Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 091
25 048
113
.
.
Ha a Szuhojból a legújabb, 35-ös a viszonyitás, akkor Gripenből is legyen a legújabb E. Ott meg ugye van AESA radar (ES-5), nem csak PESA. Van MAWS is, meg Skyward-G IRST. A brazil gépek cockpitja is hozza az elektronikai fölényt.

De az igazi döntő dobás a Gripen rakétafegyverzete, mert hiába szép, meg nagy a Szuhoj, ezen a ponton elbukja az összehasonlitást.
Akkor már a viszonyítási alap a Szu-57 legyen, mivel mind a kettő jelelenleg nincs redszerben.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 324
76 952
113
.
A Gripen-E sokkal-sokkal közelebb van a készhez, mint a Szu-57, amihez még pl a hajtómű sincs sehol. Sőt a Gripen-E-ből az első export gép is elkészült.

Abban azért nagy pénzben lehet fogafni,hogy a most megrendelt "széria" SZU-57-esek ellen sincs semmi esélye a Gripen E-nek nemhogy ha majd elkezdik gyártani a 2. szériát amiben már benne lesz többek közt a 30-as hajtómű iy.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 601
6 028
113
Abban azért nagy pénzben lehet fogafni,hogy a most megrendelt "széria" SZU-57-esek ellen sincs semmi esélye a Gripen E-nek nemhogy ha majd elkezdik gyártani a 2. szériát amiben már benne lesz többek közt a 30-as hajtómű iy.
.
.
A Szu-27/30/33/35 gépek nagy szerencséje, hogy semmiféle éles légiharcban nem kellett soha résztvenniük. Persze, igen, igen, a Gripen sem légiharcolt, igy ez eddig egál.
.
A fő különbség a fegyverzettel indul. A Szu-27/../35 gépek rakétai vettek részt légiharcokban, de semmiféle eredményt nem értek el. A Sidewinder, AMRAAM statisztikája viszont adott a másik oldalról. A Szu-35 lehet jó gép, de ha nincs hozzá érdemi légiharcfegyver, akkor csak papirtigris az is. Így én a Szu-35/R-27 :) / R-77 :) kombináció vs Gripen/AMRAAM párosból a Gripenre fogadnék, a Meteor rakétával szintén.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka and gacsat

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 324
76 952
113
.
.
A Szu-27/30/33/35 gépek nagy szerencséje, hogy semmiféle éles légiharcban nem kellett soha résztvenniük. Persze, igen, igen, a Gripen sem légiharcolt, igy ez eddig egál.
.
A fő különbség a fegyverzettel indul. A Szu-27/../35 gépek rakétai vettek részt légiharcokban, de semmiféle eredményt nem értek el. A Sidewinder, AMRAAM statisztikája viszont adott a másik oldalról. A Szu-35 lehet jó gép, de ha nincs hozzá érdemi légiharcfegyver, akkor csak papirtigris az is. Így én a Szu-35/R-27 :) / R-77 :) kombináció vs Gripen/AMRAAM párosból a Gripenre fogadnék, a Meteor rakétával szintén.

Milyen légi harcban vett részt az R-77?
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 305
17 393
113
.
Az R-27 annál inkább, eredmény ismert. Az R-77 pedig már békeidőben megbukott az üzemeltetőknél, pl India sem jókedvében fejleszt helyette Astrat.
Ezt mondjuk egy olyan ország tükrében, mint India, nemigazán értem. Ezek szerint az AIM-9X és 120 megbukott, hogy Európában kijeflesztették az Asraamot és Meteort?
 
M

molnibalage

Guest
Ezt mondjuk egy olyan ország tükrében, mint India, nemigazán értem. Ezek szerint az AIM-9X és 120 megbukott, hogy Európában kijeflesztették az Asraamot és Meteort?
A hasonlat félelmetesen pontatlan. Az ASRAAM létezésének oka benne van a HTÖ IR rakéta részében.

A hidegháború vége USA-ban és ezzel a nyugati országokban is elmosta az AIM-9R rendszeresítését. Az európai ASRAAM program már ezt megelőzően is döcögött, a hidegháború vége után meg végképp nem volt már sürgős a kifejlesztése és hadrendbe állítása az új infravörös vezérlésű rakétánal. Az R-73 megismerése és tesztelése a német egyesítése után oda vezetett, hogy Németország kiszállt az ASRAAM programból és inkább megalkotta a tolóerő-vektorált hajtóművel rendelkező IRIS-T rakétát.294 Az ASRAAM nem tolóerő-vektorált, az angolok az AIM-9X-nél felvázolt nagyobb hatótávolságú szemből indíthatóságra helyezték a hangsúlyt és nem a közeli manőverező légiharc igényeit vették előre.

A homokszem ott került a gépezetbe, hogy az IRIS-T viszonylag lassan készült el, csak 2006-ra érte el a sorozatgyártásra értett állapotot – nem mintha sürgős igény lett volna rá – , az ASRAAM gyakorlatilag egy kudarcnak fogható fel annak ellenére, hogy korábban kezdték gyártani. A nyugati világ számára szánt közös kis hatótávolságú infravörös vezérlésű rakétáját végül csak az Egyesült Királyság és Ausztrália állította eddig hadrendbe,295 ezzel szemben az IRIS-T-t több, mint tíz ország, Ausztria kivételével mind jelentős mennyiségben.

A fentiek miatt a nyugati légiharc-rakétáknál a képalkotós technológiát használó rakéták elterjedése nagyjából egy évtizedet késett az eredeti tervekhez képest a hidegháború vége, illetve az ASRAAM program kvázi bukása miatt. (Nem technikai értelemben bukott, hanem a rendszeresítő országokat nézve.) Emiatt eshetett meg az , hogy nyugaton és a NATO-ban 10-15 évig a legfejlettebb infravörös légvédelmi rakéták (Chaparral, Stinger, Mistral) meglepő módon számottevően korszerűbb és zavarvédettebb vezérléssel bírtak, mint a legkorszerűbb légiharc-rakéták. Ez alól a francia MICA IR rakéta kivétel, ahol a Mistral vállról indítható légvédelmi rakéta rendszeresítését követően alig fél évtizeddel később hadrendbe állt az infrakamerával üzemelő légiharc-rakéta


Tehát az USA vállalta az BVR AIM-120-at, Európa UK vezetéssel az IR-t. Ez is csúszott, ez lett az ASRAAM. Csak éppen a bibi az volt, hogy a ASRAAM nem TVC-s és az akkor megismert R-73 és sisakcélzóra nagyot pislogtak, hogy elvileg mit tud. Ezért az ASRAAM-ból kb. az ex. brit gyarmatokon kívül senki nem vett. A németek összerakták a képalkotós TVC-s IRIS-T-t (tudnak ők, ha akarnak) és azt meg el is adták vagy 10+ helyre.

A Meteor meg lehet, hogy redundanciának tűnik az AIM-120-szal, csak éppen teljesen más meghajtása miatt a BVR harcászatban legalább akkora generációs ugrás, mint volt az F-4E + AIM-7E2 ---> F-15A + AIM-7F volt.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 305
17 393
113
A hasonlat félelmetesen pontatlan. Az ASRAAM létezésének oka benne van a HTÖ IR rakéta részében.

A hidegháború vége USA-ban és ezzel a nyugati országokban is elmosta az AIM-9R rendszeresítését. Az európai ASRAAM program már ezt megelőzően is döcögött, a hidegháború vége után meg végképp nem volt már sürgős a kifejlesztése és hadrendbe állítása az új infravörös vezérlésű rakétánal. Az R-73 megismerése és tesztelése a német egyesítése után oda vezetett, hogy Németország kiszállt az ASRAAM programból és inkább megalkotta a tolóerő-vektorált hajtóművel rendelkező IRIS-T rakétát.294 Az ASRAAM nem tolóerő-vektorált, az angolok az AIM-9X-nél felvázolt nagyobb hatótávolságú szemből indíthatóságra helyezték a hangsúlyt és nem a közeli manőverező légiharc igényeit vették előre.

A homokszem ott került a gépezetbe, hogy az IRIS-T viszonylag lassan készült el, csak 2006-ra érte el a sorozatgyártásra értett állapotot – nem mintha sürgős igény lett volna rá – , az ASRAAM gyakorlatilag egy kudarcnak fogható fel annak ellenére, hogy korábban kezdték gyártani. A nyugati világ számára szánt közös kis hatótávolságú infravörös vezérlésű rakétáját végül csak az Egyesült Királyság és Ausztrália állította eddig hadrendbe,295 ezzel szemben az IRIS-T-t több, mint tíz ország, Ausztria kivételével mind jelentős mennyiségben.

A fentiek miatt a nyugati légiharc-rakétáknál a képalkotós technológiát használó rakéták elterjedése nagyjából egy évtizedet késett az eredeti tervekhez képest a hidegháború vége, illetve az ASRAAM program kvázi bukása miatt. (Nem technikai értelemben bukott, hanem a rendszeresítő országokat nézve.) Emiatt eshetett meg az , hogy nyugaton és a NATO-ban 10-15 évig a legfejlettebb infravörös légvédelmi rakéták (Chaparral, Stinger, Mistral) meglepő módon számottevően korszerűbb és zavarvédettebb vezérléssel bírtak, mint a legkorszerűbb légiharc-rakéták. Ez alól a francia MICA IR rakéta kivétel, ahol a Mistral vállról indítható légvédelmi rakéta rendszeresítését követően alig fél évtizeddel később hadrendbe állt az infrakamerával üzemelő légiharc-rakéta


Tehát az USA vállalta az BVR AIM-120-at, Európa UK vezetéssel az IR-t. Ez is csúszott, ez lett az ASRAAM. Csak éppen a bibi az volt, hogy a ASRAAM nem TVC-s és az akkor megismert R-73 és sisakcélzóra nagyot pislogtak, hogy elvileg mit tud. Ezért az ASRAAM-ból kb. az ex. brit gyarmatokon kívül senki nem vett. A németek összerakták a képalkotós TVC-s IRIS-T-t (tudnak ők, ha akarnak) és azt meg el is adták vagy 10+ helyre.

A Meteor meg lehet, hogy redundanciának tűnik az AIM-120-szal, csak éppen teljesen más meghajtása miatt a BVR harcászatban legalább akkora generációs ugrás, mint volt az F-4E + AIM-7E2 ---> F-15A + AIM-7F volt.
Iris-T-re gondoltam, igaz. A mondandóm lényege ezek szerint nem jött át. India sem elsősorban a R-77 gyengeségei miatt fejleszt sajátot (gond nélkül megvehetik a 77-1-et), hanem mert önállóságra törekszik.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 176
61 033
113
Az orosz komikus erőkbe úgy ahogy beferdítem a lényeget.
A cikk 2018-as.
Az egyik fontos alapvetése, hogy az újabb és jóval komplexebb, nomeg drágább Szu-30/34/35 gépek nem túl nagyszámban vannak jelen a légierőben és képtelenek kiváltani a régebbi Szu-27-eseket, MiG-29-eseket.
Nos, ez már nem igaz és talán már 2018-ban se volt az.
A darabszámok valóban összezsugorodtak, de az arányok tekintetében a modernebb típusok már fölényben vannak, miközben elődeikkel ellentétben nyitottabb architektúrával rendelkeznek és így bármilyen képesség is jellemzi jelenleg ezt a triót, az nagyon hamar megváltozhat.
Az, hogy a MiG-29-esek és Szu-27-esek három évtized alatt lényegében változatlan konfigurációban szolgálták le az idejüket, nem jelenti azt, hogy az újabb típusok is ilyen sokáig konzerválódjanak egy adott technológiai szinten. Lásd Szu-30SzMD program, ami alíg tíz év után jelent lényegi upgrade-et a flottán, ahogy szó van már a Szu-34M modernizációról is, ami akárhol is tart, elvben a soron következő nagyjavításokhoz be lehet időzíteni.
Van ilyen lehetőség.
És itt nem csak arról van szó, hogy a Szovjetúnió szétesését követően nem volt anyagi fedezet hasonló "MLU" programokra.
Technológia nem volt, amit akkor használhattak volna. Az első Szu-27SzM program 2003 körül indult.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
A cikk 2018-as.
Az egyik fontos alapvetése, hogy az újabb és jóval komplexebb, nomeg drágább Szu-30/34/35 gépek nem túl nagyszámban vannak jelen a légierőben és képtelenek kiváltani a régebbi Szu-27-eseket, MiG-29-eseket.
Nos, ez már nem igaz és talán már 2018-ban se volt az.
A darabszámok valóban összezsugorodtak, de az arányok tekintetében a modernebb típusok már fölényben vannak, miközben elődeikkel ellentétben nyitottabb architektúrával rendelkeznek és így bármilyen képesség is jellemzi jelenleg ezt a triót, az nagyon hamar megváltozhat.
Az, hogy a MiG-29-esek és Szu-27-esek három évtized alatt lényegében változatlan konfigurációban szolgálták le az idejüket, nem jelenti azt, hogy az újabb típusok is ilyen sokáig konzerválódjanak egy adott technológiai szinten. Lásd Szu-30SzMD program, ami alíg tíz év után jelent lényegi upgrade-et a flottán, ahogy szó van már a Szu-34M modernizációról is, ami akárhol is tart, elvben a soron következő nagyjavításokhoz be lehet időzíteni.
Van ilyen lehetőség.
És itt nem csak arról van szó, hogy a Szovjetúnió szétesését követően nem volt anyagi fedezet hasonló "MLU" programokra.
Technológia nem volt, amit akkor használhattak volna. Az első Szu-27SzM program 2003 körül indult.
A technikai rész a kevésbé fontos.
A fontos a kevés repült óraszám, a kevés pilóta, és hogy kilátás sincs ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására. Egyáltalán nincsenek komplex repülő gyakorlatok.
Nincs gyártókapacitás. kevés a szakember.
Ha tudsz ezekből valamiről, ami tavaly óta változott, azt okvetlen írd meg.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 815
81 125
113
A technikai rész a kevésbé fontos.
A fontos a kevés repült óraszám, a kevés pilóta, és hogy kilátás sincs ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására. Egyáltalán nincsenek komplex repülő gyakorlatok.
Nincs gyártókapacitás. kevés a szakember.
Ha tudsz ezekből valamiről, ami tavaly óta változott, azt okvetlen írd meg.

A cikk 2018-ban jelent meg ugyan, de 2018-ról nem ír. Volt már róla írva a HTKA-ban, hogy 1300 pilóta hiányzik, de arról is volt írva, hogy ez a Szergyukov féle reformok-(leépítések ) következménye. Évente mindössze 30 végzős pilóta hagyta el a Krasznodari Repülési főiskolát. 2017-ben 60. De 2018-ban már 600 szakember (pilóta + müszakis) fejezte be 5 éves tanulmányait. Sojgu VM való kinevezése után(2013) már sokkal több osztályt nyitottak és az eredménye már 2018-ban megvolt.
A képzés 5 éves , a szakok: vadászpilóta, frontbombázó-csatarepülőgép pilóta, katonai-szállítógép pilóta, távolsági légierő pilóta, haditengerészeti pilóta

Az elkövetkezendő években kb 1500 új végzős pilótával (köztük női pilótákkal)bővől az orosz VKSZ.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
A cikk 2018-ban jelent meg ugyan, de 2018-ról nem ír. Volt már róla írva a HTKA-ban, hogy 1300 pilóta hiányzik, de arról is volt írva, hogy ez a Szergyukov féle reformok-(leépítések ) következménye. Évente mindössze 30 végzős pilóta hagyta el a Krasznodari Repülési főiskolát. 2017-ben 60. De 2018-ban már 600 szakember (pilóta + müszakis) fejezte be 5 éves tanulmányait. Sojgu VM való kinevezése után(2013) már sokkal több osztályt nyitottak és az eredménye már 2018-ban megvolt.
A képzés 5 éves , a szakok: vadászpilóta, frontbombázó-csatarepülőgép pilóta, katonai-szállítógép pilóta, távolsági légierő pilóta, haditengerészeti pilóta

Az elkövetkezendő években kb 1500 új végzős pilótával (köztük női pilótákkal)bővől az orosz VKSZ.
Nagyon is szól 2018ról. Pl. hogy az orosz állításokkal szemben a repülők mindössze 30%a teljesített bármilyen értékelhető feladatot Szíriában.
És a 600ból mennyi volt a pilóta? saccra 80.
Azt, hogy ezt ki csinálta, nem szól a cikk. Ennek ellenére én meg tudom mondani. Se Szergyukov, se Sojgu, hanem a pénz. Főleg meg annak hiánya. Kis pénz, kis foci.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka