Tudom, mar kezdeményeztem, hogy egyet adományozzanak muzeális céllal
[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Átsiklottam felette...., de Te voltál az egyik favoritom
(Azért ne sértődj meg, csak tréfa volt. )
W
Wilson
Guest
Egy orosz cikk az amerikai-német viszonyról.
Minél közelebb vannak az amerikai választások, annál nagyobb a hibrid konfrontáció az Egyesült Államok és Németország között
Fotó: Reuters
Minél közelebb vannak az amerikai választások, annál nagyobb a hibrid konfrontáció az Egyesült Államok és Németország között. Az amerikai politikusok legújabb szankciós kezdeményezései akár egész városokat is veszélyeztetnek.
Matthew Karnichnig amerikai újságíró, aki 15 évig dolgozott Németországban, úgy véli, hogy a német-amerikai kapcsolatok elhalnak. Konfliktusok merülnek fel és nőnek a szemünk előtt. Trump elnök szankciókkal fenyegeti a németeket, megijeszti őket az amerikai katonák kivonásával a németországi támaszpontokról, nyomást gyakorol a német áruk új vámjaira, megpróbálja konfrontációba sodorni a németeket Kínával ...
A németek leggyakrabban azzal magyarázzák a történések okát, hogy Angela Merkel és Donald Trump személyes kapcsolata finoman szólva sem működött. Sokan, köztük Merkel párttagjai a Kereszténydemokrata Unióban (CDU), biztosak abban, hogy a problémák a kancellár "genetikai amerika ellenessége" miatt a szocialista NDK-ban nőtt fel.
Trump támogatói viszont beismerik, hogy az amerikai vezető már akkor sem szerette Merkelt, még mielőtt a Fehér Házhoz csatlakozott volna. "Ennek oka lehet az a tény, hogy apjának német gyökerei voltak, bár az is az igazsághoz tartozik,hogy nagy nehézségei voltak a női politikusokkal" - mondta John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója a Spiegel hetilapnak. "Trumpnak nincs politikai filozófiája, enélkül pedig lehetetlen beszélni Merkellel" - mondja Bolton. "Trump nem republikánus vagy demokrata. Összekeveri a személyes kapcsolatokat az állami érdekekkel ... "
Spiegel azonban makacsul keresi a kancellár téves számításait: szerintük az Egyesült Államokban Angela Merkel "Trump-ellenesnek" pozicionálta magát, a Harvard Egyetemen pedig magasztalta a multilateralizmust; talán Trumpot dühítette fel? Bolton hű önmagához: „Nem hiszem. Trump aligha tudja, mi a multilateralizmus. " És mulatságos következtetést von le: „... az amerikai és az európai kommentátorok megpróbálják megérteni Trumpot, megérteni a doktrínáját. Felejtsd el! Ne pazarolják az idejüket erre! Nincs Trump-doktrína. Reggeli véleménye , délután már más volt. Csak a novemberi újraválasztás érdekli. "
A legtöbb német egyetért ezzel, de tudod miért? Mert egyszerűbb mint más magyarázatot keresni Trump furcsa, de állandóan ellentmondásos német megközelítésére. Christoph von Marshall, a berlini Tagesspiegel rovatvezetője még arra a következtetésre is jutott, hogy ez egyfajta figyelemelterelés volt: szerintük a németekkel szembeni hivalkodó hajthatatlansággal akarja megnövelni támogatottságát, amely faji zavargások és a koronavírussal fertőzöttek számának katasztrofális növekedése miatt omlott össze. az USA-n.
Ennek ellenére még mindig érdemes megvizsgálni a részleteket - Trump Amerikája nagyon elsöprően manőverez európai partnereihez képest.
Csata 2 százalékért
Az utóbbi időben az amerikai elnök németellenes intézkedései közül a legfurcsább az a szándék, hogy a Németországban állomásozó amerikai kontingens létszámát harmadával csökkentsék. Sokan nem kételkednek abban Berlinben és Washingtonban:hogy Trump így torolta meg Merkelnek a makacsságát és az elutasítását, hogy személyesen menjen Washingtonba a G7 csúcstalálkozóra, amelyet először júniusban terveztek megtartani (Merkel ekkor javasolta, hogy a csúcstalálkozó csak a videó formátumra korlátozódjon), majd szeptemberben Trump személyesen akart megbeszélést tartani, meghívva Oroszországot, Ausztráliát, Dél-Koreát és Indiát oda - azzal az ürüggyel, hogy a G7 formátum már elavult.
Hogyan lett Németország az Egyesült Államok fő ellenfele Európában
Merkel „különleges álláspontját” Trump (amerikai kommentátorok szerint) az arrogancia megnyilvánulásaként érzékelte, ami irritálta őt, aminek eredményeként azt a parancsot adta, hogy 12 ezer katonát azonnal vonjanak ki Németországból. Maga Trump azonban közvetlenül nem kapcsolta össze ezt Merkel viselkedésével és az elnök által hangoztatott magyarázatok még paradoxabbnak bizonyultak minden feltételezésnél: „Csökkentjük katonai jelenlétünket Németországban, mert az nem fizeti a számlákat. Milliárdokkal tartozik nekünk. Ha visszatérnek, meggondolhatom magam ”- mondta Trump .
Ezek a szavak feldühítették a németeket, mivel Németország semmivel sem tartozik az Egyesült Államoknak. Trump "csak" nagyon lazán értelmezi a NATO 2002-es döntését. Miután a szövetség tagjai megijedtek a New York-i terrortámadástól,abban állapodtak meg , hogy fokozatosan növelik a honvédelmi kiadásokat, és 2025-re elérik GDP 2 százalékát. Trump minden ok nélkül ezt szerződésnek tekinti, amelynek feltételeit a németek makacsul nem teljesítik.
Ugyanakkor Trump folyamatosan azt a benyomást kelti, hogy a NATO tagjai ígéretet tettek arra, hogy a GDP 2 százalékával egyenként hozzájárulnak a NATO valamiféle „közös kincstárához”. A NATO-bn azonban nincs ilyen "közös alap", ahogyan nincs közös hadsereg sem. A NATO a hadseregek uniója. Vannak azonban közös parancsnoki struktúrák. Fenntartásuk érdekében a NATO tagjai évente adományoznak bizonyos hozzájárulásokat. Németország 315 millió eurót fizetett 2019-ben. Csak az Egyesült Államok járult hozzá többet - 470 millióval. És a GDP 2 százalékával kapcsolatban, amelyre Trump annyira szeret emlékeztetni, minden NATO-tagot fel kellett szólítani , hogy otthon költsön hadseregére. Ez azt az érzést keltheti, hogy mindenki igazságosan költi nemzeti vagyonának egyenlő részét egy közös ügyre.
Valójában minden nem ilyen egyszerű, mert a katonaság fenntartása, a fegyverek,, az építmények, az üzemanyag, az energiaellátás költsége - mindez a különböző országokban különböző pénzbe kerül, ezért a látszólag katonai szükségletekre fordított GDP 2 százaléka különböző eredmények.hoz a különböző országokba.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a közelmúltban új megoldást javasolt a problémára: a végeredmény összehasonlítására, nem pedig annak elérésének költségeire. A logika a következő: az országnak előre meg kell állapítania a teljes katonai erő részarányát, és hogy mennyit fog rá költeni, az a belső ügye (Németország 10 százalékot tud biztosítani - mondja a honvédelmi miniszter). De Trump hallani sem akar róla. Sőt, már felszólította a partnereket, hogy a GDP 4 százalékát fordítsák védelemre. Eközben a koronavírus egyértelműen jelentősen módosítja a számításokat, és a legtöbb országban még a hadseregre fordított jelenlegi kiadások sem tarthatóak.
Ugyanakkor maga az elnök őszintén beismerte az újságíróknak: a csapatok tervezett kivonásának semmi köze nincs a stratégiai problémák megoldásához. Később pedig a Twitteren keresztül felvázolt egy új verziót: a kilépésről szóló döntés annak a ténynek köszönhető, hogy „Berlin támogatja a Nord Stream-2 gázvezeték (SP-2) építését. Németország milliárdokat fizet Oroszországnak a gázért, de közben azt akarja, hogy megvédjük Oroszországtól. Ez elfogadhatatlan! "
Valójában az amerikai katonák Németországból való kivonulása és az SP-2 építésének leállítása ugyanolyan rendű jelenségekké váltak Trump számára. Biztonsági tényezőnek tekinti őket. A nyilvánosság számára az érvelés a következő: az alattomos Oroszország gazdasági és politikai nyomást gyakorolhat rájuk, mivel bármikor képes megszakítani a gázszállítást Németország és más EU-országok számára. De ezt a magyarázatot a szakértők nem hiszik el - a szakértők már régóta hangoztatják : az Egyesült Államok mindenekelőtt amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására akarja rákényszeríteni az európaiakat.
Minél közelebb vannak az amerikai választások, annál nagyobb a hibrid konfrontáció az Egyesült Államok és Németország között
Fotó: Reuters
Minél közelebb vannak az amerikai választások, annál nagyobb a hibrid konfrontáció az Egyesült Államok és Németország között. Az amerikai politikusok legújabb szankciós kezdeményezései akár egész városokat is veszélyeztetnek.
Matthew Karnichnig amerikai újságíró, aki 15 évig dolgozott Németországban, úgy véli, hogy a német-amerikai kapcsolatok elhalnak. Konfliktusok merülnek fel és nőnek a szemünk előtt. Trump elnök szankciókkal fenyegeti a németeket, megijeszti őket az amerikai katonák kivonásával a németországi támaszpontokról, nyomást gyakorol a német áruk új vámjaira, megpróbálja konfrontációba sodorni a németeket Kínával ...
A németek leggyakrabban azzal magyarázzák a történések okát, hogy Angela Merkel és Donald Trump személyes kapcsolata finoman szólva sem működött. Sokan, köztük Merkel párttagjai a Kereszténydemokrata Unióban (CDU), biztosak abban, hogy a problémák a kancellár "genetikai amerika ellenessége" miatt a szocialista NDK-ban nőtt fel.
Trump támogatói viszont beismerik, hogy az amerikai vezető már akkor sem szerette Merkelt, még mielőtt a Fehér Házhoz csatlakozott volna. "Ennek oka lehet az a tény, hogy apjának német gyökerei voltak, bár az is az igazsághoz tartozik,hogy nagy nehézségei voltak a női politikusokkal" - mondta John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója a Spiegel hetilapnak. "Trumpnak nincs politikai filozófiája, enélkül pedig lehetetlen beszélni Merkellel" - mondja Bolton. "Trump nem republikánus vagy demokrata. Összekeveri a személyes kapcsolatokat az állami érdekekkel ... "
Spiegel azonban makacsul keresi a kancellár téves számításait: szerintük az Egyesült Államokban Angela Merkel "Trump-ellenesnek" pozicionálta magát, a Harvard Egyetemen pedig magasztalta a multilateralizmust; talán Trumpot dühítette fel? Bolton hű önmagához: „Nem hiszem. Trump aligha tudja, mi a multilateralizmus. " És mulatságos következtetést von le: „... az amerikai és az európai kommentátorok megpróbálják megérteni Trumpot, megérteni a doktrínáját. Felejtsd el! Ne pazarolják az idejüket erre! Nincs Trump-doktrína. Reggeli véleménye , délután már más volt. Csak a novemberi újraválasztás érdekli. "
A legtöbb német egyetért ezzel, de tudod miért? Mert egyszerűbb mint más magyarázatot keresni Trump furcsa, de állandóan ellentmondásos német megközelítésére. Christoph von Marshall, a berlini Tagesspiegel rovatvezetője még arra a következtetésre is jutott, hogy ez egyfajta figyelemelterelés volt: szerintük a németekkel szembeni hivalkodó hajthatatlansággal akarja megnövelni támogatottságát, amely faji zavargások és a koronavírussal fertőzöttek számának katasztrofális növekedése miatt omlott össze. az USA-n.
Ennek ellenére még mindig érdemes megvizsgálni a részleteket - Trump Amerikája nagyon elsöprően manőverez európai partnereihez képest.
Csata 2 százalékért
Az utóbbi időben az amerikai elnök németellenes intézkedései közül a legfurcsább az a szándék, hogy a Németországban állomásozó amerikai kontingens létszámát harmadával csökkentsék. Sokan nem kételkednek abban Berlinben és Washingtonban:hogy Trump így torolta meg Merkelnek a makacsságát és az elutasítását, hogy személyesen menjen Washingtonba a G7 csúcstalálkozóra, amelyet először júniusban terveztek megtartani (Merkel ekkor javasolta, hogy a csúcstalálkozó csak a videó formátumra korlátozódjon), majd szeptemberben Trump személyesen akart megbeszélést tartani, meghívva Oroszországot, Ausztráliát, Dél-Koreát és Indiát oda - azzal az ürüggyel, hogy a G7 formátum már elavult.
Hogyan lett Németország az Egyesült Államok fő ellenfele Európában
Merkel „különleges álláspontját” Trump (amerikai kommentátorok szerint) az arrogancia megnyilvánulásaként érzékelte, ami irritálta őt, aminek eredményeként azt a parancsot adta, hogy 12 ezer katonát azonnal vonjanak ki Németországból. Maga Trump azonban közvetlenül nem kapcsolta össze ezt Merkel viselkedésével és az elnök által hangoztatott magyarázatok még paradoxabbnak bizonyultak minden feltételezésnél: „Csökkentjük katonai jelenlétünket Németországban, mert az nem fizeti a számlákat. Milliárdokkal tartozik nekünk. Ha visszatérnek, meggondolhatom magam ”- mondta Trump .
Ezek a szavak feldühítették a németeket, mivel Németország semmivel sem tartozik az Egyesült Államoknak. Trump "csak" nagyon lazán értelmezi a NATO 2002-es döntését. Miután a szövetség tagjai megijedtek a New York-i terrortámadástól,abban állapodtak meg , hogy fokozatosan növelik a honvédelmi kiadásokat, és 2025-re elérik GDP 2 százalékát. Trump minden ok nélkül ezt szerződésnek tekinti, amelynek feltételeit a németek makacsul nem teljesítik.
Ugyanakkor Trump folyamatosan azt a benyomást kelti, hogy a NATO tagjai ígéretet tettek arra, hogy a GDP 2 százalékával egyenként hozzájárulnak a NATO valamiféle „közös kincstárához”. A NATO-bn azonban nincs ilyen "közös alap", ahogyan nincs közös hadsereg sem. A NATO a hadseregek uniója. Vannak azonban közös parancsnoki struktúrák. Fenntartásuk érdekében a NATO tagjai évente adományoznak bizonyos hozzájárulásokat. Németország 315 millió eurót fizetett 2019-ben. Csak az Egyesült Államok járult hozzá többet - 470 millióval. És a GDP 2 százalékával kapcsolatban, amelyre Trump annyira szeret emlékeztetni, minden NATO-tagot fel kellett szólítani , hogy otthon költsön hadseregére. Ez azt az érzést keltheti, hogy mindenki igazságosan költi nemzeti vagyonának egyenlő részét egy közös ügyre.
Valójában minden nem ilyen egyszerű, mert a katonaság fenntartása, a fegyverek,, az építmények, az üzemanyag, az energiaellátás költsége - mindez a különböző országokban különböző pénzbe kerül, ezért a látszólag katonai szükségletekre fordított GDP 2 százaléka különböző eredmények.hoz a különböző országokba.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a közelmúltban új megoldást javasolt a problémára: a végeredmény összehasonlítására, nem pedig annak elérésének költségeire. A logika a következő: az országnak előre meg kell állapítania a teljes katonai erő részarányát, és hogy mennyit fog rá költeni, az a belső ügye (Németország 10 százalékot tud biztosítani - mondja a honvédelmi miniszter). De Trump hallani sem akar róla. Sőt, már felszólította a partnereket, hogy a GDP 4 százalékát fordítsák védelemre. Eközben a koronavírus egyértelműen jelentősen módosítja a számításokat, és a legtöbb országban még a hadseregre fordított jelenlegi kiadások sem tarthatóak.
Ugyanakkor maga az elnök őszintén beismerte az újságíróknak: a csapatok tervezett kivonásának semmi köze nincs a stratégiai problémák megoldásához. Később pedig a Twitteren keresztül felvázolt egy új verziót: a kilépésről szóló döntés annak a ténynek köszönhető, hogy „Berlin támogatja a Nord Stream-2 gázvezeték (SP-2) építését. Németország milliárdokat fizet Oroszországnak a gázért, de közben azt akarja, hogy megvédjük Oroszországtól. Ez elfogadhatatlan! "
Valójában az amerikai katonák Németországból való kivonulása és az SP-2 építésének leállítása ugyanolyan rendű jelenségekké váltak Trump számára. Biztonsági tényezőnek tekinti őket. A nyilvánosság számára az érvelés a következő: az alattomos Oroszország gazdasági és politikai nyomást gyakorolhat rájuk, mivel bármikor képes megszakítani a gázszállítást Németország és más EU-országok számára. De ezt a magyarázatot a szakértők nem hiszik el - a szakértők már régóta hangoztatják : az Egyesült Államok mindenekelőtt amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására akarja rákényszeríteni az európaiakat.
W
Wilson
Guest
2.rész
"Gáztámadás"
A lényeg nem csak az, hogy most Németország a legnagyobb gázfogyasztó: az országban 2019-ben felhasznált energia (villamos energia és hő) 23 százalékát a földgáz biztosította (Oroszország és Norvégia egyenként ennek a gáznak a 40 százalékát adta). Ennél is fontosabb, hogy a gáz jelentősége az elkövetkező években csak nőni fog. Bár középtávon (2050 után) az Európai Unió az éghajlat kímélése érdekében teljes mértékben el kívánja hagyni a szénhidrogének elégetését (ezt különösen az EU-ban kidolgozott "Green Turn" koncepció tárgyalja), jelenleg az EU-ban a földgáz a legkisebb "szénhidrogén-gonosz". Ezenkívül maguk a németek is zsákutcába kormányozták magukat.Csernobil, majd "Fukushima"után úgy döntöttek, hogy 2022-re felhagynak az atomenergiával, bezárva az összes atomerőművet,
A hangsűly a megújuló energiaforrásokra (nap, szél, biomassza) került: a terveik szerint 2030-a az ország energiaháztartásárak 65 százalékát kell kitenniük. Világossá vált azonban, hogy a szélenergia további növelése a lakosság ellenállása miatt lehetetlen. Az emberek nem akarnak szélturbinák mellett lakni, amelyek számának egyre nőnie kell. Úgy tűnt, a megoldás a szélturbinák építése a tengerben, ahol ezek senkit sem zavarnak. De a németeknek északon vannak tengereik, és a fő villamosenergia-fogyasztók az ország déli részén vannak. Az áram átviteléhez új az elektromos vezetékeket kell létesíteni, de ezt az emberek ellenzik.
Így aztán egy ideig még nem tudják a gázt nélkülözni. Úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak, akik a közelmúltban világelsővé váltak a gáziparban,ez kapóra jön: a piac növekszik, és a németek most bárkivel kötnek megállapodásokat a gázellátásról. Az amerikaiakkal együtt azt is elfelejtve, hogy cseppfolyósított gázuk nem felel meg semmilyen környezetvédelmi követelménynek - mivel azt az amerikaiak Németországban megkérdőjelezhető és tiltott módszerrel állítják elő.
Az amerikaiak azonban nem akarnak a, piaci törvényeknek megfelelően gázt szállítani az EU-k nincs szükségük a Gazpromra az EU-n, mivel az amerikai gáz ma már sokkal drágább, mint az orosz gáz, ezért senki sem akarja önként vásárolni. És akkor Trump mindkét fél szenátorainak támogatásával szankciókat kezdett bevezetni a "felelőtlenek" ellen.
Először is, úgy tűnik, hogy a németek, szövetségeseik ellen, a CAATSA törvény - "Amerika ellenfeleinek szankciók útján történő megvédéséről" - alkalmazása mellett döntöttek.Ennek első áldozata (2019 végén) a svájci Pioneering Spirit csőfektető hajó volt, amely részt vett az SP-2 fektetésében. Tulajdonosai ekkor ultimátumot kaptak Ted Cruz szenátortól: haladéktalanul hagyják abba a munkát, különben nem kapnak amerikai cégektől megrendeléseket. Ez valódi következményekkel fenyegetett a társaság fennmaradására, és a tulajdonos így kénytelen volt a hajót visszarendelnie. Ha még egy hónapot kapott volna a munkára, az "Úttörő szellem" lefektette volna a csővezeték utolsó 150 km-t, és ezzel a projektet megmentették volna. De a munkát azonnal leállították.
A Gazprom kénytelen volt csak saját erejére támaszkodni. Úgy döntöttek, hogy az úttörő szellemet az Akademik Chersky hajóval helyettesítik, amely akkoriban a Távol-Keleten tartózkodott. A Balti-tengerre való megérkezése így késett, és csak május elején érkezett meg Mukran német kikötőjébe, ahol az SP-2 logisztikai központja található.Ted Cruz szenátor azonban ismét közbelépett. Ezúttal elérte a már elfogadott szankciók kiterjesztését az SP-2 összes építőjére és szállítójára, az összes bankra és biztosítótársaságra, amely a projektben résztvesz. Valójában (német becslések szerint) a csővezeték építésének befejezésére szánt mintegy 700 millió eurós beruházást blokkolhatják. Ez 12 európai ország több mint 120 vállalatát,és több százezer munkahelyet érint a különböző iparágakban. A Cruise hatását Európa öt legnagyobb energetikai vállalata fogja leginkább érezni. 5 milliárd eurót raktak ebbe a projektbe, abban a reményben, hogy további évtizedekig kereshetnek pénzt vele a Gazprommal, a cső tulajdonosával együtt, amely szintén 5 milliárdot fektetett be.
Európa kábulatban
Egyértelmű, hogy a szankciókkal sújtottak felháborodtak. "Európának meg kell mutatnia, hogy kész megvédeni szuverenitását, függetlenségét és biztosítani az energiaellátás biztonságát" - mondta Rainer Seele, az OMV osztrák energetikai konszern vezetője, az SP-2 egyik befektetője: "Ha az EU nem tesz semmit, akkor teljesen elveszítheti vonzerejét a befektetők számára." , mert a csőfektetés az EU törvényeivel és rendeleteivel teljes összhangban kezdődött. Még Merkel kancellár is felháborodott ezen július elején.
Ted Cruzt azonban nem érdekelte a felháborodás, és augusztus elején új ultimátumot fogalmazott meg. Ezúttal a mukrani kikötő tulajdonosainak - a német Fahrhafen Sassnitz cégnek és Sassnitz városának. Ha "továbbra is árukat, szolgáltatásokat és támogatást nyújtanak ennek a projektnek bármilyen formában, akkor elveszítik a pénzügyi túlélés esélyét". Ennek oka a Rossini hajó megjelenésével kapcsolatos információ volt, amely látszólag 140 fő szállója,és akiket busszal visznek oda, ahol az Akademik Chersky a munka folytatására készül. Ennek végét remélve Ted Cruz figyelmeztet: "A JV-2 építésének támogatásával Fahrhafen Sassnitz a Mukrani kikötőt, annak vezetőit, tulajdonosait és alkalmazottait jogi és gazdasági szankcióknak teszi ki az Egyesült Államokból."
Az Egyesült Államok ilyen mértékű beavatkozása az EU-országok szuverén érdekeibe már nem csak negatív érzelmeket vált ki: néhány komoly európai publikáció valójában a gazdasági háború tényleges kezdetéről beszél a kontinensen, mert a projekt kapcsán egész Európában aggódik - nemcsak a német vállalatok, hanem a britek is Holland Shell, osztrák OMV, francia Engie.
A németek még nem is a pénzügyi veszteségekben látják a fő problémát (ezek nagyok, de a német kormány beleegyezésével és pénzügyi garanciái mellett léptek be a projektbe) - a kilátások sokkal ijesztőbbek: ha Németország most enged az Egyesült Államoknak, akkor a világkereskedelemben minden rosszra fordul. „Az amerikai protekcionizmus átterjed a világ más iparágaira: acélra, alumíniumra, autókra, repülőgépekre, napenergiára, nagy erőművekre, informatikára, az internetre - bárhol ahol olyan versenytársai vannak az USA-k, akiket az amerikaiak kiakarnak szorítani? Mindez Trump teljes győzelméhez vezet? - a München Focus pánikba esik - Trump sarokba szorította az EU-t. Komoly tesztek várnak az európai diplomáciára és a világkereskedelemre. "
A közelmúltban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott és beszélt ebben a témában német kollégájával, Heiko Maassal. A miniszterek demonstrálták nézeteik egységét. "Egy államnak sincs joga fenyegetni Európát, és diktálni neki, hogy mi legyen az energiapolitikája" - mondta Maas. Lavrov természetesen egyetértett ezzel, de hozzátette, hogy Oroszország ezeket az amerikai szankciókat ugyanolyan jogosulatlannak tartja, mint az EU Oroszország elleni szankcióit. Ezzel azonban Maas ugyanolyan természetességgel nem értett egyet ...
Szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között Németországnak és az EU előtt három lehetséges forgatókönyve van (állítólag azonban mind utópisztikusak). Az első az, hogy szankciókkal reagálnak a szankciókra (ezt javasolja a Német Gazdaság Keleti Bizottsága, az Oroszországgal együttműködő cégek szövetsége). Hátránya? Tele van a hideg (kereskedelmi )háború eszkalációjával, amelynek kiszámíthatatlan következményei vannak mindenki számára, nemcsak az Egyesült Államok számára. Ezenkívül Németország lényegesen többet exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importál. A második forgatókönyv: az hogy az ENSZ Alapokmányának 96. cikke alapján a Közgyűlés vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérheti a Hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatát - és az Egyesült Államok kormányát a törvény keretein kívülinek bélyegezheti. De ugyanakkor egyáltalán nem törvényszerű, hogy a bíróság az Északi Áramlat mellé áll. És végül a harmadik lehetőség: a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott panasznak van jogi esélye a sikerre. De ez csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok elkezdi végrehajtani a bejelentett szankciókat.De erre jelenleg kicsi az esély hiszen az Egyesült Államok már a fenyegetésekkel is sikert ér el.
Ilyen helyzetben a német kommentátorok sajnos pesszimistán értékelik az SP-2 projekt sikeres befejezésének kilátásait. Először is, mert a projektben résztvevők egyike sem képes komolyan ellenállni az amerikai szankcióknak: az amerikai megrendelések túl fontosak minden vállalat és ország számára. És nem várható változás akkor sem,ha Trump elveszíti a választásokat, szinte elképzelhetetlen, hogy a korlátozásokat feloldják, és a projektet az amerikaiak jóváhagyják. Végül is mindkét fél kongresszusi képviselői ott állnak a támadás mögött.
Hiszen a modern politika hagyományai szerint addig nem szüntetik meg a szankciókat, amíg azok valódi hatással bírnak ...
"Gáztámadás"
A lényeg nem csak az, hogy most Németország a legnagyobb gázfogyasztó: az országban 2019-ben felhasznált energia (villamos energia és hő) 23 százalékát a földgáz biztosította (Oroszország és Norvégia egyenként ennek a gáznak a 40 százalékát adta). Ennél is fontosabb, hogy a gáz jelentősége az elkövetkező években csak nőni fog. Bár középtávon (2050 után) az Európai Unió az éghajlat kímélése érdekében teljes mértékben el kívánja hagyni a szénhidrogének elégetését (ezt különösen az EU-ban kidolgozott "Green Turn" koncepció tárgyalja), jelenleg az EU-ban a földgáz a legkisebb "szénhidrogén-gonosz". Ezenkívül maguk a németek is zsákutcába kormányozták magukat.Csernobil, majd "Fukushima"után úgy döntöttek, hogy 2022-re felhagynak az atomenergiával, bezárva az összes atomerőművet,
A hangsűly a megújuló energiaforrásokra (nap, szél, biomassza) került: a terveik szerint 2030-a az ország energiaháztartásárak 65 százalékát kell kitenniük. Világossá vált azonban, hogy a szélenergia további növelése a lakosság ellenállása miatt lehetetlen. Az emberek nem akarnak szélturbinák mellett lakni, amelyek számának egyre nőnie kell. Úgy tűnt, a megoldás a szélturbinák építése a tengerben, ahol ezek senkit sem zavarnak. De a németeknek északon vannak tengereik, és a fő villamosenergia-fogyasztók az ország déli részén vannak. Az áram átviteléhez új az elektromos vezetékeket kell létesíteni, de ezt az emberek ellenzik.
Így aztán egy ideig még nem tudják a gázt nélkülözni. Úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak, akik a közelmúltban világelsővé váltak a gáziparban,ez kapóra jön: a piac növekszik, és a németek most bárkivel kötnek megállapodásokat a gázellátásról. Az amerikaiakkal együtt azt is elfelejtve, hogy cseppfolyósított gázuk nem felel meg semmilyen környezetvédelmi követelménynek - mivel azt az amerikaiak Németországban megkérdőjelezhető és tiltott módszerrel állítják elő.
Az amerikaiak azonban nem akarnak a, piaci törvényeknek megfelelően gázt szállítani az EU-k nincs szükségük a Gazpromra az EU-n, mivel az amerikai gáz ma már sokkal drágább, mint az orosz gáz, ezért senki sem akarja önként vásárolni. És akkor Trump mindkét fél szenátorainak támogatásával szankciókat kezdett bevezetni a "felelőtlenek" ellen.
Először is, úgy tűnik, hogy a németek, szövetségeseik ellen, a CAATSA törvény - "Amerika ellenfeleinek szankciók útján történő megvédéséről" - alkalmazása mellett döntöttek.Ennek első áldozata (2019 végén) a svájci Pioneering Spirit csőfektető hajó volt, amely részt vett az SP-2 fektetésében. Tulajdonosai ekkor ultimátumot kaptak Ted Cruz szenátortól: haladéktalanul hagyják abba a munkát, különben nem kapnak amerikai cégektől megrendeléseket. Ez valódi következményekkel fenyegetett a társaság fennmaradására, és a tulajdonos így kénytelen volt a hajót visszarendelnie. Ha még egy hónapot kapott volna a munkára, az "Úttörő szellem" lefektette volna a csővezeték utolsó 150 km-t, és ezzel a projektet megmentették volna. De a munkát azonnal leállították.
A Gazprom kénytelen volt csak saját erejére támaszkodni. Úgy döntöttek, hogy az úttörő szellemet az Akademik Chersky hajóval helyettesítik, amely akkoriban a Távol-Keleten tartózkodott. A Balti-tengerre való megérkezése így késett, és csak május elején érkezett meg Mukran német kikötőjébe, ahol az SP-2 logisztikai központja található.Ted Cruz szenátor azonban ismét közbelépett. Ezúttal elérte a már elfogadott szankciók kiterjesztését az SP-2 összes építőjére és szállítójára, az összes bankra és biztosítótársaságra, amely a projektben résztvesz. Valójában (német becslések szerint) a csővezeték építésének befejezésére szánt mintegy 700 millió eurós beruházást blokkolhatják. Ez 12 európai ország több mint 120 vállalatát,és több százezer munkahelyet érint a különböző iparágakban. A Cruise hatását Európa öt legnagyobb energetikai vállalata fogja leginkább érezni. 5 milliárd eurót raktak ebbe a projektbe, abban a reményben, hogy további évtizedekig kereshetnek pénzt vele a Gazprommal, a cső tulajdonosával együtt, amely szintén 5 milliárdot fektetett be.
Európa kábulatban
Egyértelmű, hogy a szankciókkal sújtottak felháborodtak. "Európának meg kell mutatnia, hogy kész megvédeni szuverenitását, függetlenségét és biztosítani az energiaellátás biztonságát" - mondta Rainer Seele, az OMV osztrák energetikai konszern vezetője, az SP-2 egyik befektetője: "Ha az EU nem tesz semmit, akkor teljesen elveszítheti vonzerejét a befektetők számára." , mert a csőfektetés az EU törvényeivel és rendeleteivel teljes összhangban kezdődött. Még Merkel kancellár is felháborodott ezen július elején.
Ted Cruzt azonban nem érdekelte a felháborodás, és augusztus elején új ultimátumot fogalmazott meg. Ezúttal a mukrani kikötő tulajdonosainak - a német Fahrhafen Sassnitz cégnek és Sassnitz városának. Ha "továbbra is árukat, szolgáltatásokat és támogatást nyújtanak ennek a projektnek bármilyen formában, akkor elveszítik a pénzügyi túlélés esélyét". Ennek oka a Rossini hajó megjelenésével kapcsolatos információ volt, amely látszólag 140 fő szállója,és akiket busszal visznek oda, ahol az Akademik Chersky a munka folytatására készül. Ennek végét remélve Ted Cruz figyelmeztet: "A JV-2 építésének támogatásával Fahrhafen Sassnitz a Mukrani kikötőt, annak vezetőit, tulajdonosait és alkalmazottait jogi és gazdasági szankcióknak teszi ki az Egyesült Államokból."
Az Egyesült Államok ilyen mértékű beavatkozása az EU-országok szuverén érdekeibe már nem csak negatív érzelmeket vált ki: néhány komoly európai publikáció valójában a gazdasági háború tényleges kezdetéről beszél a kontinensen, mert a projekt kapcsán egész Európában aggódik - nemcsak a német vállalatok, hanem a britek is Holland Shell, osztrák OMV, francia Engie.
A németek még nem is a pénzügyi veszteségekben látják a fő problémát (ezek nagyok, de a német kormány beleegyezésével és pénzügyi garanciái mellett léptek be a projektbe) - a kilátások sokkal ijesztőbbek: ha Németország most enged az Egyesült Államoknak, akkor a világkereskedelemben minden rosszra fordul. „Az amerikai protekcionizmus átterjed a világ más iparágaira: acélra, alumíniumra, autókra, repülőgépekre, napenergiára, nagy erőművekre, informatikára, az internetre - bárhol ahol olyan versenytársai vannak az USA-k, akiket az amerikaiak kiakarnak szorítani? Mindez Trump teljes győzelméhez vezet? - a München Focus pánikba esik - Trump sarokba szorította az EU-t. Komoly tesztek várnak az európai diplomáciára és a világkereskedelemre. "
A közelmúltban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott és beszélt ebben a témában német kollégájával, Heiko Maassal. A miniszterek demonstrálták nézeteik egységét. "Egy államnak sincs joga fenyegetni Európát, és diktálni neki, hogy mi legyen az energiapolitikája" - mondta Maas. Lavrov természetesen egyetértett ezzel, de hozzátette, hogy Oroszország ezeket az amerikai szankciókat ugyanolyan jogosulatlannak tartja, mint az EU Oroszország elleni szankcióit. Ezzel azonban Maas ugyanolyan természetességgel nem értett egyet ...
Szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között Németországnak és az EU előtt három lehetséges forgatókönyve van (állítólag azonban mind utópisztikusak). Az első az, hogy szankciókkal reagálnak a szankciókra (ezt javasolja a Német Gazdaság Keleti Bizottsága, az Oroszországgal együttműködő cégek szövetsége). Hátránya? Tele van a hideg (kereskedelmi )háború eszkalációjával, amelynek kiszámíthatatlan következményei vannak mindenki számára, nemcsak az Egyesült Államok számára. Ezenkívül Németország lényegesen többet exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importál. A második forgatókönyv: az hogy az ENSZ Alapokmányának 96. cikke alapján a Közgyűlés vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérheti a Hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatát - és az Egyesült Államok kormányát a törvény keretein kívülinek bélyegezheti. De ugyanakkor egyáltalán nem törvényszerű, hogy a bíróság az Északi Áramlat mellé áll. És végül a harmadik lehetőség: a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott panasznak van jogi esélye a sikerre. De ez csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok elkezdi végrehajtani a bejelentett szankciókat.De erre jelenleg kicsi az esély hiszen az Egyesült Államok már a fenyegetésekkel is sikert ér el.
Ilyen helyzetben a német kommentátorok sajnos pesszimistán értékelik az SP-2 projekt sikeres befejezésének kilátásait. Először is, mert a projektben résztvevők egyike sem képes komolyan ellenállni az amerikai szankcióknak: az amerikai megrendelések túl fontosak minden vállalat és ország számára. És nem várható változás akkor sem,ha Trump elveszíti a választásokat, szinte elképzelhetetlen, hogy a korlátozásokat feloldják, és a projektet az amerikaiak jóváhagyják. Végül is mindkét fél kongresszusi képviselői ott állnak a támadás mögött.
Hiszen a modern politika hagyományai szerint addig nem szüntetik meg a szankciókat, amíg azok valódi hatással bírnak ...
Kicsit uánanézve én is ide jutottam egyelőre. Pedig eleinte teljesen tényként volt meg sztori nekem, nem konteóként, de ezt most benéztem, sajnálom.Sok igaz adat van a cikkben, de egyrészt az index hozta le (és összesen ez az egy cikk van az egész interneten. A többi vagy az indexet jelöli meg forrásként, vagy egy TV műsort, ahol szintén a fenti Úr volt a főszereplő -> Ugye van nekünk, magyaroknak egy Gróf Spanyol Zoltánunk is), másrészt a cikkben szereplő Úr valami orvos (az azért kérdéseket vet fel, hogy egyetlen bányamérnök, vagy bárki, aki tényleg érthet a témához [vagy legalább látta, ahogy csepeg a titán a vagonokból]... szóval egy sincs, aki meg merne szólalni...). Egyébként az orvosok imádnak polihisztor szerepben tündökölni (néha ennek van tudásalapja, de sokszor meg kevésbé).
Aztán meg olyan titkosítás alól feloldott anyagokra hivatkozik, mint bizonyíték, ami úgy tűnik őt érdekelte a világon egyedül... Ha ezek a források léteznek és legalább egy évtizede hozzáférhetőek, akkor a jelenlegi „oroszbarát” irányzat kikezdésére miért nem lobogtatja naphosszat az összes ellenzéki párt, vagy legalább miért nincs meg a „nyugati pályán” fészbukoldalán befényképezve.
Ilyen apróságok, hogy pl. vettünk volna áramot külföldről... szóval na. (mégis honnan, volt-e oda kiépítve akkor távvezeték, vagy azt is meg kellett volna építeni... ugye a 750kV-os vezeték kb. '78 körül lett kész és állítólag annyi áramot pumpáltak bele a szovjetek, hogy éjszaka világított a koronakisüléstől...[ez ugye valószínűleg megint legenda]. Ehhez képest azt a 2GW-nyi áramot zokszó nélkül felvettük úgy, hogy még így is hozzájuk kellett kivinni a timföldet)
Szóval én nem zárkózom el az elől, hogy igaza van, mert ugye a nulla valószínűségű esemény is bekövetkezhet, de egyelőre túl nagy szingularitásnak tűnik az egész sztori józan ésszel vizsgálva.
Jelenleg annyit ér a cikk, hogy táplálja a hiedelmet, mert be lehet linkelni a saját „vágyak ” alátámasztására...
Elég jól lehet vele gerjeszteni a népet, mert még pár nap és itt is eljutunk odáig, hogy lesznek olyan hangok, hogy: „adják vissza az amerikaiak az összes SR-71-et, mert magyar anyagból van....”
De hátha van köztünk egy bauxitveterán, aki fellebenti a fátylat.
Egyelőre nem született végleges döntés arról, hogy Szerbia izraeli nagykövetségét Tel-Avívből Jeruzsálembe költöztessék, minden attól függ, hogyan viszonyul Izrael Koszovó függetlenségének kérdéséhez - jelentette ki Suzana Vasiljevic, a szerb államfő médiatanácsosa a belgrádi Prva Televízióban szerdán.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/217699/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/217699/
Elhiszem, hogy rá vagytok izgulva erre a szerb követséges részre, de Szerbiának egy bérházban van a követsége Tel Avivban. Csak szólok. Kb. ha öten ott dolgoznak a gondnokkal és sofőrrel együtt, plusz családtagok, már lehet, hogy túloztam. Olyan ez mintha a DK az egyik bérházból átköltözne itthon egy másik bérházba, miután felgyújtottak minden számlát az épülettel együtt. Lényegtelen a történet.
Jelenleg jelképes és lényegtelen jelenleg a szerb követség Tel Avivban. Legalábbis régen az volt ..., most már nem vágom mi a helyzet.
Ők egyébként mindenhol nagyon olcsón működnek. Régebben, Jugoszlávia idején reprezentáció volt mindenhol. Aranyból a kerítés, stb. A NATO bombázások óta ez változott. Most már csak szinten tartás megy néha még fontos helyeken is. A lényeg, hogy legyen, de lehetőleg olcsón. Vsz a háttérben Jeruzsálem jobban meg fogja nekik érni, mert az ingatlanárak is jobbak, reprezentáció okán pedig biztosan.
Egyébként nekünk sem nagyobb Tel Avivban a kövink, de mégis többen dolgoznak ott, érthető okokból. Pontosabban most nem tudom mi van a járvány miatt, de anno nem volt rossz hely, legalábbis az ott dolgozók rohadtul nem szerettek 4 év után hazajönni.
Ha összejön nekünk is Jeruzsálem, még ha egyelőre nem nagykövetségi szinten, akkor mi is "Jeruzsálem" miatt leszünk fontosak.A titán egy gyakori elem. A földkéreg 0,6 %-a titán. Viszont az előállitása eléggé energiaigényes és drága. Ezért pl. Magyarországon nem éri meg előállítani. A magyar-szovjet egyezmény arról szólt, hogy timföldet adtunk fém alumínium-ért. Vagyis a magyar bauxitot nagyrészt magyarországon dolgozták fel. A "kincset érő" titán még ma is a vörösiszap tározókban van. Ez nem zárja ki, hogy kisebb mennyiségben exportáltunk bauxitot, és abból valaki titánt állított elő. De óriási kincs amit elloptak, az nem volt. Magyarországon a bauxitból timföldön kívül vanádiumot és galliumot állítottak elő.
Hát, kb. mint a futballszurkolók. Biztatták a "csapatukat". Hogy ez káros volt-e, vagy inkább hasznos így utólag visszanézve (ugye a forradalmat leverték, sok halott volt, plusz utána a megtorlás áldozatai, de ugyanakkor az erős ellenállásnak komoly szerepe lehetett abban, hogy a kőkemény diktatúrából a sokkal élhetőbb kádári puha diktatúrába, gulyáskommunizmusba ment át elég gyorsan a rendszer), na azt én nem tudom megítélni.
Amúgy, ha valakit érdekel, egy hosszabb írás a témáról:
MAGYARORSZÁG A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ HULLÁMHOSSZÁN 1951–1956
http://mek.oszk.hu/04600/04616/04616.pdf
Bármi lehetséges. Meg az ellenkezője is.
És a "bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka" is egy szemléletmód. De akik ezzel az elvvel szimpatizálnak, azok akkor legyenek következetesek és minden esetben így nézzék a dolgokat. Ne csak akkor, ha pont az adott személyek aktuális utálatának tárgya az érintett fél. Hanem pl. akkor is, amikor ukrán "szemtanúk" orosz T-90-esek hordáit "látták" Donbasszban.
Na igen, láthattuk Katyin esetében is, hogy erősen próbálkoztak ezzel, több-kevesebb sikerrel... Pont azok és elvtársaik, akikkel szemben '56-ban harcoltak a magyarok.
No, belenéztem kicsit, de én ilyet nem láttam. Olyat láttam pl, hogy a naponta többször adott "Hírszolgálat" című műsorban 27-én szinte minden alkalommal elmondták, hogy: "A nyugati nagyhatalmak elhatározták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérik a Szovjetunió magyarországi katonai beavatkozásának ügyében."
Szóval, ha megmutatnád, hogy hol van az, ahol 3-4 napon keresztül szó szerint azonos szöveggel mindig holnap viszik az ENSZ elé, akkor hálás lennék.
Május óta nem ad zöld utat az új varsói német nagykövetnek munkája megkezdéséhez Lengyelország. A feltűnően udvariatlan lépés – ráadásul egy szövetséges hatalommal szemben – ritka a diplomáciában. Az agrément megadásának elhúzódását Varsó a járvánnyal és a választásokkal magyarázza, ám az immár diplomáciai botránnyá dagadt ügy mögött több van.
https://hang.hu/kulfold/2020/09/10/...JuHGNSu1q_mlXJasraaFFVjqGvsUV8do9nSbBalIximAE
https://hang.hu/kulfold/2020/09/10/...JuHGNSu1q_mlXJasraaFFVjqGvsUV8do9nSbBalIximAE
Lehet, orosz származású, Mo.-on él, és annak ellenére, hogy orosz, annak drukkolt, hogy az Eurázsiai Unió megbukjon és hogy Oroszország a Krímet veszítse el. Ha bármi téma van, amely Oroszországgal kapcsolatos, akkor őhozzá fordulnak szakérteni. Például a Biztonságpolitikai Corvinák I-II. tanulmánykötetek Oroszo.-gal kapcsolatos részét is ő írta, de valahogy mindig az az érzése az embernek, amikor őt olvassa, hogy annak drukkol, hogy Oroszország minél előbb hulljon szét. Belém több orosz patriotizmus szorult, pedig magyar vagyok.
Ok, ok, de nekik ez csak bújtatott érdek mert a langyosak meg a tobbi aprobetus az igazi kisebbség a szemükben, az igazi kisebbségeket csak felhasználjak céljaik elérésére.
Ezzel csak annyi a baj, hogy 1848-ban csak Habsburg birodalom létezett. A Monarchia nagyrészt pont 1848-nak köszönhető. A szlávok nem lázadoztak, nem is lett trializmus.
A német-francia tandemnek nincs 5-15 évnél többje, a polgárháborúig, anarciáig, gazdasági zakóig,társadalmi össze omlásig, már most 40% feletti a beiskolázottak között a migrációs hátteru kölök, vannak német tartományok ahol 76%, biztos a svájciak....
Erre egy forrást?
De most ez volt a lényeg? Az évszám? Jó, nem ugrott be, hogy a monarchia 1867-ben jött létre. De ettől függetlenül a franciák támogatták az 1848-as forradalmat, hogy ezzel gyengítsék a Habsburgokat. Hogy most a Habsburgok által irányított országot 1848-ban Habsburg Birodalomnak, vagy Osztrák-Magyar Monarchiának hívták, kurvára lényegtelen (ilyen szempontból). Irtózom az olyan emberektől, akik úgy vitatkoznak, hogy találnak egy tévedést valami adatban - abból a célból, hogy aláássák a másik fél hitelességét, de amúgy az összefüggéseket nem látják, vagy nem akarják látni. Ugyanis az állításom lényegi részéhez nem érkezett sem bú sem bá...
Az még nem jelenti azt, hogy rosszul jártunk az orosz szövetséggel. Ha Rákóczi hiába próbált szövetségest keresni - akkor nem voltunk oroszokkal szövetségesek. Tehát nem volt mivel rosszul járni.
Ugye a téma onnan indult, hogy valaki azt állította, hogy amikor szövetségben voltunk az oroszokkal, az nem volt nekünk jó. Az ő fő mondanivalója az volt, hogy nem jó az oroszok szövetségese lenni. Az, hogy Rákóczi hiába kereste az oroszok szövetségét, mert nem sikerült szövetségre lépni, nem támasztja alá, hogy ha sikerült volna, akkor ezzel rosszul jártunk volna. Úgyhogy a hozzászólásod érvelési hiba. Persze nem voltál kíváncsi az eredeti témára, csak ellen szerettél volna mondani nekem.
Komolyan kérdezed?
Elso találat:https://www.origo.hu/nagyvilag/2019...kek-tobb-mint-egyharmada-migrans-hatteru.html
Ez egy tavalyi cikk, azóta nem sok bevándorló hagyta el NY Europát, egyébként a Spotle srác nyilatkozta egy riportban a konkrét számokat, pár napja.
Nem volt értelme???? Ne hülyéskedj már. Ha nem kezdünk el balhézni 1848-ban, 1867-ben sem kaptunk volna jogokat, maradt volna minden a régiben. A Habsburg Birodalom, meg az Osztrák-Magyar Monarchia között van egy kis különbség, már ami a magyarokat, vagyis minket érint.
Egy dologot nem kellett volna: trónfosztani a Habsburgokat. Az valóban hiba volt, de a többi, az teljesen OK.