Már megijedtem, hogy vmi IFV rendelést dobott fel nekem a Verteidigungsministerium tweetje. 
De aztán láttam, hogy otthon is eldicsekednek csak a Leo csomaggal.
De aztán láttam, hogy otthon is eldicsekednek csak a Leo csomaggal.
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Bántóan sablon kérdések vannak minden interjúban.... Egyszer egy szerkesztő előzetesen kérhetne tanácsot. Sztem 5-6 izgalmas kérdést össze tudnánk dobni. Lehet megtehetnénk kérés nélkül, aztán lehetne lopni.
Eloszor kitalaljak a kommunikaciert felelos emberek, hogy mi az "uzenet" amit most sulykolni kell a kozvelemenynek, aztan megirjak Benkonek a szoveget hogy mit mondjon, a riporternek pedig megirjak a kerdeseket, amire Benko majd azt tudja valaszolni, amit megirtak neki. Minden masra kb. az lenne a valasz, mint a parlamenti irasbeli kerdesekre: nem tud rola, titkos. Itt a riportertol az elejen a tankok szamanak valtozasa resz es az "akkor a magyarok meg ki sem tudtak probalni a tankokat?" resz tunt rogtonzesnek. Vagy csak nem pont ugy sikerultek ezek a mondatok, mint ahogy akartak.
Feltámasztott KRaZ, PTSz, BAT-2, király! Reméljuk normális minőségben tortént a munka. A többi új eszköz is biztos hasznos, de ezt mondják meg a katonák.
Viszont milyen érdekes vita alakult már ki a FAUN daru képe alatt? Tetszik az a vita, érveket használnak es nem hisztiről szól.
K
kamm
Guest
Egyreszt eloszor 1989-et januarjat irtal, most mar 1988... eleg gyerekes az ilyen apro csusztatas. 
De igazabol mindegy, mert amint irtam, barki, aki egy normalis, muvelt, iskolazottabb kozegbol jott, pontosan tudta mar 1987 korul, ogy csak ido kerdese es minden osszeomlik. Sot, az orszag ertelmesebb, penzugyileg irastudo retege - plane ha kozgazdasz voltal - mar azota sejtette, hogy a penzugyi osszeomlas szelen ingadozik az orszag, amikor Fekete 82-ben alairta az IMF csatlakozast, a szovjetek hata mogott, sunyiban.
Hulyeseg az egesz, ne haragudjatok.
Nem tudom, ki mennyi idos es hol nott fel, de a fovarosban (fokepp Budan) 1988-ban mar boven politikai proto-partok voltak, csak talan meg nem igy hivtak oket.
En 1987 telen mar voltam politikai gyulesen a Barto Belan egy nagyon pici, amolyan muvesz pinceklubban (kesobbi MDF alapitok beszeltek), mint gimnazista vittek le oda - emlekezzetek, az elso lakitelki talalkozo 87 oszen volt. 1988-tol az osztalyunkban havi szinten tartottunk esteket politikailag meredek eloadokkal (pl meghhivtuk az erdelyi nepdalgyujto Kallost, az antropologus Kiszely a hivatalostol elesen eltero magyarsagtortenetevel es igy tovabb - ehhez persze kellett a vegtelenul befolyasos, tolerans igazgato, aki 87-ben kirugas helyett nemi face-to-face beszelgetessel kezelte azt, hogy otmeteres Nagy-Magyarorszagot raktunk fel az osztalytermunk hatso falara dekoracionak. Meg a terkep is maradt, csak mindefele evszamot, esemenyt stb raktunk ra, ugy nem lehetett belekotni. Persze utolag kiderult, hogy ot anno 56 miatt vagtak ki a kulugybol ill mindenhonnan, igy lett tanar, majd gimis igazgato...
)
Az Orbanekra sokan emlekszunk futolag a Kisrablobol - a legenda szerint a hulye feher inge miatt allandoan pincernek neztek
- a Deutsch meg udvariasan vitazott a toritanarommal egy politikai kerdes kapcsan amikor meghivtuk a gimis napokon, majd amikor en valaszoltam egy kerdessel a tanaromnak a hallgatosagbol, akkor mi Tomink konkretan mellem allt, hogy bizony igazam van, az a demokracia.
A jugoszlav allam 1989-re mar forrongott, errol gazdagon volt anyag mind a Panoramaban, mind a HVG-ben, ezt szinten irtam (a Chrudinak mar sajnos meghalt, de ha nem lennek lusta, akkor rairnek Horvath Zolira, az akkori foszerkesztore, hogy ki volt ennek a temanak a felelose es rakeresnek - talan meg a belso digit archivumhoz is kunyerlhatnek logint, a kilencvenesek elejen olyan joban voltunk, hogy kulon peldanyt kuldott nekem a mhelyere.)
Tudjmant 90 tavaszan valasztottak meg horvat elnoknek, az elso szabad magyar valasztasok elott napokkal, ha jol emlekszem.
91-ben mar ment a horvat fuggetlensegi haboru.
Hogy kontextusba tegyuk, 1989 mindossze ket evvel van azelott, hogy kivezenyeltek minket hajnalban a barcsi bombazas jugo kazettas bombajanak a maradekait megkeresni...
Az meg hogy "szakertok" ne lattak volna, vegkepp tevedes - a magyar katonai hirszerzes az egyik legeredmenyesebb volt az egesz keleti blokkban, csak sajnos mindent ingyen at is adtunk a senkihazi szovjeteknek, semmit nem kaptunk sosem csereben.
Meg penzt sem, pedig az egesz NATO vedelmi tervet haboru esetere 1975-tol 1989-ig folyamatosan a magyar katonai hirszerzes szolgaltatta a a szovjeteknek, mikozben Clyde Lee Conrad ormester tobb, mint egymillio dollarjaba kerult az orszagnak - minden idok legjobban fizetett aruloinak egyike volt az amerikai katona. Ha jol emlekszem eletfogytot kapott 89-ben, majd tiz evre ra "szivrohamban" meghalt egy nemet bortonben (azok a "nyugatnemet" bortonok nagyon "veszelyesek" voltak, lasd ahogy az egesz Baader-Meinhof/RAF csoport "ongyilkos" lett egyetlen ejszaka, a legszigorubb orizet alatt.)
QUOTE="Wilson, post: 717923, member: 1867"]Egy szűk réteget kivéve(amelyek ezt ki is használták lásd privatizáció) itt Magyarországon az ország lakosságának nagy része nem volt tudatában annak,hogy a SZU szétesik és a kommunista világ szinte pillanatok alatt eltűnik a történelem süllyesztőjében.[/QUOTE]
De igazabol mindegy, mert amint irtam, barki, aki egy normalis, muvelt, iskolazottabb kozegbol jott, pontosan tudta mar 1987 korul, ogy csak ido kerdese es minden osszeomlik. Sot, az orszag ertelmesebb, penzugyileg irastudo retege - plane ha kozgazdasz voltal - mar azota sejtette, hogy a penzugyi osszeomlas szelen ingadozik az orszag, amikor Fekete 82-ben alairta az IMF csatlakozast, a szovjetek hata mogott, sunyiban.
Hulyeseg az egesz, ne haragudjatok.
Nem tudom, ki mennyi idos es hol nott fel, de a fovarosban (fokepp Budan) 1988-ban mar boven politikai proto-partok voltak, csak talan meg nem igy hivtak oket.
En 1987 telen mar voltam politikai gyulesen a Barto Belan egy nagyon pici, amolyan muvesz pinceklubban (kesobbi MDF alapitok beszeltek), mint gimnazista vittek le oda - emlekezzetek, az elso lakitelki talalkozo 87 oszen volt. 1988-tol az osztalyunkban havi szinten tartottunk esteket politikailag meredek eloadokkal (pl meghhivtuk az erdelyi nepdalgyujto Kallost, az antropologus Kiszely a hivatalostol elesen eltero magyarsagtortenetevel es igy tovabb - ehhez persze kellett a vegtelenul befolyasos, tolerans igazgato, aki 87-ben kirugas helyett nemi face-to-face beszelgetessel kezelte azt, hogy otmeteres Nagy-Magyarorszagot raktunk fel az osztalytermunk hatso falara dekoracionak. Meg a terkep is maradt, csak mindefele evszamot, esemenyt stb raktunk ra, ugy nem lehetett belekotni. Persze utolag kiderult, hogy ot anno 56 miatt vagtak ki a kulugybol ill mindenhonnan, igy lett tanar, majd gimis igazgato...
)Az Orbanekra sokan emlekszunk futolag a Kisrablobol - a legenda szerint a hulye feher inge miatt allandoan pincernek neztek
- a Deutsch meg udvariasan vitazott a toritanarommal egy politikai kerdes kapcsan amikor meghivtuk a gimis napokon, majd amikor en valaszoltam egy kerdessel a tanaromnak a hallgatosagbol, akkor mi Tomink konkretan mellem allt, hogy bizony igazam van, az a demokracia. A jugoszlav allam 1989-re mar forrongott, errol gazdagon volt anyag mind a Panoramaban, mind a HVG-ben, ezt szinten irtam (a Chrudinak mar sajnos meghalt, de ha nem lennek lusta, akkor rairnek Horvath Zolira, az akkori foszerkesztore, hogy ki volt ennek a temanak a felelose es rakeresnek - talan meg a belso digit archivumhoz is kunyerlhatnek logint, a kilencvenesek elejen olyan joban voltunk, hogy kulon peldanyt kuldott nekem a mhelyere.
)Tudjmant 90 tavaszan valasztottak meg horvat elnoknek, az elso szabad magyar valasztasok elott napokkal, ha jol emlekszem.
91-ben mar ment a horvat fuggetlensegi haboru.
Hogy kontextusba tegyuk, 1989 mindossze ket evvel van azelott, hogy kivezenyeltek minket hajnalban a barcsi bombazas jugo kazettas bombajanak a maradekait megkeresni...
Az meg hogy "szakertok" ne lattak volna, vegkepp tevedes - a magyar katonai hirszerzes az egyik legeredmenyesebb volt az egesz keleti blokkban, csak sajnos mindent ingyen at is adtunk a senkihazi szovjeteknek, semmit nem kaptunk sosem csereben.
Meg penzt sem, pedig az egesz NATO vedelmi tervet haboru esetere 1975-tol 1989-ig folyamatosan a magyar katonai hirszerzes szolgaltatta a a szovjeteknek, mikozben Clyde Lee Conrad ormester tobb, mint egymillio dollarjaba kerult az orszagnak - minden idok legjobban fizetett aruloinak egyike volt az amerikai katona. Ha jol emlekszem eletfogytot kapott 89-ben, majd tiz evre ra "szivrohamban" meghalt egy nemet bortonben (azok a "nyugatnemet" bortonok nagyon "veszelyesek" voltak, lasd ahogy az egesz Baader-Meinhof/RAF csoport "ongyilkos" lett egyetlen ejszaka, a legszigorubb orizet alatt.
)QUOTE="Wilson, post: 717923, member: 1867"]Egy szűk réteget kivéve(amelyek ezt ki is használták lásd privatizáció) itt Magyarországon az ország lakosságának nagy része nem volt tudatában annak,hogy a SZU szétesik és a kommunista világ szinte pillanatok alatt eltűnik a történelem süllyesztőjében.[/QUOTE]
A Honvédség haditechnikájáról és felépítéséről folydogáló szerteágazó vita egyik nagy fogyatékossága, hogy többnyire úgy szól eszközökről és struktúrákról, azok realitásairól és hatékonyságáról, hogy alig kerül szóba a lényeg, azaz hogy tulajdonképpen minek is nekünk Honvédség? Konkrétabban: Milyen ellenség ellen, milyen hadszíntérre, milyen háborúra kellene készülnünk? Ennek tisztázása nélkül a sokféle elképzelések közül egyiknek sincs alapja.
1. VILÁGHÁBORÚ
A magyar fegyveres erőket 1914 előtt tudatosan készítették elő a Nagy Háború megvívására. Annak elvesztése után nyilvánvaló volt, hogy a megcsonkított, ám revízióra készülő országnak ellenséges szomszédokkal körülvéve, egy még pusztítóbb háborúra kell felkészülnie, és ennek tudatában indult meg és pörgött föl a magyar haderőfejlesztés. A második világháború után, a VSZ keretein belül hazánk ismét, immáron harmadszor is megkezdte a felkészülést a harmadik, az első kettőnél is gyilkosabb világháborúra. Magyarországon tehát a haderőfejlesztés száz éven keresztül egyet jelentett a világháborúra való felkészüléssel. A világháborúk totális természetből és geopolitikai helyzetünkből adódóan azonban ez a felkészülés soha nem lehetett elégséges. Hiába az évekig tartó sorkötelezettség, a tömeghadsereg, a saját hadiipar, a fegyverek felhalmozása, a gazdaságot is deformáló katonai kiadások nagysága, még az ilyen hatalmas ráfordítással kiépített haderők is rőzselángként lobbannak el a totális háborúk pokoltüzében. Sokaknál azonban még ma is élénken él a világháborús mentalitás (a sorkatonai szolgálat, a széles skálájú hadiipar és a teljes vertikumú, magas minőségű és nagy mennyiségű technika szorgalmazása). Az is tény, hogy a haderőfejlesztés alapjait több területen még ma is a világháborúra tervezett Néphadsereg maradványai jelentik. Évtizedek múlva elképzelhető, hogy Magyarország egy nagy, kelet-nyugati háború frontvonalában találja majd magát, de ennek esélye jelenleg minimális, és tetszik vagy sem, erre egyszerűen nem is tudnánk, nem is lehet felkészülni. Szerencsére úgy tűnik, hogy a XXI. századra túljutottunk a világháborúk korán, és az elkövetkezendő évtizedekben a lehetséges fegyveres konfliktusok közül legkevésbé erre kell számítania a Honvédségnek.
2. HÁBORÚ a szomszédokkal
Az utolsó, államok közötti konvencionális háborúk Európában a Balkán-háborúk voltak, több, mint 100 évvel ezelőtt. Ma már a világ többi részén sem jellemzőek a klasszikus, országok között, konvencionális háborúk. Elgondolkodtató, hogy térségünkben még a legpuskaporosabb időkben sem került rá sor, a térség államai között vívott háborúk még a világháborúkon belül is csak lábjegyzetet jelentettek. (A magyar-szlovák háború nagyon szűk korlátok között maradt, a magyar-román ki sem tört, majd később is csak a nagy, szovjet-német hadműveletek részeként került rá sor.) Ennek is csekély tehát az esélye, talán még kisebb is, mint a világháborúé, mivel sem Magyarország, sem a térség többi állama nincs növekedési pályán, a lakosságszám mindenütt csökken, a globális folyamatokban egyre jelentéktelenebbek vagyunk, egyre inkább egymásra utalva, akár a keleti, akár a nyugati nyomásgyakorlással szemben. Ráadásul katonailag szövetségesek is vagyunk, biztonságpolitikai érdekeink több ponton azonosak (Migráció!), szóval nagyon úgy tűnik, hogy a szomszédoktól fenyegető veszély inkább a fejekben él, mint a valóságban. Mégis, egy ilyen háborúra fel kell készülnünk, mert lehet még rosszabb a viszony és akkor a veszély közvetlenül itt, szó szerint a kertek alatt lesz. A felkészülés szempontjából két szomszédunk releváns: Románia és Szlovákia. Potenciálisan előbbi jelentheti a legnagyobb veszélyt, utóbbival pedig leghosszabb a közös határszakaszunk és ebben a két országban él a határon túli magyarok 80 százaléka. Konfliktusaink is velük a legsűrűbbek. Ugyanakkor ezek az országok mégiscsak a szövetségeseink, és talán szerencsésebb ebből a szempontból törekedni arra, hogy a Honvédséget a román és a szlovák haderő viszonylatában pozicionáljuk. Országaink jellemzői alapján logikusan arra kellene törekednünk, hogy a magyar haderő harcértéke a szlovákénak megközelítőleg a kétszerese, a románénak pedig nagyjából a fele legyen. Utóbbival szemben a mennyiségi mutatók helyett érdemesebb minőségi fölényre törekedni. (Jó vonatkozási pont lehet a cseh haderő is, amellyel szemben az 1:1 arány tűnik kívánatosnak.) Ez a fajta arányosságon alapuló megközelítés nem indítana fegyverkezési versenyt, miközben elegendő erőt képezne egy esetleges háborúra is. Ugyanakkor, minőségi követelményei (és várható költségvonzatai) alapján a NATO elvárásainak is eleget tenne. Ezzel el is érkeztünk a következő lehetőséghez:
3. EXPEDÍCIÓS feladatok
Akár a NATO kötelékében, akár az ENSZ felkérésére, de időről időre újabb lehetőség nyílik külföldi szerepvállalásra. Ez bizonyos helyzetekben szerződésben vállalt kötelességünk is lehet, egyben a legjobb alkalom arra, hogy katonáink valós és értékes harctéri tapasztalatokat szerezzenek. Fontos, hogy a Honvédségnek legyenek olyan alakulatai, akik tényleges harci tapasztalatokkal rendelkeznek, nemzetközileg is elismertek és méltók a különleges / elit jelzőre. (Erre a feladatra a Bercsényi KMZ (illetve a Bertalan Árpád Dandár) tökéletesen megfelel.)
4. Aszimmetrikus háború
A világháborús mentalitás és a szomszédokkal szembeni esélylatolgatás mellett erről esik a legkevesebb szó, pedig ennek veszélye a legnagyobb. Szerencsére jelenleg ez sem valószínű, de reálisan nézve erre van a legnagyobb esély, hiszen ilyen háborúk sora perzselte föl az egykori Jugoszlávia területét, ilyen háború izzik Kelet-Ukrajnában és ilyen háború dúl Afganisztánban, Irakban, Szíriában és Líbiában is. Tetszik vagy sem, a modern háborúk többsége alapvetően lassú tűzön fortyogó, évekig húzódó, zavaros, tragikus, aszimmetrikus konfliktus. A magyar hadtörténetben is jelen vannak ezek a piszkos háborúk és tanulságaik máig érvényesek.
(Néhány példa: A magyar-szlovák konfliktus 1939 márciusában abszolút korlátozott volt, időben, intenzitásban visszafogott, ellenben a hadüzenetig soha el nem jutó, 1944-ben kibontakozó partizánháborúban ezres nagyságrendben gyilkolták le a Felvidék német és magyar lakosságát és a térségbe visszavonuló magyar honvédeket. Jugoszláviában az 1941-es bevonulás harcainak mértéke és jelentősége eltörpült a rögtön utána kibontakozó partizánmozgalom méreteihez képest. A bácskai vérengzés, majd a frontot követő magyarok elleni irtóháború eseményei mellett maguk a konvencionális háborús események szinte lényegtelennek tűnnek. A délszláv háború eszkalálódásával reálissá vált a veszély, hogy a harcok kiterjednek Magyarországra is. De az sem konvencionális háború lehetőségeként fenyegetett, sokkal inkább beszivárgó szabadcsapatok és rablóbandák rémképe kísértett a déli határok mentén.)
Miközben a térségre jellemző hagyományos etnikai feszültségek csak lassan csökkennek, rohamosan nő a cigányság száma és az integrálatlanságukból eredő probléma súlya. A 2004-es szlovákiai lázadás emléke nem sok jóval biztat, és ha a népesedési folyamatok nem változnak, akkor nincs már messze az idő, hogy az egyes területeken abszolút többségbe kerülő cigányság kikiáltsa a maga államát. A folyamat forgatókönyve ismerős lehet Koszovóból, konvencionális háború aligha lesz, kölcsönös atrocitások, etnikai tisztogatások annál inkább. A migráció abszolút nem konvencionális háború, ugyanakkor arcátlan hódítás, hiszen zömében erős, egészséges, fiatal férfiak erőszakos benyomulásáról van szó. Gazdasági válság, tudatos destabilizáció, háttérből szított szeparatizmus, uszító médiapropaganda, tömeges migráció - ma így indul az országok megtörése, nem hadüzenetekkel és hadseregekkel!
Ismétlem, jelenleg ezek sem reális veszélyek, de a jövő lehetséges honvédelmi kihívásai közül ezek a legvalószínűbbek, ezt támasztják alá a történelmi tapasztalatok éppúgy, mint a jelen háborúinak jellege és a társadalmi folyamatok iránya. Tehát amellett, hogy szükségünk van egy konvencionális, reguláris, profi haderőre, ami arányban áll szomszédaink (szövetségeseink) haderőivel, megfelel a NATO elvárásainak és alkalmas expedíciós célokra is, erre is készülnünk kell.
Szerencsére ehhez a felkészüléshez nem kell sok! Csak a meglévő technikát kellene megőrizni, letárolni, illetve a szervezendő területvédelemnek kiadni. A lecserélésre váró néhány tucat tankot, elavult páncélost, löveget merő lelkesedésből harcképes állapotban lehetne tartani, nem beszélve néhány tízezernyi lőfegyverről. Ha egy újabb balkáni partszakadás nyomán kevésnek bizonyul a határvédelem és százezrével lépik át déli határainkat különféle illegális siserahadak, akkor településeink megvédéséhez nem légvédelmi rendszerekre és Leopardokra lesz szükség, csupán helyismerettel rendelkező, könnyűfegyverzetű területvédelmi egységekre. A szülőföld védelmére mindig a helyi erők a legalkalmasabbak, állandó jelenlétük, helyismeretük és motiváltságuk akár harmadosztályú fegyverzettel is hatékonyabb lehet, mint a hivatásos, profi hadsereg nagy harcértékű, de korlátozottan bevethető erőforrásai. Az ISIS gerillái ellen sem a reguláris haderők, hanem a könnyűfegyverzetű kurd csapatok érték el a legjobb eredményeket. A Lyukóvölgy fölött nem sokat ér egy Gripen, de még a legegyszerűbb T-72-es is overkill lehet, ha van, aki beröffentse. És jobb, ha az állam szervezi meg ezeket a területvédelmi erőket és nem várjuk meg, hogy a bajban maguktól szerveződjenek meg véres tragédiák nyomán a kontrollálatlan, megbízhatatlan, kétes értékű szabadcsapatok és halálbrigádok.
Míg a 2. és 3. lehetőségekre történő felkészülés, ha kimondatlanul is, de elfogadott, valós törekvés, addig a legutoljára vázolt eshetőségekre nincs igazán kialakult forgatókönyv, pedig éppen ez az a problémakör, ami kijelölheti a kivonásra szánt, másodvonalas haditechnika (aktuálisan a T-72) helyét.
1. VILÁGHÁBORÚ
A magyar fegyveres erőket 1914 előtt tudatosan készítették elő a Nagy Háború megvívására. Annak elvesztése után nyilvánvaló volt, hogy a megcsonkított, ám revízióra készülő országnak ellenséges szomszédokkal körülvéve, egy még pusztítóbb háborúra kell felkészülnie, és ennek tudatában indult meg és pörgött föl a magyar haderőfejlesztés. A második világháború után, a VSZ keretein belül hazánk ismét, immáron harmadszor is megkezdte a felkészülést a harmadik, az első kettőnél is gyilkosabb világháborúra. Magyarországon tehát a haderőfejlesztés száz éven keresztül egyet jelentett a világháborúra való felkészüléssel. A világháborúk totális természetből és geopolitikai helyzetünkből adódóan azonban ez a felkészülés soha nem lehetett elégséges. Hiába az évekig tartó sorkötelezettség, a tömeghadsereg, a saját hadiipar, a fegyverek felhalmozása, a gazdaságot is deformáló katonai kiadások nagysága, még az ilyen hatalmas ráfordítással kiépített haderők is rőzselángként lobbannak el a totális háborúk pokoltüzében. Sokaknál azonban még ma is élénken él a világháborús mentalitás (a sorkatonai szolgálat, a széles skálájú hadiipar és a teljes vertikumú, magas minőségű és nagy mennyiségű technika szorgalmazása). Az is tény, hogy a haderőfejlesztés alapjait több területen még ma is a világháborúra tervezett Néphadsereg maradványai jelentik. Évtizedek múlva elképzelhető, hogy Magyarország egy nagy, kelet-nyugati háború frontvonalában találja majd magát, de ennek esélye jelenleg minimális, és tetszik vagy sem, erre egyszerűen nem is tudnánk, nem is lehet felkészülni. Szerencsére úgy tűnik, hogy a XXI. századra túljutottunk a világháborúk korán, és az elkövetkezendő évtizedekben a lehetséges fegyveres konfliktusok közül legkevésbé erre kell számítania a Honvédségnek.
2. HÁBORÚ a szomszédokkal
Az utolsó, államok közötti konvencionális háborúk Európában a Balkán-háborúk voltak, több, mint 100 évvel ezelőtt. Ma már a világ többi részén sem jellemzőek a klasszikus, országok között, konvencionális háborúk. Elgondolkodtató, hogy térségünkben még a legpuskaporosabb időkben sem került rá sor, a térség államai között vívott háborúk még a világháborúkon belül is csak lábjegyzetet jelentettek. (A magyar-szlovák háború nagyon szűk korlátok között maradt, a magyar-román ki sem tört, majd később is csak a nagy, szovjet-német hadműveletek részeként került rá sor.) Ennek is csekély tehát az esélye, talán még kisebb is, mint a világháborúé, mivel sem Magyarország, sem a térség többi állama nincs növekedési pályán, a lakosságszám mindenütt csökken, a globális folyamatokban egyre jelentéktelenebbek vagyunk, egyre inkább egymásra utalva, akár a keleti, akár a nyugati nyomásgyakorlással szemben. Ráadásul katonailag szövetségesek is vagyunk, biztonságpolitikai érdekeink több ponton azonosak (Migráció!), szóval nagyon úgy tűnik, hogy a szomszédoktól fenyegető veszély inkább a fejekben él, mint a valóságban. Mégis, egy ilyen háborúra fel kell készülnünk, mert lehet még rosszabb a viszony és akkor a veszély közvetlenül itt, szó szerint a kertek alatt lesz. A felkészülés szempontjából két szomszédunk releváns: Románia és Szlovákia. Potenciálisan előbbi jelentheti a legnagyobb veszélyt, utóbbival pedig leghosszabb a közös határszakaszunk és ebben a két országban él a határon túli magyarok 80 százaléka. Konfliktusaink is velük a legsűrűbbek. Ugyanakkor ezek az országok mégiscsak a szövetségeseink, és talán szerencsésebb ebből a szempontból törekedni arra, hogy a Honvédséget a román és a szlovák haderő viszonylatában pozicionáljuk. Országaink jellemzői alapján logikusan arra kellene törekednünk, hogy a magyar haderő harcértéke a szlovákénak megközelítőleg a kétszerese, a románénak pedig nagyjából a fele legyen. Utóbbival szemben a mennyiségi mutatók helyett érdemesebb minőségi fölényre törekedni. (Jó vonatkozási pont lehet a cseh haderő is, amellyel szemben az 1:1 arány tűnik kívánatosnak.) Ez a fajta arányosságon alapuló megközelítés nem indítana fegyverkezési versenyt, miközben elegendő erőt képezne egy esetleges háborúra is. Ugyanakkor, minőségi követelményei (és várható költségvonzatai) alapján a NATO elvárásainak is eleget tenne. Ezzel el is érkeztünk a következő lehetőséghez:
3. EXPEDÍCIÓS feladatok
Akár a NATO kötelékében, akár az ENSZ felkérésére, de időről időre újabb lehetőség nyílik külföldi szerepvállalásra. Ez bizonyos helyzetekben szerződésben vállalt kötelességünk is lehet, egyben a legjobb alkalom arra, hogy katonáink valós és értékes harctéri tapasztalatokat szerezzenek. Fontos, hogy a Honvédségnek legyenek olyan alakulatai, akik tényleges harci tapasztalatokkal rendelkeznek, nemzetközileg is elismertek és méltók a különleges / elit jelzőre. (Erre a feladatra a Bercsényi KMZ (illetve a Bertalan Árpád Dandár) tökéletesen megfelel.)
4. Aszimmetrikus háború
A világháborús mentalitás és a szomszédokkal szembeni esélylatolgatás mellett erről esik a legkevesebb szó, pedig ennek veszélye a legnagyobb. Szerencsére jelenleg ez sem valószínű, de reálisan nézve erre van a legnagyobb esély, hiszen ilyen háborúk sora perzselte föl az egykori Jugoszlávia területét, ilyen háború izzik Kelet-Ukrajnában és ilyen háború dúl Afganisztánban, Irakban, Szíriában és Líbiában is. Tetszik vagy sem, a modern háborúk többsége alapvetően lassú tűzön fortyogó, évekig húzódó, zavaros, tragikus, aszimmetrikus konfliktus. A magyar hadtörténetben is jelen vannak ezek a piszkos háborúk és tanulságaik máig érvényesek.
(Néhány példa: A magyar-szlovák konfliktus 1939 márciusában abszolút korlátozott volt, időben, intenzitásban visszafogott, ellenben a hadüzenetig soha el nem jutó, 1944-ben kibontakozó partizánháborúban ezres nagyságrendben gyilkolták le a Felvidék német és magyar lakosságát és a térségbe visszavonuló magyar honvédeket. Jugoszláviában az 1941-es bevonulás harcainak mértéke és jelentősége eltörpült a rögtön utána kibontakozó partizánmozgalom méreteihez képest. A bácskai vérengzés, majd a frontot követő magyarok elleni irtóháború eseményei mellett maguk a konvencionális háborús események szinte lényegtelennek tűnnek. A délszláv háború eszkalálódásával reálissá vált a veszély, hogy a harcok kiterjednek Magyarországra is. De az sem konvencionális háború lehetőségeként fenyegetett, sokkal inkább beszivárgó szabadcsapatok és rablóbandák rémképe kísértett a déli határok mentén.)
Miközben a térségre jellemző hagyományos etnikai feszültségek csak lassan csökkennek, rohamosan nő a cigányság száma és az integrálatlanságukból eredő probléma súlya. A 2004-es szlovákiai lázadás emléke nem sok jóval biztat, és ha a népesedési folyamatok nem változnak, akkor nincs már messze az idő, hogy az egyes területeken abszolút többségbe kerülő cigányság kikiáltsa a maga államát. A folyamat forgatókönyve ismerős lehet Koszovóból, konvencionális háború aligha lesz, kölcsönös atrocitások, etnikai tisztogatások annál inkább. A migráció abszolút nem konvencionális háború, ugyanakkor arcátlan hódítás, hiszen zömében erős, egészséges, fiatal férfiak erőszakos benyomulásáról van szó. Gazdasági válság, tudatos destabilizáció, háttérből szított szeparatizmus, uszító médiapropaganda, tömeges migráció - ma így indul az országok megtörése, nem hadüzenetekkel és hadseregekkel!
Ismétlem, jelenleg ezek sem reális veszélyek, de a jövő lehetséges honvédelmi kihívásai közül ezek a legvalószínűbbek, ezt támasztják alá a történelmi tapasztalatok éppúgy, mint a jelen háborúinak jellege és a társadalmi folyamatok iránya. Tehát amellett, hogy szükségünk van egy konvencionális, reguláris, profi haderőre, ami arányban áll szomszédaink (szövetségeseink) haderőivel, megfelel a NATO elvárásainak és alkalmas expedíciós célokra is, erre is készülnünk kell.
Szerencsére ehhez a felkészüléshez nem kell sok! Csak a meglévő technikát kellene megőrizni, letárolni, illetve a szervezendő területvédelemnek kiadni. A lecserélésre váró néhány tucat tankot, elavult páncélost, löveget merő lelkesedésből harcképes állapotban lehetne tartani, nem beszélve néhány tízezernyi lőfegyverről. Ha egy újabb balkáni partszakadás nyomán kevésnek bizonyul a határvédelem és százezrével lépik át déli határainkat különféle illegális siserahadak, akkor településeink megvédéséhez nem légvédelmi rendszerekre és Leopardokra lesz szükség, csupán helyismerettel rendelkező, könnyűfegyverzetű területvédelmi egységekre. A szülőföld védelmére mindig a helyi erők a legalkalmasabbak, állandó jelenlétük, helyismeretük és motiváltságuk akár harmadosztályú fegyverzettel is hatékonyabb lehet, mint a hivatásos, profi hadsereg nagy harcértékű, de korlátozottan bevethető erőforrásai. Az ISIS gerillái ellen sem a reguláris haderők, hanem a könnyűfegyverzetű kurd csapatok érték el a legjobb eredményeket. A Lyukóvölgy fölött nem sokat ér egy Gripen, de még a legegyszerűbb T-72-es is overkill lehet, ha van, aki beröffentse. És jobb, ha az állam szervezi meg ezeket a területvédelmi erőket és nem várjuk meg, hogy a bajban maguktól szerveződjenek meg véres tragédiák nyomán a kontrollálatlan, megbízhatatlan, kétes értékű szabadcsapatok és halálbrigádok.
Míg a 2. és 3. lehetőségekre történő felkészülés, ha kimondatlanul is, de elfogadott, valós törekvés, addig a legutoljára vázolt eshetőségekre nincs igazán kialakult forgatókönyv, pedig éppen ez az a problémakör, ami kijelölheti a kivonásra szánt, másodvonalas haditechnika (aktuálisan a T-72) helyét.
[/QUOTE]Egyreszt eloszor 1989-et januarjat irtal, most mar 1988... eleg gyerekes az ilyen apro csusztatas.
De igazabol mindegy, mert amint irtam, barki, aki egy normalis, muvelt, iskolazottabb kozegbol jott, pontosan tudta mar 1987 korul, ogy csak ido kerdese es minden osszeomlik. Sot, az orszag ertelmesebb, penzugyileg irastudo retege - plane ha kozgazdasz voltal - mar azota sejtette, hogy a penzugyi osszeomlas szelen ingadozik az orszag, amikor Fekete 82-ben alairta az IMF csatlakozast, a szovjetek hata mogott, sunyiban.
Hulyeseg az egesz, ne haragudjatok.
Nem tudom, ki mennyi idos es hol nott fel, de a fovarosban (fokepp Budan) 1988-ban mar boven politikai proto-partok voltak, csak talan meg nem igy hivtak oket.
En 1987 telen mar voltam politikai gyulesen a Barto Belan egy nagyon pici, amolyan muvesz pinceklubban (kesobbi MDF alapitok beszeltek), mint gimnazista vittek le oda - emlekezzetek, az elso lakitelki talalkozo 87 oszen volt. 1988-tol az osztalyunkban havi szinten tartottunk esteket politikailag meredek eloadokkal (pl meghhivtuk az erdelyi nepdalgyujto Kallost, az antropologus Kiszely a hivatalostol elesen eltero magyarsagtortenetevel es igy tovabb - ehhez persze kellett a vegtelenul befolyasos, tolerans igazgato, aki 87-ben kirugas helyett nemi face-to-face beszelgetessel kezelte azt, hogy otmeteres Nagy-Magyarorszagot raktunk fel az osztalytermunk hatso falara dekoracionak. Meg a terkep is maradt, csak mindefele evszamot, esemenyt stb raktunk ra, ugy nem lehetett belekotni. Persze utolag kiderult, hogy ot anno 56 miatt vagtak ki a kulugybol ill mindenhonnan, igy lett tanar, majd gimis igazgato...
Az Orbanekra sokan emlekszunk futolag a Kisrablobol - a legenda szerint a hulye feher inge miatt allandoan pincernek neztek
A jugoszlav allam 1989-re mar forrongott, errol gazdagon volt anyag mind a Panoramaban, mind a HVG-ben, ezt szinten irtam (a Chrudinak mar sajnos meghalt, de ha nem lennek lusta, akkor rairnek Horvath Zolira, az akkori foszerkesztore, hogy ki volt ennek a temanak a felelose es rakeresnek - talan meg a belso digit archivumhoz is kunyerlhatnek logint, a kilencvenesek elejen olyan joban voltunk, hogy kulon peldanyt kuldott nekem a mhelyere.
Tudjmant 90 tavaszan valasztottak meg horvat elnoknek, az elso szabad magyar valasztasok elott napokkal, ha jol emlekszem.
91-ben mar ment a horvat fuggetlensegi haboru.
Hogy kontextusba tegyuk, 1989 mindossze ket evvel van azelott, hogy kivezenyeltek minket hajnalban a barcsi bombazas jugo kazettas bombajanak a maradekait megkeresni...
Az meg hogy "szakertok" ne lattak volna, vegkepp tevedes - a magyar katonai hirszerzes az egyik legeredmenyesebb volt az egesz keleti blokkban, csak sajnos mindent ingyen at is adtunk a senkihazi szovjeteknek, semmit nem kaptunk sosem csereben.
Meg penzt sem, pedig az egesz NATO vedelmi tervet haboru esetere 1975-tol 1989-ig folyamatosan a magyar katonai hirszerzes szolgaltatta a a szovjeteknek, mikozben Clyde Lee Conrad ormester tobb, mint egymillio dollarjaba kerult az orszagnak - minden idok legjobban fizetett aruloinak egyike volt az amerikai katona. Ha jol emlekszem eletfogytot kapott 89-ben, majd tiz evre ra "szivrohamban" meghalt egy nemet bortonben (azok a "nyugatnemet" bortonok nagyon "veszelyesek" voltak, lasd ahogy az egesz Baader-Meinhof/RAF csoport "ongyilkos" lett egyetlen ejszaka, a legszigorubb orizet alatt.
QUOTE="Wilson, post: 717923, member: 1867"]Egy szűk réteget kivéve(amelyek ezt ki is használták lásd privatizáció) itt Magyarországon az ország lakosságának nagy része nem volt tudatában annak,hogy a SZU szétesik és a kommunista világ szinte pillanatok alatt eltűnik a történelem süllyesztőjében.
Igen, a lakosság nagyon keveset tudott. Jómagam, 20 éves, épp katona fiatalként értem meg 1987-et. A Közgázon volt egy tünti, a menzaárak miatt, amiben több katonatársam , aki közgázos volt, talán részt is vett. Tőlük hallottam később, 88-ban a FIDESZ megalakulásáról. Még gyakorlatoztunk a szovjetekkel, 87 augusztusában, aztán 88 tavaszán már sima Néphadsereges gyakorlaton USA tisztek voltak a megfigyelők. Akkor még nem láttuk a jövőt, csak annyit sejtettünk, valami változás lesz, mert a komcsikat mindenki akasztani akarta, a gazdaság pedig összeomlott. Erre az akkori állampárt válasza fegyverletétel volt, szerencsére. Más kérdés, hogy sok minden átmentést előkészítettek, amiből több egykori elvtárs, piszkosul meggazdagodott, már demokráciát és kapitalizmust hirdetve, az addigi szocializmus iránti elkötelezettsége után.
Ami a Jugó történetet illeti, 89-ben kezdtünk kijárni a haverokkal, lemezeket venni, mert azok egyszerűen mindent kiadtak, ami a világon ismert előadóktól megjelent. Hozzánk, Muraszombat és Maribor volt elérhető közelségben, tehát a Szlovén területek. Mér akkor ha betértünk egy kocsmába, ami sűrűn megesett, szóba került bármi politika, a Szerbekre, Horvátokra, Jugoszláviára, kommunistákra, mind köpködtek a helyiek. Érthető volt nagy vonalakban, hogy ott mindenki utálja a kommunista rendszert és úgy mindenkit, aki nem az ő nemzetiségükhöz tartozik. Nekem ez jött le nagyjából akkor, 22 évesen. Amikor kitörtek az első zavargások a nemzetiségek között, a stadionok, sportcsarnokok lelátóin és a tv-ben próbálták azzal elintézni, hogy ez csak szurkolói szokásos, akkor gondoltam rá, az élményeimből, hogy ez annál több lehet. Persze én sem tudhattam mi lesz belőle.
Na,ez szerintem nagyon eltalált.Magam is pontosan ilyen katyvaszos aszimetrikus+hibrid háborúra számitok,mint reális veszély.
Szerintem ez nem offtopic. Nem mindegy, hogy mi ellen, ki ellen szervezzük a haderőnket. románia nem szövetségesünk, csak egy szövetségi rendszer tagjai vagyunk.
Érdekesség
Szlovákia folytatja a 3D radarok pályázatát
Szlovákia 17 háromkoordináta radarállomást kíván beszerezni (köztük hat közepes, öt rövid és hat nagyon rövid hatótávolságú). Céljuk a szlovák légtér megfigyelése és az abban lévő légiforgalmi irányítás. Az új radarok beszerzésének várható költsége 155 millió EUR (685 millió PLN).
Szlovákia védelmi minisztériumának pályázati kérelmeket (RfP) kellett küldenie új háromkoordinált radarállomások beszerzési tervére Franciaország, Spanyolország, Izrael, Hollandia, Lengyelország, Törökország, az Egyesült Államok, Magyarország, Nagy-Britannia és Olaszország kormányainak. A pályázatok benyújtásának határideje ez év szeptember 30
https://www.milmag.pl/news/view?news_id=4266
Sztem ezeket a tendereket érdekes lesz figyelni. Egyrészt ki nyer, másrészt milyen nyögvenyelősek ezek a pályázatok.
Ez is már második kiírás, az előző eredménytelent is problémák kísérték.
Vajon mi mivel pályázunk? Ugyanaz a magyar cég aki a lengyel pályázaton is nyert?
Szlovákia folytatja a 3D radarok pályázatát
Szlovákia 17 háromkoordináta radarállomást kíván beszerezni (köztük hat közepes, öt rövid és hat nagyon rövid hatótávolságú). Céljuk a szlovák légtér megfigyelése és az abban lévő légiforgalmi irányítás. Az új radarok beszerzésének várható költsége 155 millió EUR (685 millió PLN).
Szlovákia védelmi minisztériumának pályázati kérelmeket (RfP) kellett küldenie új háromkoordinált radarállomások beszerzési tervére Franciaország, Spanyolország, Izrael, Hollandia, Lengyelország, Törökország, az Egyesült Államok, Magyarország, Nagy-Britannia és Olaszország kormányainak. A pályázatok benyújtásának határideje ez év szeptember 30
https://www.milmag.pl/news/view?news_id=4266
Sztem ezeket a tendereket érdekes lesz figyelni. Egyrészt ki nyer, másrészt milyen nyögvenyelősek ezek a pályázatok.
Ez is már második kiírás, az előző eredménytelent is problémák kísérték.
Vajon mi mivel pályázunk? Ugyanaz a magyar cég aki a lengyel pályázaton is nyert?
Ez főleg annak tükrében érdekes, hogy közös légtérfelügyeleti szerződést kívánunk velük alairni...
W
Wilson
Guest
Ezzel a részével nem lesz gond ha meg van rá a zsé és kiválasztottuk a típust akkor szittyaországban percek alatt lezongorázzák a beszerzést itt nem lesz elhúzódó jogi csatározás a vesztes ajánlattevőkkel.
szuper, tisztában van vele mindenki, mint ahogy azzal is hogy nem kell tőlük tartani, csak na pofa nagy de amelyik kutya ugat az nem harap
Hanem sunyi módon vissza húzódva megvárja míg hátat fordittól neki és utánna támad. Történelmi tanulság hogy mindig akkor haraptak belénk a legnagyobbat mikor vagy el voltunk foglalva valamivel vagy le voltunk gyengülve. Nyugi meg fogják várni az alkalmas időpontot rá.
attól még hogy türelmesek ütőképesebbek nem lesznek, de még csak logisztikailag sem lesznek előrébb emiatt hogy akár 2-3 napnál tovább bármit is tudjanak itt pattogni
A komment szekciót ajánlom erős idegzetű olvasóinknak, van egy kis technika, van belpol, meg miegymás, cseh (és szlovák) szemmel,...meg hát @PavolR fórumtársunk is ott van , hogy "megvédje a becsületünket":
https://www.armadninoviny.cz/prvni-tanky-leopard-2a4hu-v-madarsku.html
, hogy "megvédje a becsületünket":https://www.armadninoviny.cz/prvni-tanky-leopard-2a4hu-v-madarsku.html
2-3 nap ippen elég elfoglalni a Tiszántult.....
De igazábol nem a nyilt,regurális haderő tervszerű támadásátol kell tartani.Még ha kategórikusan nem is zárható ki.Aszimetrikus és hibrid háború inkább előfordulhat.Ráadásul ez nem csak a hagyományos KM-i iszonyok miatt,hanem az iszlám előrenyomulása,az itt annyit emlegetett migráncsok,és a szerintem hibásan figyelmen kivül hagyott már itt lévő és növekvő részarányú ómigráncsok miatt is.
Hibrid vagy aszimmetrikus háború esetén én a Dnyeszter menti köztársaságot pl nem hagynám ki, ott elképzelhetőnek tartanék egy moldáviai, ilyen jellegű konfliktust, ami meg a románok számára jelentene nem kis fejtörést. Persze, erősen ha jelleggel.