Lapozz vissza, nézd meg a filmeket, 50 m távolságban csónakáznak, meg az amcsi parancsot, hogy 100 m-en belül veszélyhelyzet.
Mi nem stimmel?
[BIZTPOL] Irán
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Mi nem stimmel?
Nem informálódtok megint, ezeken hajó elleni rakéták vannak 2 vagy 4, de nem mindegyiken. A hír azért megtévesztő mert 3 hajó típusból áll össze a bemondott szám. A link alant segít kiigazodni. A kisebb hajókon módosították a fegyverzetet, stabilizálással látták el igy pontosabbak és baromi gyorsak.
“Ashura”, “Tariq”, “Heydar” és “Zolfaqar”
https://www.uskowioniran.com/2008/06/iranian-fast-attack-craft.html
“Ashura”, “Tariq”, “Heydar” és “Zolfaqar”
https://www.uskowioniran.com/2008/06/iranian-fast-attack-craft.html
Nincs béke. Hadüzenet nélküli háború folyik, nagyrészt nem éles fegyverekkel.
De időnként azok is előkerülnek: amcsi drón lelövése, Szulejmáni kilövése, hajóeltérítések, hajók elleni támadások. Lásd szaúdi/emírségi hajók az Arab tengeren, iráni tanker a Vörös tengeren. Plusz az iráni érdekeltségek támadása Irakban, Szíriában.
Ezek az apró rohamcsónakok nem feltétlenül a hordozó kötelékek támadására valók, sok száz km-re a parttól. A feladatuk inkább a hajóforgalom ellenőrzése, és a közvetlen partvédelem.
Egy példa:
Peykaap/Zolfaqar osztály: Vízkiszorítás 13-15 t (felszereltségtől függően). hossz 16,3 m, szélesség 3,75 m, merülés 0,67 m, magasság 1,93 m. legénység 3-4 fő, hatótáv 600 km (gazdaságos utazósebességen), csúcssebesség 50-70 csomó (93-130 km/h) terheléstől függően, fegyverzet:
- (nem minden esetben) 1, vagy 2 db 12,7 mm-es géppuska (esetleg automata gránátvető) +
- 2 db Nasr-1, vagy kínai C-704 hajó elleni rakéta (indulótömeg 320-350 kg, hatótáv 35 km, robbanófej 110-150 kg, hossz 3,5 m átmérő 280 mm),
- vagy 2-4 db Kowsar, vagy kínai C-701 rakéta (indulótömeg 100-120 kg, hatótáv 15-25 km, robbanófej 30 kg, hossz 2,5 m átmérő 180 mm),
- vagy 2 db 324 mm-es iráni (A244-S másolat), vagy kínai Yu-7 torpedó (indulótömeg 235-255 kg, hatótáv 13-14 km, robbanófej 45 kg, hossz 2,7-2,75 m, átmérő 324 mm, sebesség 39-45 csomó),
- vagy van olyan forrás, mely szerint hordozhatja a Hoot szuperkavitációs torpedót is, de ez a fegyver mérete miatt valószínűtlen.
- A legénységnél a kézi fegyvereken kívül lehet akár 1-2 kézi légvédelmi rakéta is.
Ez az apró csónak persze civil hajók ellen is megfelel járőr, parti őrség feladatkörben, bár ekkor inkább kíséri, szükség esetén tűztámogatja a nagyobb legénységgel rendelkező ladikokat, amiről át is tudnak szállni az ellenőrzendő hajóra.
Azonban - megfelelő taktikával - még komoly hadihajók ellen is elég jól beválhat.
- A rakéta fegyverzete miatt bőven kívül tud maradni a nagyobb hajók gépágyúinak és ágyúinak hatásos lőtávján (ilyen kis és gyorsan mozgó cél ellen még rádió közelségi gyújtóval, vagy irányított lövedékkel sem több az, mint 7-8 km).
- A Harpoon/Exocet/Otomat jellegű hajó elleni robotrepülőknek durván feladja a leckét. A mini mérete, a jelentős részben műanyag felépítmény és a hegyes szögben döntött felületei miatt a radarkeresztmetszete töredék akkora, mint azok a hajók, ami ellen a komolyabb hajó elleni robotrepülőket szánták. Ha egyáltalán be tudja fogni a robot, akkor is csak pár km-ről, ami esélyessé teszik, hogy a csónak kívül kerülhet a kereső szögtartományán, vagy azon belül van, de a keresési cikluson belül épp nem rá néz a kereső mielőtt túlfutna rajta a robot. Vagy megvan a befogás, de a robotnak már nincs ideje ráfordulni a célra a kis befogási távolság miatt. De még ha a befogás és cél felé repülés is összejön, akkor is ez az aprólék túl kicsi célfelületet nyújt a biztos találathoz. Túl gyorsan is tud manőverezni. Ráadásul túl alacsony is. Alacsonyabb, mint ezeknek a robotoknak a minimális repülés magassága. Egyszerűen találat nélkül elrepül felette a robot.
- Gyakorlatilag ez a rohamladik akkora célfelületet nyújt, mint egy harckocsi (magasságra még akkorát sem), tehát inkább páncéltörő rakétát lehetne ellene használni. De még a páncéltörő rakétákkal is nehezen leküzdhető, mivel nem megy a páncéltörő rakéták hatótávolságán belülre a célpontjához. Hiába szerelnek Griffint az amcsi hajókra, ha annak csak 8 km a hatótávja felszíni indítással. Még a litoral combat ship Hellfire rakétái, vagy az angolok hajófedélzetre telepített Brimstone (Sea Spear) rakétája sem elgendő hatóávolságú az iráni rakétás csónakok ellen. Tehát legfeljebb helikopterről, repülőről, drónról indított fegyver jöhet szóba ellene. A kis csónak magasság azt jelenti, hogy a rakétának azon a kb. 1,5 m átmérőjű körön belül kell érkeznie, ahol már van célfelület, de a rakéta szárnya még nem szánt bele a vízbe. Ez a csónak egy harckocsihoz képest sokkal gyorsabb és manőverezőképesebb, azaz nagyon nehéz eltalálni ilyen pontossággal egy páncéltörő rakétának. Ha van rajta radaros/lézeres besugárzásjelző, vagy egy egyszerű és olcsó optikai rakétaindítás érzékelő, vagy szemmel észreveszik az indítást, akkor ködgránáttal, víz fröcsköléssel, elég erős infra csalival (ami még a képalkotó érzékelők számára is elnyomja, elfedi a kis méretű cél jelét) megszakíthatja a rávezetést.
- Számottevő hullámzásban, ködben vagy füstfüggönnyel álvcázva/segítve a támadást eleve észlelni, megcélozni sem könnyű, sok km távolságról ezt az apróságot.
- A rakétái hatótávolságának hála a horizont széléig lopakodhat, vagy rohanhat a célhoz képest, és a horizont széléről már indíthat is. A hajó radarja, infra kamerái már csak akkor szúrják ki, amikor indítási pozícióban van.
- Még ha a hajónak van is olyan helikoptere, amely felszerelhető páncéltörő rakétával (pl MH-60 Hellfire rakétája) akkor is az MH-60-nak nem veszélytelen az esetleg kézi légvédelmi rakétával felszerelt rohamladikra vadásznia. Ráadásul az MH-60 szinte biztosan nem Hellfire rakétákkal szerelten járőrözik, vagy várakozik a fedélzeten, mert nem ez az elsődleges fegyvere. Mire riasztanak, eldöntik, hogy helikopterrel póbálják kiiktatni a fenyegetést, felszerelik rá ezt a fegyvert, felszáll, megtalálja a csónakot és Hellfire indítási távon belülre kerül, addigra eltelik legalább 12-15 perc. Az iráni csónak ennyi idő alatt megtesz 20-30 km-t. Tehát már 40-50 km-en túl ki kell szúrni ahhoz, hogy az indítási távján kívül el lehessen kapni. Ráadásul még több rombolónak együtt is csak pár db egyidőben levegőbe emelhető és ott tartható helikoptere van, miközben iráni csónakból valószínűleg egyszerre több is támadna, különböző irányokból.
- Még egy hordozó kötelék esetében is lehet gond az időben történő felderítéssel. Egy ilyen kis célponttal szemben legfeljebb az E-2-nek megy üzembiztosan a felderítés komolyabb távolságból, horizonton túl. De a hordozó kötelék körül őrjáratozó E-2 is kikerülhető, ha kiismerik az őrjáratát, és az ellentétes irányból jönnek, mint amerre az E-2 épp van. Mert akkor az E-2-nek a saját hordozótól mért távolsága + az iráni csónakoknak a kötelék reakcióideje alatt megtehető távolsága + a repülő, vagy helikopter kirepülés időigénye (általában azok a F-18-asok, amik épp járőröznek nem ilyen cél ellen vannak felszerelve, tehát külön fel kell fegyverezni, és inídani kell kégépet ellene) + az iráni rakéták hatótávolsága + a hordozótól a csónak felé eső legközelebbbi romboló együttes távolsága az, amiről fel kellene derítenie a nagyon kis radarkeresztmetszetű célpontot. Ez egyáltalán nem olyan magától értetődő, hogy menne. Még ha az időbeni felderítés megy is, akkor is kérdés, hogy mivel lőjenek rá. Az F-18-on az egyetlen fegyver, ami erre talán némileg alkalmas lehet, az a harckocsi méretű cél ellen bevethető, képalkotó fejes Maverick. Maverick rakétával ugyanis kaptak már el P-6-os naszádot (pont iráni F-4-esekenek sikerült). De még a P-6 is 3-4-szer nagyobb célfelületű, kisebb sebességű, gyengébben manőverező cél, mint ezek az iráni csónakok. Nyilván nem a hordozóra mennének az iráni lélekvesztők, hanem a legközelebbi rombolóra. Ha ugyanis 1-2 rombolót sikerül kiütni, akkor a hordozó is inkább elpucol a meggyengült védelme miatt. Az iráni rakéták valószínűleg nem küldik egyből a tenger fenekére a rombolót. Bár 110-150 kg-os robbanófej ezért elég csúnya munkát tud égezni és a 30 kg-os fej is okozhatja a romboló fegvereinek sokkal nagyobb, másodlagos robbanását, vagy olyan tüzet, mint ami például a Sheffielddel végzett. De a sérült rombolónak már a szárazföldről indított, nagyobb erejű rakétákkal meg lehet adni a kegyelemdöfést.
Szóval ahhoz képest, hogy ezek a csónakok fegyverzettel együtt is csak néhány milió dollárba keülnek és csak 3-4 tengerész életét kockáztatják rajtuk, a harcértékük elég tisztességes. Ha egy tucat ilyen feláldozása árán el tudnak kapni egy 2 milliárd dolcsiba kerülő AB osztályú rombolót, az máris hatalmas győzelem az irániaknak.
Érdemes felidézni, hogy a Stzent István csatahajót is a körülbelül ugyanekkora olasz MAS torpedós motorcsónakok küldték hullámsírba.
Egy példa:
Peykaap/Zolfaqar osztály: Vízkiszorítás 13-15 t (felszereltségtől függően). hossz 16,3 m, szélesség 3,75 m, merülés 0,67 m, magasság 1,93 m. legénység 3-4 fő, hatótáv 600 km (gazdaságos utazósebességen), csúcssebesség 50-70 csomó (93-130 km/h) terheléstől függően, fegyverzet:
- (nem minden esetben) 1, vagy 2 db 12,7 mm-es géppuska (esetleg automata gránátvető) +
- 2 db Nasr-1, vagy kínai C-704 hajó elleni rakéta (indulótömeg 320-350 kg, hatótáv 35 km, robbanófej 110-150 kg, hossz 3,5 m átmérő 280 mm),
- vagy 2-4 db Kowsar, vagy kínai C-701 rakéta (indulótömeg 100-120 kg, hatótáv 15-25 km, robbanófej 30 kg, hossz 2,5 m átmérő 180 mm),
- vagy 2 db 324 mm-es iráni (A244-S másolat), vagy kínai Yu-7 torpedó (indulótömeg 235-255 kg, hatótáv 13-14 km, robbanófej 45 kg, hossz 2,7-2,75 m, átmérő 324 mm, sebesség 39-45 csomó),
- vagy van olyan forrás, mely szerint hordozhatja a Hoot szuperkavitációs torpedót is, de ez a fegyver mérete miatt valószínűtlen.
- A legénységnél a kézi fegyvereken kívül lehet akár 1-2 kézi légvédelmi rakéta is.
Ez az apró csónak persze civil hajók ellen is megfelel járőr, parti őrség feladatkörben, bár ekkor inkább kíséri, szükség esetén tűztámogatja a nagyobb legénységgel rendelkező ladikokat, amiről át is tudnak szállni az ellenőrzendő hajóra.
Azonban - megfelelő taktikával - még komoly hadihajók ellen is elég jól beválhat.
- A rakéta fegyverzete miatt bőven kívül tud maradni a nagyobb hajók gépágyúinak és ágyúinak hatásos lőtávján (ilyen kis és gyorsan mozgó cél ellen még rádió közelségi gyújtóval, vagy irányított lövedékkel sem több az, mint 7-8 km).
- A Harpoon/Exocet/Otomat jellegű hajó elleni robotrepülőknek durván feladja a leckét. A mini mérete, a jelentős részben műanyag felépítmény és a hegyes szögben döntött felületei miatt a radarkeresztmetszete töredék akkora, mint azok a hajók, ami ellen a komolyabb hajó elleni robotrepülőket szánták. Ha egyáltalán be tudja fogni a robot, akkor is csak pár km-ről, ami esélyessé teszik, hogy a csónak kívül kerülhet a kereső szögtartományán, vagy azon belül van, de a keresési cikluson belül épp nem rá néz a kereső mielőtt túlfutna rajta a robot. Vagy megvan a befogás, de a robotnak már nincs ideje ráfordulni a célra a kis befogási távolság miatt. De még ha a befogás és cél felé repülés is összejön, akkor is ez az aprólék túl kicsi célfelületet nyújt a biztos találathoz. Túl gyorsan is tud manőverezni. Ráadásul túl alacsony is. Alacsonyabb, mint ezeknek a robotoknak a minimális repülés magassága. Egyszerűen találat nélkül elrepül felette a robot.
- Gyakorlatilag ez a rohamladik akkora célfelületet nyújt, mint egy harckocsi (magasságra még akkorát sem), tehát inkább páncéltörő rakétát lehetne ellene használni. De még a páncéltörő rakétákkal is nehezen leküzdhető, mivel nem megy a páncéltörő rakéták hatótávolságán belülre a célpontjához. Hiába szerelnek Griffint az amcsi hajókra, ha annak csak 8 km a hatótávja felszíni indítással. Még a litoral combat ship Hellfire rakétái, vagy az angolok hajófedélzetre telepített Brimstone (Sea Spear) rakétája sem elgendő hatóávolságú az iráni rakétás csónakok ellen. Tehát legfeljebb helikopterről, repülőről, drónról indított fegyver jöhet szóba ellene. A kis csónak magasság azt jelenti, hogy a rakétának azon a kb. 1,5 m átmérőjű körön belül kell érkeznie, ahol már van célfelület, de a rakéta szárnya még nem szánt bele a vízbe. Ez a csónak egy harckocsihoz képest sokkal gyorsabb és manőverezőképesebb, azaz nagyon nehéz eltalálni ilyen pontossággal egy páncéltörő rakétának. Ha van rajta radaros/lézeres besugárzásjelző, vagy egy egyszerű és olcsó optikai rakétaindítás érzékelő, vagy szemmel észreveszik az indítást, akkor ködgránáttal, víz fröcsköléssel, elég erős infra csalival (ami még a képalkotó érzékelők számára is elnyomja, elfedi a kis méretű cél jelét) megszakíthatja a rávezetést.
- Számottevő hullámzásban, ködben vagy füstfüggönnyel álvcázva/segítve a támadást eleve észlelni, megcélozni sem könnyű, sok km távolságról ezt az apróságot.
- A rakétái hatótávolságának hála a horizont széléig lopakodhat, vagy rohanhat a célhoz képest, és a horizont széléről már indíthat is. A hajó radarja, infra kamerái már csak akkor szúrják ki, amikor indítási pozícióban van.
- Még ha a hajónak van is olyan helikoptere, amely felszerelhető páncéltörő rakétával (pl MH-60 Hellfire rakétája) akkor is az MH-60-nak nem veszélytelen az esetleg kézi légvédelmi rakétával felszerelt rohamladikra vadásznia. Ráadásul az MH-60 szinte biztosan nem Hellfire rakétákkal szerelten járőrözik, vagy várakozik a fedélzeten, mert nem ez az elsődleges fegyvere. Mire riasztanak, eldöntik, hogy helikopterrel póbálják kiiktatni a fenyegetést, felszerelik rá ezt a fegyvert, felszáll, megtalálja a csónakot és Hellfire indítási távon belülre kerül, addigra eltelik legalább 12-15 perc. Az iráni csónak ennyi idő alatt megtesz 20-30 km-t. Tehát már 40-50 km-en túl ki kell szúrni ahhoz, hogy az indítási távján kívül el lehessen kapni. Ráadásul még több rombolónak együtt is csak pár db egyidőben levegőbe emelhető és ott tartható helikoptere van, miközben iráni csónakból valószínűleg egyszerre több is támadna, különböző irányokból.
- Még egy hordozó kötelék esetében is lehet gond az időben történő felderítéssel. Egy ilyen kis célponttal szemben legfeljebb az E-2-nek megy üzembiztosan a felderítés komolyabb távolságból, horizonton túl. De a hordozó kötelék körül őrjáratozó E-2 is kikerülhető, ha kiismerik az őrjáratát, és az ellentétes irányból jönnek, mint amerre az E-2 épp van. Mert akkor az E-2-nek a saját hordozótól mért távolsága + az iráni csónakoknak a kötelék reakcióideje alatt megtehető távolsága + a repülő, vagy helikopter kirepülés időigénye (általában azok a F-18-asok, amik épp járőröznek nem ilyen cél ellen vannak felszerelve, tehát külön fel kell fegyverezni, és inídani kell kégépet ellene) + az iráni rakéták hatótávolsága + a hordozótól a csónak felé eső legközelebbbi romboló együttes távolsága az, amiről fel kellene derítenie a nagyon kis radarkeresztmetszetű célpontot. Ez egyáltalán nem olyan magától értetődő, hogy menne. Még ha az időbeni felderítés megy is, akkor is kérdés, hogy mivel lőjenek rá. Az F-18-on az egyetlen fegyver, ami erre talán némileg alkalmas lehet, az a harckocsi méretű cél ellen bevethető, képalkotó fejes Maverick. Maverick rakétával ugyanis kaptak már el P-6-os naszádot (pont iráni F-4-esekenek sikerült). De még a P-6 is 3-4-szer nagyobb célfelületű, kisebb sebességű, gyengébben manőverező cél, mint ezek az iráni csónakok. Nyilván nem a hordozóra mennének az iráni lélekvesztők, hanem a legközelebbi rombolóra. Ha ugyanis 1-2 rombolót sikerül kiütni, akkor a hordozó is inkább elpucol a meggyengült védelme miatt. Az iráni rakéták valószínűleg nem küldik egyből a tenger fenekére a rombolót. Bár 110-150 kg-os robbanófej ezért elég csúnya munkát tud égezni és a 30 kg-os fej is okozhatja a romboló fegvereinek sokkal nagyobb, másodlagos robbanását, vagy olyan tüzet, mint ami például a Sheffielddel végzett. De a sérült rombolónak már a szárazföldről indított, nagyobb erejű rakétákkal meg lehet adni a kegyelemdöfést.
Szóval ahhoz képest, hogy ezek a csónakok fegyverzettel együtt is csak néhány milió dollárba keülnek és csak 3-4 tengerész életét kockáztatják rajtuk, a harcértékük elég tisztességes. Ha egy tucat ilyen feláldozása árán el tudnak kapni egy 2 milliárd dolcsiba kerülő AB osztályú rombolót, az máris hatalmas győzelem az irániaknak.
Érdemes felidézni, hogy a Stzent István csatahajót is a körülbelül ugyanekkora olasz MAS torpedós motorcsónakok küldték hullámsírba.
Örülök, hogy részletesen megmutattad miért nem jó üzlet biztosítást kötni az Öbölben lévő hadihajókkal. 
Csak hát az a helyzet, hogy ezt az amcsik is tudják. Mégis ott kóricálnak non-stop. Az anyahajók persze nem igen mennek be az Öbölbe, inkább kívül az Arab tengeren csónakáznak. Éppen ezért örülnék ha más is hozzászólna, több szem többet lát alapon.
Az Öböl nagyjából 200 km széles és ebből 12 tengeri mérföld (vagyis 22 km) iráni felségvíz. A hormuzi szoros meg csak 50 km széles, a mélyvízi csatorna meg csak 4-5 km és a hadihajóknak is az kell, nem csak a tankereknek. Ráadásul ez a csatorna iráni felségvízen vezet át
p), amit a nemzetközi egyezmények alapján lehet használni, de nem háborúban! Nem tudom hogy jönnének ki az amcsi/brit hadihajók az Öbölből háború esetén. Atommal nyitnak neki utat?
Nem véletlen az, hogy bármely egyéb hadihajó (pl.a japánoké is) nem megy be az Öbölbe, hanem kívül marad.
Csak hát az a helyzet, hogy ezt az amcsik is tudják. Mégis ott kóricálnak non-stop. Az anyahajók persze nem igen mennek be az Öbölbe, inkább kívül az Arab tengeren csónakáznak. Éppen ezért örülnék ha más is hozzászólna, több szem többet lát alapon.
Az Öböl nagyjából 200 km széles és ebből 12 tengeri mérföld (vagyis 22 km) iráni felségvíz. A hormuzi szoros meg csak 50 km széles, a mélyvízi csatorna meg csak 4-5 km és a hadihajóknak is az kell, nem csak a tankereknek. Ráadásul ez a csatorna iráni felségvízen vezet át
p), amit a nemzetközi egyezmények alapján lehet használni, de nem háborúban! Nem tudom hogy jönnének ki az amcsi/brit hadihajók az Öbölből háború esetén. Atommal nyitnak neki utat?Nem véletlen az, hogy bármely egyéb hadihajó (pl.a japánoké is) nem megy be az Öbölbe, hanem kívül marad.
Wow... azért a tengeri hadviselés nem ennyire egyoldalú. Mert ha ez mind igaz lenne, kutya nem venne nagy hajókat. Azért némi ellenvéleménnyel élnék.
1, Felderítés. Mára jóformán az összes élvonalbeli US radar AESA rendszerű, a kis szar radarkeresztmetszet közel sem akkora gond. Nem csak AWACS, hanem az UAV is felderítés is játszik - mégis, ez csak másodlagos. Ugyanis ezek a motorcsónakok baromi zajosak, akusztikusan a létező legegyszerűbb felderíteni őket. Begyújtják azokat a dögnagy motorokat, szar kavitálós hajócsavarokat tekernek és pattognak a felszínen - érzékenyebb szonáros füle beszakad ezektől. A fél világ hallja, ha elindulnak bármerre.
2, Elhárítás. A fő hibát a leírásban abban látom, hogy nem számol a hajófedélzeti ágyúkkal a direkt elhárításra. Az Mk-45 ágyú pedig úgy küld szét egy ilyen kis szart, mint egy műanyag játékot, raksi sem kell hozzá. Rohadt pontos cucc, nézz meg pár videót. 16 mérföldig ellő, 16-20 rpm. Szarrálő mindeféle ilyen lélekvesztőt (nem a semmiért ragaszkodnak a raligun kutatáshoz minden eddigi kudarc ellenére). Alapvetően nem csak raksikkal számolnak.
Emellett a Phalanx is bevethető felszíni célok ellen, illetve a hajókon magukon is vannak nagyobb kaliberű gépágyúk/ATGM-ek a tengerészeknél.
Maguk az indított raksik ellen ott az AEGIS, azt milliószor kitárgyaltuk. raksik elleni védelem az egész haditengerészeti védelem magja. Subsonic, non-stealth fegyverekről beszélünk, aktív aradaros kereesőkkel. nem leküzdhetetlen, de valóban veszedelmes cuccok.
3, Bevethetőség. Legnagyobb gond, hogy ezeknek az autonóm tevékenységi lehetőségei komolyabb ellentevékenység esetén a szabad szemre esik vissza. Van bennük max. egy GPS vevő, vagy a partról rádión irányíthatóak. A gond az, hogy ezek a csatornák zavarhatók (és semmi ECCM), másrészt a parti állomás is honnan szerez célkoordinátát és azt hogy tartja meg?
Ugyanis ez a nagy gond a céladatok beszerzése. A tengeri harcban a legnagyobb feladat a célkoordináták megszerzése és frissen tartása (egy 20-30 csomóval repesztő hajó igen nehezen követhető, ha elveszíted a célt, nincs konstans track), vagyis a felderítés és követés. Ezekben nincs igazi felderítőcucc, távolról kapott céladatok (rádión) játszanak, vagy a szabad szem. Egyik zavarással könnyedén lekapcsolható (ahogy a GPS jeleik is navgációhoz, kapásból ugrik a falkataktika a koordináció hiányával), másik meg.. szóval az belenézel 127 millis torkába...
Mikor is volt az a gyakorlat, amin az ilyen módon felszerelt ellenfél győzött.?
HOPPÁ !!!!! Az iráni pilótasrác aki a SZU 30 valamiről mesélt 2 fórumon is hogy az irániak már az oroszokkal lezsíroztak mindent és már csak a centit vágják, eltűnt az internetről mindenét törölték. Blogját, twittert, mindent még a hozzászólását is a fórumból. Azt állította a gyártósor vagy összeszerelő üzem is kész a rajtra vár. Na ez hiba volt. Egyébként várható valami delta szárnyú gép, mert a katonai vezető hátterében lévő modellek közül már csak azt az egy gépet nem mutatták be.
Az amcsi hajókon spike lr -hez hasonló rakétákat telepítenek az irániak szerint, tehát azért nem érzik magukat biztonságba. Gyakorlaton a gépágyú elág sokat pöcsölt a csónak szerű cél tárgyal.
Elég valószinütlen hogy Irán mostanában bármilyen haditechnikát tud vásárolni Oroszországtól,mivel nincs valutájuk.
Amikor a koronavirus elérte Iránt,a nemzetközi valutaalaphoz fordultak öt millárd dolláros kölcsönért,gyögyszerekre,orvosi felszerelésre.Az amerikai kormány megvétózta a kölcsönt.
Idén májusban elfogadták hogy az iráni riál értékéböl levágnak négy nullát,és elökészitik a cseréjét tomanra.
Az Irán elleni szankciók többé kevésé müködnek,megakadályozzák hogy Irán eladja az olaját,és valutához jusson.
Mindig az erösebb kutya él nemi életet,és itt nem Irán az.
.
Elég valószinütlen hogy Irán mostanában bármilyen haditechnikát tud vásárolni Oroszországtól,mivel nincs valutájuk.
Amikor a koronavirus elérte Iránt,a nemzetközi valutaalaphoz fordultak öt millárd dolláros kölcsönért,gyögyszerekre,orvosi felszerelésre.Az amerikai kormány megvétózta a kölcsönt.
Idén májusban elfogadták hogy az iráni riál értékéböl levágnak négy nullát,és elökészitik a cseréjét tomanra.
Az Irán elleni szankciók többé kevésé müködnek,megakadályozzák hogy Irán eladja az olaját,és valutához jusson.
Mindig az erösebb kutya él nemi életet,és itt nem Irán az.
.
Adhatják hitelbe is, mint szövetségesnek. Feltéve, hogy akarják.
Egy kis fegyverbemutató:
Bevasaroltak amikor egy kis idore feloldottak a szankciokat. /kinatol is es oroszorszagtol is./ az eredeti szankciok feloldasa volt a hatarodo amikor a fegyvereket meg fogjak kapni./a meghosszabbitott szanciok ebbe az esetbe nem jatszanak./ devizaba fizetnek mimd oroszorszagnak mint kinanak cserekbe hasonlo ertekben el fogjak fogadni mind oroszorszag mind kina devizajat /elorre lezsirozott arura./ ment is a csinadratta hogy de a dollar a vilagpenz max az euro...Elég valószinütlen hogy Irán mostanában bármilyen haditechnikát tud vásárolni Oroszországtól,mivel nincs valutájuk.
Amikor a koronavirus elérte Iránt,a nemzetközi valutaalaphoz fordultak öt millárd dolláros kölcsönért,gyögyszerekre,orvosi felszerelésre.Az amerikai kormány megvétózta a kölcsönt.
Idén májusban elfogadták hogy az iráni riál értékéböl levágnak négy nullát,és elökészitik a cseréjét tomanra.
Az Irán elleni szankciók többé kevésé müködnek,megakadályozzák hogy Irán eladja az olaját,és valutához jusson.
Mindig az erösebb kutya él nemi életet,és itt nem Irán az.
.
Elég valószinütlen hogy Irán mostanában bármilyen haditechnikát tud vásárolni Oroszországtól,mivel nincs valutájuk.
Amikor a koronavirus elérte Iránt,a nemzetközi valutaalaphoz fordultak öt millárd dolláros kölcsönért,gyögyszerekre,orvosi felszerelésre.Az amerikai kormány megvétózta a kölcsönt.
Idén májusban elfogadták hogy az iráni riál értékéböl levágnak négy nullát,és elökészitik a cseréjét tomanra.
Az Irán elleni szankciók többé kevésé müködnek,megakadályozzák hogy Irán eladja az olaját,és valutához jusson.
Mindig az erösebb kutya él nemi életet,és itt nem Irán az.
.
Irán az egyik legnagyobb (föld)gáz vagyonon "ül". Az oroszok Ny-Eu-ba eladott iszonyú földgáz mennyiségén nincs "vízjel", hogy honnan jón.
Nem tom', hogy Iránból van-e gázvezeték Oroszországba?
Más felől közelítve:
- Kína ad el haditechnikát(eszközöket, szinte bármit), de nem nagyon szokott komolyabb gyártástechnológiát, know-how-t,
- az oroszok mindkét megoldást tudják, ha; 1, akarják, 2, megfizetik nekik.
Elég valószinütlen hogy Irán mostanában bármilyen haditechnikát tud vásárolni Oroszországtól,mivel nincs valutájuk.
Amikor a koronavirus elérte Iránt,a nemzetközi valutaalaphoz fordultak öt millárd dolláros kölcsönért,gyögyszerekre,orvosi felszerelésre.Az amerikai kormány megvétózta a kölcsönt.
Idén májusban elfogadták hogy az iráni riál értékéböl levágnak négy nullát,és elökészitik a cseréjét tomanra.
Az Irán elleni szankciók többé kevésé müködnek,megakadályozzák hogy Irán eladja az olaját,és valutához jusson.
Mindig az erösebb kutya él nemi életet,és itt nem Irán az.
.
Volt rá példa,hogy Irán olajjal fizetett Oroszországnak, akik azt drágábban tovább adták. Most sem kizárt ez a lehetőség.
Visszaadták már az irániak az ukrán gép fekete dobozait, vagy még mindig kotlanak rajtuk, hátha kikel belőle egy Moszad-ügynök?
Itten van róla szó:
https://htka.hu/2012/08/30/aerostatokkal-a-tamado-motorcsonakosok-ellen/
És innentől részletesebben fejtegetve:
https://htka.hu/2012/08/30/aerostatokkal-a-tamado-motorcsonakosok-ellen/#comment-90247
Mikor is volt az a gyakorlat, amin az ilyen módon felszerelt ellenfél győzött.?
Itten van róla szó:
https://htka.hu/2012/08/30/aerostatokkal-a-tamado-motorcsonakosok-ellen/
És innentől részletesebben fejtegetve:
https://htka.hu/2012/08/30/aerostatokkal-a-tamado-motorcsonakosok-ellen/#comment-90247