Közlekedés (infrastruktúra, vasút, autó-motor, elektromos járművek, ...)

Abba sem lennék biztos, hogy például megfelelő rétegvastagságokat használnak, néha fel-felbukkan a macskakőre rakott aszfalt Budapesten is, az a réteg nem több mint 5-10 cm max
A macskaköves utak az esetek nagy részében a legjobban alapozott utak, a macskakő önmagában 20-25 cm-es kiváló teherhordó réteget alkot, de nem autós használatra van kitalálva, a macskakövön lévő aszfalt döntöen a macskakő domború felületének kompenzálására szolgál(ne rázzon).
Alapos előkészítés kell a bazalt felületre aszfaltozáshoz, és ez nem mindig sikerül.
 
/válaszként amúgy erre sem tudtam írni.../

Van Csepelen egy utca, aminek a végén egy buszgarázs van.
Tele van kátyúkkal. Kurvára.
Olyan 1 hétig szokott megmaradni a hasonló 'technológiával' végzett kátyútlanítás.
Ma reggel csinálták ott is, ha nem felejtem el, akkor majd tudósítok, hogy mikorra fordították ki a buszok, teherautók a
matériát a lyukakból.
Fagypont körül a hideg aszfaltozást évtizedek óta így csinálják. Gyors, praktikus gödör helyett.
De minden évben rá lehet csodálkozni.

Ez persze nem helyettesítheti a normál aszfaltozást jobb időben.

Egy nap után már látszik, hogy mennyire volt sikeres a művelet :D
7f9a80d9-5a53-46c2-baee-7e871849115a.jpg
6bfe3de8-7a9c-4417-b1ee-11c9842113ec.jpg
 
Normális minőségű alapanyagot használnak megfelelő mennyiségben kispórolt ipari hulladék helyett, nagyjából ennyi.
Nem alapanyag kérdése szerintem.

Hiszed, vagy sem, de a MOL Európában az egyik legjobb minőségű bitument állítja elő. Viszik is mindenfele a világban,, olyan helyekre is, amit nem gondolnál, pl. Új-Guinea, Ausztrália, Ghána, Új Zéland, stb. De pl. Szerbiába, Romániába, Szlovákiába, Németországba, Franciaországba is ad el bőven bitumenből a MOL. A jó minőség titka pedig a sokat szidott Urál kőolaj alapanyag, ebből könnyebb jó minőségű bitument előállítani, mint a kénes tengeri kőolajból.

@mijki -vel egyetértve sokszor az útalap, illetve annak hiánya a gond. Másrészt a vízelvezetés, sajnos sokszor hiányos és elégtelen az utak vízelvezetése és lejtetése. Végül , de nem utolsósorban a karbantartás. Van olyan magyarországi település, ahol az önkormányzatnak vállalkozója minden nyáron az önkormányzati utakon végigmegy, és a repedéseket kiönti bitumennel, elkerülendő a kátyúsodást ősszel és télen. Nincs is nagyon kátyús út a településen, és szerintem a bitumenes kiöntés árából egy utcácska aszfalt kopóréteg felújítása nem biztos, hogy kijön.

Ehhez jön hozzá, hogy a 0 fok környéki időjárás a legnagyobb útgyilkos: a hó/jég nappal felolvad, a repedésekbe beszivárog, éjszaka megfagy, és szétrepeszti a burkolatot.Ahol tartósan plusz fok van, vagy tartósan mínuszos időszakok vannak, ott a kátyúsodás is kevésbé jelentkezik.
 
Nem alapanyag kérdése szerintem.

Hiszed, vagy sem, de a MOL Európában az egyik legjobb minőségű bitument állítja elő. Viszik is mindenfele a világban,, olyan helyekre is, amit nem gondolnál, pl. Új-Guinea, Ausztrália, Ghána, Új Zéland, stb. De pl. Szerbiába, Romániába, Szlovákiába, Németországba, Franciaországba is ad el bőven bitumenből a MOL. A jó minőség titka pedig a sokat szidott Urál kőolaj alapanyag, ebből könnyebb jó minőségű bitument előállítani, mint a kénes tengeri kőolajból.

@mijki -vel egyetértve sokszor az útalap, illetve annak hiánya a gond. Másrészt a vízelvezetés, sajnos sokszor hiányos és elégtelen az utak vízelvezetése és lejtetése. Végül , de nem utolsósorban a karbantartás. Van olyan magyarországi település, ahol az önkormányzatnak vállalkozója minden nyáron az önkormányzati utakon végigmegy, és a repedéseket kiönti bitumennel, elkerülendő a kátyúsodást ősszel és télen. Nincs is nagyon kátyús út a településen, és szerintem a bitumenes kiöntés árából egy utcácska aszfalt kopóréteg felújítása nem biztos, hogy kijön.

Ehhez jön hozzá, hogy a 0 fok környéki időjárás a legnagyobb útgyilkos: a hó/jég nappal felolvad, a repedésekbe beszivárog, éjszaka megfagy, és szétrepeszti a burkolatot.Ahol tartósan plusz fok van, vagy tartósan mínuszos időszakok vannak, ott a kátyúsodás is kevésbé jelentkezik.
Pont olyan jó a nehéz arab és iráni meg a venezuelai az aszfalthoz, ami szar az a könnyű olajok, mint a Brent meg az Azeri.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Rferi66
Veszprémben nálunk sem az aszfaltozással volt a probléma, hanem a járda térkőre való lecserélésénél sikerült nem megfelelően eldolgozniuk az alapot. Hagytak is benne mélyebben egy szép lyukat, amitől meg a kerítés kezdett el kifele dőlni és lehetett utólagosan kibetonozni
 
És levágják a lábát annak a parasztnak aki több tonnával túltölti a kamionját.
Településen kívüli közútakon ez is probléma , tényleg.

Nagyobb városokon belüli utakra elvileg nem megy tehergépkocsi, a legnagyobb terhelést itt legfeljebb az autóbuszok hajtott tengelye (különösen a tolócsuklósok "C" tengelye) adja, ami 12-13 tonna körüli érték, ami nem kevés, mégha dupla kerék is van hátul.
 
Nem vagyok útépítő szakmabeli,de évekig foglalkoztam útjavítás kérdésével. A kátyúsodás fő oka, az útszegély. Ha nincs épített, alapozott útszegély, az útalap menthetetlenük szétnyomódik a terhelés hatására, megreped hosszában a felületzáró aszfaltréteg, kész a kátyú.
Másik fő ok a csatornázások, utólagos közműépítés. A felbontott úttest utólagos visszatömörítése állandó probléma. A csatornaszemek körül legtöbbször a szivárgás okán folyamatosan van süllyedés, amit nem aszfaltozással, hanem feltárással, tömítéssel kellene javítani.
Az aszfalt nem teherhordó, hanem kopó réteg, mindig az alatta lévő rétegrend az oka a kátyúsodásnak.
A magyar utak döntő többsége súlyosan túlterhelt.
A másik nagy gond, az szervezési gond, a kiszállított aszfaltot lehúzzák, ha törik, ha szakad, akkor is ha nem optimális a hőmérséklete, és akkor jön a darázsfészkesedés.
Az esetek nagy részében a megrendelők sem a terhelésnek megfelelő minőségű aszfaltot rendelik meg.
Külterületen sehol nincsen útszegély, aztán mégis tud jó lenni.
Az aszfalt meg lehet teherhordó réteg, amikor az az alap réteg, van már rengeteg féle pályaszerkezet. Nálunk a fő baj, hogy az utakat 10 évre tervezik jellemzően, de 20-30 évente újtják fel.
 
Településen kívüli közútakon ez is probléma , tényleg.

Nagyobb városokon belüli utakra elvileg nem megy tehergépkocsi, a legnagyobb terhelést itt legfeljebb az autóbuszok hajtott tengelye (különösen a tolócsuklósok "C" tengelye) adja, ami 12-13 tonna körüli érték, ami nem kevés, mégha dupla kerék is van hátul.
Ez igaz lenne, ha nem csalnánk. De hát csalunk. Mert úgy nagyobb a nyeresége a fuvarózónak.
 
  • Tetszik
Reactions: Hortator
Külterületen sehol nincsen útszegély, aztán mégis tud jó lenni.
Az aszfalt meg lehet teherhordó réteg, amikor az az alap réteg, van már rengeteg féle pályaszerkezet. Nálunk a fő baj, hogy az utakat 10 évre tervezik jellemzően, de 20-30 évente újtják fel.
Alapvetően 3 féle útszerkezettel lehet találkozni (mondom úgy hogy nem vagyok szakmabeli):
1. régi szekérutak felületzárással(alap nincs, tömörödött alap), jellemzően 60-as, 80-as években ezek szélesített verziója, ezek válnak szét hosszában.
2. Hatvanas években épített, -sokkal alacsonyabb terhelésre épített-, majd szélesített, szintén szétnyíló úttestei
3. Utolsó időkben épített úttestek, közelebb a mai igényekhez.
Aszfaltot valóban több rétegben is fel rakják, de tudtommal nem teherhordó réteg. Remélem jól használom a kifejezést, az alsó réteg ékeli ki a hordozó alapot, előkészítve a finisernek a felületet.
 
2002-ben rendeletileg elfogadta a testületünk, hogy belterületen útépítésre árajánlatot adni csak 60cm-es alappal ellátott útszegéllyel, és csapadékvíz elvezetéssel lehet(azóta hatályon kívül helyezték).
2002-ben egyik utcánkban megépült a két szegély, az eredetileg ott levő felületzárt úttest el lett távolítva, megfelelő mennyiségű hengerelt murva került a felületre, és közvetlen az aszfaltozás után lejártuk a felületet, és több helyen visszamarattuk az aszfaltot, darázsfészkesség, vagy meghúzott aszfalt miatt (meghűlt az aszfalt terítés közben, vagy már úgy érkezett).
2002 óta nem volt kátyúzásra szükség abban az utcában.
Ami minőség romlás volt, az mind at utólagos bekötések miatt történt.
Nagyon sokszor a megrendelő a felelős, mert a kivitelező annyit simlizik, amennyit engednek neki.
 
Azt tudjátok, hogy egy megépített útszakasz átadásánál, az útszakasz végén miért van mindig több kocsi zuzalék leszórva?
Műszaki átvételnél a kivitelező mindig ezekre mutat, hogy annyi anyagot hoztak, hogy be sem fért az út alá.
Többit a fantáziátokra bízom.
 
Azt tudjátok, hogy egy megépített útszakasz átadásánál, az útszakasz végén miért van mindig több kocsi zuzalék leszórva?
Műszaki átvételnél a kivitelező mindig ezekre mutat, hogy annyi anyagot hoztak, hogy be sem fért az út alá.
Többit a fantáziátokra bízom.
Amúgy ez tipik olyan megoldjuk okosba dolog... gondolom az ellenőr sem lát semmit ha megfelelő mennyiségű 20 ezres takarja a szemét. Alapból úgy kellene ezeket az útfelújításokat tendereztetni, hogy akár többet is hajlandóak vagyunk kifizetni érte, de akkor legyen rajta legalább 30 év jótállás, ami alatt ha tönkremegy az út, a vállalkozó / cég saját költségen javítja.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and nyugger
Amúgy ez tipik olyan megoldjuk okosba dolog... gondolom az ellenőr sem lát semmit ha megfelelő mennyiségű 20 ezres takarja a szemét. Alapból úgy kellene ezeket az útfelújításokat tendereztetni, hogy akár többet is hajlandóak vagyunk kifizetni érte, de akkor legyen rajta legalább 30 év jótállás, ami alatt ha tönkremegy az út, a vállalkozó / cég saját költségen javítja.
ez azért jogilag fura lenne, mivel ha csődbe ment a cég akkor hiába fizettél többet a 30 év jótállásért. Az ilyen az amikor kiadod üzemletetésre az utat, ilyen meg már van, az MKIF csinálja.
 
Amúgy ez tipik olyan megoldjuk okosba dolog... gondolom az ellenőr sem lát semmit ha megfelelő mennyiségű 20 ezres takarja a szemét. Alapból úgy kellene ezeket az útfelújításokat tendereztetni, hogy akár többet is hajlandóak vagyunk kifizetni érte, de akkor legyen rajta legalább 30 év jótállás, ami alatt ha tönkremegy az út, a vállalkozó / cég saját költségen javítja.
Sokkal fontosabb a jelenlét. Én zavartam ki traktort gázvezeték árokból, mert nem volt kedvük vibrózni, és traktorkerékkel taposták az egybe beöntött zuzalékot, mert máshol a kutyát sem érdekelte.
A másik oldalról gondolj bele, 30 évvel ezelőtt mekkora volt a súlya a járműveknek a mai környezetvédő SUV-okhoz, kamionokhoz képest, plusz a darabszám növekedés.
 
2002-ben rendeletileg elfogadta a testületünk, hogy belterületen útépítésre árajánlatot adni csak 60cm-es alappal ellátott útszegéllyel, és csapadékvíz elvezetéssel lehet(azóta hatályon kívül helyezték).
2002-ben egyik utcánkban megépült a két szegély, az eredetileg ott levő felületzárt úttest el lett távolítva, megfelelő mennyiségű hengerelt murva került a felületre, és közvetlen az aszfaltozás után lejártuk a felületet, és több helyen visszamarattuk az aszfaltot, darázsfészkesség, vagy meghúzott aszfalt miatt (meghűlt az aszfalt terítés közben, vagy már úgy érkezett).
2002 óta nem volt kátyúzásra szükség abban az utcában.
Ami minőség romlás volt, az mind at utólagos bekötések miatt történt.
Nagyon sokszor a megrendelő a felelős, mert a kivitelező annyit simlizik, amennyit engednek neki.
Jó, de milyen mértékű és jellegű forgalom van ott? Az se kevésbé fontos.