1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrhadviselés

Diskurzus a(z) 'Stratégiai fegyverek és az űrhadviselés' témában - Cifu által indítva @ 2018. szeptember 30..

  1. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Nos, eddig nem volt ilyen topic, most lesz. Mert az Űrhajózás topicot nem szándékozom szétrombolni a témával, de gondolom úgy is lesz rá érdeklődés. Egy ideig. :)

    Előre bocsátom, hogy az (egyik) kedvenc kis vesszőparipám....

    Szóval, innen indult a kérdés, amiben értelmetlennek neveztem a Call of Duty: Infinity Warfare videójátékban prezentált légűr vadászgépeket:

    [​IMG]

    Eőeőeőeő...

    Először is, a ballisztikus rakéta csapásmérő fegyver. Kb. az a feladata, mint egy bombázógép légibombákkal csak éppen egyszer használatos, cserébe olcsóbb és gyorsabb.

    A fent látható légűr vadász fő problémája (már feltételezve, hogy az űrvadásznak van értelme), hogy a légkörben és a világűrben is boldogulnia kell. A légkörben kellenek szárnyak (felhajtóerő), kellenek vezérsíkok (aerodinamikai kormányzás), kellene légköri oxigént használó hajtómű(vek), szívócsatorna, beömlőnyílás, és mindezt áramvonalas formában kellene megvalósítani. A világűrben az áramvonalasság teljesen felesleges, cserébe a tömeg minden, vagyis minél könnyebbnek kellene lennie a gépnek, mert ez határozza meg, hogy adott mennyiségű hajtóanyaggal mekkora pályamódosítást tud végrehajtani (delta-V). Ahhoz, hogy a világűrben manőverezzen rakétahajtóművekre lenne szükség, és a irányításhoz is azokra lenne szükség.

    Ez pedig eme két dolgot szeretné egyben ötvözni. Jönnék az egy időben népszerű tengeralattjáróként is működő vadászgépek koncepciójával, amit megpróbáltak megoldani, de kiderült, hogy égtelen nagy marhaság. Na kb. ekkora szinten életképes a légűr vadászgép is. Slusszpoén, hogy a légkörből való visszatéréskor vagy brutális hővédő pajzsot kell rászerelni, vagy gigászi mennyiségű hajtóanyagot biztosítani, hogy a légkörbe lépéskor minimális legyen a felszíni súrlódás és ezáltal a felmelegedés.

    A légkörben a hagyományos légköri vadászgépek oda-és-vissza verik, mert hát nem kell manőverező rakétahajtóműveket, rakétahajtóműveket meg hővédő pajzsot cipelni, és a kialakításnál csak az aerodinamikát kell figyelembe venni, a világűrbéli környezeti hatásokat nem. A világűrben a világűrre tervezett űrvadászok vernék oda meg vissza, mert nem cipelnek magukkal szárnyakat, vezérsíkokat, nincs szükség beömlőnyílásra, oxigént használó hajtóműre és hővédő pajzsra.

    De még tovább megyek, a linkelt videóban a vadász "csak úgy" felugrott alacsony Föld körüli pályára (LEO).

    Ahhoz, hogy legyőzd a Föld gravitációját, közel 10km/s deltaV-t kell elérj. SSTO (egy fokozattal a világűrbe) esetén, tehát ha a vadászgépedet nem egy hatalmas rakéta orráráról juttatod a világűrbe, ez jelenleg olyan 1:10 tömegarányt kíván meg az elérhető technológiákkal. Tehát ha 10 tonna a vadászgép tömege hajtóanyag nélkül (a gép üres tömege, a fegyverzet, a pilóta és a létfenntartás is ebben benne van!), akkor 100 tonna üzemanyagot kell vinni, csak, hogy eljusson alacsony Föld körüli pályára (LEO). De ez után snitt, nincs semmi tartalékod további pályamódosításra. Minden egyes kg, amivel többet akarsz felvinni, legalább 10kg plusz üzemanyagot igényel, a nagyobb tömeg miatt erősebb szerkezet kell - ördögi kör tehát.

    Persze, tudom, a jövőben járunk, ahol kockacukornyi méretben tudnak 100MW-os atomreaktort megalkotni. Kb. ilyen szintű dologról beszélünk ugyanis...

    De ennél is nagyobb probléma maga az űrvadász kérdésköre.

    Mi is lenne eme űrvadász feladata?

    Ellenséges műholdak, űrhajók, rakéták megsemmisítése? Őőőő.... de mivel is? Feltehetően irányított rakétákkal. Vagyis a feladata az lenne, hogy az ellenség közelébe jutasson el harci terhet. Csakhogy a világűrben ehhez megint nincs szükség ember vezette gépre, egyszerűen a harci fejhez egy elég nagy gyorsító fokozatot kell ragasztani. A személyzet csak problémát okoz, létfenntartás kell neki, víz, élelem, oxigén, és nem lehet túl messzire elküldeni, mert egy vadászgép vagy bombázó méretű gépben legfeljebb pár napig tartózkodhatnak a személyzet. Ez legfeljebb orbitális pályán való harchoz elég, csakhogy te kilőhetsz egy, a Föld körül keringő űrhajóra rakétát akár a Jupiter körül keringve is. Ha pedig pár napnál tovább kell a személyzetnek kibírnia, akkor már egy űrhajóról beszélünk, ami nem csak egy ülést nyújt a személyzetnek, hanem azért némi életteret is. De az nem űrvadász, hanem inkább űrkorvett. Mondjuk...

    [​IMG]
    A Gemini űrhajó beltere, kb. mint egy Mazda MX-5 - a Gemini VII legénysége pedig 13 napot töltött el benne - hát kihívás volt számukra, nem is kicsi...

    De tegyük fel, hogy vannak űrvadászok, és meg akarod védeni az űrbéli infrastruktúrát (űrhajót, űrállomást, műholdat). Ezek ellen minek vadászokat küldeni? Lőjj rájuk védelmi rakétákat, olcsóbbak, kisebbek azonos képességek terén, és nem kell amiatt aggódni, hogyan fognak visszatérni (amire az űrvadásznál azért nem árt gondolni). Lőjj rájuk lézerrel, pár száz kilométeren belül az is megteszi. Vagy lőjj az útjukba repeszfelhőz (flak lövedékek). De vadászgép? Egyszerűen nincs létjogosultsága.

    A vadászgép (bombázó, akármilyen légköri légijármű) esetében alapvetően a Föld görbülete és a terepadottságok a meghatározó tényezők, hogy telepített (vagy úszó vagy mobil) légvédelem számára elérhető - hogy a szélsőségeket mondjuk, egy a tenger felett haladó rakétát 50km-nél messzebbről nem tudnak észlelni. A világűrbéli pontvédelem (close-in weapons system, CIWS) márpedig nem küzd ilyen problémával, persze, lehet bolygók, égitestek mögé bújni, csak hát itt a "mögé" relatív fogalom. A másik probléma, hogy ott a gravitáció, ami a hajóról kilőtt elhárító lövedékeknek és rakétáknak le kell győzni, hogy a légellenállásról már ne is beszéljek. Az, hogy a mai CIWS cirka 10km-nél közelebbi célpont megsemmisítést jelent, a Földi körülményeknek köszönhetőek.

    [​IMG]
    A Blue Gemini, ember vezette "űrvadász" koncepció volt az 1960-as évek közepén, a Gemini "orrára" űr-űr rakétákat és plusz hajtóanyagot biztosító keretet csatlakoztattak - aztán rájöttek, hogy ember nélkül ez egyszerűbb lesz, és jöttek az ASAT rakéták...

    A világűrben viszont nincs (vagy LEO pályán nagyon marginális a légellenállás, a gravitáció hatása sem azonos, hiszen a lövedék delta-V-je az indító hajó delta-V-jétől függ. Egy LEO pályáról induló lövedék alapból rendelkezik 7,9km/s deltaV-vel, tehát a Föld gravitációját már nem kell legyőznie. Ha kilősz egy lövedéket, akkor annak nem kell a légellenállással és a gravitációval ebből a szempontból harcolnia. Egy olyan ágyúval, mint amilyet Gerald Bull épített (két 16" haditengerészeti tüzérségi lövegcsövet épített össze a HARP program keretében) 3 km/s deltaV-t adott egy 155kg-os lövedéknek, ha a lövedék egy kicsivel könnyebb, elérhető lenne a második kozmikus sebesség, vagyis a 11,2km/s (csak 0,3km/s2-el kevesebb, mint a HARP ágyú plusz a 7,9km/s2 LEO érték!), ez annyit tesz, hogy egy, a Föld körül keringő űrhajó vagy űrállomás lőhet ki lövedékeket a Holdra, Hold körül keringő űrhajóra, vagy akár azon is túlra (persze a viszonylag kis delta-V érték miatt a lövedéknek kerülne egy kis időbe, amíg a cél közelébe ér, és persze kellenek rá kis korrigáló hajtóművek, illetve egy érzékelő az orrába, hogy a végső fázisban elfogja a célt). De a lényeg a lőtáv, ami ugyanis ez esetben kvázi értelmetlen, de mondjuk legyen 400.000km. Kezd érthető lenni, miért nincs létjogosultsága a vadászoknak? A Föld körül keringő űrhajó nyugodtan elkezdhet lőni a vadászgépre, amelyik mondjuk a Hold felszínéről szállt fel, hogy megtámadja! Ezt persze rakétával is meg lehet csinálni, ekkora delta-V sebességhez túl nagy rakéta sem kell, a nagy hatótávú légvédelmi rakéták jók lesznek példának, 5-6 méter hosszúak, 0,3-0,5 méter körüli átmérő, 400-1200 kg tömeg. És itt most álljunk meg egy pillanatra. Ha van egy ugyanekkora rakétánk, akkor azt a Hold körüli pályáról indíthatjuk a Föld körül keringő űrhajó ellen! Akkor miért is akar az a vadászgép az Holdról a Földhöz menni? Elég csak egy rakétát indítani...

    [​IMG]
    A Föld-Hold viszonylat delta-V igénye, ha az egyik pontból el akarsz jutni a másikba, az értelmezéshez pár űrhajó delta-V képessége: Szojuz: ~ 300 m/s; Űrsikló teljes terheléssel ~305 m/s (üresen ~1800 m/s); Dragon v2: ~450 m/s (üresen ~ 1600 m/s); Apollo CSM: ~2800 m/s

    Hogy HPASP-nak kedveskedjek, ez kb. a légvédelem vs. vadászgépek témakör - csakhogy itt nem működik az, hogy a repülőgép horizont alatt repül, így csak 150-400km-ről lehet egyáltalán észlelni a körülményektől függően, és a radar-keresztmetszetétől függ, hogy hány km-ről látják meg.

    Itt jön a felderítés kérdésköre...

    Nos, ez egy mókás rész. Ugyanis a célszerű az, hogy gömb alakban mindenfelé folyamatosan kémlelő műholdakkal / űrállomással / űrbázissal bírsz.

    Nos, az amatőr aszteroida vadászok egy autóbusz nagyságú aszteroidát 1-2 millió km-ről észlelnek házi teleszkópokkal, a Föld légkörén keresztül. A professzionálisabb, 1,5 Gigapixel felbontású Pan-STARRS egy 45 méteres aszteroidát 20 millió km-ről észlelt:

    [​IMG]
    Az ATLAS rendszer egy 10 méteres aszteroidát 4 millió kilométerről vesz észre. Ez persze a légköri torzítást is figyelembe véve. Ha az nincs, akkor egy nagyságrenddel egyszerűbb az élet. Vagyis jobb a kép minősége és ezzel a felderítés esélye...

    Ez úgy ad némi képet arról, mennyire lehet bujkálni a világűrben... :)
     
    bolneroll, blitzkrieg, arcas and 14 others like this.
  2. Roni

    Roni Well-Known Member

    Nagyon jó kis írás lett Cifu ! Köszönöm !


    Na igen erre gondoltam én is hogy egy f-22 vagy egy pakfa sárkányú gép sokkal egyszerűbb a légkörbe mint egy iylen 150 tonnás izé manőverező hajótóművekkel.



     
    Cifu likes this.
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Egyszerűbb belkinkelni az sg-s topikot.
    (Istenem, milyen fájdalmas emberek jártak oda is...)
     
    Nagy Csaba and Cifu like this.
  4. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Ne rontsd el egyből...
    Akartam itt is egy topicot, ami gyorsabban süllyed, mint a HMS Hood...:hadonaszos:
     
    blitzkrieg, Nagy Csaba and fishbed like this.
  5. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Hát, arra az űrvadászra szárnyak nem kellenének, de radar nem ártana.

    Molinóban meg lehet tekinteni a MiG-105ös űrvadászt. Amilyen talicska kinézete van, olyan komoly technika van benne.

    Pár napja repült a műholdvadász MiG-31es fegyvermakettel.
     
  6. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Az IR / látható fény tartományban működő érzékelők egy fokkal egyszerűbbek, passzívak (önmagukban nem bocsátanak ki energiát) és nem utolsó sorban hatékonyabbak, lásd képek a millió km-es aszteroida elfogás esetét. Ha az űrbe telepíted az érzékelőket, akkor még durvább az eredmény, a NEOWise műhold nagyjából napi 30-40 aszteroidát, üstököst és egyéb égitestet észlel illetve követi a pályájukat, és ez egy mindössze 347 kg-os műhold, amit 2009-ben bocsátottak fel.

    Abban biztos nincs annyira komoly technika, ugyanis a 105.11 tesztgép csak a hangsebesség alatti aerodinamikai tesztekhez készült. Az el nem készült 105.12 tesztgéppel ment volna a hangsebesség feletti tesztelés, a 105.13 lett volna a maximum Mach 5 sebességű tesztrepüléshez. A végleges Spiral gép elég sok mindenben eltért volna a 105.11-től, például lett volna hővédő pajzsa, nem gumikerekes főfutói lettek volna, hanem csúszótalpai; sokkal kisebb és más elrendezésű ablakai lettek volna; a pilóta kabinja egy mentőkapszula egyben; stb., stb...

    [​IMG]
    A 105.11-es tesztgép

    [​IMG]
    A Spiral rajza, láthatóan csak emlékeztet a 105.11 erre...

    Igazából a levegőből indított ASAT (műholdvadász) rakéta legnagyobb előnye, hogy rugalmasabban felhasználható. De az US NAVY SM-3 rakétái is képesek kb. ugyanerre, mert ugyan hivatalosan ballisztikus-rakéták elhárítására szolgálnak, de a cirka 1500km magasságban lévő célpont tekintetében tök mindegy, hogy egy harci fejről vagy egy műholdról beszélünk...
     
  7. oregbogaras

    oregbogaras Well-Known Member

    Az S-500-as is tudja vagy tudni fogja talán.
    en.wikipedia.org/wiki/S-500_missile_system
     
  8. blogen

    blogen Well-Known Member

    A korszerű űrvadászgép:
    [​IMG]
     
    gacsat likes this.
  9. sequadon

    sequadon Active Member

    blogen, ez csak a design concept! Itt van a sorozatgyártott példány:

    [​IMG]
     
    blitzkrieg, svajcibeka and antigonosz like this.
  10. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Titokban reménykedem, hogy ez a topic nem lesz szétoffolva és nem tiszelnek meg jelenlétűkkel azok, akiknek mindig valamilyen izmus mentén kell a világot értelmezni.

    Mondjuk durva, hogy ilyen szakmai anyagok készülnek magyarul (HTÖ, Cifu, Maga Lenin, stb..). Németül nem nagyon találni ilyen írásokat. Grat és maximális tiszteletem
     
  11. Nagy Csaba

    Nagy Csaba Well-Known Member

    Nekem lenne egy oldal irányú kommentem az űrvadász témában. Mind az Amcsik, mind az Oroszok s most a Kínaiak is végeztek már műhold vadászatot, megsemmisítéses technikával, és egy nagyon negatív körülménnyel találták szembe magukat. Mivel az eddigi összes elfogó cucc alapvetően kinetikai megsemmisítést használ, így a nagy darab célt sok-sok-sok-sok kis db űrszemétre cincálja szét. Amely bizonyos pálya magasságon öllég sok ideig "fungál" a légkör határa felett, így egyesével szép lassan mindenki rájött arra, hogy a műhold szétcincálás egy látványos képesség, amivel lehet az egész űrhadviselést reklámozni, de a törmelék legalább akkora károkat tud okozni akár saját műholdakban is, amely már kérdésessé teszi az alap koncepciót. Ami az egész űrhadviselősdiből a leg előre mutatóbb volt, az a Space Shuttle koncepció volt, ami egyszerűen befogta és lehozta magával a cél objektumot, amely képességet saját műholdak befogásával és lehozásával (javítás cimszóval) rendesen be is mutattak. Nem véletlenül innentől gyorsult fel a Szu Burán program is.
    Összegezve szerintem a koncepció úgy nézne ki, hogy nagyobb (nevezzük akár korvettnek vagy fregattnak) típusu eszköz, amely személyzetes vagy később autonóm üzemben alkalmas saját és más tulajdonú műholdak befogására, földre hozására. Konkrét, vadászgép jellegű "űrvadász" talán ezek nagyobb távolságú védelmére lenne használható, de szinte biztosan csak személyzet nélküli lenne, mert bizonyos időtertem felett és hajóméret alatt, ez nem megvalósítható.
    Egyik érdekes "kinövése" ennek az űrhadviselés témakörnek az a hiperszónikus USA , X valamennyi (most lusta vagyok) jelzésű űr eszköz, ami több hónap vagy év felett tevékenykedik már most is, és tudhatólag odafent manőverezhető is.
     
    blitzkrieg likes this.
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Felesleges lehozni. Az összes jelenlegi mmhold gyilkolás alapja, hogy rakéta megy felé és azonnal hard kill a ballisztikus fázisban.

    A hh alatt volt asszem műholdvadász műhold, de nem tudom, hogy hogyan működött. Ha egy műhold a másik közelébn megy, akkor nem kell akkor OP hard kill, hogy ezer darabja szakadjon szét a hold. Elég a létfontosságú részét keresztül lőni és hiába marad egyben a szerkezet, game over. Az űrben sütöttek már el tudtommal csöves tűzfegyvert az oroszok... Egy ilyennel közel mész és minimális kvázi 0 szeméttel kiikatva a cél. Csak ez nagyon nem "instant" képessége az rakétákhoz képest, ahol indul a rakéta és 10 percen belül csak törmelékfelhő lesz a holdból...
     
  13. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    X-37?
    Előástam az akkori résztvevők beszámolóit: Ott ültek az összes szakértők az asztal körül, és a Spirál jövőjéről értekeztek. Minden szakértő a Spirál eredeti terv szerinti folytatását szorgalmazta. Ekkor jött a telefon Brezsnyevéktől: Leállni mindennel, lemásolni az Űrsiklót.
    Nem volt mögötte semmilyen szakmai, vagy katonai meggondolás, csak propaganda és politikai.
     
    Nagy Csaba likes this.
  14. blogen

    blogen Well-Known Member

    Konkrét vadászűrhajó volt (Almaz OPS-4) 23mm-es ágyúval felszerelve. Ugyanakkor alapvetően védelmi célból kapott volna fegyvert, a szovjetek azt hitték, hogy az amerikai űrrepülő is kapni fog!

    [​IMG]
     
    blitzkrieg and Nagy Csaba like this.
  15. Nagy Csaba

    Nagy Csaba Well-Known Member

    Amit talán fél éve olvastam, az pont a miatt aggódik, hogy túl sok az űrszemét, és ha ehhez egy konfliktus előtt kezdetekor még egy jó csomót mindenki hozzátesz, akkor nem csak a cél műholdak sérülnek, hanem még sok egyébb kacat is, ami viszont a konfliktus alatt jó lenne. A mennyiség meg nem semmi, mert mind az Amcsi, mind az Orosz és mind a Kínai helymeghatározó műhold rendszer egyenként 20-30 darabból áll, a felderítő műholdakról még nem is beszélünk..... + ugye egyébb középhatalmak űrkacatjai. tehát azért sem a cél szám, sem a törmelék nagysága nem teszi egyszerűvé a feladatot.
    Tehát amennyiben csak rombolásról van szó, (pár db kiiktatása), akkor a most reklámozott cuccok boldogulnak, de egyébbként azért elég összetett a probléma.
    Elég csak arra gondolni, hogy minden kis-közép és nagyhatalom sok ezer olyan eszközzel bír, ami GPS alapú célbajuttatással rendelkezik. Amennyiben valaki levadássza a "konkurens" GPS rendszer 30-40%-nyi műholdját, onnantól kezdve a preciziós fegyverek és a pontos helymeghatározásnem lessz annyira sikeres..... Természetsen vica-verza.
     
    blitzkrieg likes this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hóóóóóóóóóóóóóóóóó....
    Az összes eddigi ASAT teszt tudtommal 1000 km alatti holdak ellen volt, az ASM-135-nél a fejlettebb változat tudott volna 2000 km, ami soha nem készült el. A GPS holdak 20 ezer km-en vannak.
     
    blitzkrieg likes this.
  17. Nagy Csaba

    Nagy Csaba Well-Known Member

    Ezt kapisgáltam eddig is, de ha egyszer egy ilyen fegyverkezési spirál beindul, mint űrhadviselés, onnantól csak pénz és idő kérdése hogy a GPS műholdak is "terítékre" kerüljenek. Mert a levadászás körülményei ismertek, megoldás már most van a rakéta és irányítás technikában, innentől akart, pén és idő szükségelteteik....
     
  18. Nagy Csaba

    Nagy Csaba Well-Known Member

    Illetve ami eszembe jutott még a témához, az űrbéli lézerfegyverekkel folytatott kísérletek. Tényleg, valaki tud a Szu idejéből datált valamilyen programból a témában?
     
  19. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Nem teljesen, a szovjet ISz vadászműholdak repeszfelhőt bocsátanak ki önmegsemmisítéssel.

    [​IMG]
    Egy ISz-A műhold, jobb a rakétahajtómű, körülötte a pozícionáló hajtóművek, elől a radar parabolaantennája, mögötte a hajtóanyag-tartályok,
    a hengeres fémkeret a szállítóköcsi része

    Apró probléma, hogy a koncepción túl sose jutottak, az USAF már az 1970-es években is távirányított műholdakkal, radarokkal és optikai érzékelőkkel "vizslatta" a szovjet műholdakat, a "begyűjtés" opció szépen hangzik, de valójában eszméletlen pazarlás lett volna (egy műhold pályára állításának tízszeres áráért ezzel játszani senkinek se tetszett).

    Gondolom az X-38-ra célzol. Ott a hiperszonikus kifejezés teljesen felesleges.
    Egy személyzet nélküli űrrepülőgépről van szó. Itt a lényeg, hogy irányítható, manőverezhető, és vissza is tud térni. Mellesleg relatíve nemrég nyilatkozta egy Francia tiszt, hogy a Francia katonai műholdakat idegen nemzetek űreszközei közelről megvizsgálták. Ez feltehetően amúgy az X-38-ast jelentheti...
     
  20. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Ha védelmi célból kapta, akkor aligha vadászűrállomás volt az Almaz OPSz, az OPSz-4 biztos nem, mert az nem is repült. ;)

    Az OPSz-1 volt hivatalosan a Szaljut-2, de ugye dehermetizálódott (feltehetően a közelben, vele csaknem azonos pályán keringő Proton-K harmadik fokozatának felrobbanásakor keletkezett repeszfelhő miatt), és így űrhajós sose járt rajta.
    Az OPSz-2 volt a Szaljut-3, ezen a Szojuz-14 személyzete töltött el két hetet, de a hírekkel ellentétben sose sütötték el a gépágyút a világűrben. Legalábbis Pável Popovics (a Szojuz-14 egyik űrhajósa) azt állította, hogy csak földi tesztekre került sor.
    Az OPSz-3 volt a Szaljut-5, erre nem is került fel már a Nudelmann gépágyú tudomásom szerint.

    Az OPSz-4 lett volna a következő Almaz űrállomás, de ott a gépágyú helyett két irányított rakétát alkalmaztak volna. Csakhogy Grecsko védelmi miniszter halála után az Almaz programot építő Cselomej tervezőiroda az utolsó hathatós támogatóját is elvesztette, így Usztyinov végre elhasználhatta a programot, mielőtt az OPSz-4 repülhetett volna - ahogy a hozzá készült TKSz űrhajók sem, pedig már a személyzetük is kiképzés alatt volt.
     

Ezen oldal megosztása