Magazinok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
38 026
73 520
113
Megjelent a Haditechnika folyóirat 2019/6-os száma.

78426812_506201850022470_1423236605799301120_n.png


79982332_506201843355804_4126355388289253376_n.png


Cikkajánlók:

Horváth Attila: Kína űrfegyverkezési kísérletei I. rész

Kína volt a világon a harmadik ország, amely demonstrálta műholdak megsemmisítésére alkalmazható képességeit. A 2007-es lelövést követően azonban keveset olvashattunk erről. A cikk áttekinti, milyen teszteket, kísérleteket hajtott végre Kína a különböző elfogási, megsemmisítési harceljárások megvalósítása érdekében. A cikk nem foglalkozik az elektronikai és kiberműveletekkel, kizárólag a (potenciálisan) kinetikus hatású pusztítóeszközökkel.



Zsig Zoltán: A Stryker harcjárműcsalád III. rész

A cikksorozat korábbi részeiben részletesen írtunk arról, hogy a Stryker harcjárműcsalád megújítása kapcsán számos technikai fejlesztés történt, többek között a haspáncélzat átépítése, az elektromos teljesítmény és a tűzerő növelése. A harmadik részben olvashatunk a védettség javítására irányuló törekvésekről, a csapatlégvédelemről, továbbá a harcjárműcsalád hadszíntéri áttelepíthetőségéről, rugalmasságáról, csak másként.



Zentay Péter: „Vitézek” a Vörös téren – Harckocsik és harckocsi támogatók IV. rész


Korszerű orosz haditechnikai eszközök az elmúlt évek moszkvai győzelem napi díszszemléin sorozatunk előző részében a T–14 Armata harckocsival, annak aktív védelmi rendszerével foglalkoztunk. A páncélos harcjármű bemutatását a robotizált géppuska-komplexum ismertetésével folytatjuk.




Zsitnyányi Attila: KOMONDOR – KÖNNYŰ PÁNCÉLVÉDETT BÁZISJÁRMŰ CSALÁD FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON I. rész


A HADITECHNIKA 2015/4 és a 2015/5. számaiban bemutatásra kerültek a GAMMA Zrt. által kifejlesztett és gyártott KOMONDOR, könnyű páncélvédettségű járműcsalád addig elkészült járművei, a fejlesztéshez vezető út, a megvalósítás fázisai, kihívásai és az eszközök általános harcászati-technikai jellemzői. Az elmúlt kilenc évben, az öt prototípusjármű megépítése során 12 páncéltest készült el. Jelen tanulmány bemutatja a fejlesztés szakaszait, az abban résztvevő fontosabb hazai és külföldi közreműködőket. Összefoglalja az eddig megvalósult KOMONDOR bázisjárművek és típusváltozatok főbb jellemzőit.




Dr. Both Előd – Schuminszky Nándor: A Szojuz űrhajó alternatívája II. rész

A múlt század ’60-as éveinek közepére, a szovjet rakétafölény ellensúlyozására egyre közelebbinek tűnt egy amerikai katonai űrállomás létrehozása a Gemini űrhajó felhasználásával. A tervekben felderítés, rakétabázisok, tengeralattjárók és más katonai objektumok megfigyelése szerepelt. A szovjetek, miután a holdra szállásért folytatott versenyt elveszítették, előtérbe helyezték űrállomás-programjuk megvalósítását.




M. Szabó Miklós: A Kárpát-csoport repülőcsoportja 1941. nyári-őszi harcaiból levont tapasztalatok

Az önálló magyar légierő számára az első igazi harci tapasztalatszerzést az 1941. nyári-őszi ukrajnai hadművelet jelentette. A Kárpát-csoport harcát támogató repülőcsoport először került tartósan harci viszonyok közé. A légierő vezérkara a szerzett tapasztalatokat folyamatosan feldolgozta és alkalmazta. A légierő parancsnoka ezek alapján, 1942 elején alapos „kiértékelést” készített mind a harcászati, mind a harcászati-technikai tapasztalatok általánosítása terén, amit felterjesztett a honvédelmi miniszterhez és a Honvéd Vezérkar főnökéhez további hasznosításra.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
38 026
73 520
113
Megjelent a Haditechnika folyóirat 2020/01-es száma

84914489_550218898954098_6170156292380819456_n.png
85081049_550218865620768_5908456040885649408_n.png

Cikkajánló:

Seller Rudolf– Pető Tamás – Dudás Levente – Kovács Levente:
Passzív radar II. rész

2017 őszén zárult le a három éves MAPIS kutatás-fejlesztési projekt, amely az Európai Védelmi Ügynökség égisze alatt, öt nemzet részvételével foglalkozott a képalkotó passzív radar hadszíntéri alkalmazásával. A nemzetközi konzorcium kilenc résztvevője között nagyvállalatok és neves akadémiai intézetek találhatók. Ebben a cikkben bemutatjuk a passzív radar alapelvét, áttekintést adunk a MAPIS-projekt fő célkitűzéseiről és eredményeiről, valamint bemutatjuk a magyar résztvevők – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA SZTAKI, BHE – kutatócsoportjának tevékenységét a hazai passzív radar demonstrátor kifejlesztésében. A MAPIS-projektre épülő hazai passzív radar demonstrátor projekt 2019. május végén zárult.



Horváth Attila
Kína űrfegyverkezési kísérletei II. rész

Kína volt a világon a harmadik ország, amely demonstrálta műholdak megsemmisítésére alkalmazható képességeit. A 2007-es lelövést követően azonban keveset olvashattunk erről. A cikk áttekinti, milyen teszteket, kísérleteket hajtott végre Kína a különböző elfogási, megsemmisítési harceljárások megvalósítása érdekében. A cikk nem foglalkozik az elektronikai és kiberműveletekkel, kizárólag a (potenciálisan) kinetikus hatású pusztítóeszközökkel.



Farkas Zoltán
Lánctalpas futóművek VIII. rész

A tanulmány talán hiánypótló írásnak is tekinthető, hiszen ebben a formában a lánctalpas futóművek korábban nem kerültek ismertetésre. Természetesen a tanulmány nem tartalmaz minden elkészített típust, hiszen ez egy lényegesen nagyobb terjedelmű feldolgozást jelentene, de bemutatja, ismerteti a főbb, jellemzően alkalmazott szerkezeti megoldásokat.



Hegyi Imre – Kelecsényi István
A levegő „Mókusa”, az AS 350-355 könnyűhelikopter-család

A francia Aérospatiale cég által fejlesztett AS 350 könnyűhelikopter-családot napjainkban már az Airbus Helicopters gyártja, polgári H 125 (AS 350 B3e) és katonai H 125 M (AS 550 C3e) típusjelzéssel. 1991-ben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egy, majd ezt követően még kettő darab AS 350 B Écureuilt (Mókus) rendszeresített, ezek voltak az első nyugati gyártmányú mentőhelikopterek hazánkban. Az OMSZ intenzíven, 23 éven keresztül használta a helikoptereket. A típus megbízhatóságának és magas színvonalú karbantartási háttérnek köszönhetően 2016-ban 2 db-ot kiváló állapotban vett át a Magyar Honvédség. Ezek a könnyű helikopterek katonai pilótaképzést, megfigyelést, teheremelési feladatokat hajtanak végre.



Zsitnyányi Attila
KOMONDOR – könnyű páncélvédett bázisjármű család fejlesztése Magyarországon II. rész

A GAMMA Zrt. a KOMONDOR járműcsalád fejlesztésének példáján keresztül bizonyította be, hogy a magyar hadiipar rendelkezik még a szükséges képességekkel a magyar védelmi feladatok ellátására is alkalmas járműcsalád vagy más hasonló komplexitású termékek kifejlesztéséhez, gyártásához, teljes életciklusra szóló logisztikai biztosításához, és a későbbi korszerűsítéséhez. A cikk első részében bemutatásra kerültek a 2010-ben indult fejlesztés első két szakaszában elért eredmények, ahol a pályázatok útján elérhető K+F forrásoknak is fontos szerepe volt. Ezek segítségével készültek el a járműcsalád első három tagjának prototípusai. 2015-ben új fejezet kezdődött, fontos kérdés volt, hogy a járműfejlesztési projekt fenntarthatósága biztosítható-e pályázati finanszírozástól függetlenül? A cikk második részében bemutatott harmadik és negyedik szakasz, erre a kérdésre is választ ad.



Dr. Hegedűs Ernő
Beszámoló az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának és Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottságának együttes, kihelyezett üléséről a ZalaZone jármű-próbapályán, különös tekintettel a katonaijármű-tesztpályarészre

2019. szeptember 18-án együttes, kihelyezett ülést tartott az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottsága és Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottsága Zalaegerszegen, a ZalaZone Járműipari Tesztpályán. A ZalaZone próbapálya elsősorban az önvezető járművek tesztelésére épült. A kihelyezett ülés előadásai is erre a témára koncentráltak. Közülük egy a Zalaegerszegen jövőben kialakítandó katonaijármű-tesztpályarész koncepciójáról tájékoztatott, ahol hazai fejlesztésű off-road katonai autonóm járművek tesztelésének lehetőségét teremthetik meg.



Somkutas Róbert
A Magyar Királyi Honvédség páncélozott eszközökkel felszerelt felderítő csapatai a Barbarossa hadművelet során IV. rész

A Magyar Királyi Honvédség 1941. évi Szovjetunió elleni hadművelete a német Barbarossa hadművelet részét képezte. Az itt harcba vetett gyorshadtest szervezetében két (páncélozott) felderítő-zászlóalj tevékenykedett. A csapatok tevékenységét az üldözés, illetve több száz kilométeres dinamikus kelet felé nyomulás jellemezte.



Dr. Molnár László
Eljárás az aeroszol robbanó harcanyagok/harci részek hatásjellemzőinek meghatározására – hazai kutatási eredmények

Hazánkban az 1980-as években született kutatási és kísérleti eredmények nyomán a szerző kidolgozta az aeroszol harcanyagok hatását elsődlegesen meghatározó aeroszol robbanóanyagok abszolút és (itt) a préselt TNT-re vonatkoztatott relatív hatásfüggvényeit. Bizonyította továbbá, hogy ezek explicit kifejtései megegyeznek Borisz Zeldovics robbanóanyagok detonációs folyamataira kidolgozott hidrodinamikai elméletének – vonatkozó – kifejezéseivel és megállapításaival. Mindezek alkalmazásával vázolta az aeroszol detonáció t(h)ermobar hatásait, továbbá fénykép-dokumentációkkal szemléltette a hazai főbb kísérleti vizsgálatokat.



Dr. Németh András– Pápics Patrik
Mini UAV rajok alkalmazásának lehetőségei, különös tekintettel a katonai célú igénybevételre III. rész

A tanulmány témája (2019/5-ös számban jelent meg az I. rész) – a katonai robotok rajban történő alkalmazásának vizsgálata – ami a jövő hadviselésének egyik meghatározó területe lesz. A különböző eszközök és rendszerek katonai alkalmazásainak elmúlt évtizedes tendenciáit elemezve megállapíthatjuk, hogy egyes területekre, így a pilóta nélküli légijárművekre is, a hadipari fejlesztések mellett polgári célú kutatások eredményei egyre nagyobb hatást gyakorolnak. Különösen igaz ez a SUAV-rajokra, ahol a hadipari fejlesztések csaknem közvetlenül a kereskedelmi célú fejlesztésekkel versenyeznek, amelynek következtében a közeljövőben jelentős előrelépés várható a katonai alkalmazások területén is.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
38 026
73 520
113
92570286_579696849339636_55510416486301696_n.jpg



92097989_579698186006169_4942603005087186944_n.jpg


Megjelent a Haditechnika folyóirat 2020/02-es száma.

Tartalomjegyzék:

Tanulmányok
Anita Szirota–Péter Molnár-István Sebők- Ernő Hegedűs PhD - The 84 mm recoilless support weapon system in the armament arsenal of the Hungarian Defence Forces
Dr Hegedűs Ernő- Dr. Hennel Sándor - Többdimenziós hadműveletek és haditechnikai eszközeik

Nemzetközi haditechnikai szemle

Gávay György - Napjainkban alkalmazott kerekes harcjárművek és fejlesztésük az elmúlt évtizedekben II.rész
Zentay Péter - „Vitézek” a Vörös téren – légidesszant és önjáró légvédelem VI. rész
Laczkó Balázs - A szovjet Líra (NATO-kód: Alfa) osztályú atom-tengeralattjárók III.rész
Vincze Gyula - Trophy aktív páncélvédelmi rendszert kapnak az M1 Abrams és a Leopard 2 típusú harckocsik

Űrtechnika

Gschwindt András - Kis műholdak forradalma

Hazai tükör
Ocskay István A PUMA lánctalpas harcjármű rendszeresítésének útja a Bundeswehrben I. rész
Sáry Zoltán – A PzH 2000 önjáró löveg
Dr. Gáti József – Dr. Nyikes Zoltán – Dr. Kovács Tünde Anna Kritikus infrastruktúra –védelmi nemzetközi konferencia a Bánki karon
Berta Gábor Hibrid honvédelmi verseny középiskolásoknak

Haditechnika történet
Ocskay Zoltán - Ford gépjárművek az első világháborúban
Somkutas Róbert - A Magyar Királyi Honvédség páncélozott eszközökkel felszerelt felderítő csapatai a Barbarossa hadművelet során V. rész



Cikkajánlók:

Sáry Zoltán: A PzH 2000 önjáró ágyútarack

2018 végén került aláírásra az a szerződés, amely alapján a Magyar Honvédség Leopard 2A7+ harckocsikat, PzH 2000 típusú önjáró ágyútarackokat és ezekhez tartozó logisztikai járműveket, készleteket szerez be a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési pogram keretében. A típus már több országban is hadrendben áll. A gondos tervezésnek és az automatizált kialakításnak köszönhetően sok szempontból kategóriájának csúcsát jelenti. A világszínvonalú eszköz beszerzése komoly minőségi előrelépést jelent, amelynek birtokában katonáink soha nem látott képességek birtokába juthatnak...


Ocskay István: A PUMA lánctalpas harcjármű rendszeresítésének útja a Bundeswehrben I. rész

A Puma harcjármű a Bundeswehr legkorszerűbb, a XXI. századi elvek alapján épített lánctalpas harcjárműve. Többlépcsős volt az út a német harcjárműfejlesztésben, amíg a Marder 2 lövészpáncélostól a jelenlegi Puma IFV lánctalpas harcjárműig, annak rendszeresítéséig jutottak. A cikksorozat az eszköz kifejlesztésének főbb fázisait, lépéseit és a továbblépés akadályait mutatja be, ismertetve a harcjármű jellemző technikai megoldásait és újdonságait...


Laczkó Balázs: A szovjet Líra (NATO kód: Alfa) osztályú atom-tengeralattjárók III. rész

A sorozat előző részeiben Projekt 705 Лира (Líra) jelölésű, a maga korában forradalmian új technológiájú tengeralattjáró tervezését, kivitelezését, prototípusait és fegyverrendszerét mutattuk be. A Lira megszületését 1960-ban a legmagasabb szintű (SzKP KB – SzMT közös) határozat döntötte el. A záró epizód a további egységekkel és a hajóosztály sorsával foglalkozik...


Prof. Dr. Gáti József– Dr. Nyikes Zoltán- Dr. Kovács Tünde Anna: ICCECIP 2019 közép-európai kritikus infrastruktúra védelem nemzetközi konferencia a Bánki karon

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként, november 18-19-én az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara adott otthont az ICCECIP 2019, az International Conference on Central European Critical Infrastructure Protection című nemzetközi tudományos konferenciának és workshopnak. A tudományos konferencia előadásai a kritikus infrastruktúra-védelem összes területét, így a fizikai és kiberbiztonságot, a polgári védelmet, illetve a politikai biztonság témaköreit is érintették, egyes előadók kitértek a katonai-műszaki tudományok területére is...
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
38 026
73 520
113
Megjelent a Haditechnika folyóirat 2020/03 száma.

101651919_611949952780992_4814139669975400448_n.png


101897159_611950002780987_5006565706758619136_n.png




Cikkajánló:

Ocskay István
A PUMA lánctalpas harcjármű rendszeresítésének útja a Bundeswehrben II. rész

A Puma harcjármű a Bundeswehr legkorszerűbb, a XXI. századi elvek alapján épített lánctalpas harcjárműve. Többlépcsős volt az út a német harcjármű-fejlesztésben, amíg a Marder 2 lövészpáncélostól a jelenlegi Puma IFV lánctalpas harcjárműig, annak rendszeresítéséig jutottak. A cikksorozat az eszköz kifejlesztésének főbb fázisait, lépéseit és a továbblépés akadályait mutatja be, ismertetve a harcjármű jellemző technikai megoldásait és újdonságait.



Kurcz Kristóf – Simó Réka – Sebők István– Dr. Hegedűs Ernő
Új fegyveripari cégekkel bővült a magyar hadiipar

A Zrínyi 2026 program során új cégekkel bővült a magyar hadiipar. A kiskunfélegyházi kézifegyvergyár és a Hirtenberger Defence Systems fegyver- és lőszergyártó cég egyaránt a magyar fegyvergyártás jelentős kapacitásait teremtik meg. A Zrínyi 2026 program kiemelkedő eredményeként mutatható fel a Bren fegyvercsalád hazai gyártásának megszervezése és beindítása.



Dr. Hegedűs Ernő – Rojkó Annamária
A Magyar Hadtudományi Társaság tudományos konferenciája a haditechnikai kutatás-fejlesztésről

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyszerre tűzte célul a haderő korszerűsítését, illetve a magyar hadiipar élénkítését. A magyar hadiipar fejlesztéséhez viszont hatékony haditechnikai kutatás-fejlesztési háttér szükséges. Ennek támogatása érdekében a Magyar Hadtudományi Társaság „Kutatás, fejlesztés és innováció a hazáért” címmel szervezett tudományos konferenciát november 5-én a Stefánia kulturális központban.



Dr. Hegedűs Ernő – Simon Csilla
Interjú prof. dr. Kovács László dandártábornokkal, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélőjével

2016-ban a NATO a kiberteret is műveleti térré nyilvánította. Ennek következtében a Magyar Honvédség a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program során kialakítja magas szintű kibervédelmi képességét. 2019 júniusában megnyílt a Magyar Honvédség Kiber Képzési Központja. Létrejött a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amelynek munkájában a Magyar Honvédség, illetve a honvédelmi ágazat is részt vesz. Kinevezték a Magyar Honvédség Parancsnokságának Kibervédelmi Szemlélőjét, prof. dr. Kovács László dandártábornokot. Vele készített interjút a Haditechnika tudományos folyóirat szerkesztősége.



Hajdu Péter
A magyar Fokker D.VII-es vadászrepülőgépek története I. rész

Az első világháború végén, a német tervezésű Fokker D. VII-es vadászgép korának egyik legjobb vadászrepülőgépe volt. A nagy háborút követően még mintegy tucatnyi ország légierői tovább üzemeltették különböző változatait, és gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A D.VII-esek építése Magyarországon is elkezdődött (a mátyásföldi telephelyen 1918 második felében kezdték meg a gyártását), de a központi hatalmak októberi veresége és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt a gyárat kénytelenek voltak leállítani. A már leszállított, gyártásba vett és rekvirált kész, félkész, sérült példányokat az újonnan kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi csapatok is használták hazánkban. A cikk a Magyarországon repült Fokker D. VII-esek alkalmazásának történetét ismerteti, eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján.



Pőcz Péter
A japán kamikaze harceszközök ideológiája és alkalmazása I. rész

Tokkotai – a földi vágyaktól mentes istenek története
A japán császári haderő tisztjeit és katonáit olyan egyedülállóan szilárd értékrend, fegyelem és erkölcsiség – a szamuráj szellemiség felélesztésének tekinthető bushido – jellemezte, amely példa nélkül állónak volt mondható a II. világháború hadviselő felei között. A japán haderő képes volt az öngyilkos küldetések rendszerének elemeit – az ellenfél hajóira zuhanó repülőgépeket, illetve a hajóknak ütköző tengeralattjárókat és rohamcsónakokat – egységes harcászati rendszerré formálni a háború során. A kamikaze bevetések ellen lényegében nem volt hatékony védelem, ellentevékenység.


Krausz József
A közepes és kis hatótávolságú rakéták és az új hiperszonikus fegyverrendszerek hatása napjaink biztonságpolitikájára I. rész

A tanulmány I. része a kis és közepes hatótávolságú rakéták leszerelése érdekében kötött INF-szerződés előzményeivel foglalkozik. A szerző röviden összefoglalja a fegyverkezési verseny megállapodásának előzményeit, a hidegháború időszakát, és hogy mi vezetett az INF-szerződés megkötéséhez. Önálló fejezetrészben ismerteti a szerződés megkötésének körülményeit, elemzi a szerződésben foglaltakat, és napjainkig nyomon követi az eseményeket. A tanulmány I. részében ezt követően a szerző azt boncolgatja, hogy mi késztethette az USA-t arra, hogy egyoldalúan visszavonuljon a szerződéstől.



Csicsely Szabolcs
A Wiesel 1 harcjárműcsalád I. rész

A Wiesel (Menyét) egy könnyű páncélozott lánctalpas járműplatform, amelynek bázisán felderítő-, vezetési-, harctámogató és -kiszolgáló feladatok ellátásra különböző típusváltozatokat fejlesztettek ki. A típusváltozatok méretükben is különböznek, a kisebb a Wiesel 1, a nagyobb a Wiesel 2. A Rheinmetall Landsysteme AG – a Rheinmetall AG leányvállalata – által gyártott lánctalpas harcjárművet csak a Bundeswehr szárazföldi haderőneme rendszeresítette, illetve 7 db-ot a US Army szerezett be. A harcjárművet német területen fegyverhordozónak nevezik (WaTrg – Waffenträger).




Dr. Remes Péter
A második magyar űrrepülés űrorvosi feladatai I. rész

A szerző, aki orvosként maga is részt vett az első magyar űrhajós kiválasztási folyamatában, beszámol az 1980-ban megvalósult űrrepülés tapasztalatairól, valamint részletezi az űrhajósok kiválogatásának statisztikai adatait. Ismerteti a Roszkoszmosz Állami Űrvállalat (Государственная корпорация по космической деятельности «Роскосмос», Roscosmos State Corporation for Space Activities) követelményrendszerét és néhány rendkívüli űresemény felidézésével felhívja a figyelmet a kiválogatás fontosságára.



Domján Károly – Vada Gergely
Katonai pilóták élettani paramétereinek monitorozása szimulált repülési körülmények között

A repüléssel szinte egyidős a felismerés, hogy a légi járművet irányító pilóta testi, és pszichés állapota jelentős befolyást gyakorol a bevetés sikerére a légiközlekedés biztonságára. A pilóták fizikai és mentális teljesítőképességének mérése, nagyon fontos területe a repülőorvoslásnak. Az elmúlt évtizedekben az orvosi mérőműszerek között is megjelentek a digitális biometrikus eszközök, amelyek kiszélesítették a téma kutatási lehetőségeit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézete és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ RAVGYI egy közös projetkben, korszerű biofeedback eszközökkel, barokamrában, VR-szemüveggel létrehozott virtuális térben, szimulátoros repülések során vizsgálta a pilóták élettani tulajdonságait befolyásoló tényezőket.



Petrányi János – Zsitnyányi Attila
Sugárkapu-rendszerek fejlesztése Magyarországon

A magyar fejlesztésű és gyártású sugárkapu-rendszerek már évtizedek óta védik Magyarország határait, hogy engedély nélkül ne kerülhessenek sugárzást kibocsátó anyagok, eszközök az ország területére. A technológia fejlődésével ezek a rendszerek is sokat változtak, hogy megfeleljenek a mai kor kihívásainak. Jelen tanulmány ismerteti ezen rendszerek fejlődésének történetét, képességeit, működését, valamint bemutatja a sugárkapuk katonai, katasztrófavédelmi alkalmazási lehetőségeit.



Mahmod Al-Bkree
Slat armor to protect critical infrastructure

A külső veszélyek kezelése az egyik legfontosabb prioritás a kritikus infrastruktúra védelme szempontjából. Az ilyen létesítmények védelme állandó alkalmazkodást igényel. A dróntechnika elterjedése új típusú veszélyt jelent; az olcsó és könnyen hozzáférhető drónok hatékony fegyverré válnak,
amely a legtöbb létesítmény számára jelentős veszélyt jelent. Tanulmányunkban a felső rácspáncélzat, mint védelmi eszköz használatának jelentőségét tárgyaljuk a légi támadások elleni védekezésben. A tradicionális kerítések csak a földfelszíni védelmet biztosítják, következésképpen egy felső rácspáncélzat használata szükséges a drónok és repülő tárgyak behatolásának megakadályozása érdekében. (angol nyelvű cikk)
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0