Éghajlatváltozás

[gergo55]

Látod ez egy kicsi dilettantizmust mutat (nem akarlak erdészként megsérteni) . Ma Magyarországon olyan , hogy TAR vágás NEM létezik csakis az invazív , rövid vágásfordulójú fajoknál . A tölgy , a bükk és egyéb őshonos fajok gondosan vannak kezelve (sajnos elhibázott volt a kárpótlási erdők megalkotása ezt a szakma már akkor ellenezte de a politika erősebb volt ) ami gondot jelent az a túlhasznosítás amit viszont a piac generál , pedig a Magyar erdőtörvény az egyik legjobb és legszigorúbb az összes EU-s ország közül . Nem ok nélkül értük el a Trianoni 11%-os erdősültségből a mai 23%-t és 2030-ra elérjük a 25%-t. A "örök erdős" ahogy nevezed de a hétköznapokban természetközeli erdőgazdálkodásként aposztrofált hülyeség minden csak nem hasznos (talán csak a sötétzöldeknek , farkas simogatóknak) . A Magyar erdőgazdálkodás kiemelkedő ha nem hagyjuk , hogy az aktuálpolitika belepofázzon mert az erdő az "100 évig nő " nem választási ciklusokig !

Egy pici szakma , a véghasználatokat a szoci tarvágások után felváltotta a szálalásos erdő gazdálkodás és a bontásos véghasználat . Ez azt jelenti , hogy már a nevelő vágásoknál kialakítjuk a homogén faméretet majd amikor az erdő eléri a vágásfordulóját véghasználatra jelölik az üzemtervben (ezt az állami erdészeti szolgálat erdőtervezői és erdőfelügyelői készítik 10 éves ciklusokra I. II. III. sürgősséggel ) és elvégzik rajta az első bontást amitől fényt kap a talaj és az alvó magoncok elindulnak fává fejlődni , ez egy viszonylag gyors folyamat . 2-3 év múlva a megerősödött (a régi erdész azt mondta max térdig érő ) újulatról levágják az erdő jó részét és csak ott hagynak fákat facsoportokat ahol kevés az újulat és pótolnia kell a természetnek a hiányosságot ! A vége az , hogy 1-2 hagyásfa kivételével levágnak minden fát ! És elindul az új erdő a fejlődés útján !

Ma idehaza őshonos kemény lombos erdőt csak ott telepítenek csemetéről ahol mezőgazdasági területet vonnak erdő művelésbe , illetve ha egy egy foltot pótolni kell . Mindenhol igyekeznek a helyi genetikájú és származású természetes újulatot preferálni .

Röviden ennyi !

Szép.
Biztos így van, ahogy mondod.
Csak 15 éve mióta erdőben élek ebből semmit sem láttam.
Csak tarvagást, ill. véghasználatot.
Véglegesen elhasználják az erdőt.
A most kivágott erdőkből már nem lesz más csak sivatag.
Az egyébként is mocskos privatizáció mellett a legszemetebb, cinikusabb, pusztítóbb húzás az erdők odadobása a "csak a profit" rablógazdáinak volt.

 

[Mackensen]

66 millió évnyi klímaváltozás

https://scitechdaily.com/66-million...92svqyGgApRJodT9I4DujcMYE9XVnu9zG4o4Spd1iR21o

 

[Python]

66 millió évnyi klímaváltozás

https://scitechdaily.com/66-million...92svqyGgApRJodT9I4DujcMYE9XVnu9zG4o4Spd1iR21o

Látom a geológusok végeztek ezzel a több éves programmal is.

 

[ogretankHU]

Szép.
Biztos így van, ahogy mondod.
Csak 15 éve mióta erdőben élek ebből semmit sem láttam.
Csak tarvagást, ill. véghasználatot.
Véglegesen elhasználják az erdőt.
A most kivágott erdőkből már nem lesz más csak sivatag.
Az egyébként is mocskos privatizáció mellett a legszemetebb, cinikusabb, pusztítóbb húzás az erdők odadobása a "csak a profit" rablógazdáinak volt.

Magyarország erdőinek jelentős/túlnyomó része faanyag termő erdő besorolású tehát gazdálkodni kell rajta ! A többi az lehet talajvédelmi , vízbázis védelmi , jóléti etc . Az , hogy minden erdő életében eljön az az idő amikor már nincs tovább természetes . Az őserdőkben ilyenkor kidőlnek a fák maguktól mert elszáradnak , megbetegednek . Ezt a modern erdő gazdálkodásban a vágásfordulók meghatározásával oldották meg . Mint mondtam nincs olyan mint 30-40 éve , hogy egy szezon alatt lebombáztak egy vágásérett erdőt majd betelepítették ! Most az van amit leírtam . De az erdő léptéke 3-4 emberöltő nem 10-15 év .

Abban sajnos igazad van bár erre is utaltam , hogy volt egy kárpótlásnak nevezett gigantikus bűncselekmény amit az akkori erdőtörvény nem tudott kezelni . Ki merem jelenteni , hogy óriási hiba volt magánkézbe adni az ország erdeinek majd 50%-t . Azóta a törvény is utolérte magát és 2012 óta az engedély nélküli fakitermelés a szimpla szabálysértés kategóriából a btk-s környezet károsítás kategóriába került . Sebek keletkeztek de majd szépen begyógyulnak . Nekem is jobban tetszik egy 100 éves bükkös a templom oszlop szerű törzseivel mint egy 10 éves fiatal erdő de az érzelmek ilyenkor nem irányadók !

 

[Python]

 

[antigonosz]

Magyarország erdőinek jelentős/túlnyomó része faanyag termő erdő besorolású tehát gazdálkodni kell rajta ! A többi az lehet talajvédelmi , vízbázis védelmi , jóléti etc . Az , hogy minden erdő életében eljön az az idő amikor már nincs tovább természetes . Az őserdőkben ilyenkor kidőlnek a fák maguktól mert elszáradnak , megbetegednek . Ezt a modern erdő gazdálkodásban a vágásfordulók meghatározásával oldották meg . Mint mondtam nincs olyan mint 30-40 éve , hogy egy szezon alatt lebombáztak egy vágásérett erdőt majd betelepítették ! Most az van amit leírtam . De az erdő léptéke 3-4 emberöltő nem 10-15 év .

Abban sajnos igazad van bár erre is utaltam , hogy volt egy kárpótlásnak nevezett gigantikus bűncselekmény amit az akkori erdőtörvény nem tudott kezelni . Ki merem jelenteni , hogy óriási hiba volt magánkézbe adni az ország erdeinek majd 50%-t . Azóta a törvény is utolérte magát és 2012 óta az engedély nélküli fakitermelés a szimpla szabálysértés kategóriából a btk-s környezet károsítás kategóriába került . Sebek keletkeztek de majd szépen begyógyulnak . Nekem is jobban tetszik egy 100 éves bükkös a templom oszlop szerű törzseivel mint egy 10 éves fiatal erdő de az érzelmek ilyenkor nem irányadók !

Haat tudod lattam en mar 100 eves bukkost meg tolgyest tarra vagva. Persze nem szep latvany, persze valami ki is hajtott ott, par ev mulva jol be is surusodott, de hogy abbol mennyi bukk, vagy a tolgy passz.

 

[leplezo]

Haat tudod lattam en mar 100 eves bukkost meg tolgyest tarra vagva. Persze nem szep latvany, persze valami ki is hajtott ott, par ev mulva jol be is surusodott, de hogy abbol mennyi bukk, vagy a tolgy passz.

1 hektár állami erdőt szerettünk volna venni, de esélytelen volt, csak úgy, ha cserébe 3 hektár új erdőt telepítünk, és kifizetjük a teljes vételárat. (Pedig kivágásról szó sem volt) Az új erdőre meg 15 éves kötelezettség van, hogy a kipusztult csemetéket pótolni kell. Az utóbbi időben eléggé bekeményítettek. Az erdőterület nagysága növekszik, az állomány mondjuk fiatalodik. Nehéz ügy pontosan felmérni hogy állunk. Sok különböző erdészeti társaság közül sajnos nem mindegyik alkalmazza helyesen a törvényeket.

Mondjuk nem lett volna gond az újratelepítés, de 3x annyit kicsit túlzásnak tartok, pláne, hogy kitermelés nem történt és történhetett volna a vételi területen.

 

[milagro]

Néhány érdekesség, mert már meghaladtuk az ezt megelőző napfoltmentes időszak értékeit! Ugye említettem korábban - bizonyos asztrológiai összefüggésekre alapozva a Nappal kapcsolatban, amire most nem térek ki újra, de akit érdekel ebben a topikban visszakeresheti - hogy a "Nap gyengülésére" lehet számítani a jövőben, ami pedig kis késéssel maga után fog vonni egy erőteljes lehűlési fázist. Átalakítva ezzel nagyon sok mindent, szemlélettől kezdve a geopolitikai felállásig bezárólag!
..
Szóval a következőképpen állunk jelenleg:
Az ezt megelőző napfoltmentes időszak 2006-2011 között volt, mindösszesen 803 napfoltmentes nappal, amikor Napunk a foltmentes arcát mutatta felénk!
Ezt követően 2016-ban kezdődött megint napfoltmentes periódus, aminek eredményeképpen túlléptük már a 2006-2011-es számot és jelenleg már 820 napfoltmentes napunk volt (idén eddig 182, tavaly 281, 2018-ban 221, 2017-ben 104 és 2016-ban 32).
..
Tippek vannak arra, hogy mikor kezdődik a 25. szoláris ciklus, de elvileg már kezdődnie kellett volna, illetve tény, hogy a jelenlegi napfoltmentes szakasz hamarább jelentkezett, mint elvileg kellett volna. Figyelemmel a 9-11 éves átlagos periodicitásra! Szóval valami nagyon érdekes dolog bontakozik ki odafent!
..

..

..

..

..
Ha belecsúszunk abba, ami korábban volt, akkor télikabátokat elő!

 

[aquarell]

Nevetek, ha ez jönne be. Fagyoskodhatnak a zöldek.

 

[tonyo]

Nevetek, ha ez jönne be. Fagyoskodhatnak a zöldek.

Érdekes érdemes megnézni a minapi Trump videót ahol ép az erdőtűzekről van szó. Ott mintha valamit elkotyintott volna a lehűlésről.

 

[milagro]

Érdekes érdemes megnézni a minapi Trump videót ahol ép az erdőtűzekről van szó. Ott mintha valamit elkotyintott volna a lehűlésről.

Van ehhez forrásod?
Ez érdekelne...
..
Ha valamit tudnak a "szolgálatok", akkor nem véletlenül erőltetik a jenkik az LNG szerződéseket mindenkivel akivel csak lehet. Jó előre le akarnak kötni minél nagyobb mennyiséget! Na meg bevetnek mindent is ennek érdekében, mert egy ilyen szcenárió esetében elkerülhetetlenül felértékelődne Oroszország a szénhidrogén tartalékaival Nyugat-Európa számára. Ezt pedig idejekorán lassítani, akadályozniuk kell!

 

[Wilson]

A fagy már nem tartja egyben a kőzetet, a szerves anyagot és a gázokat. Minden megelevenedik, amit korábban a jég fogságba zárt, de ennek egyelőre több kárát, mint hasznát látni.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el Szibériában – írja az MTI. A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet és a Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Központ műholdas felvételeket elemzett. A tudósok a Szobo-Szisze-sziget 1,7 kilométer hosszú és 27 méter magas Jedoma nevű szikláját vizsgálták, ahol a permafroszt talaj meredeken a Léna folyó egy mellékágába zuhan. (A Léna deltájában számos sziklafal mered, ezek a „Léna pillérei”.)

Itt különösen nagy talajveszteség figyelhető meg. Az 1960-as évek közepén a folyó az 1,7 kilométer széles szakaszon évente 5 méter földet hordott el. 2015 és 2018 között ez már évente csaknem 16 méter volt. A szikla 1965 és 2018 között helyszíntől függően összesen 322-679 métert veszített – állapították meg a szakértők. Hasonló jelenség figyelhető meg a tudósok szerint Kanada és Alaszka északi-sarkvidéki partjainál. Egyre erőteljesebb hatással vannak ezekre a hullámverés és a folyami áramlatok elsősorban azért, mert egyre hosszabb ideig tart a meleg évszak.

Gázbuborékok lyuggatják szitává?
A talaj kiolvadásával gázok is felszabadulnak és a légkörbe jutnak. A szén-dioxidnál is veszélyesebb üvegházhatású gáz a metán, amelyről csak néhány éve derült ki, hogy óriási robbanások formájában képes kitörni a mélyebb talajrétegekből. 2014-ben figyeltek fel rá a kutatók, hogy hatalmas lyukak tátonganak Szibériában, amelyeket a felfelé törekvő gáz nyomása ütött a földkérgen. Az elmúlt 20 évben a 20 méter mélyen lévő permafroszt átlagosan két fokot melegedett. A vastag jégréteg alatt meghúzódó metán kiszabadulva robbanásszerű erővel üt krátereket a felszínbe. A legutóbbi robbanás olyan erejű volt, hogy még a közeli településekhez és egy helyi gázmezőhöz telepített szeizmikus mérőműszerek is kimutatták. Az első lyukról hat évvel ezelőtt értesült a sajtó, idén már több mint 17 metánkrátert tartanak nyilván Szibériában.

Forrás:mezohir.hu

 

[SilvioD]

A klímaválság idén a Covid miatt elmarad.
Szegény Grétát meg visszaküldték a suliba..

 

[Serathis]

A klímaválság idén a Covid miatt elmarad.
Szegény Grétát meg visszaküldték a suliba..

Legalább színész iskolába? Még kicsit gyakorolnia kell hogy ne vigyorodjon el két betanult panel között, illetve interjú közbe ne csak hebegjen-habogjon.

 

[Wilson]

Az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek – egyebek mellett – a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt. Emiatt jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata. Tímár Gábor Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz? című írásában felvázolja az Alföldi régió geológiai és emberi kéz okozta átalakulását és megoldási javaslatot is kínál a problémára.

„ A kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. Nem is kicsit, hanem nagyon: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult. Egyes mérések szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed! Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot. A nyolcvanezres Tisza-parti Szolnok esetén a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak kb. 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki (ami még mindig a korábbi, természetes érték kb. négy-ötszöröse). Emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket. (…) A kárpáti hóolvadás mértéke is csökken, de az a finom vízhálózat, amely ezt az Alföld közepén hatékonyan szétterítette, megszűnt. Ma csak a csapadékra számíthatunk, amely egyre szélsőségesebben éri az Alföld középső részét. Hol lehet a vizet hatékonyan tárolni? A mérnöki megoldás a 2000-es években a „Vtt” (a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése”) szükségtározó-rendszer lett volna, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizet lett volna képes tárolni – ha kiépül. Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg. A víz tározása azonban – ismét csak véleményem szerint – a növényekben még a tározóktavaknál is hatékonyabban oldható meg. Tehát úgy, ahogy a szabályozások előtt volt: rétekben, legelőkben és mocsarakban. Búzában sajnos nem igazán, pláne, mert mire érdekes lenne a tározás, a nyár közepétől: már le is aratják.”

Forrás:Ellensúly

 

[gergo55]

Az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek – egyebek mellett – a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt. Emiatt jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata. Tímár Gábor Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz? című írásában felvázolja az Alföldi régió geológiai és emberi kéz okozta átalakulását és megoldási javaslatot is kínál a problémára.

„ A kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. Nem is kicsit, hanem nagyon: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult. Egyes mérések szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed! Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot. A nyolcvanezres Tisza-parti Szolnok esetén a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak kb. 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki (ami még mindig a korábbi, természetes érték kb. négy-ötszöröse). Emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket. (…) A kárpáti hóolvadás mértéke is csökken, de az a finom vízhálózat, amely ezt az Alföld közepén hatékonyan szétterítette, megszűnt. Ma csak a csapadékra számíthatunk, amely egyre szélsőségesebben éri az Alföld középső részét. Hol lehet a vizet hatékonyan tárolni? A mérnöki megoldás a 2000-es években a „Vtt” (a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése”) szükségtározó-rendszer lett volna, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizet lett volna képes tárolni – ha kiépül. Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg. A víz tározása azonban – ismét csak véleményem szerint – a növényekben még a tározóktavaknál is hatékonyabban oldható meg. Tehát úgy, ahogy a szabályozások előtt volt: rétekben, legelőkben és mocsarakban. Búzában sajnos nem igazán, pláne, mert mire érdekes lenne a tározás, a nyár közepétől: már le is aratják.”

Forrás:Ellensúly

A végkövetkeztetéssel egyetértek.
Balogh Péter geografus azt mondja, hogy a tájban kell megtartani a vizet.
Ebben benne van a szántás abbahagyása, a lélekszakadva, kerül amibe kerül ár/belvíz elvezetés abbahagyása, vizes élőhelyek visszaállítása, stb.

 

[Wilson]

A végkövetkeztetéssel egyetértek.
Balogh Péter geografus azt mondja, hogy a tájban kell megtartani a vizet.
Ebben benne van a szántás abbahagyása, a lélekszakadva, kerül amibe kerül ár/belvíz elvezetés abbahagyása, vizes élőhelyek visszaállítása, stb.

Ezzel teljes mértékben egyetértek az éghajlatváltozás ráfogja kényszeríteni a magyar kormányzatot arra,hogy megfogja és megtartsa a vizeket nekem régi vesszőparipám,hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt ahol csak lehet újra be kell "üzemelni"a fokrendszert és a kornak megfelelően vissza kell térni a fok és az ártéri gazdálkodáshoz.

 

[hunter85]

Ezzel teljes mértékben egyetértek az éghajlatváltozás ráfogja kényszeríteni a magyar kormányzatot arra,hogy megfogja és megtartsa a vizeket nekem régi vesszőparipám,hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt ahol csak lehet újra be kell "üzemelni"a fokrendszert és a kornak megfelelően vissza kell térni a fok és az ártéri gazdálkodáshoz.


Es nem beépiteni mindent.......

 

[csibeszke]

Ebben benne van a szántás abbahagyása, a lélekszakadva, kerül amibe kerül ár/belvíz elvezetés abbahagyása, vizes élőhelyek visszaállítása, stb.

Hajrá szúnyogok! Hajrá szúnyogok!

 

[Koll12]

Hajrá szúnyogok! Hajrá szúnyogok!

Hajrá fecskék, denevérek stb.