Nekem Algéria tűnik nagyon soknak. Milyen hadseregűk lehet ennyi pénzből?A képből kiderül ki mennyit költött védelmi/hadi kiadásokra 2017-ben
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Nekem Algéria tűnik nagyon soknak. Milyen hadseregűk lehet ennyi pénzből?A képből kiderül ki mennyit költött védelmi/hadi kiadásokra 2017-ben
úgy veszik a Mi-28-ast, meg a SzU-30-ast, Jak-130-ast, mint mi a buszokat...Nekem Algéria tűnik nagyon soknak. Milyen hadseregűk lehet ennyi pénzből?
Nekem Algéria tűnik nagyon soknak. Milyen hadseregűk lehet ennyi pénzből?
A múlt hét elején Kína világos üzenetet küldött az amerikai kormányzatnak: a kereskedelmi háborúnak nevezett konfliktus eszkalációja esetén kész bevetni az „atombombát”, a jüan leértékelését, alighanem globális leértékelési háborút indítva el ezzel a világgazdaságban. Éppen akkor, amikor a bő egy évtizede tartó konjunktúraciklus szinte minden fontosabb régióban a kifulladás jeleit mutatja.
A gazdasági kapcsolatok terén a kínai arzenálban két olyan eszköz van, amellyel elvileg sarokba szoríthatná az Egyesült Államokat. Elvileg, mert mindkettő olyan válaszreakciókat váltana ki, amely Kínában sokkal nagyobb károkat okozna, mint amit a riválisnak el kellene szenvednie. Ezek egyike Kína gigantikus amerikai államkötvény-portfóliója, a másik az árfolyam-politika, azaz a jüan leértékelésének lebegtetése.
Elvileg Kína megtehetné, hogy nem vásárol több amerikai állampapírt, sőt, elvileg azt is megtehetné, hogy a piacra önti a meglévő állományát. Ez szétverhetné az amerikai állampapírpiacot, a gyakorlatban azonban néhány valóban apokaliptikus nap után mindössze azzal a következménnyel járna, hogy a kínai árukat kitiltanák az amerikai piacokról, súlyos szankciós rezsimeket vezetnének be ellene, a kötvénycunami hullámait pedig egy slukkra elnyelné a Fed, mintha sosem lettek volna.
A másik lehetőség közelebb van a realitásokhoz. A jüan leértékelésével Kína ellensúlyozhatná a vámok árhatását, az amerikai piacon meglévő részesedésének védelmében, azonban a volumenek sikeres fenntartása is az Amerikába irányuló export jövedelmezőségének romlását vonná maga után. A cserearányok romlása megjelenne a politikailag nagyon érzékeny inflációban, miközben a várható büntető intézkedések tovább rontanák a gazdasági klímát, végső soron mégis próbára téve a kínai berendezkedés jóléti legitimációját.
A nemzetközi következmények is súlyosak lennének. Egy materiális kínai leértékelés szinte elkerülhetetlenül globális leértékelési háborút indítana el, amelyben minden deviza kibocsátója igyekezne éppen nem leghátul haladni a versenyfutásban, permanens válságba taszítva a nemzetközi pénzügyi rendszert. Ha a Kínán kívüli világ mégis képes lenne ezt, a devizaháborút, a leértékelési versenyt koordináltan elkerülni a jövőben is, ami egyébiránt a G20 együttműködés talán legfontosabb hozadéka volt az elmúlt évtizedben, akkor az definíciószerűen Kína elszigetelődésével járna együtt, annak minden következményével.
A fentebb említett hosszú távú stratégiai célkitűzésektől egyelőre biztosan nem fognak elállni a riválisok, az azonban ettől függetlenül bármikor megtörténhet, hogy különböző okokból tűzszünetet kössenek, vagy akár kisebb engedményeket tegyenek, időleges, látszólagos kompromisszumokat kössenek, vagy egyszerűen megpróbálják becsapni egymást egy megegyezéssel.
Bármikor, de most aligha. Trumpnak lassan át kell állnia kampány-üzemmódba a jövő évi elnökválasztás miatt, ráadásul meggyőződése, hogy a kínai sebek erősebben fognak vérezni, mint az amerikaiak. Ha kell, inkább szerelmet fog vallani Kim Dzsongunnak, mint hogy mostanában engedje Kínát közvetítő szerepbe kerülni egy esetleg újra felizzó koreai válságban. Ha kell, akkor az EU-t, benne Németországot, továbbá Mexikót ugyanabban az üzenetben fogja dicsérni a Twitteren, de a kínai projektet nem adja fel.
Hszi ugyancsak nem engedhet. Nem is az a típus, hogy visszafogottan fogalmazzunk, de ha valamikor nem mutathat gyengeséget, akkor a hongkongi válság idején biztosan nem. Talán éppen arra készül, hogy túlessen a maga, a generációja Tienanmen terén, ehhez képest egy leértékelési háború igazán semmiség. A világgazdasági jelentősége azonban óriási lenne, lényegében átírná a globális gazdasági versengés és együttműködés szabálykönyvét, felrúgná a 2008–09-es válságból való közös kilábalás békéjét. Most, a konjunktúraciklus tizenegyedik évében.
Mindez nem sok jót ígér.
Kína devizaháborúval fenyeget
Mindig amikor mélységében belegondolok, hogy a világ vezetői egy fogalom köré írt fikcióhalmaz gondolatban történő megváltozásától pánikba esnek és a hülyevallás teljes hitével elkezdik hergelni a környezetüket amitől emberek nem tudnak hozzájutni akár létfontosságú és a tömegében ugyanúgy létező javakhoz, újra meg újra rádöbbenek, hogy ez egy nagy elmegyógyintézet. Csak szabadon kiélhetik a betegek a téveszméiket és másokat is beleránthatnak. Baszki, ha emiatt luxuscikk lesz a krumpli és talicskával kell tolni a fiktív értéket, hogy megvegyem, kiszállok a békés társadalomból.
Demokrácia van,meg piacgazdaság,mi kell még?
úgy veszik a Mi-28-ast, meg a SzU-30-ast, Jak-130-ast, mint mi a buszokat...
2017-ben gdp 5,7%-át költötték a hadseregre. Ezek a franciák miatt fegyverkeznek vagy háborúban álltak éppen?
2017-ben gdp 5,7%-át költötték a hadseregre. Ezek a franciák miatt fegyverkeznek vagy háborúban álltak éppen?
Mindig amikor mélységében belegondolok, hogy a világ vezetői egy fogalom köré írt fikcióhalmaz gondolatban történő megváltozásától pánikba esnek és a hülyevallás teljes hitével elkezdik hergelni a környezetüket amitől emberek nem tudnak hozzájutni akár létfontosságú és a tömegében ugyanúgy létező javakhoz, újra meg újra rádöbbenek, hogy ez egy nagy elmegyógyintézet. Csak szabadon kiélhetik a betegek a téveszméiket és másokat is beleránthatnak. Baszki, ha emiatt luxuscikk lesz a krumpli és talicskával kell tolni a fiktív értéket, hogy megvegyem, kiszállok a békés társadalomból.
Kőszegen a Kenyér hegyet tudtommal 2 kenyérért adta el tulajdonosa valami 17-18-ik századi nagy ínség alatt.Kíváncsi vagyok, mikor cseszik el annyira a baromságaikat, hogy egy kiló kenyér egy GDP lesz.