Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Ott hibáztál, hogy nem valós bementi adatokat vettél figyelembe.

A tartály falvastagságát mát említették.
Amit a kolléga belinkelt az az "Initial Cryo Test" volt, ami azt jelent hogy kezdeti kriogenikus teszt.
Azaz ez még nem a teljes nyomásteszt volt. Ilyenkor még csak minimális nyomással ellenőrzik elsősorban a csatlakozásokat.
Hogy mekkora volt a nyomás, arról tehát nincs pontos adat.

Úgyhogy csak óvatosan a nagyívű kijelentésekkel.
És akkor mi lenne a teljes nyomásteszt, illetve mennyi lenne a kívánt nyomás.

3mm-es tartály, -196-ra lehűtve, 9000mm-es átmérővel 304L-es anyagnál 1bar-t bír. Nekem egy nyomástartó berendezés addig nyomástartó, amíg benne marad a töltet. Amikor már megsérült, az többé nem nyomástartó, szóval innentől fogva nem értem, hogy ha ez lenne a "minimális" nyomás, akkor mi lenne a maximális nyomás és hogy minek kell 1bar-nál nagyobb nyomás.

Most már kíváncsivá tettél...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113
A NASA az 1960-as években a Space Transportation System (STS) keretében egy komplett rendszert vázolt fel az Apollo-utáni korszakra.

Ennek főbb elemei:



1.: Egy kémiai rakétahajtóművekkel működő, újrafelhasználható jármű, amely embereket és hasznos terhet vihet fel a Földről a világűrbe. (Earth-to-Orbit Shuttle, később simán Space Shuttle, ami nehezen magyarítható, maradjunk az Űrsiklónál)
2.: Egy kémiai hajtóművekkel működő orbitális jármű, amely a világűrben való közlekedésre és teherszállításra szolgál, ideértve adott esetben a Hold körüli pályáról a Hold felszínére való közlekedést is. (Space Tug, szintén nehezen magyarítható, kb. űrvontató)
3.: Egy nukleáris rakétahajtóművel (a NERVA-val) működő orbitális jármű, amely az égitestek közötti személy- és teherszállításra használható, úgy a Föld-Hold, mint a Föld-Mars és még távolabbi útvonalakon. (Nuclear Ferry vagy Nuclear Shuttle, kb. nukleáris űrkomp).
4.: Egy tartósan működő űrállomás, amely először 6-12 embert tud befogadni, majd később, az 1980-as évekre, 50 fősre is bővíthető, illetve ennek alapján megépíthető egy Hold körül keringő űrállomás is (Space Station). Itt jegyezzük meg, hogy szinte minden korai terven forgó modulokkal létrehozott mesterséges gravitációt biztosító állomásról volt szó.

A fenti képen látható még két plusz modul, egy Astronomy Module, ami egy űrbéli csillagvizsgáló mini-állomás, illetve a Liquid Propellant Depot, ami szintén egy kvázi külön űrállomás, egyfajta benzinkút, ahol a Space Tug és Nuclear Shuttle fel tud tankolni folyékony oxigénből és folyékony hidrogénből. Ennek utántöltését szintén a Space Shuttle hajtaná végre.

Ez másik ábrán így nézett ki:

140_nasanas_9_9_61827_165674.jpg


Itt annyi változás történt, hogy ez most kifejezetten a tartós Hold-bázis kiépült állapotát mutatja. A Space Shuttle marad továbbra is az egyetlen tényező, amely a Föld felszínéről a részelemeket felviszi a világűrbe, lenne egy alacsony Föld körüli pályán keringű űrállomás (egyben hajtóanyag-bázis), lenne egy Geoszinkron pályán keringő űrállomás és lenne egy Hold körül keringő űrállomás. A Földi űrállomás és a Hold körüli űrállomás között Nuclear Shuttle-k szállítják a terheket és az embereket. Utóbbiak mindig a Space Tug tetejére csatlakoztatható személyszállító modullal közlekednek, a Föld és a Hold között például úgy, hogy rácsatlakoznak a Nuclear Shuttle-ra.

Ez a Space Tug, egy mini-rakéta, amely hengeres tehermoduloktól kezdve az előbb említett személyszállító modulon át akár műholdakat is vihet akármerre. Hajtóanyaga Folyékony Oxigén és Folyékony Hidrogén:

140_spacetug70.jpg


Itt a koncepciónak azon végét mutatják be, hogy a Space Shuttle által vitt felszereléseket és ellátmányokat egy Nuclear Shuttle-ra helyezi át, a robotkarral bíró modul a Személyszállító Modul:

140_sts_70_2.jpg


És most jöjjön a Nuclear Shuttle, amit kérdeztél. A Space Tug fő problémája, hogy bár a hagyományos kémiai hajtóművek közül az említett LOX / LH2 páros a legjobb, leghatékonyabb (cserébe mélyhűtésben kell tárolni mindkettőt), ennél hatékonyabb megoldás kellene, hogy minimalizálják a Föld körüli pályára folyamatosan feljuttatandó hajtóanyag-utánpótlást. A még hatékonyabb meghajtás a nukleáris-kémiai hajtómű, a korábban említett NERVA, ez egy atomreaktor, amelynek a reaktív zónáján keresztül vezetik a mélyhűtött hidrogént, amely hirtelen kitágulva tolóerőt ad le, ha ehhez még oxigént is adnak pluszba, hogy a hidrogént elégessék, nagyobb tolóerőt is el lehet érni.

140_sts_70_3.jpg


A Nuclear Tug legfőbb problémája a radioaktív hajtómű, egy kis sugárvédő pajzsot szereltek volna rá csak, ami előre, a rakéta többi része felé árnyékol. A manőverezésnél és a hasznos teher fel- és lepakolásánál végig ügyelni kellett volna arra, hogy mindig csak szemből közelítse meg jármű (vagy űrállomás) a Nuclear Shuttle-t.
Az 1960-as években a nukleáris rakétahajtómű-fejlesztések előrehaladott állapotba kerültek, 1960-ban tesztelik az első kísérleti egységet, a Kiwi A-t, ami bizonyítja, hogy a koncepció működőképes, további három teszthajtómű épül tapasztalatszerzésre (Kiwi B, Phoebus 1 és 2) az 1960-as évek folyamán:

KIWI_Phoebus_comparison.jpg


A végleges hajtómű a NERVA nevet kapta, és az 1960-as évek közepén már az első verzióval megkezdték a teszteket, 1966 decemberében már egy órán át folyamatosan működtették a hajtóművet (NRX A6). A prototípus ugyan a több, mint három napig tartó folyékony nitrogénes hűtési fázis után súlyosan megsérült (megrepedt a berillium köpeny), de az eredmények kielégítőek voltak. További több tucatnyi tesztből a legutolsó a NERVA XE Prime volt, ahol a 6,9 méter hosszú, 18.1 tonnás és 247kN tolóerőt tudott leadni, 710-es Isp érték mellett (ez mutatja meg, mennyire hatékony a hajtómű a hajtóanyag felhasználása terén, viszonyítás képen a SpaceX Merlin-1D Vacuum értéke 348, az űrsikló SSME hajtóművéé pedig 452-es).

A NERVA XE tesztálláson:

NTS_-_ETS-1_002.jpg


Az 1969-1970-es években a McDonnel-Douglas konkretizált terveket dolgozott ki a Nuclear Shuttle üzemeltetése kapcsán, elemezve a lehetőségeket mind Hold-, mind Mars-missziók kapcsán. A NASA ütemterve 1978 körülre várta az első NERVA-hajtóműves Nuclear Shuttle pályára állítását (ehhez Saturn V-öt használtak volna még, mivel egyfelől az űrsikló raktere kicsi lett volna, másfelől a reaktort nem lehetett volna megfelelő sugárvédelemmel ellátni).

Ez az McDD által felvázolt megoldás:

140_mcdonnel_douglas_nuclear_shuttle.jpg


Hogy mi lett a vége? Nixon politikai csatározásainak esett áldozatul. Az 1970-es költségvetésben az elnök még azért nem kaszálta el, mert a program nagyjából 20 000 állást adott California államban, Nixon pedig nagy harcot várt az államban az 1972-es választásokra, ezért csökkentett költségvetéssel, de életben tartotta. 1971-ben viszont már úgy döntött, hogy lelövi a projektet, mivel nem látta politikailag sem életképesnek. A kongresszusban azonban csúnyán keresztbe tettek Nixonnak, a NERVA költségvetését jóváhagyták, ellenben kivégezték az elnök által sokat babusgatott Boeing 2707 szuperszonikus utasszállító programot, ami nagy arcul csapás volt számára. 1972-ben viszont a kongresszusi támogatás ellenére is elérte a vég a programot és 1973-ban végleg leállították, a fejlesztő csapatot pedig szélnek eresztették. A nukleáris rakéthajtóművekre addig 17 évet és 1,4 milliárd dollárt költöttek...
Köszönöm. Így amatőrként úgy tűnik innen, nincs nagyon más koncepció, ami működne.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 113
45 413
113
Ott hibáztál, hogy nem valós bementi adatokat vettél figyelembe.

A tartály falvastagságát mát említették.
Amit a kolléga belinkelt az az "Initial Cryo Test" volt, ami azt jelent hogy kezdeti kriogenikus teszt.
Azaz ez még nem a teljes nyomásteszt volt. Ilyenkor még csak minimális nyomással ellenőrzik elsősorban a csatlakozásokat.
Hogy mekkora volt a nyomás, arról tehát nincs pontos adat.

Úgyhogy csak óvatosan a nagyívű kijelentésekkel.
Ezzel viszont én vezettem félre @ozymandias -t, mert én értettem félre. Azt hittem ez most teljes nyomáson történt.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
És akkor mi lenne a teljes nyomásteszt, illetve mennyi lenne a kívánt nyomás.

3mm-es tartály, -196-ra lehűtve, 9000mm-es átmérővel 304L-es anyagnál 1bar-t bír. Nekem egy nyomástartó berendezés addig nyomástartó, amíg benne marad a töltet. Amikor már megsérült, az többé nem nyomástartó, szóval innentől fogva nem értem, hogy ha ez lenne a "minimális" nyomás, akkor mi lenne a maximális nyomás és hogy minek kell 1bar-nál nagyobb nyomás.

Most már kíváncsivá tettél...

Az paramétereiddel és a következtetéseiddel az a gond, hogy nem fedik le az SN8 repülését.

Az az SN8 prototípus ami az ennél 1mm-el vastagabb fallal hajtott végre egy tesztrepülést három Raptorral, ahol azoknak a szivattyúknak azért kell egy bemenő nyomás, hogy ne kavitáljanak be már az induláskor(és később sem). Az SN8 tartályai a repülés alatt végig (az utolsó másodpercek kivételével) valamekkora repülési nyomás alatt voltak.

A te számításaid szerint ez nem lenne lehetséges. Csakhogy ezzel szemben a repülés megtörtént.

Mivel a végén egy hiba miatt csattant és pukkant, ezért vizsgálható, a spotterek fotóival bőven dokumentált roncsok maradtak belőle.
Ezeken én nyomát sem láttam annak hogy a tartályok oldalfalai és a felső dómok 25mm-es lemezből készültek volna.

Úgyhogy szerintem azon kellene elgondolkodni, hogy hogyan lehetett mégis megcsinálni.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
S

speziale

Guest
A legkisebb mértékben sem kutakodva a pénztárcádban, de voltál tulajdonosa egy S...Merci ....7-s Bmw-nek....E ,5-s...,mert akkor nem írnál ilyet hogy le vannak maradva...ha neked az a szubjektív véleményed ,hogy i loveTesla...semmi gond.De abban biztos vagyok ,hogy nem voltál Tesla összeszerelő üzemben....Menj el Kecsora és nézd meg a Mercit mennyire van lemaradva :):):):):):).

Mivel nem kívánom szét off-olni a topikot ez lesz ezel kapcsolatban az utolsó hsz-em:

1) rohadtul nem vagyok sem Tesla sem Musk fan. Az amit mostanában pl. előad, hogy egy-egy cég nevét kiírja a Tweet-ere, amire aztán a reddites csorda rámozdul, szerintem színtiszta trollkodás (főleg azután, hogy tiltott piacbefolyásolás miatt ugye le is kellett mondania a Tesla éléről). A gyerekét is sajnálom, hogy egy olyan idióta nevet sikerült neki választania. Azért Bezosnak, Gates-nek vagy Buffetnak nem voltak ilyen hülyeségei...

2) ellenben szerintem az is gáz, hogy vannak emberek akik személyes vendettájuknak tekintik a Musk fikázást és semmit nem tudnak elismerni eredménynek, és azt hiszik, hogy mindent csak a marketingjével ér el...

3) javasolnám az értő olvasást...leírtam korábban, hogy szerintem milyen téren hozott komoly újítást a Tesla (e-autó padlólemez, Autopilot architektúra, infotaiinmnet rendszer)...erre valaki el kezdett kötözködni, hogy azok miért hülyeségek....fentebb belinkeltem egy cikket, hogy ezt nem én találtam ki, hanem japán és német reverse engineeringel foglalkozó cégek mondjál ezeket...szóval velük vitatkozz, meg őket kérdezd meg ültek-e már Merciben vagy BMW-ben....
 
  • Tetszik
Reactions: fulcrum11

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 113
45 413
113
aztán ezt a tartály még érik külső terhelések (kompresszor, csőcsonkokról adódó terhelés, csőcsonkról adód terhelés a repülés során, stb...).
Viszont szerintem az sem elhanyagolható, hogy maga a tartály nem önmagában áll csak, hanem meg van támasztva kívülről pántokkal.
Musk azt nyilatkozta, hogy a valódi Starship repülések alkalmával a 6 bar nyomás a minimum. A korábbi design esetén 7,5-8,5 bar nyomásig biztosan tartotta a nyomást a vastagabb falú. Az elpukkanás valahol 9 bar felett jött el.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Az az SN8 prototípus ami az ennél 1mm-el vastagabb fallal hajtott végre egy tesztrepülést három Raptorral, ahol azoknak a szivattyúknak azért kell egy bemenő nyomás, hogy ne kavitáljanak be már az induláskor(és később sem). Az SN8 tartályai a repülés alatt végig (az utolsó másodpercek kivételével) valamekkora repülési nyomás alatt voltak.
Az a baj a természettudományokkal hogy ellentétben a bölcsésztudományokkal számok alapján működik. Azaz ha leírod, hogy de léteztek óriások, azt a Hill egyenlet alapvetően cáfolja. Ha leírod, hogy de értsd meg ez így repült,, azt bár nem értek hozzá de elhiszem, hogy a héjelmélet cáfolja.

fentebb belinkeltem egy cikket,
A pravda meg azt írta, hogy semmi baj a Szuban az emberi jogokkal.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Viszont szerintem az sem elhanyagolható, hogy maga a tartály nem önmagában áll csak, hanem meg van támasztva kívülről pántokkal.
Musk azt nyilatkozta, hogy a valódi Starship repülések alkalmával a 6 bar nyomás a minimum. A korábbi design esetén 7,5-8,5 bar nyomásig biztosan tartotta a nyomást a vastagabb falú. Az elpukkanás valahol 9 bar felett jött el.
Amit még nem tudunk, az a későbbi változatok eltérése a mostani olcsó, viszonylag egyszerű prototípusoktól.
A Falcon-9 (Li-Al) tartályainál például a vékony fal mellett van egy vázszerkezet, amit a előre összeállítanak és szelvényenként behegesztenek a tartályba. Ez hasonló a Titan rakétáknál használt módszerhez és teljesen eltér a forgácsolt tartályfaltól, amit pl. az ULA és az Ariane használ.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Az paramétereiddel és a következtetéseiddel az a gond, hogy nem fedik le az SN8 repülését.

Az az SN8 prototípus ami az ennél 1mm-el vastagabb fallal hajtott végre egy tesztrepülést három Raptorral, ahol azoknak a szivattyúknak azért kell egy bemenő nyomás, hogy ne kavitáljanak be már az induláskor(és később sem). Az SN8 tartályai a repülés alatt végig (az utolsó másodpercek kivételével) valamekkora repülési nyomás alatt voltak.

A te számításaid szerint ez nem lenne lehetséges. Csakhogy ezzel szemben a repülés megtörtént.

Mivel a végén egy hiba miatt csattant és pukkant, ezért vizsgálható, a spotterek fotóival bőven dokumentált roncsok maradtak belőle.
Ezeken én nyomát sem láttam annak hogy a tartályok oldalfalai és a felső dómok 25mm-es lemezből készültek volna.

Úgyhogy szerintem azon kellene elgondolkodni, hogy hogyan lehetett mégis megcsinálni.

Viszont szerintem az sem elhanyagolható, hogy maga a tartály nem önmagában áll csak, hanem meg van támasztva kívülről pántokkal.
Musk azt nyilatkozta, hogy a valódi Starship repülések alkalmával a 6 bar nyomás a minimum. A korábbi design esetén 7,5-8,5 bar nyomásig biztosan tartotta a nyomást a vastagabb falú. Az elpukkanás valahol 9 bar felett jött el.
na, akkor csak visszakeveredünk az üzem közben 6bar-ra és ebből van a gondom, hogy ez nem működik. Ha azt mondja, hogy 1 bar és kompresszor, akkor erre azt mondom, hogy minimális biztonsági tartalék - de nem én ülök rajta - ám legyen. De a 6 bar ekkora méretben nem játszik.

A mechanikát nem lehet megszexuálni, viszont lehet hazudni. Az ULA-nak volt egy videója a YT-t, hogyan marták ki a tartályfalakat alumíniumból - csak ott más a rakéta mérete - nem véletlenül...
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson and fip7
M

molnibalage

Guest
1) rohadtul nem vagyok sem Tesla sem Musk fan. Az amit mostanában pl. előad, hogy egy-egy cég nevét kiírja a Tweet-ere, amire aztán a reddites csorda rámozdul, szerintem színtiszta trollkodás (főleg azután, hogy tiltott piacbefolyásolás miatt ugye le is kellett mondania a Tesla éléről). A gyerekét is sajnálom, hogy egy olyan idióta nevet sikerült neki választania. Azért Bezosnak, Gates-nek vagy Buffetnak nem voltak ilyen hülyeségei...
Pontosan ez a baj. Ha holnap meg lefikázza a metrót meg az atomerőművet, akkor meg a sok gyök majd meg ki balhézni? Mert ma már érvnek számítz az, hogy "Musk azt mondta".

2) ellenben szerintem az is gáz, hogy vannak emberek akik személyes vendettájuknak tekintik a Musk fikázást és semmit nem tudnak elismerni eredménynek, és azt hiszik, hogy mindent csak a marketingjével ér el...
Ez sem igaz.

A Space X valóban sikeres. De már 1996-ban megcsinálták a függőleges leszállást, csak marketing hiányában senki nem vette meg. Most meg igen. Amit képtelen vagyok felfogni amúgy.

A Tesla meg jelenleg kurvára nem az autó eladásokból él. Maga a termék annyira sikerese, hogy egy csőd egyelőre az egész.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Pontosan ez a baj. Ha holnap meg lefikázza a metrót meg az atomerőművet, akkor meg a sok gyök majd meg ki balhézni? Mert ma már érvnek számítz az, hogy "Musk azt mondta".


Ez sem igaz.

A Space X valóban sikeres. De már 1996-ban megcsinálták a függőleges leszállást, csak marketing hiányában senki nem vette meg. Most meg igen. Amit képtelen vagyok felfogni amúgy.

A Tesla meg jelenleg kurvára nem az autó eladásokból él. Maga a termék annyira sikerese, hogy egy csőd egyelőre az egész.
+CO2 kvóta, lásd Fiat. Mennyit is fizetett be a Musk-egyházba - hála az idióta törvényeknek!?
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Pontosan ez a baj. Ha holnap meg lefikázza a metrót meg az atomerőművet, akkor meg a sok gyök majd meg ki balhézni? Mert ma már érvnek számítz az, hogy "Musk azt mondta".


Ez sem igaz.

A Space X valóban sikeres. De már 1996-ban megcsinálták a függőleges leszállást, csak marketing hiányában senki nem vette meg. Most meg igen. Amit képtelen vagyok felfogni amúgy.

A Tesla meg jelenleg kurvára nem az autó eladásokból él. Maga a termék annyira sikerese, hogy egy csőd egyelőre az egész.
A SpaceX még évekkel ezelőtt megvizsgálta az atomenergia használatát a Marssal kapcsolatban elsősorban RTG formájában.
Azonban attól kezdve hogy több kg hasadóanyagokról lett volna szó, az előírások által kijött (infrastruktúra kiépítése+adminisztráció) költségen nem érte meg vele foglalkozni.

Ennek ellenére egyáltalán nem lettek atomellenesek, viszont ha visznek nukleáris energiaforrás a Marsra, akkor azt jó eséllyel a NASA fogja beleadni a dologba.
 
M

molnibalage

Guest
A SpaceX még évekkel ezelőtt megvizsgálta az atomenergia használatát a Marssal kapcsolatban elsősorban RTG formájában.
Azonban attól kezdve hogy több kg hasadóanyagokról lett volna szó, az előírások által kijött (infrastruktúra kiépítése+adminisztráció) költségen nem érte meg vele foglalkozni.

Ennek ellenére egyáltalán nem lettek atomellenesek, viszont ha visznek nukleáris energiaforrás a Marsra, akkor azt jó eséllyel a NASA fogja beleadni a dologba.
Nekem igazából alapvető problémám az minden űrbányászat és egyéb sci fi hülyeségnél, hogy OK, de mi adja majd az energiát és hogyan hűtenek és fűtenek?
Idelent a Földön egy whatever, de odafent a TÖMEGGEL együtt meg, hogy gravitációs sincs nagyon...
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 4082

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
A Marsnál a 23,5 órás tengelyforgás miatt a napelem+akkumulátor kombináció működöképes. Egy pártíz MW-os atomreaktor jobb lenne, de nincs mindig karácsony. Azzal főznek amijük van.
A Mars alacsony légköri nyomása miatt ugyanúgy hősugárzók kellenek a hűtéshez, mint az űrben.

Egy Starship visszatéréséhez kb. 6-7MW napelemet kell telepíteni több focipályányi területen. Plusz focipályányi területen radiátorokat, plusz üzemanyaggyárat. plusz vízjég kitermelést.

A Starship tervek előtti időszakban ekkor boldogan hátradőltünk, hogy ez lehetetlen.

A Starship azonban elvileg lehetővé teszi, hogy ekkora méretekben szállítsanak oda infrastruktúrát.
Lehetővé teszi, hogy eddig agyon "tömegoptimalizált" problémákat puszta mennyiséggel oldjanak meg.
Így már nem lesz lehetetlen "csak" iszonyatosan nehéz feladat.

De ez nyilvánvalóan nem most lesz. Addig még több iterációt és jópár földbe/marsba csapott különféle tesztjárművet fogunk látni.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
A Marsnál a 23,5 órás tengelyforgás miatt a napelem+akkumulátor kombináció működöképes. Egy pártíz MW-os atomreaktor jobb lenne, de nincs mindig karácsony. Azzal főznek amijük van.
A Mars alacsony légköri nyomása miatt ugyanúgy hősugárzók kellenek a hűtéshez, mint az űrben.

Egy Starship visszatéréséhez kb. 6-7MW napelemet kell telepíteni több focipályányi területen. Plusz focipályányi területen radiátorokat, plusz üzemanyaggyárat. plusz vízjég kitermelést.

A Starship tervek előtti időszakban ekkor boldogan hátradőltünk, hogy ez lehetetlen.

A Starship azonban elvileg lehetővé teszi, hogy ekkora méretekben szállítsanak oda infrastruktúrát.
Lehetővé teszi, hogy eddig agyon "tömegoptimalizált" problémákat puszta mennyiséggel oldjanak meg.
Így már nem lesz lehetetlen "csak" iszonyatosan nehéz feladat.

De ez nyilvánvalóan nem most lesz. Addig még több iterációt és jópár földbe/marsba csapott különféle tesztjárművet fogunk látni.
Helyesen 24,5 órás tengelyforgás.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
A Marsnál a 23,5 órás tengelyforgás miatt a napelem+akkumulátor kombináció működöképes.
Egy Starship visszatéréséhez kb. 6-7MW napelemet kell telepíteni több focipályányi területen. Plusz focipályányi területen radiátorokat, plusz üzemanyaggyárat. plusz vízjég kitermelést.

Meg fele annyi napfény éri a Mars felszínét mint a Földét...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and fip7

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 665
3 515
113
Pontosan ez a baj. Ha holnap meg lefikázza a metrót meg az atomerőművet, akkor meg a sok gyök majd meg ki balhézni? Mert ma már érvnek számítz az, hogy "Musk azt mondta".


Ez sem igaz.

A Space X valóban sikeres. De már 1996-ban megcsinálták a függőleges leszállást, csak marketing hiányában senki nem vette meg. Most meg igen. Amit képtelen vagyok felfogni amúgy.

A Tesla meg jelenleg kurvára nem az autó eladásokból él. Maga a termék annyira sikerese, hogy egy csőd egyelőre az egész.

Mért ki szoktak menni balhézni mert Musk azt mondta? Akkor csak feltételezgetsz? Ha nem kérlek erre mutass pár példát, hogy Musk miatt az elmúlt 20évben kimentek. Köszi.

Amúgy Musk erősen atomenergia párti és ezt ki is szokta fejteni egy olyan kitétellel, hogy oda ne építsenek ahol természeti katasztrófák lehetnek. Legutobb direkt Németeknek címezett egy szép atomenergiást amiből lett is nagy felhördülés. És itt bizony nagyon fontos a marketing/karizma. "Es braucht offenbar erst einen Elon Musk, um Deutschland aus seinem grün vernebelten Traumzustand zu wecken." innen


Tesla esetén a termék mért nem sikeres? Sorra huzzák fel a gyárakat ennek ellenére nem tudnak belölle eleget gyártani. Mindezt brutál margin mellett. Innen a termék nem tudom mitől ne lenne sikeres.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
Mért ki szoktak menni balhézni mert Musk azt mondta? Akkor csak feltételezgetsz? Ha nem kérlek erre mutass pár példát, hogy Musk miatt az elmúlt 20évben kimentek. Köszi.

Amúgy Musk erősen atomenergia párti és ezt ki is szokta fejteni egy olyan kitétellel, hogy oda ne építsenek ahol természeti katasztrófák lehetnek. Legutobb direkt Németeknek címezett egy szép atomenergiást amiből lett is nagy felhördülés. És itt bizony nagyon fontos a marketing/karizma. "Es braucht offenbar erst einen Elon Musk, um Deutschland aus seinem grün vernebelten Traumzustand zu wecken." innen


Tesla esetén a termék mért nem sikeres? Sorra huzzák fel a gyárakat ennek ellenére nem tudnak belölle eleget gyártani. Mindezt brutál margin mellett. Innen a termék nem tudom mitől ne lenne sikeres.

A bevételük jelentős része az EU-s co2 kvóta miatt van, csak a Fiat eurómilliárdokat tolt át nekik a profitjából, gyárat is azért épít mert úgy még többet tud lehúzni más gyártókról és a közösből...