1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Összefoglaló a légi harcászatról és légvédelmi eszközökről

Diskurzus a(z) 'Egyéb katonai repüléssel, légi harcászattal kapcso' témában - DrStrangelove által indítva @ 2010. szeptember 3..

  1. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Itt akkor még jobban kitárgyaltuk, csak nem tudom, melyik topikban?. Az F-15 topik még meg se volt.
    Az irodában ültem. Nagyon hangos repülőgépzajt hallottam. Minthogy fölöttünk repkedtek viszonylag alacsonyan Jumbók, meg miegymások, volt mihez hasonlítani. Vagy tízszer hangosabb volt, és nem akart elmúlni. Lementem a földszintre, kimentem az épületből. MÉG nem látszottak. Elballagtam úgy 80 méterre, az épület végéhez. Már nem tudom, mennyit vártam, mire eldübörögtek pont felettem. Vaze, ezek F-15ösök! Visszamentem az irodába, és beírtam ide. Már végeztem a beírással, és a hangjuk még hallatszott.
    Hangosabb volt, mint 79ben aug 20.án, a MiG 21es, ami valami célzási hiba miatt a Clark Ádám tér fölött húzott el, miközben a vizibástya alatt ültem. Az se volt száz méternél messzebb.
     
  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Nem körözött.
     
  3. emel

    emel Well-Known Member

    Az F-15 ferihegyi leszállása az kényszerleszállás volt, ilyenkor pedig nincs semmiféle körözés, egy kényszerleszálló gépnek mindig elsőbbsége van. Az viszont előfordulhatott, hogy mivel esetleg egyik hajtóművével gond lehetett, akkor a másik full-gázon mehetett, azért volt akkora hangja.
     
    arcas and molnibalage like this.
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Allesmor Obranna [​IMG] 2007.05.08
    0 0 39843

    A vadászgépek zaja még növekedni fog egy ideig.
    A Laval-fúvócső nemcsak növelte a kilépő gaz sebességét, de rendezte is az áramképet, ami a zajkép módosulását eredményezte, de egy külső szemlélő számára már nincs sok különbség két 130 decibelen dörgő szerkezet között.
    ...
    A Raptor hangja is ennek megfelelően jelentős, utánégetővel hasonlóan szól, mint egy F-15-ös, de anélkül is van olyan hangja, mint egy Gripennek, forszázson.
    Pedig az RM-12-es sem egy piskóta.
     
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    És ez megint mire forrás? Semmire.
    Egyszerűen nem értem, hogy mi a poén abban, hogy tojsz a fizikára.

    Ez a másik fele, de max gázon sem annyira vészesen hangos és airshow-ról tudjuk, hogy 2 km-ről a mező közepén alig hallani már a max gázt is.
     
  6. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Szerintem nagyon is van értelme egy SOSUS szerű rendszer kiépítésének.
    A távol(?)felderítő rész közönséges, csendes helyre telepített mikrofonokból állna. Először zavarszűrnék. Mindent eldobnának, ami nem repülőgéphang. Utána a jeleki mennének a központi számítógépbe. Ez szétválogatná tipusok szerint. Utána a különböző mikrofonokból bejött azonos jeleket össze"párosítaná". Ezeket kiháromszögelve megvan a repülőgép helye. Időben felbontva az iránya és a sebessége is.
    Ezt lehet pontosítani mikrofonpuskákkal (nagyon irányfüggő mikrofon) is. Nagy területű országokban ez kiválóan működhet is. A támadás helye és adatai sokkal előbb érnének Moszkvába, mint a B2esek.
    Csodálkoznék is, ha az oroszok ki nem építették volna húsz éve. Azóta a csájnízok is.
     
  7. emel

    emel Well-Known Member

    Emberek, ne hülyéskedjünk már. Manapság STRATÉGIAI CSAPÁSMÉRÉS esetén egyik nagyhatalom bombázói se mennének be az ellenség légterébe, megvannak erre a célra a nagy hatótávolságú fedélzeti fegyverek - így nehéz is lenne meghallani a bombázók hangját. Szóval B-2 nem megy Moszkvába ... legfeljebb a róla indított szárnyasbombák (cruise missile), de arra hiába hallgatóznának, senki se tudja hogy X-Y-Z célpontig hol, hányszor és merre fognak irányt változtatni.
     
  8. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Akkor légvédelmi radarokat is kár telepíteni. Tulajdonképpen a hadsereg is felesleges.
     
  9. emel

    emel Well-Known Member

    A légvédelem az nemcsak a repülőgépek, hanem a szárnyasbombáknak is az ellenszere lehet, lásd mi a feladatköre a MiG-31-nek. Ráadásul harcászati légierő is létezik - jóval nagyobb számban - azok meg sokkal szerényebb hatótávolságuk és fegyverzetük miatt bizony be kell hogy repüljenek a csapásmérés érdekében az ellenséges légtérbe.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Innentől felesleges tovább olvasni. Lövésed nincs a témáról.

    Mikor jön már el az az időszak, hogy természettudományos és műszaki analfabéták kérdeznek és nem nagy arccal kommentelnek?

    Én nem igaz, tolja neki....

    Egy eszköz alkalmatlanságából levezeted azt, hogy nem kell fegyveres erő egyáltalán...?

    Mikor lesz, hogy kérdezel kijelentés helyett és kommentelés előtt elszámolsz lassan húszig...?
     
  11. gacsat

    gacsat Well-Known Member

     
  12. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Ezek nem érdekelnek senkit. Az a játék lényege, hogy az amik kitalálnak valamit, az oroszok meg kitalálják az ellenszerét. Néha fordítva. Még az se zavar senkit, ha nyilvánvalóan nem működik, mint pl a Nike rakéta rendszer. A stratégiai bombázóknak azóta nincs értelme, mióta az angolok leszerelték őket. És? Az amik azóta kifejlesztették a világ legdrágább repülőgépét. Az oroszok is ezerrel nyomatják a Tu-160asokat.
     
  13. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Akkor főleg szükség van rá.
     
  14. emel

    emel Well-Known Member

    Mire van szükség:!! :eek:
     
  15. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az általa behallucinált akusztikus rendszerre. Sajnos kb. olyan, mintha a falhoz beszélnék és mivel láthatólag lövése sincs az akusztikához azért erőlteti ezt a marhaságot.
     
  16. oregbogaras

    oregbogaras Well-Known Member

  17. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    A kettőt nem lehet összevetni. Tüzérség esetében földfelszínnél, jellemzően hangcsapdákkal körbevéve takarásból lőnek, magyarán a hang terjedési lehetőségei sokkal rosszabbak, nehezebben lesz észlelhető ha ugyanúgy a talajszintről mérsz.

    Ehhez képest egy repülőgép nagy magasságban szórja minden akadály nélkül a hang nyomást, ráadásul a tüzérségi lövéshez kepest egy széles, kb. fehérzaj spektrumban. Sokkal jobban fog terjedni, viszont alapvetően hátrafelé szórja a nagy részét.

    A hanglokációnál a legnagyobb gebasz a hang viszonylag alacsony, 300-330 m/sec terjedési sebessége. A legnagyobb előny viszont hogy passzív es gyakorlatilag nem lehet álcázni (hacsak el nem kezdesz vitorlázni :D )
     
    gacsat likes this.
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Szezon és fazon. Ezek kézifegyverek és tüzérségi eszközökre készülnek, amiknek kvázi fix spektruma van és nem mozgó zajforrások. Remélem ezt nem érvnek szántad arra, hogy repcsiket majd ezzel vagy hasonló eszközökkel fogsz majd érzékelni. Eleve legfeljebb csak irányt tudnál mérni ilyennel, távolságot még háromszögeléssel is alig vagy sehogy a visszhang miatt, bár ezzel lehet azért trükközni. Ha van jó EO/IR érzékelőd, akkor irányba állva meg fogod találni a zaj forrását.

    Ehhez képest minden repülőgép zajspektruma, ha még hasonló is, akkor is egyedi valamennyire, a doppler effektus is játszik, a célpont relatív sebessége meg aspektus és abszolút sebesség függő és a hajtómű üzemmódtól függ a spektrum.

    Már azért eleve marhaság ma az akusztikus érszékelés, mert amikor a gépek hangsebességhez közel repülnek, akkor a gépeket a hangjuk alig előzi meg, óriási lag van az egész adatszerzésben. Ha elrepül a gép egy adott oldaltávolsággal melletted, akkor halllod meg a hangját adott irányból, amikor már régen nincsen ott. Amíg a II. vh elején a támadó kötelékek behatolási sebessége 300 km/h volt és a hangsebesség meg 1200 km/h körüli, addig az iránymérés pontossága megfelelő volt, becsülhető volt az előretartás. Ma rohadtul nem. Ha meg nagyjából feléd repül, akkor röhejesen kis távolságból hallod meg.

    Hahó, soha nem volt itt senki airshown...? 1100 km/h-val haladó gép esetén mi a búbánatot akartok ti érzékelni? A gép hangját kis túlzással akkor hallanád meg, amikor már éppen átrepül feletted, amit meg nem is tesz meg, mert stand-off fegyverek korát éljük.

    Egész egyszerűen nem értem, hogy a HÖT azon részéből mit nem értetek, hogy okkal haltak ki a akusztikus érzékelők az első radarokkal való bokszmeccs után, elvéreztek velük szemben már akkor, amikor az átlagos célsebesség még 400 km/h sem volt, nemhogy 1100 km/h. Semmire nem voltak jó azzal szemben.

    Az akusztukus módszerhez képest a mai IRST és IR módszerek is fényévekkel jobbak és még azok is csak másodlagosak a radar mellet. Az elsődleges célfelderítő eszköz mai napig a radar és semmi nincs a láthatáron, ami képes ezt lenne megtörni. Jó reggelt, ezért épít boldog boldogtalan radar stealth gépeket.

    Komolyan mondom egész egyszerűen fájdalmas, hogy egyesek mennyire tojnak a fizikára vagy nem gondolják végig az egészet. És akkor persze én vagyok a bunkó meg seggfej, meg a stílusom gáz. Nem értem, hogy az miért nem a kulturált fórumozás része, hogy műszaki vitába műszaki paraméterekkel és fizikával megyünk bele.

    Az egyik faktor az, hogy valamennyire irányított, a másik meg az, hogy a repülőgépeknél eleve a minden irányú terjedés gyengíti a hangnyomásszintet ahhoz képest, ha a forrás csak féltérbe sugároz le. Az alap akusztikában a legalapvetőbb terjedési egyenletet nézzük már meg...
    https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch07s03.html
     
    fishbed and fip7 like this.
  19. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Maradjunk annyiban, hogy nekem nem szükséges az alap akusztikáról random Google találatokat beraknod.

    Egyebkent egesz ertelemes cikk, az alapok benne vannak.
    , az A súlyozás mondjuk vicces lenneakusztikai felderítés kapcsán.
     
  20. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Rgr.

    Ezt a részt nem értem. A helymeghatározás minden nyűgjét és lehetetlenségét érted ezalatt?
     

Ezen oldal megosztása