9/11 elméletek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 781
25 331
113
Gyerekek van még lejjebb?
Mert én mindig azt hiszem, hogy van az pont....
Aztán az igen ritka, és különben nemkevésbé érdekes :p:D mazohista pillanataimban bepillantok ide, és ez fogad.... :eek::rolleyes:

Mindenki csak annyit és olyan vetületét képes értelmezi a világ eseményeinek, amennyire és amire nyitott!
Nincs ezzel semmi gond!
De ne szóljad és nézzed már le azt, aki más módon (is) megpróbálja átlátni a dolgokat, akár olyan kontextusban is amire te zárt vagy!
Nem kell neked természetesen sem Judy Wood, sem egyéb más szerzők narratíváját keretként elfogadnod!
Nyugodtan maradhatsz a hivatalos "Mohamed Atta, Al-kaida vót, muszlimok vótak - nincs itt kérem semmi érdekes lehet továbbmenni"
hivatalos eseménymagyarázátn belül.
..
(Azt azért halkan jegyzem meg, hogy sem a szabadkőművességet, sem a történelem vallásháborúit, sem vallási okok miatt elkövetett merényleteket nem fogsz tudni megérteni, ha csak racionálisan közelítesz hozzájuk és a horizontodat nem vagy képes a fizikai valóságon felülre is kiterjeszteni!)
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
@wolfram bedobott pár infót.

A kép nem tudom mitől kamu neked, az általad linkelt videón is igen komolyan hömpölyög a füst-vagy por amit 50 méterig felhordott a szél, hmmm-nem tudom, nem voltam ott. A bizonyíték a füstre a jelentés és az újságcikk volt, (ha végigolvastad rendesen a posztot) és nem a kép -ami egyébként nem kamu, hisz a vidón is ugyanazt látni.

Azt állítani hogy a lehulló törmelék vályta ki több emelet magasságban, még tőled is merész kicsit... Mellékeltem a linken az ábrát, hogy mekkora részen történt, nézd meg. Az igazság az, hogy ebben az esetben inkább azt kéne bizonyítani, hogy miként vághatott ki a törmelék-vagy az általad körbejelölt külső acélvázdarab egy ekkora szekciót.
Ráadásul evvel még mindig udvariasan elsiklottál a megfodrozódott, meghajlott acélgerendamaradványok megmagyarázása mellett. Azt is a szép pirossal színezgetett darabod tette?

Valóban képződhet egy vékony rozsdaréteg az acélgerendákon-de nem olyan vastag mint a képeken látható, ebben inkább Woodnak hiszek mint neked, hiszen neki PHD je van anyagismeretből (is).

Hát perelhetnél nyugodtan, csak ki tudja nem vesztenéd -e el. Ilyen magyarázatokkal biztosan vesztenél-szerintem.
Nyilatkozhatál inkább a többi kérdésről, ha már ilyen magabiztos vagy, pl hogy üthet ki tűz csaknem 10 emeleten egy csak acél és beton struktúrájú épületben? Vagy hogy képződhet ott annyi füst hogy külön gépet kell telepíteni az elszívására?
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
Gyerekek van még lejjebb?
Mert én mindig azt hiszem, hogy van az pont....
Aztán az igen ritka, és különben nemkevésbé érdekes :p:D mazohista pillanataimban bepillantok ide, és ez fogad.... :eek::rolleyes:
Inkább folytasd a nem túl értelmes trollkodásod a Biztpolban-teljesen felesleges ide beböfögnöd a nagy semmiről.
Köszi szia.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
A hullámosodásról:

600 fok felett a szerkezeti acél olyan szinten kilágyul, hogy nincs szilárdság, ezt használják ki a feszültségcsökkentő hőkezelésnél. Egy tartószerkezet attól tartószerkezet, hogy erőket képes felvenni és erőhatás alatt egyensúlyban marad. Amikor egy épületben tűz van, akkor az alap terheléshez hozzájön a hőhatás. A gerendák be vannak fogva mindkét oldalon, mert elvégre tartószerkezetről beszélünk, akkor a hő hatására ugyanúgy tágulni fognak. Ha fogsz egy sima 10mm-es rudat, felmelegíted 100 fokra, és ekkor azonnal ráakasztasz 2 tonnát, amikor lehűl a rúd újra a szobahőmérsékletre, azt fogod tapasztalni, hogy felemelte a 2 tonnát. Ez csak egy szaros 10mm-es rúd. Az amerikaiak által használt akkori anyagminőségek az európai S235-ös anyagminőségnek felelnek meg. Ez azt jelenti, hogy az anyag folyáshatára 235MPa, ha 16mm-nél kisebb a szelvényvastagság, ha nagyobb, akkor ennél kisebb.

Ha egy ilyen anyagminőséget úgy melegítesz, hogy mindkét vége fixen be van fogva, akkor a hőtágulásból származó erő úgy 180Celsiusnál már eléri az anyag folyáshatárát. Ha mindkét végén befogott tartót melegítesz középen, akkor az középen fog kihajlani és miközben teljesen elveszíti a merevségét, akkora alakváltozás történik, hogy az anyag elszakad, mint a rétestészta. Ha olyan tartót melegítesz középen, ami csak az egyik oldalán van befogva, akkor a saját súlyától az egyik oldalra fog leliffffeni és elszakadni. Ez csak 200 fok. Valahol 500 fok is, valahol még több. Egy terhelés alatt lévő szerkezetben a hő pusztít. Vegyi tüzek után láttam olyan szinten darabokra szakadt 30-40mm falvastagságú, átmérő 600-800mm-es csöveket, aminek harckocsival nekimehet hidegen, semmi sem történik, akkora merevsége van.

Srégen "robbantott" I-gerendák

Ez megint a meleggel és az alakváltozással függ össze. A szerkezeti acélok ferrites acélok, térközepes köbös szerkezetűek. Ez röviden annyit tesz, hogy az elemi cella 12 kitűntett csúszási síkkal rendelkezik. Mivel az acél polikristályos anyag (nagyon leegyszerűsítve, most csak vegyük azt, hogy karbon meg vas), ezért a csúszási síkok kicsit bonyolultabbak, de főként a szenyeződések mellet további csúszási síkok vannak. Az I-profilok hosszirányban hengereltek, ez az alakítási textúra. Elvileg a csúszási síkok nagy része be lett állítva egy irányba, így egy a, köznyelvben "száliránynak" nevezett jelenség alakult ki. Amikor Terhelés alá kerül egy I-tartó, akkor abban hajlítás ÉS NYÍRÁS is keletkezik. A hajlítónyomaték a súlypontokat összekötő egyenesen (centrális egyenes) nulla, ellenben a nyírófeszültség meg egy nyomott parabola, aminek a centrális egyenesnél van a maximuma. A kettő eredője együtt a centrális egyenessel 45 fokot bezáró feszültséget hoz létre. Mivel az anyag elemi cellájában 12 kitűntett csúszási sík van, statisztikailag elég nagy az esély arra, hogy ebből pár párhuzamos lesz ezzel a 45 fokos eredő feszültségvektorral.

Amikor egyre-több és több emeletnyi beton zuhan a következő szintre, akkor azok ledőlnek. Elképzelhető, hogy egy szint nem teljes átfedésben zuhan le, hanem csak a fele, majd ott hajlik ki néhány gerenda és megy tovább jobbról balról az egész. Egy 450 méteres toronyról beszélünk. Ha csak a tetejétől számított 20. emeletbe (nem tudom fejből, hogy pontosan hányadik emeletbe) csapódott a repülő, ott kezd égni az acélszerkezet, bomlik meg a rendszer merevsége, az már elég. Csak legyen az eset 350 méter magasan. Ott már brutális szél van alapból, ami megcsavarja a szerkezetet, ami meg elég volt ahhoz, hogy a folyamat beinduljon.

Számolgattam nagyméretű, hegesztett csomópontokkal, csövekből épült tornyokat, ennél jóval alacsonyabb szerkezetben pár csomópont kiiktatása a széllel meg a külpontos terheléssel untig elég.

Ha a könyv írójának Ph.D.-ja van, ráadásul "anyagismeretből", akkor ezt nagyon illene tudnia...
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93

A hullámosodásról:

600 fok felett a szerkezeti acél olyan szinten kilágyul, hogy nincs szilárdság, ezt használják ki a feszültségcsökkentő hőkezelésnél. Egy tartószerkezet attól tartószerkezet, hogy erőket képes felvenni és erőhatás alatt egyensúlyban marad. Amikor egy épületben tűz van, akkor az alap terheléshez hozzájön a hőhatás. A gerendák be vannak fogva mindkét oldalon, mert elvégre tartószerkezetről beszélünk, akkor a hő hatására ugyanúgy tágulni fognak. Ha fogsz egy sima 10mm-es rudat, felmelegíted 100 fokra, és ekkor azonnal ráakasztasz 2 tonnát, amikor lehűl a rúd újra a szobahőmérsékletre, azt fogod tapasztalni, hogy felemelte a 2 tonnát. Ez csak egy szaros 10mm-es rúd. Az amerikaiak által használt akkori anyagminőségek az európai S235-ös anyagminőségnek felelnek meg. Ez azt jelenti, hogy az anyag folyáshatára 235MPa, ha 16mm-nél kisebb a szelvényvastagság, ha nagyobb, akkor ennél kisebb.

Ha egy ilyen anyagminőséget úgy melegítesz, hogy mindkét vége fixen be van fogva, akkor a hőtágulásból származó erő úgy 180Celsiusnál már eléri az anyag folyáshatárát. Ha mindkét végén befogott tartót melegítesz középen, akkor az középen fog kihajlani és miközben teljesen elveszíti a merevségét, akkora alakváltozás történik, hogy az anyag elszakad, mint a rétestészta. Ha olyan tartót melegítesz középen, ami csak az egyik oldalán van befogva, akkor a saját súlyától az egyik oldalra fog leliffffeni és elszakadni. Ez csak 200 fok. Valahol 500 fok is, valahol még több. Egy terhelés alatt lévő szerkezetben a hő pusztít. Vegyi tüzek után láttam olyan szinten darabokra szakadt 30-40mm falvastagságú, átmérő 600-800mm-es csöveket, aminek harckocsival nekimehet hidegen, semmi sem történik, akkora merevsége van.

Srégen "robbantott" I-gerendák

Ez megint a meleggel és az alakváltozással függ össze. A szerkezeti acélok ferrites acélok, térközepes köbös szerkezetűek. Ez röviden annyit tesz, hogy az elemi cella 12 kitűntett csúszási síkkal rendelkezik. Mivel az acél polikristályos anyag (nagyon leegyszerűsítve, most csak vegyük azt, hogy karbon meg vas), ezért a csúszási síkok kicsit bonyolultabbak, de főként a szenyeződések mellet további csúszási síkok vannak. Az I-profilok hosszirányban hengereltek, ez az alakítási textúra. Elvileg a csúszási síkok nagy része be lett állítva egy irányba, így egy a, köznyelvben "száliránynak" nevezett jelenség alakult ki. Amikor Terhelés alá kerül egy I-tartó, akkor abban hajlítás ÉS NYÍRÁS is keletkezik. A hajlítónyomaték a súlypontokat összekötő egyenesen (centrális egyenes) nulla, ellenben a nyírófeszültség meg egy nyomott parabola, aminek a centrális egyenesnél van a maximuma. A kettő eredője együtt a centrális egyenessel 45 fokot bezáró feszültséget hoz létre. Mivel az anyag elemi cellájában 12 kitűntett csúszási sík van, statisztikailag elég nagy az esély arra, hogy ebből pár párhuzamos lesz ezzel a 45 fokos eredő feszültségvektorral.

Amikor egyre-több és több emeletnyi beton zuhan a következő szintre, akkor azok ledőlnek. Elképzelhető, hogy egy szint nem teljes átfedésben zuhan le, hanem csak a fele, majd ott hajlik ki néhány gerenda és megy tovább jobbról balról az egész. Egy 450 méteres toronyról beszélünk. Ha csak a tetejétől számított 20. emeletbe (nem tudom fejből, hogy pontosan hányadik emeletbe) csapódott a repülő, ott kezd égni az acélszerkezet, bomlik meg a rendszer merevsége, az már elég. Csak legyen az eset 350 méter magasan. Ott már brutális szél van alapból, ami megcsavarja a szerkezetet, ami meg elég volt ahhoz, hogy a folyamat beinduljon.

Számolgattam nagyméretű, hegesztett csomópontokkal, csövekből épült tornyokat, ennél jóval alacsonyabb szerkezetben pár csomópont kiiktatása a széllel meg a külpontos terheléssel untig elég.

Ha a könyv írójának Ph.D.-ja van, ráadásul "anyagismeretből", akkor ezt nagyon illene tudnia...
Te most a Bankers trustról vagya WTC rôl beszélsz? Mindegy mert a WTC re sem áll amit írtál, többszörösen sem. Áttárgyalhatjuk.
Eleve nem történt szintenkénti összeroskadás. Már volt róla szó.
Ha jól értem azt sugallod hogy az acélgerendák, mivel rögzítve vannak, már 180 fokon megolvadnak tûz esetén a felhôkarcolókban?Tehát a lecsorgó kerozin keltette tûz csak egyszerûen kiolvasztotta a core-gerendákat? S emiatt a földig roskadt mindkét épület, minimális szeizmikus mozgást keltve, a betonteknôt és az alsó 7 szinttel teljesen épenhagyva, környezô épületeket szinte teljesen megsemmisítve, de szinte romok visszamaradása nélkül?
Mindeközben azért nem csak úgy összeroskadtak, pár alig 70 méteres acélstruktúra azért még állva maradt a leomlás után, hogy aztán simán porrá váljon és leereszkedjen? Szétégtek a mentôautók és a tûzoltókocsik, sôt el is deformálódtak, ugyanezt tették a többszáz méterre levô parkolóban az autók százával, sôt egy kilométerre is a Brooklin drive nál? Még van pár kérdés ezeken kívül is. Küldjed, figyelek.

Mindeközben több száz-vagy ezer-ember robbant apró darabokra, de neked a megolvadó acél gondolom tökéletes magyarázat.
Semmi gond, mert kitárgyaljuk és átbeszéljük, hiszen ha tényleg az történt, akkor össze fog állni a teljes kép, kétségem sincs róla.
Lássuk!
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
A hullámosodásról:

600 fok felett a szerkezeti acél olyan szinten kilágyul, hogy nincs szilárdság, ezt használják ki a feszültségcsökkentő hőkezelésnél. Egy tartószerkezet attól tartószerkezet, hogy erőket képes felvenni és erőhatás alatt egyensúlyban marad. Amikor egy épületben tűz van, akkor az alap terheléshez hozzájön a hőhatás. A gerendák be vannak fogva mindkét oldalon, mert elvégre tartószerkezetről beszélünk, akkor a hő hatására ugyanúgy tágulni fognak. Ha fogsz egy sima 10mm-es rudat, felmelegíted 100 fokra, és ekkor azonnal ráakasztasz 2 tonnát, amikor lehűl a rúd újra a szobahőmérsékletre, azt fogod tapasztalni, hogy felemelte a 2 tonnát. Ez csak egy szaros 10mm-es rúd. Az amerikaiak által használt akkori anyagminőségek az európai S235-ös anyagminőségnek felelnek meg. Ez azt jelenti, hogy az anyag folyáshatára 235MPa, ha 16mm-nél kisebb a szelvényvastagság, ha nagyobb, akkor ennél kisebb.

Ha egy ilyen anyagminőséget úgy melegítesz, hogy mindkét vége fixen be van fogva, akkor a hőtágulásból származó erő úgy 180Celsiusnál már eléri az anyag folyáshatárát. Ha mindkét végén befogott tartót melegítesz középen, akkor az középen fog kihajlani és miközben teljesen elveszíti a merevségét, akkora alakváltozás történik, hogy az anyag elszakad, mint a rétestészta. Ha olyan tartót melegítesz középen, ami csak az egyik oldalán van befogva, akkor a saját súlyától az egyik oldalra fog leliffffeni és elszakadni. Ez csak 200 fok. Valahol 500 fok is, valahol még több. Egy terhelés alatt lévő szerkezetben a hő pusztít. Vegyi tüzek után láttam olyan szinten darabokra szakadt 30-40mm falvastagságú, átmérő 600-800mm-es csöveket, aminek harckocsival nekimehet hidegen, semmi sem történik, akkora merevsége van.

Srégen "robbantott" I-gerendák

Ez megint a meleggel és az alakváltozással függ össze. A szerkezeti acélok ferrites acélok, térközepes köbös szerkezetűek. Ez röviden annyit tesz, hogy az elemi cella 12 kitűntett csúszási síkkal rendelkezik. Mivel az acél polikristályos anyag (nagyon leegyszerűsítve, most csak vegyük azt, hogy karbon meg vas), ezért a csúszási síkok kicsit bonyolultabbak, de főként a szenyeződések mellet további csúszási síkok vannak. Az I-profilok hosszirányban hengereltek, ez az alakítási textúra. Elvileg a csúszási síkok nagy része be lett állítva egy irányba, így egy a, köznyelvben "száliránynak" nevezett jelenség alakult ki. Amikor Terhelés alá kerül egy I-tartó, akkor abban hajlítás ÉS NYÍRÁS is keletkezik. A hajlítónyomaték a súlypontokat összekötő egyenesen (centrális egyenes) nulla, ellenben a nyírófeszültség meg egy nyomott parabola, aminek a centrális egyenesnél van a maximuma. A kettő eredője együtt a centrális egyenessel 45 fokot bezáró feszültséget hoz létre. Mivel az anyag elemi cellájában 12 kitűntett csúszási sík van, statisztikailag elég nagy az esély arra, hogy ebből pár párhuzamos lesz ezzel a 45 fokos eredő feszültségvektorral.

Amikor egyre-több és több emeletnyi beton zuhan a következő szintre, akkor azok ledőlnek. Elképzelhető, hogy egy szint nem teljes átfedésben zuhan le, hanem csak a fele, majd ott hajlik ki néhány gerenda és megy tovább jobbról balról az egész. Egy 450 méteres toronyról beszélünk. Ha csak a tetejétől számított 20. emeletbe (nem tudom fejből, hogy pontosan hányadik emeletbe) csapódott a repülő, ott kezd égni az acélszerkezet, bomlik meg a rendszer merevsége, az már elég. Csak legyen az eset 350 méter magasan. Ott már brutális szél van alapból, ami megcsavarja a szerkezetet, ami meg elég volt ahhoz, hogy a folyamat beinduljon.

Számolgattam nagyméretű, hegesztett csomópontokkal, csövekből épült tornyokat, ennél jóval alacsonyabb szerkezetben pár csomópont kiiktatása a széllel meg a külpontos terheléssel untig elég.

Ha a könyv írójának Ph.D.-ja van, ráadásul "anyagismeretből", akkor ezt nagyon illene tudnia...
Szóval akkor a Bankers Trustban mi okozta azt a hullámosodást, mikor tûz sem volt?
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 001
9 976
113
https://en.wikipedia.org/wiki/Plasco_Building

Mindről el lehet mondani hogy bakker, egy ekkora épület nem dőlhet össze ilyen kis kupaccá, meg hogy látszik a robbanás amikor "kifúj" az épület, meg hogy az acél nem ég, meg hogy nézd meg hogy szétgörbültek az acélgerendák. Igen, ez ilyen, az acélszerkezet hirtelen omlik össze, amint elveszti a szilárdságát a hőmérséklet hatására. Kár bármilyen elméletet gyártani erre.
A mai épületekénél igyekeznek a szerkezetet a tűzzel szemben ellenállóbbá tenni, a fő tartókat betonba burkolni, nem értek hozzá, de azért csodák nincsenek...
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 289
10 336
113
Kíváncsian várom az eszmecseréteket.

Azt mondjuk vita nélkül elfogadhatjuk, hogy a következő verziók vannak:
- A hivatalos verzió igaz: Szóról-szóra
- A/1 hivatalos verzió igaz: De khm, nem szóról-szóra...
- B Valami más (is) van a háttérben, de ebben az esetben:
- B/1 Jön egy Snowden vagy egy Assange, s kiderül, hogy - már elnézést - töke van a menyasszonynak, ez még az életünkben fog kiderülni.
- B/2 Eltelik vagy 100 év, aztán kiderül, hogy se Auróra, se ostrom, de legalább patakban folyt - a bor...
...de mi ezt már nem érjük meg:(

Szerintem?
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 001
9 976
113
Ha jól értem azt sugallod hogy az acélgerendák, mivel rögzítve vannak, már 180 fokon megolvadnak tûz esetén a felhôkarcolókban?
Nem a hőtágulásról beszél amit miatt feszültség keletkezik a a két oldalról befogott fémszerkezetben.
vasútnál így:
Egy pillanat az egész, és itt nem 180fok volt hanem jóval kevesebb, csak nem tudott a sín tágulni..
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
T
Ha jól értem azt sugallod hogy az acélgerendák, mivel rögzítve vannak, már 180 fokon megolvadnak tûz esetén a felhôkarcolókban
Nem. Azt írom, hogy deformálódik. Az acél olvadáspontja 1500 fok környéke.
S emiatt a földig roskadt mindkét épület, minimális szeizmikus mozgást keltve, a betonteknôt és az alsó 7 szinttel teljesen épenhagyva, környezô épületeket szinte teljesen megsemmisítve, de szinte romok visszamaradása nélkül?
Szemmel láthatóan nem érted a megoszló terhelés fogalmát. Ahogy az épület összedől, úgy lesz lefelé egyre több törmelék, ami megtámasztja az alsó pár szintet, ami nem dől össze. A piramis sem véletlen olyan formájú, amilyen. A minimális szeizmikus mozgással nem tudok mit kezdeni. Mi az, hogy minimális egy logaritmikus skálán?
Addig egy kis szimuláció - kissé csalóka, mert a csomópontok itt csak egymásba vannak téve, de nem tudnak más erőt felvenni
(A Blender fizikai motorja elég jó..)
S emiatt a földig roskadt mindkét épület, minimális szeizmikus mozgást keltve, a betonteknôt és az alsó 7 szinttel teljesen épenhagyva, környezô épületeket szinte teljesen megsemmisítve, de szinte romok visszamaradása nélkül?
Mindeközben azért nem csak úgy összeroskadtak, pár alig 70 méteres acélstruktúra azért még állva maradt a leomlás után, hogy aztán simán porrá váljon és leereszkedjen? Szétégtek a mentôautók és a tûzoltókocsik, sôt el is deformálódtak, ugyanezt tették a többszáz méterre levô parkolóban az autók százával, sôt egy kilométerre is a Brooklin drive nál?
Pár éve sikerült megfúrni az okos németeknek egy 100mm-es gázvezetéket, ami begyulladt. Az alábbi videón láthatod, hogy egy földfelszínen égő tűz hatására van olyan hőmérséklet, hogyan égtek meg a lakóházak homlokzatai. A házak úgy 60 méterre voltak a tűztől. Az autók műanyagelemei 250 méteren belül megolvadtak (ott is volt egy céges parkoló...)
https://www.welt.de/vermischtes/wel...3/Riesige-Stichflamme-ueber-Ludwigshafen.html
Minél magasabban van egy láng, annál nagyobb a hőteljesítménye. Van nálunk bent pár kolona, illetve a központi fáklya 120 méter magas. Amikor az beröffentik, akkor 150 méteres a biztonsági távolság és maximum 3 percig üzemelhet. Az acetilén-kolonák 95 méter magasak. 850 fokos láng ég ott. A biztonsági távolság 100 méter, szintén szakaszosan mehet. A próbamenetnél 10 perces teszt volt. 300 méteren álltunk és leégett az arcunk, kézfejünk, stb.

"a szétrobbanó emberek" történetet meg hagyjuk. Pár öngyilkos merényő utáni képet láttam, ott még robbanóanyag után is elég jól egyben vannak az emberek. Szóval nem értem ezt a mondatot.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 001
9 976
113
Nem. Azt írom, hogy deformálódik. Az acél olvadáspontja 1500 fok környéke.

Sz

Pár éve sikerült megfúrni az okos németeknek egy 100mm-es gázvezetéket, ami begyulladt. Az alábbi videón láthatod, hogy egy földfelszínen égő tűz hatására van olyan hőmérséklet, hogyan égtek meg a lakóházak homlokzatai. A házak úgy 60 méterre voltak a tűztől. Az autók műanyagelemei 250 méteren belül megolvadtak (ott is volt egy céges parkoló...)
https://www.welt.de/vermischtes/wel...3/Riesige-Stichflamme-ueber-Ludwigshafen.html
OFF:
Ez életem félelme amikor aláírom a geotechnikusok fúrási terveit hogy elfúrnak egy közmű nyilvántartásban nem szereplő vezetéket. Elektromos vezeték még csak oké, maximum agyonbassza a gépkezelőt (bár a középfeszültség még annyit sem, idén tesztelve az is), de egy középnyomású gázvezeték lakott területen az ijesztő.
Idén februárban szakfelügyelet mellett (felfújta nekünk a szolgáltató a terepre hogy hol nem fúrhatunk) tört össze középnyomású 100-as cső a falu közepén a dinamikus szonda alatt, szerencsére csak büdös lett.
De az itthoni közmű nyilvántartás mellett, huh de utálom.
Off vége
 
M

molnibalage

Guest
OFF:
Ez életem félelme amikor aláírom a geotechnikusok fúrási terveit hogy elfúrnak egy közmű nyilvántartásban nem szereplő vezetéket. Elektromos vezeték még csak oké, maximum agyonbassza a gépkezelőt (bár a középfeszültség még annyit sem, idén tesztelve az is), de egy középnyomású gázvezeték lakott területen az ijesztő.
Idén februárban szakfelügyelet mellett (felfújta nekünk a szolgáltató a terepre hogy hol nem fúrhatunk) tört össze középnyomású 100-as cső a falu közepén a dinamikus szonda alatt, szerencsére csak büdös lett.
De az itthoni közmű nyilvántartás mellett, huh de utálom.
Off vége
Itthon egy nagy ipari üzemben kerítést csináltak, amikor megfúrtak egy terveken nem szereplő 6 kV-os vezetéket cölöpözés közben. Szerencsére nem volt benne áram...

Akkor vedd meg és olvasd el, s ne fárassz itt senkit.
Mondja az, aki láthatatlan energiafegyverekben hisz megnevezetlen teljesítménnyel. Meg olyan vicces, amikor egyik konteód üti a másik konteóst.
LOL
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
A kép nem tudom mitől kamu neked, az általad linkelt videón is igen komolyan hömpölyög a füst-vagy por amit 50 méterig felhordott a szél, hmmm-nem tudom, nem voltam ott. A bizonyíték a füstre a jelentés és az újságcikk volt, (ha végigolvastad rendesen a posztot) és nem a kép -ami egyébként nem kamu, hisz a vidón is ugyanazt látni.

Attól kamu, amit korábban leírtam. És betettem a videót is. Egyértelműen látszik, hogy az erős szél által felkapott por. A videódban meg "fume" szót használta a készítő a képre.
Jahahj, de jó, hogy nem voltál ott. Viszont párezer ember meg ott volt. És szerinted ők nyugodtan álltak a hömpölygő mérgező füstben?
Egyébként ha valami egy évig füstöl, akkor az pont a megemlékezésen nem fogja néha csak úgy teljesen abbahagyni, aztán megint elkezdeni durva intenzíven és ennek felismeréséhez nem kell még Ph.D. sem.

Egyébként akkor mégegyszer a videó, 54:20-tól látható egy cuki kis portölcsér, amit a szélnek a terepegyenetlenség okozta turbulenciája miatt kialakult örvény hozott létre és ami egyből eltűnik, amint az örvény szétesik. Rengeteg ilyet láttam már poros, homokos helyeken.


Azt állítani hogy a lehulló törmelék vályta ki több emelet magasságban, még tőled is merész kicsit... Mellékeltem a linken az ábrát, hogy mekkora részen történt, nézd meg. Az igazság az, hogy ebben az esetben inkább azt kéne bizonyítani, hogy miként vághatott ki a törmelék-vagy az általad körbejelölt külső acélvázdarab egy ekkora szekciót.

Tömeg és gyorsulás vs. szakítószilárdság. Szimpla fizika.

Ráadásul evvel még mindig udvariasan elsiklottál a megfodrozódott, meghajlott acélgerendamaradványok megmagyarázása mellett. Azt is a szép pirossal színezgetett darabod tette?

Arra nem is akartam reagálni. Tudod, hogy miért? Azért, mert nem láttam közelről, hanem csak egy szar minőségű képet. És Wood-dal, meg a többi hozzá hasonló aljas, vagy agyhalott marhával szemben én nem szeretek olyasmiben kinyilatkozni, amiről nincs kellő ismeretem.

Valóban képződhet egy vékony rozsdaréteg az acélgerendákon-de nem olyan vastag mint a képeken látható, ebben inkább Woodnak hiszek mint neked, hiszen neki PHD je van anyagismeretből (is).

De melyik képeken? Tegyél már be párat légyszi!
A picsa Ph.D-jét meg leszarom azok után, amiket állít. A Ph.D. nem kizáró oka az elmebetegségnek, vagy az aljasságnak.

Hát perelhetnél nyugodtan, csak ki tudja nem vesztenéd -e el. Ilyen magyarázatokkal biztosan vesztenél-szerintem.

Lehet, hogy veszítenék, mert a bíróságok ott sem tökéletesek. De korántsem biztos. Viszont szerencsére nem vagyok érintett 9/11-ben.

Nyilatkozhatál inkább a többi kérdésről, ha már ilyen magabiztos vagy, pl hogy üthet ki tűz csaknem 10 emeleten egy csak acél és beton struktúrájú épületben? Vagy hogy képződhet ott annyi füst hogy külön gépet kell telepíteni az elszívására?

Lásd, mint fentebb. Amiről nem rendelkezek elegendő információval és tudással, arról nem kívánok nyilatkozni. Épp elég nekem, ha a nyilvánvaló hazugságokról nyilatkozok. Többre nincs időm, energiám. Lényeg, hogy jópáran szemérmetlenül hazudoznak valamiért és ez egyértelmű, mert óvodás szinten tolják. Szóval nem tudom, hogy mi pontosan a céljuk a Wood-hoz hasonlóknak (bár van némi sejtésem...), de egyvalami teljesen biztos. Hogy nem az igazságot akarják kideríteni és közvetíteni.


Szétégtek a mentôautók és a tûzoltókocsik, sôt el is deformálódtak, ugyanezt tették a többszáz méterre levô parkolóban az autók százával, sôt egy kilométerre is a Brooklin drive nál? Még van pár kérdés ezeken kívül is. Küldjed, figyelek.

Az egy kilométerre lévő autók szétégése is egy hazugság. Azokat a roncsokat a WTC-től szállították oda (meg még pár másik helyre) ideiglenes tárolásra, hogy ne legyenek útban a helyszínen.

Mindeközben több száz-vagy ezer-ember robbant apró darabokra, de neked a megolvadó acél gondolom tökéletes magyarázat.

A gépek becsapódása után rengeteg kamera vette az épületeket. Csak egy felvételt lássak már, amin darabokra robbanó emberek vannak...
A megolvadó acél az nem tudom hol volt. Egy felvételen látszik az egyik sérült épületből valami kicsorgó izzó (vagy égő?) cucc, de ha Wood, vagy bárki arról meg tudja állapítani, hogy az acél lehet és semmi más, nos, csak az lenne a kérdésem, hogy hogyan?
Más megolvadt acélról meg én nem tudok ott.
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
Attól kamu, amit korábban leírtam. És betettem a videót is. Egyértelműen látszik, hogy az erős szél által felkapott por. A videódban meg "fume" szót használta a készítő a képre.
Jahahj, de jó, hogy nem voltál ott. Viszont párezer ember meg ott volt. És szerinted ők nyugodtan álltak a hömpölygő mérgező füstben?
Egyébként ha valami egy évig füstöl, akkor az pont a megemlékezésen nem fogja néha csak úgy teljesen abbahagyni, aztán megint elkezdeni durva intenzíven és ennek felismeréséhez nem kell még Ph.D. sem.

Egyébként akkor mégegyszer a videó, 54:20-tól látható egy cuki kis portölcsér, amit a szélnek a terepegyenetlenség okozta turbulenciája miatt kialakult örvény hozott létre és ami egyből eltűnik, amint az örvény szétesik. Rengeteg ilyet láttam már poros, homokos helyeken.




Tömeg és gyorsulás vs. szakítószilárdság. Szimpla fizika.



Arra nem is akartam reagálni. Tudod, hogy miért? Azért, mert nem láttam közelről, hanem csak egy szar minőségű képet. És Wood-dal, meg a többi hozzá hasonló aljas, vagy agyhalott marhával szemben én nem szeretek olyasmiben kinyilatkozni, amiről nincs kellő ismeretem.



De melyik képeken? Tegyél már be párat légyszi!
A picsa Ph.D-jét meg leszarom azok után, amiket állít. A Ph.D. nem kizáró oka az elmebetegségnek, vagy az aljasságnak.



Lehet, hogy veszítenék, mert a bíróságok ott sem tökéletesek. De korántsem biztos. Viszont szerencsére nem vagyok érintett 9/11-ben.



Lásd, mint fentebb. Amiről nem rendelkezek elegendő információval és tudással, arról nem kívánok nyilatkozni. Épp elég nekem, ha a nyilvánvaló hazugságokról nyilatkozok. Többre nincs időm, energiám. Lényeg, hogy jópáran szemérmetlenül hazudoznak valamiért és ez egyértelmű, mert óvodás szinten tolják. Szóval nem tudom, hogy mi pontosan a céljuk a Wood-hoz hasonlóknak (bár van némi sejtésem...), de egyvalami teljesen biztos. Hogy nem az igazságot akarják kideríteni és közvetíteni.




Az egy kilométerre lévő autók szétégése is egy hazugság. Azokat a roncsokat a WTC-től szállították oda (meg még pár másik helyre) ideiglenes tárolásra, hogy ne legyenek útban a helyszínen.



A gépek becsapódása után rengeteg kamera vette az épületeket. Csak egy felvételt lássak már, amin darabokra robbanó emberek vannak...
A megolvadó acél az nem tudom hol volt. Egy felvételen látszik az egyik sérült épületből valami kicsorgó izzó (vagy égő?) cucc, de ha Wood, vagy bárki arról meg tudja állapítani, hogy az acél lehet és semmi más, nos, csak az lenne a kérdésem, hogy hogyan?
Más megolvadt acélról meg én nem tudok ott.
Akkor sorban: A porfelhőd felmegy 50 méterig! Egyébként ebben még igazad is lehet, legalábbis ami az ünnepséget illeti, ezt nem tudom mással alátámasztani.

Jól begyorsulhatott az az acéldarab, ahogy azt a hatalmas lyukat kimarta, visszahagyva a meggörbült acélgerendákat. Akkor úgy értsem hogy erről van elegendő információd hogy nyilatkoztál róla? Fizikailag ez lehetséges? Linkeltem fent a fotót, itt van megint, jobb felső:
https://kepkuldes.com/australexpress

Wood nem hazudik, esetleg téved, de még senki sem tudta cáfolni őt, téged is beleértve. A ceremóniás füstös állítás egy másik bloggeré. Wood is foglalkozik a füstöléssel, erről még később lesz info. A célja pedig az igazság kiderítése, semmi más.

Azokat az autókat odavitték 1 kilométerre? Kik és mikor, és miért? A nagy parkolóba is "szállították" a többszáz kiégett (s még égő) kocsit? Az sem volt túl közel, 150 és 200 méter között, 2 blokkal odébb!

A maradványokról: több mint 22 ezer emberi maradványdarabot találtak, ehhez jön a kb 1500 azonosított áldozat. Volt olyan eset ahol 300 darabot azonosítottak egyetlen áldozathoz. A Bankers Trust tetején több mint 700 (csont)darabot találtak, ezek mindegyike kisebb volt 5 centinél! Hogy kamera nem vette fel, vagy csak nem került nyivánosságra a felvétel, ezt nem tudjuk. Dokumentálva 1 tűzoltó beszámolója az ami ezt alátámasztja, plusz a maradványok ahogy fentebb írtam.
Megolvadó acélról én sem tudok, ezért kérdeztem tőled.

A híd alatti kocsik odaszállítása nagyon érdekelne, ha tudnál erről többet. Lehet hogy ezt akkor ki lehetne zárni.
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
Itthon egy nagy ipari üzemben kerítést csináltak, amikor megfúrtak egy terveken nem szereplő 6 kV-os vezetéket cölöpözés közben. Szerencsére nem volt benne áram...


Mondja az, aki láthatatlan energiafegyverekben hisz megnevezetlen teljesítménnyel. Meg olyan vicces, amikor egyik konteód üti a másik konteóst.
LOL
Azt hittem már búcsút intettél vagy nyolcszor. Hinni csak te szoktál, meg a templomba járók. Én nem vagyok konteós bár neked ez gondolom mindegy. Várom a magyarázatod a hiányzó törmelékre, ha már idebüfiztél:D
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
https://en.wikipedia.org/wiki/Plasco_Building

Mindről el lehet mondani hogy bakker, egy ekkora épület nem dőlhet össze ilyen kis kupaccá, meg hogy látszik a robbanás amikor "kifúj" az épület, meg hogy az acél nem ég, meg hogy nézd meg hogy szétgörbültek az acélgerendák. Igen, ez ilyen, az acélszerkezet hirtelen omlik össze, amint elveszti a szilárdságát a hőmérséklet hatására. Kár bármilyen elméletet gyártani erre.
A mai épületekénél igyekeznek a szerkezetet a tűzzel szemben ellenállóbbá tenni, a fő tartókat betonba burkolni, nem értek hozzá, de azért csodák nincsenek...
Jó, tegyük fel hogy a tűz, igen. De hogy dőlhet össze az alapokig egy toronyház, úgy hogy a 70.-ik emelet felett van tűz? Ráadásul semmi ilyesmi infernoszerűséget nem lehetett látni, csak egy kis tűz volt a WTC-n. Az alsó szintek mtől gyengültek meg? Lecsavarta a lehulló teteje?
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 781
25 331
113
Nem tudom, hogy látta-e valaki, de Egely György fizikus is foglalkozott a témával és a Judy Wood által felvetett kérdésekkel és furcsaságokkal!
Persze tudom én, "csapágyas ő is", mint mindenki, aki mer gondolkodni!
..
..
..
és a lényeg, amit pedzeget 30. perctől:

(papír nem égett meg, de a fémek károsodtak!!!)
 

dragonette

Well-Known Member
2016. június 14.
673
2 018
93
Nem. Azt írom, hogy deformálódik. Az acél olvadáspontja 1500 fok környéke.

Szemmel láthatóan nem érted a megoszló terhelés fogalmát. Ahogy az épület összedől, úgy lesz lefelé egyre több törmelék, ami megtámasztja az alsó pár szintet, ami nem dől össze. A piramis sem véletlen olyan formájú, amilyen. A minimális szeizmikus mozgással nem tudok mit kezdeni. Mi az, hogy minimális egy logaritmikus skálán?
Addig egy kis szimuláció - kissé csalóka, mert a csomópontok itt csak egymásba vannak téve, de nem tudnak más erőt felvenni
(A Blender fizikai motorja elég jó..)

Pár éve sikerült megfúrni az okos németeknek egy 100mm-es gázvezetéket, ami begyulladt. Az alábbi videón láthatod, hogy egy földfelszínen égő tűz hatására van olyan hőmérséklet, hogyan égtek meg a lakóházak homlokzatai. A házak úgy 60 méterre voltak a tűztől. Az autók műanyagelemei 250 méteren belül megolvadtak (ott is volt egy céges parkoló...)
https://www.welt.de/vermischtes/wel...3/Riesige-Stichflamme-ueber-Ludwigshafen.html
Minél magasabban van egy láng, annál nagyobb a hőteljesítménye. Van nálunk bent pár kolona, illetve a központi fáklya 120 méter magas. Amikor az beröffentik, akkor 150 méteres a biztonsági távolság és maximum 3 percig üzemelhet. Az acetilén-kolonák 95 méter magasak. 850 fokos láng ég ott. A biztonsági távolság 100 méter, szintén szakaszosan mehet. A próbamenetnél 10 perces teszt volt. 300 méteren álltunk és leégett az arcunk, kézfejünk, stb.

"a szétrobbanó emberek" történetet meg hagyjuk. Pár öngyilkos merényő utáni képet láttam, ott még robbanóanyag után is elég jól egyben vannak az emberek. Szóval nem értem ezt a mondatot.
Jó a videó, de ha így omlottak össze a WTC k, akkor a szinteknek palacsintaszerűen kellett volna egymásra rakódniuk. A videóban csak a gerendákat szemléltetik, azért volt ott némi beton is. Hova lettek a szintek? https://sites.google.com/a/ualr.edu/operation-rabbit-hole-where-did-the-towers-go/the-collapse-story
A szeizmikus mérés nem logaritmusos, már volt korábban, de dióhéjban:
A WTC-k összeomlásakor 8 illetve 10 másodpercig tartó 2.3 es földrengést mértek(4 másodpercig intenzív). Összehasonlításként, a Seattle Kingdome Stadion felrobbantásakor ez 52 másodperc (vertikális) illetve 24 (horizontális) volt, puha talajon, nagyobb alapterülettel és harmadával kisebb tömeggel. A magassága is töredéke volt a tornyoknak, mégis jóval nagyobb rengéseket generált a lehulló törmelék. A WTC nél olyan, mintha a törmelék el sem érte volna a talajt. Ráadásul a WTC kőágyra épült, mely mint egy hangvilla kellett volna hogy erősítse , elnyújtsa a rezonanciát.
Akkora tűz lett volna hogy fél tűzoltókocsikat gombolyít össze, és szétéget többszáz autót egy 3 blokkal odább levő parkolóban? Senki nem látott ilyet, nem is számol be senki ilyesmiről.Ráadásul pont a fémrészeik sérültek a gumi sok esetben meg sem olvadt? Nem beszélve arról, hogy tőszomszédságukban bokrok, fák, papírhulladék, ajtók teljesen sértetlenül vészelik át a hőhullámot?
Ilyen tűznél rengeteg égési sérült kellett volna hogy legyen (már az utcán menekülők között is), de még beszámolókban sem említenek sem tüzet, sem hőséget. Az hogy lehet?
Hát lehet hogy van tapasztalatod bomba szaggatta mberekről, de bizony, ahogy fentebb írtam, volt áldozat akit 300(!) darabban találtak meg. Több mint 22 EZER maradványt gyűjtöttek össze és azonosítottak. Csak a Banjers Trust tetején több mint 700 öt centinél kisebb csontmaradványt találtak (emberi maradványok).
Plusz legalább egy beszámoló szól szétrobbanó emberről, azt hiszem az 1. Jumpers fejezetnél fent megtalálod a fordítást.
Szóval hogy robbanhattak ekkora darabokr, ha még egy öngyilkos merénylet is nagyobb darabokat hagy?