" A Turán II főlövege a Monarchia idejéből megmaradt, 76,6 mm-es Böhler-löveg átalakításából létrehozott 75 mm-es 41.M L/25 harckocsiágyú volt. A löveget -10° és +30° fok között lehetett függőlegesen mozgatni, a lövedékek sebessége 450 m/s volt. A tűzgyorsaság 12 lövés/perc, a lőszerjavadalom pedig 55 darab gránát volt, amit 42/36.M páncélgránátból (APHEBC-T), 42/38.M repeszgránátból (HE) és 42.M páncélrobbantó gránátból (HEAT-T) állítottak össze. Páncélátütő képessége 60°-os találati szög esetén, 42/36.M páncélgránáttal 100 méteren 56 mm, 500 méteren 51 mm, 1000 méteren 45 mm volt. A harckocsi 42.M páncélrobbantó gránáttal 70 mm páncélzat átütésére volt képes 60°-os becsapódási szög esetén, 90°-nál viszont 90 mm-t volt képes átütni. "
https://forum.warthunder.com/index.php?/topic/252288-magyar-harckocsik-a-ii-világháborúban/
Úgy emlékszem a T-34 testpáncélja szemből 45mm 60°-ban döntve, tehát átlagos távon (5-600méter) elegendő volt az átütése hagyományos páncéltörő lőszerrel, kumulatívval meg pláne.
A Zrínyi tarackja kumulatív (vagy akkori nevén páncélrobbantó) lövedékkel eredményes volt a szovjet harckocsikkal szemben, csak az osztott töltet miatt alacsony volt a tűzgyorsasága.
Érdekes hogy úttörők voltunk a kumulatív/EFP töltetekkel kapcsolatban, a leggyakoribb lövegeknél alkalmaztuk harcban is.