Gondolom a honi légvédelemre gondolsz elsősorban.
Igen.
1. Európa melyik részén, vagy csak a nyugati részt tekinted Európának? A NATO-ban nem volt önálló honi légvédelmi rendszer, a csapatok elhelyezkedése biztosította, hogy a légvédelmi rendszerük szintén öv szerűen volt kialakítva, teljes átfedéssel, amely egyúttal biztosította a sűrűen elhelyezkedő városok védelmét is. Ráadásul a háborús időszakban való településük is egy más szisztéma szerint alakult volna.
A Patriot érkezéséig a HAWK öv volt a legkomolyabb dolog. Azon túl semmi. Az is csak a németeknél volt. Volt telepített Nike Hercules több országban, de csak atomtöltettel volt használható és olyan nevetségesen kevés célcsatoránval, hogy ihaj... Mert azokat a célokat harcászati gépek is támadhatták volna, nem csak a kb. 120 interkont bomb. A tengernyi Tu-16, Il-28 is.
2. USA - kezdetben ők is a városokat védték volna leginkább, náluk a honi légvédelem szintén hasonlóan épült fel, mint a Szu.-é. Azonban pontosan abban az időszakban, amikor a hadászati rakéták tömegesen elterjedtek és kiderült, hogy a Szu. hadászati légiereje csak jelképes ahhoz képest, amit gondoltak róla (magyarán közvetlenül a városokat biztosan nem támadták volna a légierővel) már nem volt jelentősége, hogy a városok körül légvédelmi rakéta rendszereket tartsanak fel.
Akkor mégis mit támadtak volt egyészen a '60-as évek elejéig...? Az orosz doksikban is a nagyvárosok támadása az, amit láthatsz még a K-20 rakéta érkezése után is.
A stratégiai bombázó erőnek semmi más értelmes célpont nem volt adható az USA-hoz képest irgalmatlanul kevés gépnek. Ha az első csapásban eltaláltak volna 2-3 nagy várost már az is erőn felüli lett volna. Ennyi kellett volna tőlük, ez volt az elrettentés.
Ha az USA túl kemény falat, akkor Európa atomsivataggá változtatása ment volna. Európában egyszerűen nem volt elég elfogó vadász szerintem és telepített légvédelem sem. Az angoloknál volt a Boodhound és még valami, de semmit nem tudok róluk, hogy mennyi és hol.
A jenkiknél néhány nagy bombázó támaszpont körül is volt pár SAM, de kb. ennyi.
Jelenleg az USA városait csak is az óceánok felöl támadhatják, szerintem nem véletlen a légvédelmi rombolók és légvédelmi cirkálók mennyisége sem. Ha szükséges felhasználhatják őket a part menti városok védelmére. Bent az ország belsejében egyáltalán nem valószínűsíthető, hogy bármilyen ellenséges légierő tevékenykedne.
Soha az életben nem olvastam még arról, hogy valaha is így képzelnék el a használatukat. Talán mert nettó hülye ötlet.
- Az AEGIS-eket a flottacsoportok légvédelméhez tervezték. Pont. Azokkal mozognak túlnyomó részt.
- Azért van olyan sok, mert abból sem bevethető mind és CV-nként legalább 2-3 kell. Ha azok mellett van, akkor hogyan jutna partvédelemre?
- Ráadásul elég nagy ökörség lenne CM védelem ellen. Azok olyan alacsonyan jönnek, hogy a HMZ 35 km táján van. Az összes hajó vonalba állítva sem tudnád megvédeni a nyugati partot főleg, ha a CM-ek Mexikó vagy Kanada fölé is berepülnének.
Nem is tudom, hogy ennyre buta ötlet hogyan juthatott eszedbe a bevezetésed után, mikor az vázolod fel, hogy mennyire komplex ésatöbbi. A legelemebb 2x2 szintű tényezőt sem vetted figyelembe, ami ezt a ötletet csuklóból nevetségessé teszi. Most akkor erre mut mondjon az ember...? [fejvakarás]
A SAGE lebontása után a E-3 gépekre és elfogó + F-15-re alapoztak és F-106 kivonás után az F-16 ADF-re, amit elkaszált a hidegháború vége és kis mennyiség átadása után mentek a Boneyardba. Ezeket a gépeket próbálták elsózni bolgod boldogtalannak a '90-es évekbek.
3. A Szu. és most Oo. nem a hadászati rakéták ellen építette és tartja fent a légvédelmi rakéta egységeket, hanem elsősorban az USA hadászati légierejének képessége miatt, másodsorban Európa, Közel-Kelet és Távol-Kelet (Japán, Dél-Korea) felől, akár hagyományos eszközökkel végrehajtott támadás ellen. Mivel a területe akkora, hogy a nagyobb ipari, politikai, közigazgatási központok (amelyek maguk a városok) elég távol vannak egymástól, ezért külön-külön kell védeni őket.
Na de azok ellen meg a legtöbb helyen overkill a mennyiség. Ha feltesszük, hogy a jenki nem egyesével csapná le a célokat és a MiG-31 dolgozik, akkor a B-52H és B-1B nemigen meg közel még az orosz határhoz sem sehol. Ha persze egy cél ellen menne 40 db ezekből, akkor meg kevés. Az USA-nek fizikailag nincs elég CM-je ahhoz, hogy áttörje ezeket úgy, hogy valamiféle komoly kárt tegyen még akkor sem, ha feltételezed, hogy egyetlen MiG-31 sem száll fel. Ami meg ugye elég hülye feltételezés.
Annyi stratégiai orosz célpont van, hogy arra a világ összes CM-je sem elég nuki fej nélkül. Egy részük eleve nem támadható, mert földalatti objektumok...
A légvédelmi rakéta rendszerek tömeges elterjedése 1960 után kezdődött. A II. világháborús szemléleten, és alkalmazáson (a városokban sok helyen elhelyezkedő légvédelmi tüzér egységek) már túl lépett akkor a légvédelmi rakéta rendszerek kialakítása. A városoktól nagyobb távolságra elhelyezkedő komplexumok voltak, általában körkörösen telepítve. Ahogyan a légvédelmi rakéta komplexumok hatótávolsága, képességei növekedtek, úgy kerültek egyre messzebb a védendő objektumoktól.
Ez csak az Sz-200 telepítésével jött el és utána az Sz-300PMU-2-vel, mert a 250 és később 300 km-es Dubna HMZ-jének közelébe nem voltak az Sz-300-asok. A PMU-1 poszt hh. eszköz és az is csak 150 km-es. Tehát a hh alatt telepített Sz-300-asok kis magasságú célleküzdés, rakéta/osztály mennyiség és célcsatorna terén hatalmasat léptek előre, de area denial terén az Sz-200-hoz képest totális visszalépés volt. Nem véletlenül marad az Sz-200 mellette meg. A fenti rész egész egyszerűen úgy nemigaz rájuk, hogy az ehaj...
(Fun fact, a jenkik úgy képzelték, hogy az Sz-200 telepítések után az Sz-25-öt leépítik. Hát, nem történt meg, csak 1982-től.)
Nem kellene állandóan párhuzamokat keresni a NATO és (VSZ-Szu) Oo. haditechnikai eszközei és alkalmazási elvei között, mert akár a technikai színvonal, akár az adott ellenséges erők színvonala, harceljárásai más követelményeket támasztanak velük szemben.
Nem is vontam, mert aközött, ami nincs, nem is lehet...
A NATO-ban nem volt soha olyan SAM terület vagy objektum védelem, mint az szovjeteknél. A jenkiknél volt, 10 évig tartott kb. aztán ment a kukába az egész, mikor mai árfolyamon több száz millárd USD-t toltak bele...
Amikor az USA vs. Vietnám esetén a véreb és a tacskó hasonlatot hoztam, akkor a két ország lehetőségeire és képességeire céloztam, amihez semmi köze nem volt a légvédelmi technika árához.
Apró hiba, hogy nem Vietnám és az USA mérkőzött. Ha csak Vietnám erőforrásai játsznak, akkor igen hamar vége lett volna a dalnak...
Az, hogy erőn felül mennyi technikát tudott átadni a Szu., az alapvetően az erőviszonyokat, csak kis részben tudta befolyásolni. Csak az USA-n múlott, hogy mekkora pénzt, energiát, erőket alkalmazott.
Erőn felül...? Hm... Hegyekben állt a fegyver, amit csak ideológiai okokból nem adtak oda.
Ráadásul ha a nuki-t is bevethették volna, volt rá akarat egyesek részéről, akkor ez teljesen reális kép. Magyarán overkill volt az USA, Vietnámhoz képest.
Megismétlen, Vietnám az emberanyagot adta, a hadianyagot meg a Szu. A Szu erőforrásait kellett lenyomni.
Molni, látom nagyon zavar téged, hogy sokan, főleg nem szakmabeliek, nem szakmai alapon, a szovjet-orosz légvédelmi rendszereket, - főleg az Sz-300 vonalat, amit szemlátomást próbálsz (nem is igazán tudom hogy jellemezzem) kisebbíteni, - többre nézik, mint a nyugati rendszereket.
Hallod, ezen a részen
nagyon, de nagyon mellélőttél... Főleg, ha majd elolvasod a HT összefoglalót...
A múltkor pont azt írtad, hogy milyen kevés Sz-300 komplexum készült,
Én...? Hol...? Kérlek idézzed már. Az Sz-300V-ből készült nevetségesen kevés. A hidegháború végéig is százas nagyságrendű PT, PSZ készült. Ezt tudom már egy ideje...
Sz-300PT (SA-10A)
56 db Moszkva körül 1978-1983, nem került exportra
Sz-300PSz (SA-10B)
60db Szovjetunióban 1983-89, nem került exportra
Sz-300PMU (SA-10B)
Bulgária 1989-1db
NDK 1989-1db, egyesítéskor visszaadva
Csehszlovákia 1990-1db
Magyarország 199x-2db, megrendelés lemondva, nem került rendszeresítésre
Lengyelország 199x-1db, megrendelés lemondva, nem került rendszeresítésre
Kína 1993-4db (NDK+Magyar+Lengyel példány)
Ha pl. egy ipari körzetre, repülőtérre, indítanak egy 500-1.000m CEP-el rendelkező 500kt-ás töltettel rendelkező rakétát, akkor az elég rendesen hazavágja azt, ott már sok mindent nem fognak csinálni utána jó ideig.
És ez most hogyan jön ide...? Ez ellen tehetetlen a SAM, mert oda ICBM megy. Pont erről eszélek. A másik bibi az, hogy a '80-as évek óta a jenki ICBM-ek CEP értéke 100 méter táján van. A régi szar szutyok rakéták tudnak ennyit, de ahhoz meg aki még olyat használ nincs atomja és nem határos az orosszal...
Ráadásul a mostani modernebb rakétáknál a CEP értékek sokkal kisebbek és ahogy javulnak az értékek, szerintem hamarosan még a hagyományos töltettel is (400-1.000kg) komoly pusztításra lesznek képesek adott kisméretű célok esetén.
20+ éve felvetették azt, hogy kéne PGM végfázis fek ICBM-re. Két okból vetették el.
1. "Kicsit" drága.
2. Senki nem mondja meg azt, hogy ez közeledő BM-en nuki fej van, ami a jenkiktől jön vagy sem. Ezért bevethetetlen fegyver, mert Oo. egyből úgy reagálná le, hogy atomtámadás. Más ellen meg hóttfölösleges, mert fillérekért megoldja a CM salvo mindenki más ellen, ami nem orosz nagyváros Sz-300/400 védelemmel.
Így már érted, hogy mi a bibi...?
