Páncéltörő rakéták, páncéltörő gránátok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

T

Törölt tag 1586

Guest
Harctéri TAPASZTALATOK A SPIKE ATGM RENDSZERREL
(Pocsodék)
https://maps.southfront.org/field-experiences-spike-atgm-system/
Ez az Orosz forrásból származócélpont és 2018-as cikk már volt itt a fórumon, vagyis érdemes rákeresni a Ny.i forrásokra is .
Az orosz cikk elég sok szándékos vagy véletlen tévedést tartalmaz:
- azt állítja hogy a Spike top attack módban felrepül az égbe :rolleyes:, emiatt a kereső elveszíti a célt, és a rakétának problémái vannak a cél újbóli befogásával. - ez konkrétan marhaság. lsd.: lent a Spanyolok lövészetéről készült videót. A bal alsó sarokban ott van hogy "ALTA", vagyis top-attack módban van a rakéta, és repülés közben végig látja a célt.
Szerintem erre a részre nem is érdemes több szót vesztegetni...

- a másik említett probléma hogy amennyiben a célpont körül több más hőforrás is van akkor a rakéta automata üzemmódban az első hőforrást választja célnak és nem a kezelő által kiválasztott célra repül - ebből annyi igaz hogy a Spike-nak EO / IR érzékelőjének kétféle üzemmódja lehetséges,
  • CCD tracking: amikor a látható fény hullámhosszú fekete - fehér kép alapján fogja be és követi a célpontot
  • IR tracking - ekkor az infravörös tartományban lévő kép alapján történik mindez.
A célkövetés pedig lehet
  • automatikus, vagy
  • manuális.
Automata üzemmódban ha a célpontot füst takarja ami látható és / vagy infravörös tartományban kitakarja a célt, vagy körülötte zavaró hőforrások vannak, akkor igen, a rakéta elveszítheti a célt.
Ekkor az a megoldás hogy manuálisan kell kijelölni a rakétának a célpontot és akkor a rakéta oda megy ahová a kezelő kormányozza.
A Lengyeleknek volt olyan tapasztalata hogy extrém rossz időben, nagyon alacsony felhőalapnál ha a rakéta az indítás után berepült a felhőbe akkor a kezelő elveszítette a kontaktot a céllal és a rakéta célt tévesztett. Ez is a kezelő hibája, mert ilyenkor át kell kapcsoljon top attack módból, direkt attack módra hogy a rakéta ne repüljön be a felhőbe.
Manuális kormányzással a rakéta konkrétan oda repül ahová a kezelő akarja. Lsd.lenti videó

- 2006-os (!!) Holland tapasztalatok Afganistánban. A Hollandok fire & forget módban akartak egy a sivatagba kirakott konténerre gyakorolni. Nem meglepő módon a konténer majdnem pont olyan meleg volt mint a környezete ezért a rakéta érzékelőjének gondot okozott befogni a célpont konténert.
Igen, az infra érzékelőnek vannak korlátai, és ha kicsi a kontraszt a célpont és környezete között akkor az IR érzékelő nem fog működni.
Erre a Spike 2 volt a válasz, amelynek az első szériákhoz képest legalább egy generációval fejlettebb az CCD és az IR érzékelője, fejletteb a kép feldolgozó software és nem mellékesen jóval messzebbre repül mint az elődje
Érdemes megnézni ezt a videót. U.azt a tesztet hajtják végre mint a Hollandok és még egy zavaró hőforrás (égő olajoshordó) is ki van rakva a célpont konténer elé

Egyszóval nem rossz rakéta az a Spike. Nyilvánvaló hogy ennek sem 100%-os a találati aránya ( különösen harci körülmények között nem..), de v.színű a tucat rendszeresítő ország azért nem tévedett olyan hatalmasat mikor ezt a rakétát választották...
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Ez az Orosz forrásból származócélpont és 2018-as cikk már volt itt a fórumon, vagyis érdemes rákeresni a Ny.i forrásokra is .
Az orosz cikk elég sok szándékos vagy véletlen tévedést tartalmaz:
- azt állítja hogy a Spike top attack módban felrepül az égbe :rolleyes:, emiatt a kereső elveszíti a célt, és a rakétának problémái vannak a cél újbóli befogásával. - ez konkrétan marhaság. lsd.: lent a Spanyolok lövészetéről készült videót. A bal alsó sarokban ott van hogy "ALTA", vagyis top-attack módban van a rakéta, és repülés közben végig látja a célt.
Szerintem erre a részre nem is érdemes több szót vesztegetni...

- a másik említett probléma hogy amennyiben a célpont körül több más hőforrás is van akkor a rakéta automata üzemmódban az első hőforrást választja célnak és nem a kezelő által kiválasztott célra repül - ebből annyi igaz hogy a Spike-nak EO / IR érzékelőjének kétféle üzemmódja lehetséges,
  • CCD tracking: amikor a látható fény hullámhosszú fekete - fehér kép alapján fogja be és követi a célpontot
  • IR tracking - ekkor az infravörös tartományban lévő kép alapján történik mindez.
A célkövetés pedig lehet
  • automatikus, vagy
  • manuális.
Automata üzemmódban ha a célpontot füst takarja ami látható és / vagy infravörös tartományban kitakarja a célt, vagy körülötte zavaró hőforrások vannak, akkor igen, a rakéta elveszítheti a célt.
Ekkor az a megoldás hogy manuálisan kell kijelölni a rakétának a célpontot és akkor a rakéta oda megy ahová a kezelő kormányozza.
A Lengyeleknek volt olyan tapasztalata hogy extrém rossz időben, nagyon alacsony felhőalapnál ha a rakéta az indítás után berepült a felhőbe akkor a kezelő elveszítette a kontaktot a céllal és a rakéta célt tévesztett. Ez is a kezelő hibája, mert ilyenkor át kell kapcsoljon top attack módból, direkt attack módra hogy a rakéta ne repüljön be a felhőbe.
Manuális kormányzással a rakéta konkrétan oda repül ahová a kezelő akarja. Lsd.lenti videó

- 2006-os (!!) Holland tapasztalatok Afganistánban. A Hollandok fire & forget módban akartak egy a sivatagba kirakott konténerre gyakorolni. Nem meglepő módon a konténer majdnem pont olyan meleg volt mint a környezete ezért a rakéta érzékelőjének gondot okozott befogni a célpont konténert.
Igen, az infra érzékelőnek vannak korlátai, és ha kicsi a kontraszt a célpont és környezete között akkor az IR érzékelő nem fog működni.
Erre a Spike 2 volt a válasz, amelynek az első szériákhoz képest legalább egy generációval fejlettebb az CCD és az IR érzékelője, fejletteb a kép feldolgozó software és nem mellékesen jóval messzebbre repül mint az elődje
Érdemes megnézni ezt a videót. U.azt a tesztet hajtják végre mint a Hollandok és még egy zavaró hőforrás (égő olajoshordó) is ki van rakva a célpont konténer elé

Egyszóval nem rossz rakéta az a Spike. Nyilvánvaló hogy ennek sem 100%-os a találati aránya ( különösen harci körülmények között nem..), de v.színű a tucat rendszeresítő ország azért nem tévedett olyan hatalmasat mikor ezt a rakétát választották...

Nagyon impresszív cuccnak tűnik - köszönjük szépen a videókat és a leírást.

Egy-két laikus kérdésem lenne. Amikor a célkövetés automatikus akkor mit csinál a rakéta? Értem ez alatt, hogy az alábbi forgatókönyvekből melyik valósul meg - esetleg ez is konfigurálható, hogy hogyan viselkedjen?

- "elrepül a naplementébe" minden esetben,
- automata önmegsemmisítő funkció - hogy ne csapjon agyon olyan dolgot (pl. civil vagy saját célt) amit nem kéne,
- új célpontot keres (egyfajta "maddog" mód) és, ha nem talál, akkor jön az első vagy a második pont fentebb.

A célkövetés módja esetén van esetleg "hibrid mód" is. Például amennyiben megszakad az RF kapcsolat esetleg megtörik/elszakad az üvegszál, akkor átvált magától manuális módról automatába (akár úgy, hogy ez külön engedélyezve van vagy tiltva) és/vagy jön a fentebbi 3 pont valamelyike?

Azt jól sejtem, hogy üvegszál esetén az NLOS -t nem nagyon erőltetik - vagy csak nagyon korlátos módon? RF esetén a hatótávot mennyire csökkenti az NLOS (pl. domb vagy "hegy" van a kezelő és a célpont között)? Utóbbi esetben van lehetőség valami "átjátszó" (pl. kiteszem a domb tetejére) használatára? Az utolsó kettő kérdés értelemszerűen leginkább a manuális mód esetén különösen érdekes.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy-két laikus kérdésem lenne. Amikor a célkövetés automatikus akkor mit csinál a rakéta? Értem ez alatt, hogy az alábbi forgatókönyvekből melyik valósul meg - esetleg ez is konfigurálható, hogy hogyan viselkedjen?

- "elrepül a naplementébe" minden esetben,
- automata önmegsemmisítő funkció - hogy ne csapjon agyon olyan dolgot (pl. civil vagy saját célt) amit nem kéne,
- új célpontot keres (egyfajta "maddog" mód) és, ha nem talál, akkor jön az első vagy a második pont fentebb.
A Spikenak - legjobb tudásom szerint - nincs önnmegsemmisítő funkciója.
F&F irányításnál a rakéta képfeldolgozó softwarére van bízva hogy azt a célt találja el a rakéta amire a kezelő indítás előtt rá lockolt. Itt lehetnek sajnálatos félreértések, emiatt létezik a.másik irányítási mód.

Ezt "man-in-the-loop" nak hívják és a.lényege hogy a rakéta az indítástól a becsapódásig emberi felügyelet alatt áll. A kezelő össze van kötve a rakétával egy üvegszálas kábellel (vagy vezeték nélküli RF irányítással) és a rakéta optikáján ketesztül látja a közeledő célpontot.
Ha kezelő úgy ítéli meg akkor elirányíthatja a rakétát a célpontról valami semleges területre ahol nem okoz kárt, vagy új célpontot jelölhet ki.
Azt jól sejtem, hogy üvegszál esetén az NLOS -t nem nagyon erőltetik - vagy csak nagyon korlátos módon? RF esetén a hatótávot mennyire csökkenti az NLOS (pl. domb vagy "hegy" van a kezelő és a célpont között)? Utóbbi esetben van lehetőség valami "átjátszó" (pl. kiteszem a domb tetejére) használatára? Az utolsó kettő kérdés értelemszerűen leginkább a manuális mód esetén különösen érdekes.
Szerintem azért mert a rakéta egy könnyû, vékony üvegszálas kábelt húz maga mögött azért még lehet NLOS módban indítani.

Nem tudom az RF irányítás milyen frekit használ de a domborzat egy bizonyos szint után bizonyára lehet korlátozó tényező.
Átjátszóról még nem hallottam...
Ettől függetlenül az indító lehet takarásban mert van egy olyan speciális NLOS ndítási mód - az ún. "fire-on-grid" - amikor a rakétát egy előretolt megfigyelő által meghatározott koordinátára indítják.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
9 892
18 279
113

Persze, az RPG-ből ezres tétel lehet raktáron, anyi CG nem lesz beszerezve. Ma is hatékony és ami lényeges egyszerű eszköz, ha a megfelelő gránátok vannak hozzá. Azokat kellene beszerezni, vagy gyártani. A kettő eszköz nem zárja ki egymást a hadrendből. Sima lövész rajokban, valamint a népi tartalékos alegységeknél az RPG nálam simán maradhatna, persze a megfelelő modern gránátokkal. CG annyi úgysem lesz, amennyi lövész rajunk lehet, esetleg majd.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
9 892
18 279
113
Amennyiben érdemes elgondolkodni, valamilyen régi harceszközünk modernizációján, ami ma hadrendben van, az max., kézifegyver. Mégpedig az RPG-7. Lényegében elnyűhetetlen, mert egy acélcső, elsütőszerkezet és optika. Igen, tudom, mindent cserélünk. Pedig ezen érdemes lenne gondolkodni, mert még amerikai tuning is van hozzá. Gránátokat pedig több tucat ország gyárt, beszerzésük nem lehet gond, még krízis esetén sem, a világ valamely pontjáról.

USA .

4950e1f59bb84ab9b2a63947ae2b775f.jpg
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 591
113
Amennyiben érdemes elgondolkodni, valamilyen régi harceszközünk modernizációján, ami ma hadrendben van, az max., kézifegyver. Mégpedig az RPG-7. Lényegében elnyűhetetlen, mert egy acélcső, elsütőszerkezet és optika. Igen, tudom, mindent cserélünk. Pedig ezen érdemes lenne gondolkodni, mert még amerikai tuning is van hozzá. Gránátokat pedig több tucat ország gyárt, beszerzésük nem lehet gond, még krízis esetén sem, a világ valamely pontjáról.

USA .

4950e1f59bb84ab9b2a63947ae2b775f.jpg

Ez nem modernizációs kit, hanem vadonatúj gyártású AirTronic RPG. Van egy 4,3kg-os változata is, 500 lövéses élettartammal. Modern tandem fejekkel verné a CG-t.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 692
13 359
113
Ez nem modernizációs kit, hanem vadonatúj gyártású AirTronic RPG. Van egy 4,3kg-os változata is, 500 lövéses élettartammal. Modern tandem fejekkel verné a CG-t.


Sokat tévedek, ha ezt saccolom az árakra:

Carl Gustav ár : RPG-7 ár 10 : 1

Carl Gustav ár : RPG-75 ár 10 : 2




Szerintem megfér a kettő egymás mellett:
- RPG- 200-250 m-ig
- CG 150+ m
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 787
30 563
113
Ez nem modernizációs kit, hanem vadonatúj gyártású AirTronic RPG. Van egy 4,3kg-os változata is, 500 lövéses élettartammal. Modern tandem fejekkel verné a CG-t.
Nem csak verné,veri is.RPG29 tandemfeje van a rakétán.Viszont egy elég hosszú az a fej,és kisebb a lőtáv.Nehézkes.De ez igaz a CG-re is.A tandem fejes lőszere annak is nagyobb és rövidebb lőtávú.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
Szerintem a CG-k alkalmazása rajszinten nem volt túl okos ötlet pont a két fős kezelő igény miatt. Ráadásul csak 84mm-es, vagyis MBT ellen kevés. Ebben a kategóriában cégen belül is ott van az AT-4 vagy a még jobb N-LAW/MBT-LAW, ami elvileg még a legmodernebb MBT-ket is képes lehet felnyitni.


A németek most fejlesztik az Ambrust 110mm-es változatát (ugyanaz a kaliber, mint a Panzerfaust 3-nál).

Amit nem értek, hogy miért nem csinál senki egy modernebb verziót a Metis-ből.

Úgy értem egy 800-1200m közti hatótávú 90-105mm-es olcsó irányított rakétát, amit egy fő is kezelhet. MBT ellen ez is kevés lenne, de ami annál kisebb, azt legalább eltalálná akár a mesterlövészek/LMG-k hatótávján kívülről.

Az ukránok és a lengyelek csináltak a témában egy rakétát, de az szerintem nem az igazi.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 845
113
Szerintem a CG-k alkalmazása rajszinten nem volt túl okos ötlet pont a két fős kezelő igény miatt. Ráadásul csak 84mm-es, vagyis MBT ellen kevés. Ebben a kategóriában cégen belül is ott van az AT-4 vagy a még jobb N-LAW/MBT-LAW, ami elvileg még a legmodernebb MBT-ket is képes lehet felnyitni.


A németek most fejlesztik az Ambrust 110mm-es változatát (ugyanaz a kaliber, mint a Panzerfaust 3-nál).

Amit nem értek, hogy miért nem csinál senki egy modernebb verziót a Metis-ből.

Úgy értem egy 800-1200m közti hatótávú 90-105mm-es olcsó irányított rakétát, amit egy fő is kezelhet. MBT ellen ez is kevés lenne, de ami annál kisebb, azt legalább eltalálná akár a mesterlövészek/LMG-k hatótávján kívülről.

Az ukránok és a lengyelek csináltak a témában egy rakétát, de az szerintem nem az igazi.

Mi van a Metisszel?Akkor hová raknád a CG-t?Mert az baromság,hogy a rajban nagyobb pancéltörő képesség van mint a támogató alegységben.Ezen kívül nem csak harckocsikra lehet lőni a CG-vel hanem légi célokon kívül mindenre amit semmi más nem tud a CG-n kívül.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
Mi van a Metisszel?Akkor hóvá raknát a CG-t?Mert az baromság,hogy a rajban nagyobb pancéltörő képesség van mint a támogató alegységben.Ezen kívül nem csak harckocsikra lehet lőni a CG-vel hanem légi célokon kivül mindenre amit semmi más nem tud a CG-n kivül.



Most írtam le az előbb mi van a Metisszel. Szeritnem nagy szükség lenne egy újragondolt Metis-re. Nem Metisz M-re, hanem Metis-re. Az eredeti Metis ugyanis egy kis, 94mm-es rakéta volt, 1000m körül lőtávval. A rakéta konténerrel együtt volt 6 és fél kiló.

Ha ehhez tudnának csinálni egy könnyű indítót+állványt, úgy, hogy az egész együtt 12kg-ba beleférjen, akkor már mehetne raj fegyvernek.


Én sehova nem raknám a CG-t, mert nem azt vettem volna, max a különlegeseknek, azoknál elfér.

AT-4-nek és a Panzerfaustnak is van egy rakat változata.

Egy AT4-et használat után eldobsz, egy CG-t még utána is holt súly.

Egy Panzerfaust pedig legalább egy T72-t hazavág (elméletileg)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 845
113
Most írtam le az előbb mi van a Metisszel. Szeritnem nagy szükség lenne egy újragondolt Metis-re. Nem Metisz M-re, hanem Metis-re. Az eredeti Metis ugyanis egy kis, 94mm-es rakéta volt, 1000m körül lőtávval. A rakéta konténerrel együtt volt 6 és fél kiló.

Ha ehhez tudnának csinálni egy könnyű indítót+állványt, úgy, hogy az egész együtt 12kg-ba beleférjen, akkor már mehetne raj fegyvernek.


Én sehova nem raknám a CG-t, mert nem azt vettem volna, max a különlegeseknek, azoknál elfér.

AT-4-nek és a Panzerfaustnak is van egy rakat változata.

Egy AT4-et használat után eldobsz, egy CG-t még utána is holt súly.

Egy Panzerfaust pedig legalább egy T72-t hazavág (elméletileg)

De az is 2 emberes volt,azt sem 1 ember kezelte...
Meg az ATGM,semmi köze nincs az CG-hez, meg csak nem is rajfegyver.
 
G

Galthran

Guest
Mert hatékony eszköz kell.
az rpg talán nem az? ráadásul olcsó és rengetegen gyártanak hozzá rakétát
én nem mondtam hogy a cg vásárlása baromság volt, csak azt nem értem miért kéne kibaszni az rpg vetőket. nem fér el raktárban? tartalékosoknak nem jó?

ha itt egy háború lenne valamelyik szomszéd országgal akkor nem venné hasznát a haderőnk?
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
De az is 2 emberes volt,azt sem 1 ember kezelte...
Meg az ATGM,semmi köze nincs az CG-hez, meg csak nem is rajfegyver.

Igen, azért is írtam, hogy 50 év elteltével már gondolom eljutott oda a technológia, hogy le tudnák csökkenteni a tömeget annyira, hogy egy emberes legyen.

De még ha két emberes, akkor is egy irányított rakéta lenne, míg a CG csak egy HSN löveg.