Nem harcol tovább mert azonnal kilövik vagy az előremozgó "társai" újrapozicionálják magukat és nem lesz kilövése.Ha meg hátra mozgás közben történt akkor meg azonnal elhegyja a személyzet a harckocsit.
Ha "klasszikus" mozgóharc van,ez igaz.De nem mindig.82ben Libanonbol olvastam az utolsó ilyen esetröl.Zsidó M48 Gazelle+HOT kombó motortértalálata után folytatni tudta a feladatát.Biztositó,területellenörző figyelőpozició tartása volt a feladata.Késöbb tartos tábori erődités támpont épült köré.Csak akkor már ástak neki egy fedezéket,és kapott egy agregátort,hogy ne keljen a kézi tekerővel tekerni a löveget/tornyot.Ha jol emlékszem,olyan sérüléseket kapott a hátulja,hogy nem volt érdemes javitani az öreg tankot.73ban a Golán fensikrol is olvastam példát,hogy járóképtelen,de harcképes tankok folytatták a harcot.II. vh-bol is vannak példák.Vagy éppen ilyen tankokat védelmi (tábori)erőditésekbe illesztettek,vontattak.Erős kétségeim vannak. Mivel a hk csak szemből jól páncélozott, ha mozgásképtelen, akkor a mozgó hadviselés korában, ha éppen nem támadás közben kell hátrahagyni akkor pikk-pakk annyi neki.
Ezért van az, hogy egy ponton túl te tökmindegy mennyire páncélozod, mert a lánctalpat azt nem tudod. A kulcs az, hogy akkor füsttel vagy más egységek biztosítása mellett azonnal oda kell rongyolnia a hk mentőnek és azonnal kiráncigálni valahogy az első holttérbe, ahol nem tudnak rá lőni. Onnan aztán meg lehet próbálni valahogy még hátrébb küldeni.
Azonkivül a klasszikus tankönyvekben a tömeg(gépesitett)hadseregek viszonyaira vonatkoztatnak.De jelenleg a hadszinterekhez képest kis létszámú haderők vannak.Nagyon könnyen előfordulhat,hogy nincs kéznél hk-mentő.
Dehogy egy konkrét sérült hk-val mi történik,azt az adott konkrét harchelyzet dönti el.Az első számú törekvés,hogy kimentsék és kijavitsák-ha van rá lehetőség.Ha nincs,és a harc dinamikája nem teszi lehetővé a helyben hasznositást,általában felrobbantják.