Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?


  • Összes szavazó
    159

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 757
4 687
113
Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?
 

Rotten878

Active Member
2018. november 21.
211
181
43
Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?

Szintén olvastam az Acélmonstrumot, illetve angol nyelvü oldalakat amik tele voltak adattal, de sajnos nem voltak olyan olvasmányosak.

Ahogy emlékszem; a lõtávolság ûrméret alatti lövedékekkel nõ azonos mennyiségû lõportöltet esetén a kisebb tömegû lövedék miatt.
A pontosság már fogósabb kérdés, azonos távolságnál elvileg azonos lehetne de a távolság növekedésével a szóráskép a környezeti hatásokra érzékenyebb volt.
Legalábbis ezt olvastam.
Ha otthon leszek elõkeresem az oldalt ahonnan Zoli is merített anno sok adatot ágyúkról, lövedékekrõl, átütési táblázatok, stb.
 
M

molnibalage

Guest
Az egykori Acélmonstrum oldalon többször szó esik arról, hogy a japánok űrméret alatti lövedékekkel gyakorlatoztak, hogy elkerüljék a lövegcsövek gyors elhasználódását. Az lenne a logikus, hogy ez viszont érinti a lőtávolságot és a tűzvezetés pontosságát is. Tud esetleg vki erről többet?
Szintén olvastam az Acélmonstrumot, illetve angol nyelvü oldalakat amik tele voltak adattal, de sajnos nem voltak olyan olvasmányosak.

Ahogy emlékszem; a lõtávolság ûrméret alatti lövedékekkel nõ azonos mennyiségû lõportöltet esetén a kisebb tömegû lövedék miatt.
A pontosság már fogósabb kérdés, azonos távolságnál elvileg azonos lehetne de a távolság növekedésével a szóráskép a környezeti hatásokra érzékenyebb volt.
Legalábbis ezt olvastam.
Ha otthon leszek elõkeresem az oldalt ahonnan Zoli is merített anno sok adatot ágyúkról, lövedékekrõl, átütési táblázatok, stb.

Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.
 

Rotten878

Active Member
2018. november 21.
211
181
43
Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.

Nem olvastam el rendesen a kérdést, gyakorló lövedékekrõl szólt, én meg élesre gondoltam.
A találati arányokból is látszik mennyire nem volt egyszerû dolog ez.
 

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 757
4 687
113
Ez a megközelítés semmiben sem tér el attól, mint amikor BDU-33-at dobálnak a vadászgépek ma. Azok ballisztikája sem azonos az Mk bombákkal. Csak óccó. Nagyon. De ettől függetlenül visznek és dobnak inert Mk bombákat is, mert szokni kell azzal is a repülést és végül az oldást is. A végén meg éles bombákat dobnak már. Meg PGM-et, lásd repnapos beszámolók. A USAF pilóta több PGM-et kell, hogy dobjon a combat ready státuszhoz.

A gyakorló gránátokra is kimérték a ballisztikát és ennyi. A lényeg az volt, hogy olcsó gránátokkal gyakorolják a tűzvezetés összetett folyamatát és feltolják a sebességét a módszernek. Azt gyakorolták, hogy különböző méretű és sebességű célokra milyen gyorsan tudnak olyan pontos tűzvezetési megoldást adni, ahol már a löveg szórásán belül voltak. Ha ez megvolt, akkor ott álltak át maximális tűzgyorsaságra. Elvben... Mert a briteknél a józan észt mellőzve sokszor akkor is már tüzeltek teljesen agyatlanul, amikor még nem volt pontos megoldás. Meg bersze biztonsági intézkedésekre is szartak. Fel is robbant pár hajó az agyatlan tűzgyorsaság oltárán

A tűzvezető analóg számítógépet igen sok olyan adattal látták el, amit a radar előtt az emberi szem és ítélőképesség alapján adtak meg. A célpont iránya és sebessége is ilyen volt. Az első lövések után helyesbítettek. Az első lövések ritkán voltak a célpont 500 méteres körzetén belül emiatt és szándékosan úgy tüzeltek, hogy a lövegek egymáshoz képest eltérő távolságra lőttek és figyelték hány gránát csapódott be a hajó előtt és mögött. Ezért volt az, hogy egy hajóra jellemzően csak egy hajó lőtt, mert a lőtávolság és a pontatlanság megállapítása szinte lehetetlen volt, ha több hajó tüzelt egyre. Csak ez azért vicces, mert nagy lőtáv esetén a radar előtt így a tűzerőt nehéz volt koncentrálni, ha pontos lövéseket akart az ember.

Ez meg is látszott Jütlandnál. A britek valami 1,5% pontossággal lőttek, a németek 2,5%, ha jól emlékszem. Persze a lőtáv is elég nagy volt. 5 km táján is még "csak" 40% körül volt ez radarral, valami ilyesmi szám jött ki a USS Washington vs. Khirisima csatahajónál.
Így világos, köszi!
 
M

molnibalage

Guest
Ez a legérdekesebb része, amiről talán már űrkutatás topikban volt szó.

Since the first atomic tests in the 1940s all new steel is contaminated by the radioactivity that is present in the air and is drawn into the furnaces during production. When uncontaminated steel is needed for medical and scientific instruments it can only be obtained from metal produced before the first atomic test. So it is that small amounts of steel are occasionally salvaged from the Koenig to make instruments. Some of these instruments are used in the space program and part of a WWI German battleship has been to the moon.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 847
18 961
113
Ez a legérdekesebb része, amiről talán már űrkutatás topikban volt szó.

Since the first atomic tests in the 1940s all new steel is contaminated by the radioactivity that is present in the air and is drawn into the furnaces during production. When uncontaminated steel is needed for medical and scientific instruments it can only be obtained from metal produced before the first atomic test. So it is that small amounts of steel are occasionally salvaged from the Koenig to make instruments. Some of these instruments are used in the space program and part of a WWI German battleship has been to the moon.

Igen, főleg emiatt linkeltem, csak fáradt voltam már ízelítőt írni hozzá.
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage
M

molnibalage

Guest
1918. A hajók mozgásának és helyzetének elrejtésére szolgáló repülőről kiengedett füstfüggöny

1918_smoke_curtain_used_to_hide_ships_during_a_naval_battle.gif
 
M

molnibalage

Guest
Nem is tudtam, hogy ez már akkoriban is lehetséges volt!
Biztos kevésbé hatékony, mint a rombolók füstfüggönye, de akkor is szép teljesítmény.
Nagyon nagy like!
A Ritkán látható blogból hoztam a képet, de korábban már máshol Ott ezzel egészítették ki.

A linkelt videó nem 1918-as, hanem 1921-es, egy régi csatahajó köré vonnak füstfüggönyt repülőgépekkel, egy hadgyakorlat keretében (a csatahajó nem tudom, pontosan melyik lehet, talán a USS Ohio - néhány helyen azt írják erre a videóra, hogy a USS Tennessee van rajta, de az máshogy nézett ki). Ez akkor egy új módszer volt, mert szemben a hajók által fejlesztett füstfüggönyökkel (amiknek legjobb esetben is percek kellettek, hogy kialakuljanak), itt 18 másodperc alatt sikerült egy átláthatatlan füstréteget vonni a csatahajó köré. Ez már akkor megmutatta lényegében, hogy a repcsik és a hajók mennyire jól ki fogják egymást egészíteni az elkövetkező évtizedekben.

Az ötlet még sokkal korábbról származik, mint 1860, Sir Thomas Cochrane a Király Haditengerészet tisztje ötölte ki először a napóleoni háborúk idején (1812), hogy égő kátrányos-hordókat vagy a kikötő felszínére locsolt, majd káliummal meggyújtott petróleumot használjanak füstfüggönynek. Találmányának lényege nem igazán a hajók elrejtése volt, hanem hogy a mérgező füsttől az ellensége egyszerűen képtelen lesz harcolni (meg persze nem is látnak semmit). Úgyhogy az öreg találmánya éppúgy a harci gázok egyik elődje is. A harcászatban sikerrel maga Lee tábornok használta először, az 1863-as uniós tengerzár áttörésére. A USS Iroquis páncélos kazánjaiba terpentinnel átitatott gyapotot szórtak be, és a keletkező fekete füst sikerrel eltakarta a hajót, ami át tudott jutni a tengerzáron.

A repülőgépeken alkalmazott változatban titán-tetrakloridot használtak, ami egy illékony folyadék, a kiszórva a levegő nedvességtartalmával érintkezve átlátszatlan sósavködöt képez (azaz kémiai szempontból szigorúan véve nem füstről, hanem ködről van szó)."
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Megtalaltak az elso vilaghaboru elejen Falklandnal elsulyedt SMS Schanrhorst-ot. Sajnos csak ezt a rovid videot van:

Az origo cikke szerinte az elsulyesztesevel a nacik kiszorultak a tersegbol :D:D:D
https://www.origo.hu/tudomany/20191...tlantiocean-feneken.html?utm_source=hirkereso
1. 1914, első világháború, tehát nácik még sehol se voltak!!
2. Nem egyetlen hajó elvesztése miatt szorultak ki a németek a térségből, hanem 8 hajójukból 6-ot veszítettek el (de nem a Scharnhorst-ot +8-at, mert összesen 8 hajójuk volt ott!!)
Ennyit az Origo-ról ... is ...
 
M

molnibalage

Guest