Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 370
2 565
113
Ezt a fajta reakciót kérem magyarázza meg nekem már valaki, mert mérnök szemmel képtelen vagyok megérteni. A világ nagy részén 40-90 vagy akár 180 napos stratégiai tartalék van kőolajból. Ezen felül tartalék van a finomított motor hajtóanyagokból is.

Mi a frászkarikáért emelkedik azonnal 11%-kal valaminek az ára, amiből akkora puffer van, hogy ennyi idő alatt n+1 módon lehet reagálni?A teljes ellátási lánc, egyetlen elemét egyetlen helyen valami zavar éri és ekkora emelkedés van?

Egész egyszerűen nem értem a piaci folyamatokat, hogy mi hajtja. Az olaj ára nem lényegében az, hogy a kereskedők átlagosan mekkora árban állapodnak meg és abból jön ki az olaj ára...? Tehát akkor annyi történt, hogy többért kínáltak X napra olajat és annyiért meg is vették...?

Ez az egész kb. olyan, mintha n+1 konzervgyárból egyet éppen megrongál egy hülye, de mindenkinek van hónapokra elég tartaléka, de ez mégis áremelkedést okoz. Oszt miért...?
A lényeg, hogy a piacokat (spot - határidő mindegyik) a sentiment mozgatja (mindig!). Rövid távon még inkább. A commodity-nél meg pláne és ezt még lehet fokozni azzal, ha minél származtatottabb a termék.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Pont erről beszélek.
  1. A világ termelési kapacitásának töredékéről van szó. Nem minden kút megy 100%-on, a termelésben vannak tartalékok.
  2. A világon tartalékot mennyisége az hány napi termelés is?
  3. Tehát kőolajból is van tartalék, de még annak finomított termékéből is.
Ennek fényében hova kell pánikolni? Ez kb. olyan, mintha egy csőtörés és néhány órás szivattyú leállás és kapacitás csökkenés után emelnék az ivóvíz és az ásványvíz árát is. Agyrém.

Magyarázza már meg nekem, hogy egy iszonyatosan nagy tehetetlenséggel és tartalékkal bíró rendszer egyetlen kis elemének egy paraméterének megváltozása hogyan eredményez kvázi ugrásfüggvény változást...?

A piac mindig a lehetséges jövőt árazza.
Ha mondjuk a Szaúdiak berágnak a támadás miatt, és az amcsikkal nekiesnek az Irániaknak, azok meg cserébe lezárják a Hormuzi szorost, akkor a világ olaj termelésének egy jelentősebb része kiesik, és várhatóan az ára a hiány miatt feljebb megy.
A fenti scenáriónak van valamekkora valószínűsége, és meg lehet játszani, hogy most veszel olajat amit a jövő hónapban adsz majd el a balhé miatt jóval drágábban, és nagyot kaszálsz.
A spekulánsok ezért elkezdik a határidős piacon felvásárolni az olajat, oszt ha lesz balhé - nyernek, ha nem, akkor vesztenek.
A fent ismertetett spekulációs felvásárlás miatt, azonban most is el kezd emelkedni az olaj ára, hiába vannak tartalékok.
 
M

molnibalage

Guest
A piac mindig a lehetséges jövőt árazza.
Ha mondjuk a Szaúdiak berágnak a támadás miatt, és az amcsikkal nekiesnek az Irániaknak, azok meg cserébe lezárják a Hormuzi szorost, akkor a világ olaj termelésének egy jelentősebb része kiesik, és várhatóan az ára a hiány miatt feljebb megy.
A fenti scenáriónak van valamekkora valószínűsége, és meg lehet játszani, hogy most veszel olajat amit a jövő hónapban adsz majd el a balhé miatt jóval drágábban, és nagyot kaszálsz.
A spekulánsok ezért elkezdik a határidős piacon felvásárolni az olajat, oszt ha lesz balhé - nyernek, ha nem, akkor vesztenek.
A fent ismertetett spekulációs felvásárlás miatt, azonban most is el kezd emelkedni az olaj ára, hiába vannak tartalékok.
Tehát pusztán azért emelkedik az olaj ára, mert azok, akik erre játszanak, azok vásárolnak, mintha nem lenne holnap kis túlzással annyiért, amennyit pofátlanul elkérnek érte...
...oszt vagy bejön vagy nem?
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Tehát pusztán azért emelkedik az olaj ára, mert azok, akik erre játszanak, azok vásárolnak, mintha nem lenne holnap kis túlzással annyiért, amennyit pofátlanul elkérnek érte...
...oszt vagy bejön vagy nem?

Amelyik alap inkább kerüli a kockázatot, az ugye vehet tuti biztos Német államkötvényt, -0,65% bukóval, minden izgalom nélkül.
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 370
2 565
113
Tehát pusztán azért emelkedik az olaj ára, mert azok, akik erre játszanak, azok vásárolnak, mintha nem lenne holnap kis túlzással annyiért, amennyit pofátlanul elkérnek érte...
...oszt vagy bejön vagy nem?
Minden mozgásra meg lehet találni az azt támogató híreket, tényeket, stb és vica versa.
A kőolaj annyival bonyolultabb a többi commoditytől, hogy ezt átszövi a reálpolitika (elég megnézni az exportjátékosokat 1%-os részarány felett). Itt mos lehetne őket sorolni, de felesleges. A korábbi erős piacbefolyásoló kartell (OPEC) az elmúlt 3-5 évben kezdett el széthullani (sok okból). Így ők már nem tudják az árakat az egyes szintekre bepozícionálni. Az elmúlt 3 hónapban is majd megszakadtak, de nem tudták a 50-55 usd oldalazásból (wti) fölétolni. Pedig volt közben minden, mint a vásárban (tankerek kilövése, lefoglalások, kísérgetés). Tehát hulla gyenge volt a piaci támasz is (oka talán a recessziós várakozások). Korábban (90-es évek) ilyenek instant napi +5%-ot jelentettek volna, most meg semmi (nőtt az ingerküszöb - ez nagy baj).
Erre szombaton jött, ami jött. Amitől azért félnek joggal a piacok, mert mostantól megszűnt a biztonság. Nem vállalja senki és következménye sincs (ha lenne, akkor az már látszana, illetve legutóbb is szépen visszakozott Trumpli a drón perecelése után).
Most +14%-on jár. Moszkvában (is) most pezsgő folyhat (a földgáz is +4,8%-on) úgy, hogy nem kellett tenniük semmit érte (az rtx 2%-ot úszott, ez ma unikum).
Persze nem lesz belőle 100 usd, de még közelebb hozta a recessziót (hulló kés alert ON).

ui: megnéztem volna, hogy egy kedd délelőtti támadás, hány % lett volna. Lehet, hogy meglepően kevés.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 108
45 399
113
Jaja, viszont a shortolás az az áresésre való játék.
Itt most pont az áremelkedésre játszanak.
Persze! Én azt arra írtam, hogy dudi összekötötte a profit elmaradását az árfolyammal.
De szerintem ne OFF-oljuk szét teljesen a topic-ot! ;)
És hogy kicsit ON is legyek (bár ez már kicsit bizt.pol.): Azért gondolom, hogy nem követik direkt támadások ezt az ügyet Irán ellen, mert egyrészt Szaud-Arábia nem rendelkezik azzal a katonai erővel, amivel legyűrhetné Iránt. Bár az irániak köztudottan támogatják a jemeni felkelőket, és még esetleg az is lehet, hogy magát a dróntámadást is irániak hajtották végre, a szaudiak csak a jemeniek ellene léphetnek fel...
Az Amerikaiaknak az Öböl menti feszültség az érdekük, a megoldása nem. (már nettó olajexportálók, és minél rosszabb az olaj árfolyama, annál több palaolaj lelőhely fog tudni rentábilisan működni, ezzel párhuzamosan Kína meg szív).
Sokkal valószínűbb, a teljes erejű szaudi beavatkozás Jemenben, még esetleg más szunnita arab állam beszállásával is, ha kell.
És ezzel részemről lezártam mindkét, csak marginálisan kapcsolódó témát.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 108
45 399
113
ui: megnéztem volna, hogy egy kedd délelőtti támadás, hány % lett volna. Lehet, hogy meglepően kevés.
Annyiban tényleg kevesebb gondot okozott volna, hogy viszonylag lassan realizálódott a kár mérete. Először a hírekben csak a finomítóról volt szó.
Ha tippelnem kellene, akkor egy hétköznap délutáni időpont nagyobbat szól.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 108
45 399
113
Jaja, viszont a shortolás az az áresésre való játék.
Itt most pont az áremelkedésre játszanak.
Még annyit javítanék, hogy ebben a mondatomban jóra gondoltam, csak rosszat írtam, és emiatt jogos a 2 pont:
Egyrészt a shortolók, másrészt az automata kereskedési rendszerek miatt.
Itt helyesen a "spekulatív tőke" miatt, a "shortolók" helyett.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Pont erről beszélek.
  1. A világ termelési kapacitásának töredékéről van szó. Nem minden kút megy 100%-on, a termelésben vannak tartalékok.
  2. A világon tartalékot mennyisége az hány napi termelés is?
  3. Tehát kőolajból is van tartalék, de még annak finomított termékéből is.
Ennek fényében hova kell pánikolni? Ez kb. olyan, mintha egy csőtörés és néhány órás szivattyú leállás és kapacitás csökkenés után emelnék az ivóvíz és az ásványvíz árát is. Agyrém.

Magyarázza már meg nekem, hogy egy iszonyatosan nagy tehetetlenséggel és tartalékkal bíró rendszer egyetlen kis elemének egy paraméterének megváltozása hogyan eredményez kvázi ugrásfüggvény változást...?

A pesti piacon évek óta minden nap 3 néni szokta árulni a szilvát: Mari, Juli és Erzsi.
Mindháromnak hűséges törzsvásárlói vannak és kitapasztalták már, hogy 100-100 kg szilvát kell vigyenek egy nap a piacra, mert annyi fogy el.
Egyik nap Mari néni nem jelenik meg a piacon. Az a hír járja, hogy leesett a fáról és korházba került.
Érkeznek Mari néni törzsvásárlói akik miután megtudják, hogy mi történt, nincs mit tegyenek, hát vesznek szilvát Julitól és Erzsitől.
Juli és Erzsi azt tapasztalja, hogy máris elfogyott 20 kg szilva, pedig az ő vevőik nem is jöttek ki a piacra.
Gyorsan kapnak az alkalmon és felemelik a szilva árát 150 forintra az addigi 100 helyett.
Hamarosan érkezik János bácsi, aki keserűen tapasztalja, hogy ma 150 forint a szilva. Úgy határoz, hogy ma nem vesz, inkább hazamegy és felbontja a télire elrakott kompótot.
Utána Sándor bácsi jön, ő amikor megtudja, hogy mi történt, szintén azon gondolkodik, hogy felbontja a kompótot és majd vesz holnap, de aztán eszébe jut, hogy Mari néni igencsak idős már, mi van, ha fel sem fog épülni és többé nem lesz kitől vegyen 100 forintért szilvát. Jó lesz az a kompót nehezebb időkre. Így hát mégiscsak vesz 150 forintért is.
Kora délutánra már elfogy az összes szilva. Több vásárlónak már nem is jut.
Másnap Juli és Erzsi már 120-120 kg-ot szednek le a fáról, hisz látták, hogy nagyon fogyott.
János bácsi, aki tegnap nem vett, most korán reggel kint van, de döbbenten tapasztalja, hogy még ma sincs a piacon Mari néni. Ez így nem mehet tovább, még csak nyár van, de ő már meg is eszi a téli kompótot? Meg aztán veszélyes dolog ez a szilvaszedés, mi van, ha holnap Juli és Erzsi is leesik a fáról?
Így ma ő is vesz mindjárt 2 kg-ot a megszokott 1 helyett.
A szilva ma is nagyon gyorsan fogy, ezért ismét emelik az árát, 200 forintra.
Eszter, aki Juli mellett árul paradicsomot érdeklődve nézi, hogy Juli és Erzsi milyen sok pénzt csinál a szilvából, aminek az ára minden nap egyre feljebb megy.
Eszébe jut egy nagy huncutság (spekulál ugye), úgy dönt hát, hogy megveszi a maradék szilvát mindkét eladótól, összesen 50 kilót, majd kirakja 300 forintért a paradicsomja mellé.
Délutánra mindet eladja és 100-100 forintot nyert minden egyes kilón.
Másnapra Juli és Erzsi már 140-140 kg-ot szednek le.
Eszter viszont már amint megérkeznek, mind a 280 kg-ot megveszi de ma már 250 forintot kér érte Juli és Eszter, mivel látták, hogy tegnap 300-ért is megvették.
Eszter ennyit is megad érte, hisz még így is szép nyeressége lesz.
El is adja az összest, igaz, most csak a nap végére sikerül.
Harmadnap Juli és Erzsi még többet szednek le, 150-150 kg-t. Eszter ismét megveszi kora reggel mind a 300 kilót 250-ért.
Igen ám, de hamarosan megérkezik Mari néni is, úgy látszik nem volt olyan komoly a sérülése. Ő is behozott ma 100 kg-ot. A piacon így már 400 kg szilva van 300 forintért, a megszokott 300 kg és 100 forintos ár helyett.
Délutánra Mari néni már észreveszi, hogy néhány törzsvásárlója ugyan eljött a piacra, de a megszokottnál kevesebb szilvát vesz, mások pedig semmit, inkább almát vesznek.
Attól fél, hogy rámarad a szilva, így lejebb viszi az árat 250 forintra, hogy elcsábítson új vásárlókat Esztertől. El is adja estére mindet.
Eszter nem tudja lejebb vinni az árat, mert akkor veszíteni fog, így 120 kg rámarad.
Másnap már nem vesz Erzsitől és Julitól semmit.
Ezek, mivel látják, hogy az ő szilvájuk senkinek sem kell 300 forintért (hisz ott van a Marié 250-ért) szintén lejebbviszik az árat 250-re.
Estére a három eladónak megmarad összesen 120 kg. Másnap mindenki kevesebbet hoz be, de még így sem fogy elég jól, ismét csökkentik az árat.
Pár nap elteltével már ismét mindenki 100-100 kg-ot hoz be és 100 forintért adja.

Leegyszerűsítve ez történik a nyersanyagpiacokon is, csak ugye ott vannak még egyéb tényezők is. Pl. Juli a drága szilva idején azt hiszi, hogy ezentúl mindig ilyen sok bevétele lesz, így hitelre házat vesz, de amikor leesik az ára, nem tudja fizetni, ezért úgy dönt, hogy elvágja Juli és Erzsi létráját, hogy azok leessenek a fáról így ismét megdráguljon a szilva.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Tehát pusztán azért emelkedik az olaj ára, mert azok, akik erre játszanak, azok vásárolnak, mintha nem lenne holnap kis túlzással annyiért, amennyit pofátlanul elkérnek érte...
...oszt vagy bejön vagy nem?

Azért nem csak ezért emelkedik.
A világ teljes olajtermelésének a 7%-a tényleg kiesett.
Vagyis hiány alakult ki. Sorban állnak a hajók Szaud-Arábia előtt, de nem kapnak olajat. Ez máris veszteség nekik. Van, aki inkább vesz akkor Kuwaittól, akár drágábban is, minthogy álljanak a hajók.
A termelést fel tudja pörgetni a többi ország, de az kiadással is jár, amit be kell hajtsanak valakin.
A stratégiai tárolók megnyitása is pénzbe kerül.
Szóval nem csak a spekulánsok miatt nőtt az ár, hanem a fenti tényezők miatt is.
Nem olyan rég volt, hogy Oroszországtól szennyezett olaj érkezett. Pár napig leálltak a szállítások. Egyből mindenki eurómilliárdos vesztességekről beszélt, mert hát vissza kellett fogni a finomítók termelését, stb.
 
M

molnibalage

Guest
Azért nem csak ezért emelkedik.
A világ teljes olajtermelésének a 7%-a tényleg kiesett.
De ennek azonnali hatása nulla a termelésre. Olyan, mintha lenne 50 kg liszted és amiatt pánikolnál, hogy aznap zárva a SPAR, és nem tudsz venni a palacsintához 20 dekát úgy, hogy még kész palacsinta is van raktáron. (Remélem érthető azt analógia.)

A stratégiai tárolók megnyitása is pénzbe kerül.
Ez értelmezhetetlenül kis pénz. Itthon pl. a kőolaj stratégiai tároló Százhalombattán van, a finomító területén belül. Más tartályból szívnak a szivattyúk. Ennyi a költsége, hogy más útvonalat állítasz be. Az energiaköltsége pont annyi a finomításnak, mint ha az üzemi tartályból csinálnád.

Szóval nem csak a spekulánsok miatt nőtt az ár, hanem a fenti tényezők miatt is.
Pusztán műszaki oka nincs. Mindenhol van puffer olajtartály, mert anélkül nem is üzemképes semmilyen szénhidrogén üzem. Ez olyan, mintha a fenti példában azt mondanád, hogy többe kerül kivenni a spájzból a lisztet csak azért, mert a sarki SPAR zárva van...

Nem olyan rég volt, hogy Oroszországtól szennyezett olaj érkezett. Pár napig leálltak a szállítások. Egyből mindenki eurómilliárdos vesztességekről beszélt, mert hát vissza kellett fogni a finomítók termelését, stb.
Az teljesen más. Mert akkor ahol be tudják azonosítani, akkor adott csővezetéki tartalommal valamit kezdeni kell, amire megvannak a módok. De az, hogy a világon meglevő pufferkészlethez kell nyúlni, ami fizikailag annyit jelent, hogy más tartályból szívsz annak költsége műszakilag kvázi nincs. Aztán majd idővel visszapótolják. Eleve ott kezdődik, hogy X évenként készletcsere van. Itthon a ben-go-ra pl. 5 év. A kőolajra fejből nem tudom, hogy mennyi.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
De ennek azonnali hatása nulla a termelésre. Olyan, mintha lenne 50 kg liszted és amiatt pánikolnál, hogy aznap zárva a SPAR, és nem tudsz venni a palacsintához 20 dekát úgy, hogy még kész palacsinta is van raktáron. (Remélem érthető azt analógia.)

Akkor mondok most egy példát, ami nemrég volt a munkahelyemen.
Alkatrészeket vásárolunk egy cégtől

Ez értelmezhetetlenül kis pénz. Itthon pl. a kőolaj stratégiai tároló Százhalombattán van, a finomító területén belül. Más tartályból szívnak a szivattyúk. Ennyi a költsége, hogy más útvonalat állítasz be. Az energiaköltsége pont annyi a finomításnak, mint ha az üzemi tartályból csinálnád.


Pusztán műszaki oka nincs. Mindenhol van puffer olajtartály, mert anélkül nem is üzemképes semmilyen szénhidrogén üzem. Ez olyan, mintha a fenti példában azt mondanád, hogy többe kerül kivenni a spájzból a lisztet csak azért, mert a sarki SPAR zárva van...


Az teljesen más. Mert akkor ahol be tudják azonosítani, akkor adott csővezetéki tartalommal valamit kezdeni kell, amire megvannak a módok. De az, hogy a világon meglevő pufferkészlethez kell nyúlni, ami fizikailag annyit jelent, hogy más tartályból szívsz annak költsége műszakilag kvázi nincs. Aztán majd idővel visszapótolják. Eleve ott kezdődik, hogy X évenként készletcsere van. Itthon a ben-go-ra pl. 5 év. A kőolajra fejből nem tudom, hogy mennyi.[/QUOTE]

De ennek azonnali hatása nulla a termelésre. Olyan, mintha lenne 50 kg liszted és amiatt pánikolnál, hogy aznap zárva a SPAR, és nem tudsz venni a palacsintához 20 dekát úgy, hogy még kész palacsinta is van raktáron. (Remélem érthető azt analógia.)


Ez értelmezhetetlenül kis pénz. Itthon pl. a kőolaj stratégiai tároló Százhalombattán van, a finomító területén belül. Más tartályból szívnak a szivattyúk. Ennyi a költsége, hogy más útvonalat állítasz be. Az energiaköltsége pont annyi a finomításnak, mint ha az üzemi tartályból csinálnád.


Pusztán műszaki oka nincs. Mindenhol van puffer olajtartály, mert anélkül nem is üzemképes semmilyen szénhidrogén üzem. Ez olyan, mintha a fenti példában azt mondanád, hogy többe kerül kivenni a spájzból a lisztet csak azért, mert a sarki SPAR zárva van...


Az teljesen más. Mert akkor ahol be tudják azonosítani, akkor adott csővezetéki tartalommal valamit kezdeni kell, amire megvannak a módok. De az, hogy a világon meglevő pufferkészlethez kell nyúlni, ami fizikailag annyit jelent, hogy más tartályból szívsz annak költsége műszakilag kvázi nincs. Aztán majd idővel visszapótolják. Eleve ott kezdődik, hogy X évenként készletcsere van. Itthon a ben-go-ra pl. 5 év. A kőolajra fejből nem tudom, hogy mennyi.

Ok, ezeket elfogadom, te jobban értesz ezekhez a technikai részekhez.
Viszont az még mindig ott van, hogy kiesett a világtermelés 7%-a.
Vagyis 7%-al kevesebb vásárlónak lesz olaja.
Az a 7% jó sok céget jelent. Közülük nem mindenki gondol egyből arra, hogy akkor most elhalaszja a vásárlást és használja a stratégiai tartalékot, mert mi van, ha holnap a szaudiak visszaütnek, erre Irán lezárja a Hormuzi szorost és holnapután már a világtermelés 30%-a kiesik? Ő meg akkor mihez kezd üres tározókkal?
Jobb ma kiadni 14%-al többet, minthogy olaj nélkül maradjon.
Persze erre kicsi az esély, de elég ha csak páran döntenek úgy, hogy mégiscsak akarnak olajat venni és nem várnak, míg felfuttatja a többi ország a termelést.
Egyébként mennyi idő, míg a világ olajtermelését 7%-al meg tudja emelni a többi ország?
Egyébként ha mindenki kivárna amíg megemelkedik a termelés, akkor is emelkedne az olaj ára, hisz jellemzően épp azok a kutak nem működnek amik drágábban üzemeltethetőek. Pl. az amerikai palaolajtermelést írják sokan, hogy csak adott olajár melett jövedelmező.
 
M

molnibalage

Guest
mert mi van, ha holnap a szaudiak visszaütnek, erre Irán lezárja a Hormuzi szorost és holnapután már a világtermelés 30%-a kiesik?
Na, pont erről van szó. Ez a hangsúlyosabb. Ha lezárja a szorost, az sokkal súlyosabb szűk km. (bottleneck), mint az. Az más kérdés, hogy Iránt ilyen esetben levernék, mint vak a poharat az összes környező állam + USA és érdekszférája, akinek kell az olaj onnan. (Az USA tudtommal csekély mennyiséget importál onnan.)

Termelhet akármennyi olajat bárki, ha nem tudja elszállítani. A teljes ellátási láncnak globálisan jobban odaverne egy ilyen húzás.
 

ximix

Well-Known Member
2017. december 1.
807
2 353
93
Na, pont erről van szó. Ez a hangsúlyosabb. Ha lezárja a szorost, az sokkal súlyosabb szűk km. (bottleneck), mint az. Az más kérdés, hogy Iránt ilyen esetben levernék, mint vak a poharat az összes környező állam + USA és érdekszférája, akinek kell az olaj onnan. (Az USA tudtommal csekély mennyiséget importál onnan.)

Termelhet akármennyi olajat bárki, ha nem tudja elszállítani. A teljes ellátási láncnak globálisan jobban odaverne egy ilyen húzás.

OFF
da dam tuccc . . .
CNN: Lehet, hogy nem is drónok ütötték ki a legnagyobb szaúdi olajfinomítót

index link
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Na, az olaj megint egy érdekes történet.

Ha egy mondattal kellene összefoglalnom, akkor:

- szűk volt az ajtó a sok spekulánsnak. Kb. 7 éve kereskedek/figyelem az olajpiacot. A miértek pár nagyon hosszú bejegyzés témái lehetnének...
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
OFF
da dam tuccc . . .
CNN: Lehet, hogy nem is drónok ütötték ki a legnagyobb szaúdi olajfinomítót

index link

Minden hírforrás azt írja, hogy a szaudi olajkitermelés 5,7 millió hordóra esett, vagyis a világtermelés 5%-a kiesett.
Én akárhogy is számolom, nekem az jön ki, hogy a világtermelés 7,8%-a esett ki.
A teljes olajtermelés 80,6 millió hordó. A szaudi 12 millió, ez esett le 5,7 millióra, vagyis a kiesés 6,3 millió. A 80,6 milliónak 7,8%-a a 6,3 millió.
Most akkor az Föld összes újságírója nem tud számolni, vagy az olajkitermelésre vonatkozó adatok nem helyesek?
Na most ha ezt megírja egy híroldal, hogy valójában nem is 5, hanem 7,8% esett ki, akkor mennyivel ugranak még feljebb az olaj ára? :)

http://worldpopulationreview.com/countries/oil-producing-countries/https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_oil_production
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Na, az olaj megint egy érdekes történet.

Ha egy mondattal kellene összefoglalnom, akkor:

- szűk volt az ajtó a sok spekulánsnak. Kb. 7 éve kereskedek/figyelem az olajpiacot. A miértek pár nagyon hosszú bejegyzés témái lehetnének...

Hopp egy bennfentes. :)
Írhatnál pár sort te is a mostani olajáremelkedésre. Szerinted túlreagálták vagy nem az eseményeket?
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
OFF
da dam tuccc . . .
CNN: Lehet, hogy nem is drónok ütötték ki a legnagyobb szaúdi olajfinomítót

index link

Egyébként az meg külön vicc, hogy mindezidáig minden valamire való nyugati sajtó szánalmasnak írta le az iráni fejlesztéseket, hogy hát csak makettek, meg gurulni tudnak csak, de repülni nem, stb. Most meg hirtelen teljesen észrevétlenül bementek egy olyan ország légterébe, ami az egyik legmodernebb légvédelemmel rendelkezik, kilőtték a szaudi olajtermelés több, mint felét, de halvány fogalma sincs senkinek, hogy milyen fegyverekkel tették.
Akkor most mikor is hazudtak? Akkor amikor leírták az iráni fegyvereket, akkor amikor modern légvédelemmel rendelkező Szaud-Arábiát írtak, vagy most amikor azt állítják, hogy iráni cirkálórakéták lőtték ki a létesítményeket?