A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

M

molnibalage

Guest
A vita abból indult ki, hogy volt-e esélye Németországnak arra, hogy győzzön a háborúban. A történelmi források ismeretében számomra egyértelmű, hogy igen. Amikor 1939 szeptember 1-én megindult a háború, reális esély volt a német győzelemre. Ez az esély valószínűleg 1940 májusában volt a legnagyobb, majd lassan csökkenve, 1941 végére, az USA belépésével erodálódott el. - Ahogyan ezt ez az idézet is alátámasztja.
Ez annak fényében vicces, hogy minden józanul számolni tudó ember számára nyilvánvaló, hogy nem.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1586

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 847
18 961
113
Ez annak fényében vicces, hogy minden józanul számolni tudó ember számára nyilvánvaló, hogy nem.
A franciák ellen is nyilvánvaló volt, hogy nincs esélyük, mégis nyertek (sok szerencsével). Azt kellene neked belátnod, hogy a gazdasági paraméterek mellett vannak olyan nehezen számítható paraméterek, mint közhangulat, szerencse, egyes vezetők személyes hozzállása dolgokhaz, pl. konfliktuskerülése (lásd Chamberlain), és kis változások is annyira változtathatnak ezen a nem materiális geostratégiai erőtéren, hogy jelentsen megváltozhat az események folyása. Ezért nincs értelme szerintem a mi lett volna ha vitáknak, mert túl sok olyan változó van, amit nem lehet igazán jól figyelembe venni.
 
T

Törölt tag 2822

Guest
Ez annak fényében vicces, hogy minden józanul számolni tudó ember számára nyilvánvaló, hogy nem.

Ez nem igaz. ZeiG idézett kommmentje teljesen korrekt. Ugyan sok a 'ha' a dologban, de hát mégis csak egy feltételezésről beszélünk. Nem a biztos győzelmet írta, hanem reális esélyt a győzelemre 39 szeptember elsején. Az pedig megvolt. Ha időben indítják az offenzívát az SzU ellen az ellenük kivívott győzelemre igen nagy esély lett volna. Ha győznek, akkor pedig a következő fontos kérdés, hogy hogyan reagált volna az SzU megsemmisülésére és nyersanyagának német kézre jutására az Egyesült Királyság.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Mint józanul számolni tudó ember kérdem, hogy miért is nem?
Mert a dolgoknak következményei vannak...
Erőszakosan megborítani a fennálló világrendet már 1939 ben sem lehetett következmények nélkül.
Minden józanul számolnintudó ember számára - beleértve egy egyszerű de olvasott magyar jogászt is (értsd: Szürke könvyv) - nyilvánvaló volt hogy az USA be fog lépni a háborúba és a németek fognak veszíteni.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Ezt rosszul tudod. Olvasd el az idézett hozzászólásomat megelőzőt, ahol konkrét forrásmegjelölésekkel írtam le, hogy miért volt abszolúte reális lehetőség (sőt, pár hétig vagy hónapig eldöntött tény!), hogy a német támadás után Japán is megtámadja a Szovjetuniót.

A mongóliai harcok külpolitikai hátteréhez fontos adalék, hogy a japán vezetőket lesújtotta az augusztus 23-án aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződés híre. Ők abban bíztak, hogy a németek hamarosan megtámadják a Szovjetuniót, így ők sikeresen újíthatják föl a szovjetek elleni támadásaikat. A katonai kudarcok mellet ez a fordulat is közrejátszott abban, hogy szeptember közepére véget értek az ellenségeskedések.

1940. szeptember 26-án a japán külügyminiszter, Macuoka kijelentette:
"Noha hatályban van egy megnemtámadási egyezmény, Japán segítséget fog nyújtani Németországnak egy német-szovjet háborúban és Németország is támogatni fogja Japánt egy orosz-japán háború esetén."

1941 márciusának végén "Matsuoka biztosította Hitlert arról, hogy egy Németország és Oroszország között kirobbanó háború esetén Japán a Birodalom lojális szövetségeseként fog eljárni, s teljes mértékben a közös érdekek mellett kötelezi el magát."

Arról, hogy a Szovjetunióval aláírt semlegességi egyezményt mennyire veszik komolyan, annak megkötése után sietve tájékoztatta Berlint: "Japán szükségszerűen Németország oldalán száll majd hadba, és ezen nem változtat semmilyen semlegességi egyezmény."

A háború megindulása után Ribbentrop is sürgette a japánok belépését, a tokiói német nagykövetnek írt levelében így fogalmazott: "...a természetes cél az, hogy a német és a japán csapatok még a tél beállta előtt találkozzanak a transzszibériai vasútvonalon (...) Oroszország összeomlásával a három hatalom olyan gigantikus erőt képvisel majd, hogy a Brit-szigetek teljes megsemmisítése már csak idő kérdése lesz."

Őszre a német támadás lelassult, a Blitzkrieg a Szovjetunióban becsődölt, és ez óvatosságra intette a japánokat, ugyanakkor továbbra sem tettek le egy Szovjetunió elleni támadás lehetőségéről, csak azt arra az időpontra halasztották, amikor Todzso megfogalmazása szerint "az már kész a földre hullani, mint egy érett datolyaszilva."
/Lord Russell of Liverpool: A Bushido lovagjai/

Ennyi talán elég annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió elleni japán támadás lehetőségével éppolyan realitásként számoltak Berlinben, mint Moszkvában vagy éppen Tokióban.

Hát a Japánok akkor is nagyon elszúrták. 1941-ben nagyon válságos helyzetben voltak az oroszok. Ha júniusban ők is támadnak, még ha semmi területet sem foglalnak el, azzal is sokat segítettek volna, hogy lefoglalják az orosz erőket. Akkor nem vitték volna Moszkva alá a Távol-Keleti hadosztályokat. Plusz Vlagyivosztokon keresztül nem kapnak az oroszok hadianyagot az USA-tól.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Minden józanul számolnintudó ember számára - beleértve egy egyszerű de olvasott magyar jogászt is (értsd: Szürke könvyv) - nyilvánvaló volt hogy az USA be fog lépni a háborúba és a németek fognak veszíteni.
Ahogyan a józanul számolni tudó emberek számára az is nyilvánvaló volt,
- hogy 1936-ban Németországnak semmi esélye nincs visszafoglalnia a Rajna-vidéket. (Aztán hümmöghettek, amikor ez mégis megtörtént.)
- hogy az 1938-ban Csehszlovákia védelmében is összezáró angol-francia-szovjet szövetség elegendő Németország megfékezéséhez. (Aztán pisloghattak nagyokat, amikor a két diktátor kiegyezett egymással.)
- hogy a SZU hetek alatt elnyeli Finnországot. (Aztán csak bámultak, hogy ellenállnak a finnek.)
- hogy az Ardenneken sikeresen nem törhetnek át a németek. (Aztán gyorsan újra kellett számolniuk az esélyeket, amikor ez mégis bekövetkezett.)
- hogy legfeljebb 45.000 embert lehet elhozni Dunkirk partjairól. (Hogy aztán boldogan ugorjanak egymás nyakába, hogy mégis el lehetett hozni szinte az összeset.)
és lehetne folytatni a felsorolást hosszan...

Ugyanakkor sokadjára írom le, hogy amikor Hitler 1939-ben megindított a háborút, NEM akart háborúzni a Brit Birodalommal, pláne nem az USA-val. És ahogy arra a Masztiff által is idézett forrás rámutatott, a japán támadás nélkül az USA még 1941 decemberében sem lépett volna hadba.
A Szovjetunió nem kényelmesen hátradőlve, fél kézzel, csuklóból nyomta le a német támadókat, hanem olyan élet-halál harcban, ami másként is végződhetett volna. 1941 teléig valódi realitása volt annak, hogy a Szovjetunió elbukik, ahogyan a cári Oroszország is kidőlt a sorból 1917-ben. És ezzel a józanul számolni tudó emberek számoltak is.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
1. Nem volt ott semmilyen gazdasági csoda
2. A hódításba/rablásba menekült az államcsőd elől
3. Lóf@szt volt zseni, nagyon szuggesztív személyiség volt, aki mélyen hitt a küldetésében.

1. Egy az első vh-ban és a gazdasági válsággal teljesen kivéreztetett országot vett át, 39-41 között meg elfoglalta fél Európát és csak úgy verték le, hogy 3 nagyhatalom összefogott ellene. De nyilván nem volt ott semmiféle fejlődés. :p
2. Lásd egyes pont. Ha államcsőd volt, akkor miből finanszírozta azt a hadsereget ami végigverte Európát?
3. Ausztriát és Csehországot úgy szerezte meg, hogy a többi nagyhatalom is igent mondott rá. Erre értettem, hogy zseni volt.
 
M

molnibalage

Guest
1. Egy az első vh-ban és a gazdasági válsággal teljesen kivéreztetett országot vett át, 39-41 között meg elfoglalta fél Európát és csak úgy verték le, hogy 3 nagyhatalom összefogott ellene. De nyilván nem volt ott semmiféle fejlődés. :p
2. Lásd egyes pont. Ha államcsőd volt, akkor miből finanszírozta azt a hadsereget ami végigverte Európát?
3. Ausztriát és Csehországot úgy szerezte meg, hogy a többi nagyhatalom is igent mondott rá. Erre értettem, hogy zseni volt.
  1. A háború melegindítása nélkül kb. 6-12 hónap távolságban lettek volna a bajok.
  2. Miután 12 hónapon belül elfoglalta és után szépen kezdte lerabolni azokat...?
  3. Az, hogy a többi hatalom vezetője hitlernél is kreténebb volt, azt nem teszi ő okossá...
 
  • Tetszik
Reactions: Masztiff

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Hát a Japánok akkor is nagyon elszúrták. 1941-ben nagyon válságos helyzetben voltak az oroszok. Ha júniusban ők is támadnak, még ha semmi területet sem foglalnak el, azzal is sokat segítettek volna, hogy lefoglalják az orosz erőket. Akkor nem vitték volna Moszkva alá a Távol-Keleti hadosztályokat. Plusz Vlagyivosztokon keresztül nem kapnak az oroszok hadianyagot az USA-tól.

Igen. én is hasonlóan látom. Ha nem is foglaltak volna el jelentős területeket, akkor is jelentős szovjet erőket kötöttek volna le, és ami sokkal fontosabb, erős haditengerészetükkel elvághatták volna az USA-ból érkező roppant mennyiségű hadianyag útját. Ezzel az élet-halál harcot folytató Szovjetunió bukása jó eséllyel bekövetkezett volna. - Ahogyan az amerikai hadüzenet is. De akkor már a SZU nélkül.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
T

Törölt tag 1586

Guest
Ugyanakkor sokadjára írom le, hogy amikor Hitler 1939-ben megindított a háborút, NEM akart háborúzni a Brit Birodalommal, pláne nem az USA-val. És ahogy arra a Masztiff által is idézett forrás rámutatott, a japán támadás nélkül az USA még 1941 decemberében sem lépett volna hadba.
A Szovjetunió nem kényelmesen hátradőlve, fél kézzel, csuklóból nyomta le a német támadókat, hanem olyan élet-halál harcban, ami másként is végződhetett volna. 1941 teléig valódi realitása volt annak, hogy a Szovjetunió elbukik, ahogyan a cári Oroszország is kidőlt a sorból 1917-ben. És ezzel a józanul számolni tudó emberek számoltak is.
Igen, sokadjára írod le a rögeszméidet, de az hogy Hitler nem akart háborúzni a Britekkel meg az USA val - már ne is haragudj - de ökörség….
Ha azt akarod sugalni hogy Hitler arra gondolt hogy az egész világ majd símán elfogadja - háború nélkül - a területi hódításait akkor még annál is nagyobb hülye volt mint egyébként sejteni lehet.

A háborúk meg csak ritkán érnek úgy véget hogy az egyik fél kijelenti hogy győztem és a másik (többi) fél meg azt mondja hogy: ja, OK, menjünk haza...
A háborúkat általában végig szokták játszani általában addig amíg az egyik fél veszít.
Az hogy az háború első évében kinek voltak sikerei, egy dolog. A probléma hogy nem 1940-ben hirdettek győztest hanem 1945-ben.
Akkor meg a Németek (szerencsére) k.ra kikaptak...
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Az, hogy a többi hatalom vezetője hitlernél is kreténebb volt, azt nem teszi ő okossá...

Félelmetes, hogy milyen elszántsággal tolod ezt a baromságot. Szerinted bármely történelmi esemény, amely a döntéshozók előzetes várakozásaival ellentétesen alakult, vagy csak nem elég jó hatásfokkal futott ki, azért történt úgy, ahogy történt, mert az érintett döntéshozók hülyék voltak.
Miért engedtek a nyugati politikusok Hitlernek? Mert hülyék voltak. Miért indított háborút a németek? Mert hülyék voltak. Miért léptek be a magyarok a háborúba? Mert hülyék voltak.
Más témákban is gyakran tolod ezt az érvet, legyen szó a '82-es Black Buck műveletről vagy az USMC átalakításáról, nálad fel sem merül az igény annak átgondolására, hogy talán más okok is meghúzódhatnak a döntések hátterében, mint a szimpla hülyeség.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Igen, sokadjára írod le a rögeszméidet, de az hogy Hitler nem akart háborúzni a Britekkel meg az USA val - már ne is haragudj - de ökörség….
Ha azt akarod sugalni hogy Hitler arra gondolt hogy az egész világ majd símán elfogadja - háború nélkül - a területi hódításait akkor még annál is nagyobb hülye volt mint egyébként sejteni lehet.

A háborúk meg csak ritkán érnek úgy véget hogy az egyik fél kijelenti hogy győztem és a másik (többi) fél meg azt mondja hogy: ja, OK, menjünk haza...
A háborúkat általában végig szokták játszani általában addig amíg az egyik fél veszít.
Az hogy az háború első évében kinek voltak sikerei, egy dolog. A probléma hogy nem 1940-ben hirdettek győztest hanem 1945-ben.
Akkor meg a Németek (szerencsére) k.ra kikaptak...

Citálhatnék még tucatnyi forrást, magyarul vagy angolul, a kortársaktól vagy a téma szakértőitől, de látom, hogy fölösleges lenne. Ha érdekel a téma, olvass utána, és ha el tudod fogadni, hogy a világ és a történelem nem érthető meg pusztán a fekete-fehér, illetve az okos-hülye ellentétek libikókázásán, akkor talán egyszer azt is megértheted, milyen megfontolások mentén születtek meg egykor azok a döntések, amelyekről utólag látszik, hogy hibásak voltak.
 
T

Törölt tag 2822

Guest
Igen, sokadjára írod le a rögeszméidet, de az hogy Hitler nem akart háborúzni a Britekkel meg az USA val - már ne is haragudj - de ökörség….
Nem ökörség, hanem történelmi tény. Még csak nem is valami elhallgatott dologról van szó, vagy eldugott lábjegyzetről.
Ha azt akarod sugalni hogy Hitler arra gondolt hogy az egész világ majd símán elfogadja - háború nélkül - a területi hódításait akkor még annál is nagyobb hülye volt mint egyébként sejteni lehet.
Nem tudom, hogy hülye volt-e, de te nem lehettél túl szorgalmas a történelem órákon az biztos. Az emberiség háborúinak jelentős része így ért véget a két világháborún kívül, ha pedig leszűkítjük a kört az európaiak által vívott háborúkra kezdve mondjuk a Római Birodalom megalakulásától akkor saccra úgy 90% jöhet ki.
Az hogy az háború első évében kinek voltak sikerei, egy dolog.
Gyakorlatilag a semmire reagáltál arra is rosszul. Akkor nézzük megint a kommentet:
A vita abból indult ki, hogy volt-e esélye Németországnak arra, hogy győzzön a háborúban. A történelmi források ismeretében számomra egyértelmű, hogy igen. Amikor 1939 szeptember 1-én megindult a háború, reális esély volt a német győzelemre. Ez az esély valószínűleg 1940 májusában volt a legnagyobb, majd lassan csökkenve, 1941 végére, az USA belépésével erodálódott el. - Ahogyan ezt ez az idézet is alátámasztja.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 155
7 938
113
Te magad adtad meg a választ a korábbi kérdésre, hogy mit számított a japán frontról érkező erősítés: "csak" a győzelmet jelentette a kritikus pillanatban.
ENNYIT.
Köszönöm.
Nem tehetek róla, hogy szelektíven olvasol. A korábban idézett tanulmányban szerepel, hogy (idézem még egyszer, hátha sikerül megértened):
"A második világháború során egészen 1945 augusztusáig, még a szovjet fél számára kritikus időszakokban is (bár a moszkvai csata során vontak el erőket a Távol-Keletről) folyamatosan jelentős szovjet katonai erő állomásozott a térségben (19 hadosztály, 1000 repülőgép és 1200 harckocsi). A japán fenyegetés a Szovjetunió számára csak 1945 augusztusában szűnt meg végleg, mikor a Vörös Hadsereg egységei fegyverletételre kényszerítették a Kvantung hadsereget."

Még: "A hadsereg tisztjei ezután a Szovjetunió elleni fellépést sürgették, amelynek eredményeképpen 1938-ban a Haszan-tavi csatában, majd 1939-ben Halhin-golnál csaptak össze a Vörös Hadsereggel. Mindkét csata japán vereséggel végződött, és Halhin-golnál legalább 18 ezer japán katona vesztette életét. Ezután a japán vezetés már a délkelet-ázsiai terjeszkedés mellett foglalt állást,[7] a Kvantung-hadsereget pedig megtisztították a fegyelmezetlen tisztektől és az északi, szibériai terjeszkedést sürgetőktől.[8]" (Direkt benthagytam a hivatkozásokat.)

Ez a válasz, nem a fantazmagóriád.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 155
7 938
113
Hát a Japánok akkor is nagyon elszúrták. 1941-ben nagyon válságos helyzetben voltak az oroszok. Ha júniusban ők is támadnak, még ha semmi területet sem foglalnak el, azzal is sokat segítettek volna, hogy lefoglalják az orosz erőket. Akkor nem vitték volna Moszkva alá a Távol-Keleti hadosztályokat. Plusz Vlagyivosztokon keresztül nem kapnak az oroszok hadianyagot az USA-tól.
Nem csak a Távol-Keletről vittek csapatokat Moszkva alá. A többségük Szibériából érkezett.
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 155
7 938
113
1. Egy az első vh-ban és a gazdasági válsággal teljesen kivéreztetett országot vett át, 39-41 között meg elfoglalta fél Európát és csak úgy verték le, hogy 3 nagyhatalom összefogott ellene. De nyilván nem volt ott semmiféle fejlődés. :p
2. Lásd egyes pont. Ha államcsőd volt, akkor miből finanszírozta azt a hadsereget ami végigverte Európát?
3. Ausztriát és Csehországot úgy szerezte meg, hogy a többi nagyhatalom is igent mondott rá. Erre értettem, hogy zseni volt.
1. "Aki a nemzetiszocialista diktatúra jó oldalait és vívmányait emlegeti, az még mindig a náci propaganda utóhatása alatt áll - állítja Hans Mommsen német történész."
És igaza van. Téged a tények nem zavarnak.
2. A rablásból, Ausztria deviza és aranytartalékaiból.
3. Nem ő volt zseni, a franciák és angolok voltak szarháziak, a csehek meg gyávák ellenállni. De ha már, akkor inkább a tábornokai voltak szuperek az általuk lenézett zugsführer mellett: Kesselring, Manstein, Rundstedt, Guderian, Rommel stb.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 155
7 938
113
A vita abból indult ki, hogy volt-e esélye Németországnak arra, hogy győzzön a háborúban. A történelmi források ismeretében számomra egyértelmű, hogy igen. Amikor 1939 szeptember 1-én megindult a háború, reális esély volt a német győzelemre. Ez az esély valószínűleg 1940májusában volt a legnagyobb, majd lassan csökkenve, 1941 végére, az USA belépésével erodálódott el. - Ahogyan ezt ez az idézet is alátámasztja.
A nagy háborúban nem volt esélye. A németek sorsa a Barbarossa terv elkezdésével megpecsételődött. Ha megelészenek az addigi hódításokkal, talán megszilárdíthatták volna. Az, hogy a franciákat elfenekelték egy zseniális katonai elmének (nem Hitlerről van szó), és a nagyszerű franciák önhittségének is köszönhető. Sztálin hiába követett el mindent a háború előtt a német győzelemért, azért a korábbi hadseregkorszerűsítés és fejlesztés nem volt hiába. Sok tehetséges és jól képzett tábornoka volt a szovjeteknek (nem Bugyonnijra és Vorosilovra gondolok....) Az anyagi (ember és nyersanyag) fölényről ne is beszéljünk.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and zsolti

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 773
30 544
113
39ben Hitler nem mert egyedül nekimenni Lengyelországnak,csak Sztálinnal közösen.
Muszáj volt nekimennie,mert szüksége volt a lerabolható területre.Nem akart háborút 39ben,hanem rákényszerült.
39ben ha a franci-angol támad,mig a sereg lengyelben van,neki annyi.
40ben a francia vereség gyorsasága és teljessége mindenkit meglepett,még Hitlert is.
Azzal,hogy nem tudta rákényszeriteni a békét az angolokra,és igy ment a muszkának,vereséget hozó stratégiai hiba.És 41ben az angolok csak úgy tudtak kitartani,hogy az amik mögöttúk álltak.Már jóval a német hadüzenet előtt az angolokon keresztül hadban állt a német az amival.De jure direktben ugyan nem,de de facto igen.Izlandtol nyugatra már 41 nyarán amcsi hajók is résztvettek a konvojok biztositásban.Amik nélkül az angolok 41ben kidöltek volna.
Elvileg nyerhetett volna 41ben,és veszithetett volna már 39ben is.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
A franciák ellen is nyilvánvaló volt, hogy nincs esélyük, mégis nyertek (sok szerencsével). Azt kellene neked belátnod, hogy a gazdasági paraméterek mellett vannak olyan nehezen számítható paraméterek, mint közhangulat, szerencse, egyes vezetők személyes hozzállása dolgokhaz,

+Logisztika.

A legtöbb hadviselő fél bármiféle koncepció nélkül lépett be a háborúba (Német ellátási lánc pl. 500km-es betörésekre volt kiépítve, nem komplett háborúra a határtól 1000km-re). Kivéve USA és ironikus módon 42-től a Szovjetek, igaz az ő megoldásuk rém primitív volt, de működött.