Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 966
13 943
113
Lehet, a Spacex is mini starshipet fejleszthetne először az F9/FH boosterre...
Kérdés, hogy megérné-e...
Mármint a belefektetett pénz, az újrahasználhatóság melletti indítási költségek+ mindez kisebb kapacitás mellett..

Abban a méretkategóriában ott lesz a Dream Chaser Cargo ami indulhatna akár a Falconról is.

Az viszont tény, hogy látványosan szinte mindenki a SpaceX után megy koncepcióban...
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu and gergo55

hayate

Well-Known Member
2012. december 3.
342
1 748
93
198969130_1665119890544014_6087097474454030472_n.jpg
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
No igen. Mondjuk a Relativity-től merész vállalkozás, pláne a 2024-es céldátum, főleg úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült egyszer sem..
A Rocket Lab is először ugye csak a Neutron boostert fejleszti, persze ha az megvan lehet akár majd hozzá fejleszteni egy mini Starshipet is..

A Relativity esetén a 650 millió dolláros befektetésen van a hangsúly, tehát feltehetően amiatt igyekeznek. A 650 millió egyébként nem tűnik soknak a fejlesztés terén, sőt, inkább kevés lesz, de gondolom SpaceX módjára igyekeznek majd ők is látványos tesztekkel újabb befektetőket, esetleg a NASA-t is megnyerni majd.

A RocketLab más tészta, a Neutron egy Falcon 9 mini redux. Elég ránézni:

slashgear.jpg


a-rocket-lab-asztronautakat-akar-szallitani-az-uj-neutron-raketajaval_1.png


A fő problémájuk, hogy a jelek szerint az Electron ugyan attól szenved, amitől a Falcon 9 első újrahasznosítási kísérlete: ejtőernyővel a tengerbe ereszkedni nem jó ómen. Szóval fogták, és a Neutronnal lemásolták a Falcon 9-et, abból is a v1 verziót, némileg nagyobb átmérővel (4.5 méter vs. 3.7 méter), ami több lehetőséget ad az esetleges továbbővítésre (nyújtásra). Az ideális "jósági" viszonyszám, vagyis a rakétatest hossz / átmérő általában 10 körüli. A Falcon 9 már e felett jár jóval, a Neutron viszont alulról nézve van közelebb hozzá.

A gond az, hogy a RocketLab számára is most jön a függőleges leszállás kérdésköre...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 966
13 943
113
A Relativity esetén a 650 millió dolláros befektetésen van a hangsúly, tehát feltehetően amiatt igyekeznek. A 650 millió egyébként nem tűnik soknak a fejlesztés terén, sőt, inkább kevés lesz, de gondolom SpaceX módjára igyekeznek majd ők is látványos tesztekkel újabb befektetőket, esetleg a NASA-t is megnyerni majd.

A RocketLab más tészta, a Neutron egy Falcon 9 mini redux. Elég ránézni:

slashgear.jpg


a-rocket-lab-asztronautakat-akar-szallitani-az-uj-neutron-raketajaval_1.png


A fő problémájuk, hogy a jelek szerint az Electron ugyan attól szenved, amitől a Falcon 9 első újrahasznosítási kísérlete: ejtőernyővel a tengerbe ereszkedni nem jó ómen. Szóval fogták, és a Neutronnal lemásolták a Falcon 9-et, abból is a v1 verziót, némileg nagyobb átmérővel (4.5 méter vs. 3.7 méter), ami több lehetőséget ad az esetleges továbbővítésre (nyújtásra). Az ideális "jósági" viszonyszám, vagyis a rakétatest hossz / átmérő általában 10 körüli. A Falcon 9 már e felett jár jóval, a Neutron viszont alulról nézve van közelebb hozzá.

A gond az, hogy a RocketLab számára is most jön a függőleges leszállás kérdésköre...
A RocketLab Neutronja számomra egy sokkal átgondoltabb lépésnek tűnik, pont a méretkategória miatt.
Ezzel szembe a Relativity látszólag pont a Falcon 9 kategóriában akar versenyezni a SpaceX-el. Mindezt 3d nyomtatott rakétával, 2024-re úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült.. Hát sok szerencsét.

Legutobbi interjújában ha jól emlékszem Peter Beck a leszállás kapcsán a navigációt emelte ki mint legnagyobb kihívást. Persze az electronnak nincsenek aktív aero kormányszervei a Neutronnal szemben.
Mondjuk nekik se lesz kis falat, mert ebben a kategóriában már valami komolyabb motorra is szükség lesz.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 506
10 090
113
Kérdés, hogy megérné-e...
Mármint a belefektetett pénz, az újrahasználhatóság melletti indítási költségek+ mindez kisebb kapacitás mellett..

Abban a méretkategóriában ott lesz a Dream Chaser Cargo ami indulhatna akár a Falconról is.

Az viszont tény, hogy látványosan szinte mindenki a SpaceX után megy koncepcióban...
Nem feltétlenül kereskedelmi indításokra gondoltam, hanem technológiai demonstratorra. Bevált booster+hajtómű=jelentősen nagyobb esély a sikerre. És úgy ránézésre nem is lett volna drágább, mint az első prototípussorozat.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 966
13 943
113
Nem feltétlenül kereskedelmi indításokra gondoltam, hanem technológiai demonstratorra. Bevált booster+hajtómű=jelentősen nagyobb esély a sikerre. És úgy ránézésre nem is lett volna drágább, mint az első prototípussorozat.
Ahh, már értem!
Nem is rosz elképzelés, csak nem illeszkedik most a SpaceX grandiozus tervébe. A booster+fairingel 75-80% ban újrahasználható már az F9. És így is a legjobb kg/$ arányú hordozó a ketegóriájában. És ez még így is marad egy jódarabig..
Nyilván jo lenne egy mini starships az F9 tetejére, de annak fejlesztése csak erőforrást vonna el a nagy Starship projekttől.

Aztán meg nem is lennének vele technológiailag sokka előrébb, mert a starships eggyel nagyobb kategória, másfajta üzemanyaggal, motorral, anyaghasználattal, stb.

Amit egy mini Falcon starships mint techdemo hozna a konyhára a rapid Starship prototipus gyártással és tesztekkel kiváltják, és rögtön a repülési hardverrel haladnak előre.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 409
3 671
113
Ha már szóba jött a Starship, van valami infó az SN15 jelenlegi/jövőbeni sorsáról? Nem nagyon van róla hír mostanában.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
A RocketLab Neutronja számomra egy sokkal átgondoltabb lépésnek tűnik, pont a méretkategória miatt.

A Falcon 1 / 5 / 9 és Falcon Heavy koncepció anno átgondolt volt, azonos hajtóművekre épültek, az 5-ösnek és a 9-esnek még az átmérője is azonos lett volna. Ha nem húzták volna az 5-öst le a lefolyón...

Az Electronban és a Neutronban viszont nincs egy fia azonos komponens tudomásom szerint. Azzal, hogy apró hajtóművekre építettek az Electronnál, bizonyos szintig lábon lőtték magukat...

A másik oldalról a RocketLab innovációja eddig a 3D nyomtatás és az elektromos meghajtású pumpa volt. Nem tudjuk, hogy a Neutronba mit visznek át, mit adnak hozzá.

Ezzel szembe a Relativity látszólag pont a Falcon 9 kategóriában akar versenyezni a SpaceX-el. Mindezt 3d nyomtatott rakétával, 2024-re úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült.. Hát sok szerencsét.

Ellenben nem a Falcon 9-est másolják, amelynek csak az első fokozata újrafelhasználható, hanem a Starship / Super Heavy párost, amely viszont teljesen újrafelhasználható.

A RocketLab megközelítése óvatosabb, ezáltal kevésbé kockázatos. Megértem miért tetszik ez jobban, de a RocketLab csak csak a 2021-es SpaceX képességeket tudja egy számmal kisebb méretben előadni 2024 után.
Addig a Relativity 2024 után (mondjuk) a 2024-es SpaceX képességei mellé zárkózhat fel két számmal kisebb méretben. Ez rizikósabb út, de ha bejön, akkor beelőzik a RocketLab-ot.

Ahhoz, hogy a piaci versenyben esélyük legyen, nem elég lemásolniuk a RocketLab-ot...
Legutobbi interjújában ha jól emlékszem Peter Beck a leszállás kapcsán a navigációt emelte ki mint legnagyobb kihívást. Persze az electronnak nincsenek aktív aero kormányszervei a Neutronnal szemben.
Mondjuk nekik se lesz kis falat, mert ebben a kategóriában már valami komolyabb motorra is szükség lesz.

Pont ezt nem értem, mert a rakétakoncepciót bemutatták, de a hajtóműről egy szót sem szóltak...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 762
17 838
113
A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity egy új teljesen újrafelhasználható "mini starhip" rakéta fejlesztésébe kezd,amihez 650 millió dolláros tőkevbevonást is szereztek.
A Terran R első repülését 2024-re tervezik.
3PKDG6sjut7aGAJZMg7vV3-970-80.jpg

Terrain R:
66m magas
4.9 átmérőjű
LEOra is 20 t
R86xXqaVk54zpAsCZJqXQW-970-80.jpg

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 341
46 134
113
Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...
Nem figyeltél! :D
Szerencsére szerepelt a cikkben a kulcs adat:
That work will be aided by an infusion of investor cash — $650 million in newly secured equity funding, the company announced today.
Fél év múlva majd jelentkeznek, hogy kéne még kis pénz! :oops:
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 762
17 838
113
Nem figyeltél! :D
Szerencsére szerepelt a cikkben a kulcs adat:

Fél év múlva majd jelentkeznek, hogy kéne még kis pénz! :oops:
Holnap lehet nem programozok szabadidőmben, hanem elkezdek Blender-ben ilyen menő animációkat csinálni és kicsit több műszaki háttérrel belefogok egy űrkutatási hanta-sztárápba. Nekem elég lesz 300 millió dállár is.

Sőt, bányászni fogunk és ott gyártjuk a laposvasat a kerítéshez. Meg lesznek űrrobotok, amik az űrben hegesztenek - egy csomó pénzt spórolunk, hogy nincs nem kell védőgáz. Aztán elvontatjuk az alkatrészeket oda, ahol nem süt a Nap - ott hideg van, így a hőtágul, vagyis zsugorodik, könnyebben elfér a zűrhajóba.

Lesz itt ipar 4.0, digitalizáció, okos üzem. Már csak a céglogót meg a kötelező hestegeket kell kitalálni. Ja, fontos, rácsos szárnyfelületek is lesznek meg nagyon hegyes orr. Gyorsan keresek valami lökött németet meg egy kínai csajszit, akik majd éneklik a jútúbon a hőstetteket.

A heti egy filantrópiát majd valahová besuvasztom - mondjuk két vájtpépőr írás közé.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
8 802
35 232
113

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 198
67 058
113
Megmutatták az kozmonautáknak a Nauka modult.
2:30-nál bele is másznak, és kiderül, hogy Piros színű a belseje...
Screenshot-20210605-102745.jpg

Screenshot-20210605-102727.jpg

Még egy iss-t bemutató videóban mesélt az egyik űrhajós, hogy a zarya és zvezda moduloknál problémás a felületeken használt anyag, mert koszolódik és nem tisztítható, látszik mintha valami műbőr szerű anyag lenne ezúttalalkalmazva, de ez a színválasztás kicsit fura. Éles kontraszt lesz az USA/Európai modulok fehér színével szemben.
Én valahogy látom a lelki szemeim előtt, ahogy a színtől megkattanva lemészárolják egymást, aztán az utolsó őrjöngve lyukat üt a falba és tébolyult kacajjal kirepül az űrbe. :D
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 966
13 943
113
Én valahogy látom a lelki szemeim előtt, ahogy a színtől megkattanva lemészárolják egymást, aztán az utolsó őrjöngve lyukat üt a falba és tébolyult kacajjal kirepül az űrbe. :D
Twitteren később azt olvastam orosz forrásból, hogy a piros felület csak egy védőpanel amit majd eltávolítanak az indulás előtt.
Adná magát a dolog, bár a képekről ez nem olyan egyértelmű..
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

Ettől még működik...

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Nem állítják, hogy a SpaceX-hez hasonló szintű falvastagságot fognak használni. Feltehetően vastagabb lesz az, elnézve a videókat.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Meglátjuk, de az egész Relativity kvázi e köré a 3D nyomtatás köré épül fel. Pont az lenne a lényege a gyártási megoldásnak, hogy nem szükséges forgácsolásos könnyítéseket használni, ami pl. a Boeing (ex-MD-D) féle falaknál használtak, ami miatt olyan pokoli drága lett (többek között) a Delta IV.

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Megértem miért vagy szkeptikus és én sem feltétlenül gondolom, hogy a Relativity állításait kétség nélkül el kell fogadni, de azért már 6 éve dolgoznak ezen, túl vannak vagy 200 rakétahajtómű-teszten, és legyártott tartályokon végrehajtott nyomás-teszten. Ha ennyire reménytelen lenne a dolog, akkor az év végére ígért Terran 1 tesztindítás eleve kudarcra lenne ítélve.

Nem vagyok biztos benne, hogy sikeres lesz, félreértés ne essék, de le sem írom őket...
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Ettől még működik...



Nem állítják, hogy a SpaceX-hez hasonló szintű falvastagságot fognak használni. Feltehetően vastagabb lesz az, elnézve a videókat.



Meglátjuk, de az egész Relativity kvázi e köré a 3D nyomtatás köré épül fel. Pont az lenne a lényege a gyártási megoldásnak, hogy nem szükséges forgácsolásos könnyítéseket használni, ami pl. a Boeing (ex-MD-D) féle falaknál használtak, ami miatt olyan pokoli drága lett (többek között) a Delta IV.



Megértem miért vagy szkeptikus és én sem feltétlenül gondolom, hogy a Relativity állításait kétség nélkül el kell fogadni, de azért már 6 éve dolgoznak ezen, túl vannak vagy 200 rakétahajtómű-teszten, és legyártott tartályokon végrehajtott nyomás-teszten. Ha ennyire reménytelen lenne a dolog, akkor az év végére ígért Terran 1 tesztindítás eleve kudarcra lenne ítélve.

Nem vagyok biztos benne, hogy sikeres lesz, félreértés ne essék, de le sem írom őket...
Erről van szó.

Relativity-space-verifies-3d-printing-works-to-build-its-rocket

A tartály átment a nyomásteszten. Tehát bizonyított.