A székely írás kutatásának helyzete
Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás
vargagezairastortenesz.blogspot.com
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
vargagezairastortenesz.blogspot.com
Tudományos tézist légy oly kedves. 40.000 évvel meg 15.000 évvel ezelőtti írásosság, az nem tudományosság, hanem fantazmagória.A székely írás kutatásának helyzete
Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás
A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás
vargagezairastortenesz.blogspot.com
A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás
Ne nevettesd ki magad ilyenekkel kérlek.A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás
Pedig ezek elég bizonyító képek és tények...ha a 5000 éves edényen és a honfoglaláskori övcsaton ugyan azt a jelcsoportot találod, a honfoglalákoriról tudod, hogy magyar, akkor nem látom be, hogy a jelcsoportok közötti azonosság okán, ne gondold az 5000 évesről, hogy a jelentésük is egyezik, sőt a nyelvük is. Ma egyelőre nincs írástörténészi képzés...vagyis amatőr ebben mindenki.
Ha bele magyarázzuk abba, amit látunk azt amit szeretnénk hinni, akkor persze, hogy az igazunk jön ki. Voltak olyan emberek, akik azt találták ki, hogy mindenki palóc vagy ami a szovjeteknél volt, mindenki kaukázusi nyelvet beszélte.
Akadémikusok pedig foglalkoznak nyeltörténelemmel. Tolkien tökéletes példa erre.
Írástörténet...amúgy valóban a díszítőművészet a kiindulási alap, a jelképek ugyan leegyszerűsítő ábrázolása, de ugyanakkor egyértelmű jelentéstartalma. A fő gondolati bökkenő, az ún. túlképzettségből ered, ugyanis mire végiggázolod az egyetemi éveidet, addigra teljes mértékben átnevelődsz, át struktúrálják a gondolataidat az egyetlen igaz valóság hírdetői...pedig csak elég egyszerűen organikusan belehelyezni magad a kor embere helyébe, avagy mi hány és hány olyan jelet/idiómát használunk, ami a mai korban élőnek természetes/önmagától értetődő...ugyan ezek a díszítőminták, ugyanis abban a korban mindennek szakrális jelentése volt...hittel teli, akár az életük. Mára pedig csak a kételkedés maradt.
3,400-year-old hoards found on Hungary’s Somló Hill reveal ancient secrets
Archaeologists uncover six ancient hoards on Hungary’s Somló Hill, revealing rich Bronze and Iron Age artifacts and new insights into early European ritual and settlement life.
archaeologymag.com
Válaszoltak helyettem. Tudok írni latin betűkből olyan jelcsoportot, amit ha valaki 5000 év múlva megnéz mondhatja rá hogy magyar, holott angolul írtam.
Persze, csak semmi értelme annak amit odaírtál, mivel nem tudják, milyen nyelven értelmezzék...avagy, hogy is van az angol nyelvkics? Hány százaléka latin vagy francia? 28-28-25 germán.vagyis, valamely újlatin nyelv ismerőjeként tudod értelmezni...viszont a székely/magyar illetve a rovásírások mássalhangzóírások főleg a korai szakaszban, illetve szóképeket-betűösszebonásokat-ligatúrákat használnak...
pl.
Nos itt egy rovás egymásraírást láthatunk, kettőskereszt aminek a jelentése "gy" mivel mássalhangzó és a magyarban az "e" a leggyakoribb magánhangzó, kézenfekvő a "egy" jelentéstartalom...a hátomszög/lábak alul, a fej pedig az "us"/ős jelentésű...mivel tudjuk, hogy magyarul van, mint a legtöbb rovást meg lehet magyarul fejteni, kézenfekvő az "Egy az Isten" jelentése a képjelnek, ami a betűk összeírása által egy képjellé-szimbólummá válva teljesen külön életet él, akár díszítő motívumként is megjelenhet. Pedig részekre bontva külön jelentése van minden részletének. Amúgy az "Egy" fogalom mondig az Istenre/földi helytartójára a szaktális uralkodóra vonatkozik, hiszen az "Egy" és ugyan az...
A kacsok pediglen a "ten"/tevő/tesz/teremtő-két kéz/kar.
Díszitőmotívumként...
Akkor ha kicsit más oldalról közelítem meg, ha a gyerekrajzokat nézzük meg, egyből kiderül, hogy ugyan az eszközkészletük korlátozott, de mivel mindent a legjellemzőbb oldaláról ábrázolnak, így tökéletesen érthető a rajzuk, akár egy barlangfestmény. Innentől már látható, hogy nyert ügyünk van, mert az idők során a fogalmi/tárgyi jelentés megjelenítése egyszerűsödésen megy át, viszont képjelként megtartja eredeti jelentéstartalmát, ami kibővülhet más jelekkel, bővítve gazdagítva a mondanivalót...majd a jelek kétjelentésűek lesznek, egyszerre van képi ábrázolt jelentésük illetve hangjelölésük, így a kettő szorosan, egymásra utalva alakult tovább...szerintem viszonylag egyszerű, de tudósaink mindig túlgondolják...
Szép gondolat, hogy az egyetemen agymosást hajtanak végre, bárcsak így lenne, kevesebb lenne a hülye.
Amit valóban megtanítanak és ami egyértelműen sokaknak nem megy (mivel bonyolult) az a kutatás és megrögzött forráskritika. A legnehezebb szint, amit el kell érni, hogy tisztában legyünk saját és mások elfogultságával és amikor ez megvan, akkor el kell jutni oda, hogy attól még, hogy valaki elfogult és egy rossz következtetést hoz, attól még lehet használható és értékes gondolat a művében.
De ahhoz, hogy ide eljussunk az első fontos lépés, hogy ne prekoncepciókkal üljünk le egy témához és ne vonjunk le egyből következtetéseket, ezen pedig szinte mindenki megbukik. A hobbi történészek, a féltanult régészek és a laikusok mindig azt hiszik, hogy valamiről biztos tudásuk van és félnek attól, hogy nincs igazuk és emiatt statikus és silány a gondolkodásmódjuk, mert nem tudnak túllépni saját magukon. Legelsőnek nem tényeket kell közölni, hanem kérdést feltenni és aztán anyagot keríteni hozzá, ez a kutatás kezdete. Az anyaggyűjtésbe, pedig beletartozik, hogy ki, mikor, miért írta a forrást, arról az adott forrásról kritikát (itt számít, hogy mennyi, milyen minőségű és ki kritizálja) olvasni, aztán a forrásunk forrásán is végig menni, hiszen a pontos forrásmegjelöléssel védjük a saját írásunkat mások kritikájától és védjük az olvasókat is, hogy ők maguk utána tudjanak nézni a témának. Ha pedig ez mind megvan, akkor szereztünk pár forrást a kutatásunkhoz és írtunk talán egy fél oldalt.
Mint jól látszik ez egy hosszú, sok munkát igénylő és lassú folyamat, hogy valaki kutasson, emiatt pedig sokan nem hajlandóak csinálni. Ezért vannak hobbi történészek és hobbi régészek is, mivel kevés munkával könyebb művet alkotni. Ennek az ára pedig a (akár akarattal/akaratlanul) féligazságok terjedése vagy szimplán dezinformáció.
Erre jó példa ez a videó:
Itt pedig egy jó kritika az előzőre (egyszer már beraktam):
Akkor tessék, itt vagy egy hivatalos ELTE és sokan mások által végzett, egyelőre csak részeredményekkel rendelkező, valójában a korábbi régészeti eljárásokat megreformáló előadás, ami rávilágít arra, hogy nem úgy van semmi. ahogy eddig az okoskolában taníccsák.../az MTA felfogása és rezisztens viselkedése az elmúlt évek tudományos eredményeihez, kissé furcsa/
Népvándorlás és archeogenetika - Új kutatások Közép-Európa átalakítóiról - Rubicon-est
A Nyugatrómai Birodalom szétesésének okai között mindig kiemelt szerepet tulajdonítottak azoknak a népvándorlási hullámoknak, amelyek átrajzolták Közép-Európ...
youtu.be
Kiderül az előadásból, hogy a régészeti leletek alapján ugyan nehéz az etnikumot meghatározni, viszont a mai genetikai vizsgálatok erre lehetőséget biztosítanak. Jönnek a meglepetések. Egyre másra cáfolódnak meg a korábbi feltevések és elméletek, alátámasztva genetikai eredményekkel.
Régészeti leletek alapján lehetetlen etnikumot meghatározni, mert a régészeti lelet semmit nem mond el az egyén etnikumáról. Arra lehet következtetni, hogy avar volt, kabar vagy magyar, de semmit nem mond el az egyén tudatáról. Az etnikum ugyanis nem biológiai, hanem tudati dolog. A régész pl soha nem fogja megmondani, hogy milyen nyelvet beszélt (hacsak nem találnak írásos emléket mellette természetesen) a sírban talált ember életében hogyan az archeogenetikus sem fog tudni erre válaszolni. Márpedig az etnikai hovatartozás egyik alapja a nyelv.
Amúgy éppen emiatt is téves az "akadémista" történelemszemlélet,.amit ugye a "forráselemzés" és a lelet analizálása/besorolása jellemezne...ugye @Kockás ing ? Mint köztudomású, a népek nem tűnnek el csak úgy, legfeljebb betagozódnak egy másik struktúrába...
A csontok semmit nem mondanak el az etnikumról.
Az a baj ezzel, hogy azt sem tudod megmondani, hogy a 7 magyar törzs mit és hogyan is gondolt magáról, hogy mikortól is mondták azt magukról, hogy akkor mi már magyarok vagyunk. Vagy, hogy mit jelentett az, Árpádénak, hogy magyar? Egyáltalán ki is beszélte a magyar nyelvet? Mind a 7 törzs (mert az tény, hogy nem az összes honfoglaló)? Árpád beszélt magyarul?