd ezt az elmaradó hasznot saját zsebből?
Ha az a kérdés, hogy valahonnan kapunk olajat, még ha drágábban is, vagy nem lesz ellátás, mert a harci cselekmények elérik a szállítórendszert, Te mit választanál? Amíg lehet, vegyük az oroszoktól, de ne a különleges katonai művelet célországára húzzuk a vizes lepedőt, ha számára előnyös katonai akcióban megtámadja az ellenfél saját üzemanyagellátásának kritikus pontját, amit az nem tud megvédeni harmadszorra sem.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and alali77
Trump idén februárban letiltotta új szélerőmű farmok csatlakoztatását a közcélú elektromos hálózatokra. Mindenki építhet ilyet ha akar (ez nincs tiltva) de hogy hová dugja a drót végét az az ő dolga... de nem zavarhatja a villamos enrgia ellátást.

Most a napelemesek kapják ott a következő tíltást : Termőföldre ezután - nem lehet napelemeket építeni.


Nyilvánvaló ha a hatóságok úgy gondolják - szinte minden termőföld... Itthon mikor jön meg a hatóságok esze, hasonlóan?

Az USA szép lassan , nyugiban lefordul a Zöldségek további eröltetéséről - a valóban Zöld atomerőművek felé.

Itt a Pensylvaniai Maine Yankee atomerőmű 24 éves működésének radioaktív hulladéka:

oBjcwPk.jpg


Ez idő alatt 125 000 000 MWh -át termelt meg az atomerőmű .. Érdekes összehasonlítás lenne pld 25 év után selejtezett, ugyanannyit termelt naperőmű építése és megsemmisitése során keletkezett hulladék és CO2 mennyiséggel..
 
Gáz témában magyar vonatkozásban röviden csak annyit tennék hozzá, h jelenleg makró szinten a csúcs ár közelében betárolt gáz(ár) lassú “hígítása” a realitás (amszterdami spot, határidős egészen más szinten), az ipari termelési költségek Q1-ig biztosan(és azt megelőzően) a leggyorsabban és legnagyobb mértékben emelkedtek az EU-ban, s ennek uszkve harmada az energia költségek miatt következett be.
Ez makró értelemben áll : a 2022-es ár-csúcson vett készletek lassan „hígulnak”, a TTF spot–határidős ma csak mérsékelten eltér, és az EU-ban a termelői költségsokk csúcsa egyértelműen energia-vezérelt volt; ennek súlya a teljes (termelői/fogyasztói) árnyomásban a legtöbb elemzés szerint nagyságrendileg egyharmad–egy-fél volt a tetőzés környékén.
Forrás:

TTF spot vs. határidős: a holland TTF jegyzés 2025. aug. 26-án ~33,5 €/MWh (spot/front-month). A Winter ’25 és Q4 ’25 határidős sávban ~34,2–34,9 €/MWh az ICE-en – vagyis most viszonylag lapos a görbe, csak enyhe prémium van a téli hónapokra. Az idei év elején a tárolói újratöltési kényszer miatt kifejezetten nyári prémium is kialakult (szabályozási okok → magasabb nyári árak), ami időszakosan “szétcsúsztatta” a spot–határidős szinteket.

„Hígítás” a magyar készleteknél: 2022 csúcsán kényszerből beszerzett, drága készletek könyv szerinti átlagára lassan csökken, ahogy olcsóbb tételekkel újratöltünk és keveredik az állomány – ezt a költség-átlagolódást erősíti, hogy a készletképzés és értékesítés súlyozott átlagos költségalapon történik/költség-visszanyerési mechanizmusok vonatkoznak rá (ACER-CEER). Magyar sajátosság: a szabályozás nem engedi a beszerzési ár alatti értékesítést, így a korábbi drága tételek lassabban „oldódnak ki” az átlagból.

Ime a heti TTF-pillanatkép (Budapest idő, 2025-08-27):

Front-month (szept. ’25): ~€33,46/MWh.
Investing.com
Trading Economics

Winter ’25 (okt ’25–már ’26 strip): ~€34,17/MWh.
Ice

Summer ’26 (ápr–szept ’26 strip): ~€31,60/MWh.
Ice

Gyors értelmezés:

Enyhe téli prémium a front-monthhoz képest: ~+€0,7/MWh; a görbe onnan lejt Summer ’26 felé (≈−€1,9/MWh a frontra). Ez összhangban van azzal, hogy most nem jelentős a carry; a „hígulás” inkább az aktuális spot/near-term és a későbbi nyári kötéseken át valósul meg.

Vagyis még mindíg magas a gáz árszintje ipari fogyasztás szempontjából, és így is marad egy - két évig, - pedig pár gázerőmű építése folyik rohamtempóban a térségünkben is...
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Tegnapi

Igen, ez is mutatja hogy az USA - és Trump besokallt a szélerőművek igen rapszódikus működésétől.
Az előzőekben általam említett, februári Trump szélerőmű csatlakozási tiltó rendelete úgy szólt hogy ugyan az újonnan létesülőket nem lehet közcélú hálózatra kötni - de a már elbírált és folyamatban lévő építéseket be lehet fejezni. Így gondolom ebben az esetben kezdődhetnek a viták és pereskedések is.

Az állam előbb utóbb olyan energia átvételi feltételeket fog produkálni évek multán, a szerződések lejártával- hogy a szélturbinás - napenergiás, igen drágán termelő iparág szép lassan el fog sorvadni..
 
Az ellátás 50-60 éve BIZTOS volt. Most se azért nem biztos, mert az eddigi szállitó nem szállit(ana), hanem idióta (szankciók) politikai, ideológiai okokból, amit a békeprojekt EU tekintet nélkül az érdekeinkre hozott meg.Plusz a failed state Ukrajna. Ha ilyen a szövetségesed, nincs szükség ellenségekre. Földrajzk helyzetünk miatt függő helyzetben vagyunk. De a történet azt mutatja, eddig jobb volt az oroszoktól függeni mint lesz a jövőben "barátainktól."
 
Félreértés ne legyen, diverzifikálni kell valahogy, mert szél ellen nem lehet pisilni. De ne csináljunk úgy, mintha a szállitó megbizhatatlansága lenne erre az ok. Szövetségeseink kényszeritenek minket erre, teljesen feleslegesen, a józan ész és a matamatika ellenére, hasznot húzva a helyzetből aminek létrejöttében nem teljesen ártatlanok.
 
Ez makró értelemben áll
Tekintve, h az energiapiaci hatásokat ilyen szintű gazdasági összefüggésben (is) érdemes vizsgálni….persze…ez makró értelemben áll.
Vagyis még mindíg magas a gáz árszintje ipari fogyasztás szempontjából, és így is marad egy - két évig, - pedig pár gázerőmű építése folyik rohamtempóban a térségünkben is...
Vagyis az elmúlt időszakban (22 q3>>>) pusztán az orosz gáz(forrás) nem jelentett gazdasági értelemben versenyelőnyt ….
Amennyiben a “hígítás” (magyar) befejeződik azután….addigra pedig reméljük vége háborúnak.
Ergo a magyar gazdaság az eltelt időszakban nem futott be más pályát mint a “nyugat”…sőt a versenyelőnye bizonyos terülteken és mutatókban csökkent.
S ehhez nem kell az energiapiaci árakat nézni, mert az magyar ipari termelői árak a háború előtti szinthez képest 2024q2-ig 88% emelkedést produkáltak (EU-s rekord) onnan egy év alatt idei q2-ig ez 4,7% - ez közep mezőny teteje, “javulás” - az EU átlag 2,1% vagyis annak még mindig több mint a duplája.
Ezt a növekedést elemzői moderált számítások(becslések) szerint uszkve harmadában az energiaárak változása okozta(többi tényező említéstől most itt eltekintenek hosszú lenne), súlyosbítva a kormány lakosság árszínvonalat megőrző gyakorlatával, aminek egyik “ára” ez volt…
 
Vagyis az elmúlt időszakban (22 q3>>>) pusztán az orosz gáz(forrás) nem jelentett gazdasági értelemben versenyelőnyt ….
A 2021-ben megkötött, ma is érvényes MVM–Gazprom hosszú távú szerződés tőzsdei (TTF) árképlethez kötött, nem fixáras. Nagy Márton miniszter 2022.10.03-án nyíltan mondta: „a szerződésben az árképlet a TTF ármechanizmusához van kötve”, és az elszámolás csúsztatott (az előző hónap árai alapján).
Itt látható egy plusz jövedelem - az indexálás mértéke, melyet "üzleti titok" leplez. Emiatt ez nem is jelentkezik kimutathatóan jó hatással a belpiaci árakban sem..
A TTF 2022-es elszabadulása gázár tekintetben eléggé "érdekes" mutatvány volt hiszen 2022 nyarán a tőzsdei forgalom kissé csökkent - ennek ellenére fellökték a gázárat a békebeli 15 Euróról 350 Euróra - vagyis mintegy 23 szorosára.

Csökkenő forgalom ellenére ekkora "ugrás" felveti a szándékos manipulálások gondolatát.

Az energia piaci árakat fel kellett "lökni" hogy a Zöldenergia árai ne lógjanak ki belőle, amit a politikus-oligarcha tulajdonos termelőknek kifizetnek EU szerte.

Ez vonatkozik a magyarországi belső gáz kereskedelemre is
, láthatjuk a hatósági intézkedéseket (utólag) , pld a horvát - osztrák gázkereskedő cég 500 millós versenypiaci büntetése.
Ezeket a "húzásokat" megpróbálták az oroszok nyakába varni - de kevés sikerrel. És nem az oroszok hibája, hogy a gázár letörő fegyverük a szankciózás hatására - nem tudta, most sem tudja kifejteni jótékony, árletörő hatását az EU belpiacon.

Ergo a magyar gazdaság az eltelt időszakban nem futott be más pályát mint a “nyugat”…sőt a versenyelőnye bizonyos terülteken és mutatókban csökkent.
Ez így van , a nyugathoz képest még előnytelenebb helyzetben vagyunk a kiemelkedően magas Zöldenergia termelési részarányunk miatt, amit kötött áron kell kötelezően átvennünk, és a felesleget sokszor 0 vagy negatív áron tudjuk kiexportálni. Ehhez jön a rezsisztetés elképesztő vesztesége, amit a kormánynak kell havonta támogatni - januári rendelete alapján havi mintegy 130 milliárddal hogy a szolgáltatók emiatt ne boruljanak fel.
Emiatt is elképesztő emelkedésbe kezdett az államadósságunk az utóbbi pár évben.
Ebben a tekintetben Ukrajnára hasonlítunk - ott volt ez a gazdasági modell, hogy a dolgozóknak segélyt adni az EU szintű fizetések helyett, azzal csillapítani őket h szinte ingyé' kapjátok a villanyt és gázt (amit a dolgozói adókból a költségvetésből kell finanszírozni). A haszonélvező a külföldi tőkés aki az alacsony bérek miatt innen kiszivattyúzza a profitot.

Kárpátalján szinte ingyen volt a villany- az élelmes falusiak helyenként még a disznóólat is ezzel fűtötték.. a fizetésük meg kb 20 000 Ft / hó..
Ahogy írtam nemrég, a románoknál most nyáron szálltak ki a villany lakossági támogatásból - a nullszaldó körüli szintre. a dumplázással. Itt nálunk nemsoká választás -a reális 130 Ft / kWh lakossági villanyár bevetése nem tenne jót a most uralkodó pártoknak. Kérdés h kihúzzuk-e addig a folyamatos veszteségekkel..
 
Az ellátás 50-60 éve BIZTOS volt. Most se azért nem biztos, mert az eddigi szállitó nem szállit(ana), hanem idióta (szankciók) politikai, ideológiai okokból, amit a békeprojekt EU tekintet nélkül az érdekeinkre hozott meg.Plusz a failed state Ukrajna. Ha ilyen a szövetségesed, nincs szükség ellenségekre. Földrajzk helyzetünk miatt függő helyzetben vagyunk. De a történet azt mutatja, eddig jobb volt az oroszoktól függeni mint lesz a jövőben "barátainktól."
Az akkori áramszolgáltatói szerződéseinkben benne volt ez a szó: "garantált ellátás". Az utóbbi években ez kikerült belőle..
 
A 2021-ben megkötött, ma is érvényes MVM–Gazprom hosszú távú szerződés tőzsdei (TTF) árképlethez kötött, nem fixáras. Nagy Márton miniszter 2022.10.03-án nyíltan mondta: „a szerződésben az árképlet a TTF ármechanizmusához van kötve”, és az elszámolás csúsztatott (az előző hónap árai alapján).
Itt látható egy plusz jövedelem - az indexálás mértéke, melyet "üzleti titok" leplez. Emiatt ez nem is jelentkezik kimutathatóan jó hatással a belpiaci árakban sem..
A TTF 2022-es elszabadulása gázár tekintetben eléggé "érdekes" mutatvány volt hiszen 2022 nyarán a tőzsdei forgalom kissé csökkent - ennek ellenére fellökték a gázárat a békebeli 15 Euróról 350 Euróra - vagyis mintegy 23 szorosára.

Csökkenő forgalom ellenére ekkora "ugrás" felveti a szándékos manipulálások gondolatát.

Az energia piaci árakat fel kellett "lökni" hogy a Zöldenergia árai ne lógjanak ki belőle, amit a politikus-oligarcha tulajdonos termelőknek kifizetnek EU szerte.

Ez vonatkozik a magyarországi belső gáz kereskedelemre is
, láthatjuk a hatósági intézkedéseket (utólag) , pld a horvát - osztrák gázkereskedő cég 500 millós versenypiaci büntetése.
Ezeket a "húzásokat" megpróbálták az oroszok nyakába varni - de kevés sikerrel. És nem az oroszok hibája, hogy a gázár letörő fegyverük a szankciózás hatására - nem tudta, most sem tudja kifejteni jótékony, árletörő hatását az EU belpiacon.


Ez így van , a nyugathoz képest még előnytelenebb helyzetben vagyunk a kiemelkedően magas Zöldenergia termelési részarányunk miatt, amit kötött áron kell kötelezően átvennünk, és a felesleget sokszor 0 vagy negatív áron tudjuk kiexportálni. Ehhez jön a rezsisztetés elképesztő vesztesége, amit a kormánynak kell havonta támogatni - januári rendelete alapján havi mintegy 130 milliárddal hogy a szolgáltatók emiatt ne boruljanak fel.
Emiatt is elképesztő emelkedésbe kezdett az államadósságunk az utóbbi pár évben.
Ebben a tekintetben Ukrajnára hasonlítunk - ott volt ez a gazdasági modell, hogy a dolgozóknak segélyt adni az EU szintű fizetések helyett, azzal csillapítani őket h szinte ingyé' kapjátok a villanyt és gázt (amit a dolgozói adókból a költségvetésből kell finanszírozni). A haszonélvező a külföldi tőkés aki az alacsony bérek miatt innen kiszivattyúzza a profitot.

Kárpátalján szinte ingyen volt a villany- az élelmes falusiak helyenként még a disznóólat is ezzel fűtötték.. a fizetésük meg kb 20 000 Ft / hó..
Ahogy írtam nemrég, a románoknál most nyáron szálltak ki a villany lakossági támogatásból - a nullszaldó körüli szintre. a dumplázással. Itt nálunk nemsoká választás -a reális 130 Ft / kWh lakossági villanyár bevetése nem tenne jót a most uralkodó pártoknak. Kérdés h kihúzzuk-e addig a folyamatos veszteségekkel..
Köszönöm a szabatos válasz(oka)t!

Megspóroltál nekem sok olvasást és időt.