1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. jani22

    jani22 Well-Known Member

    "A pénteki indításkor azonban újdonság volt, hogy a kínai szakemberek a rakéta első fokozatára – kísérletképpen, most először – rácsos vezérlőtalpakat (grid fin) szereltek. (A műszaki megoldás története az 1950-es évekig nyúlik vissza, a 70-es évektől kezdve számos szovjet ballisztikus rakétán alkalmazták. De ilyesmi került például a SpaceX Falcon-9 rakétáinak első fokozatára, segítve azok irányított visszatérését.) Ettől azt remélik, hogy a kiürült fokozat repülése stabilizálható és az a sűrűn lakott területektől távol csapódhat a földbe. Korábban számos alkalommal előfordult, hogy a kínai startokat követően az elhasznált fokozatok – mivel az emelkedés kezdeti szakasza a szárazföld fölött történik – lakott települések közelében zuhantak le, bennük a mérgező hajtóanyag maradékával."

    http://www.urvilag.hu/kinai_muholdak/20190728_harom_kemmuhold_kinabol
     
    fishbed likes this.
  2. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    .
    Cifu, teljesen egyetértek veled, jó a fejtegetés. Kamovval is egyetértek, ő is jókat irt!
    .
    Abban az időben azért sokan átverték a világot, vagy legalábbis túlkommunikáltak dolgokat, túligértek, ami azért szintén az átverés egy fajtája.
    - Rutan átverte az SSO-val a világot, és beugrasztotta RIchard Bransont, hogy ez már egy szinte kész projekt csak egy kis pénz kell és már lehet is az előfoglalásokat inditani.
    - Bigelow is átverte a világot, amikor kb ugyanebben az időben a Genesis 1 és 2 mini tesztmodulok körül úgy kommunikáltak terveket, hogy karnyújtásnyira van egy komplett felfújható MIR vagy ISS, ami csak űrturistákra vár
    - és felbukkant ebben az optimista közegben Musk is, aki szintén notóriusan túligért, mindig 1-2 éven belülre igért szenzációt, majd azt mindig egy kicsit továbbtolta és újra továbbtolta.
    .
    Tehát ott a kétezres évek második felében úgy tűnt, hipphopp itt az űturizmus forradalom, és ez minimum tévedés volt.
    .
    "Bezostól azért fél az egész iparág, mert röhögve, tizedmásodpercek alatt dönt olyan befektetésekről, amikre más cégeknél harminc fős meetingeken egyeztetni fél éven át"
    .
    Ez is teljesen igaz, de jegyezzük meg, másrészt ugyanez egyben a kockázata is. Mert gondolj bele, amilyen gyorsan egyedül dönt most, ugyanúgy dönthet az ellenkezőjéről is, ha pl az űrkutatás helyett valamitől az új érdeklődése a mélytengeri kutatás, a sarkvidéki jégtakaró megmentése, a rák gyógyitása, vagy valami más költséges megaterv lesz.
     
  3. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    ,
    ,
    Ezeket a rácsos aerodinamikai elemeket a szovjetek találták ki, már jóval a SpaceX előtt. Ilyenek voltak az N1 holdrakétán, az R-77 légiharcrakétán, vagy pl az SS-21 Tocska rakétán jóval a SpaceX előtt. Az amerikai hadsereg is lemásolta amúgy addigra, a GBU-43B MOAB bomba végén is ott van a szovjet/orosz R-77 megoldása. Azután a SpaceX is lenyúlta az orosz ötletet, a kinaik pedig ugye szokás szerint mindent mindig. :)
     
    gergo55, Nemerson and jani22 like this.
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    jani22 likes this.
  5. jani22

    jani22 Well-Known Member

  6. jani22

    jani22 Well-Known Member

    "Küldetésének befejeztével irányítottan a Holdnak csapódott a Lungcsiang-2 nevű kínai mikroműhold - jelentette be pénteken a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutatási és űrprogram központja.

    Az intézet közlése szerint a mikroműhold pekingi idő szerint július 31-én este 10 óra 20 perckor csapódott a Hold túloldalának egy előre meghatározott területen."

    https://www.origo.hu/tudomany/20190...y-kinai-mikromuhold.html?utm_source=hirkereso

    Kitekintés képpen:

    http://paramoral.eu/news.php?day.20180601

    :)
     
    fishbed likes this.
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  8. Luthero

    Luthero Well-Known Member

    Remélem megérem ennek a missziónak az eredményeit. Olyan lassan haladnak a jeges holdak kutatásai.
     
  9. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    .
    Szerintem nem igazan lehet szisztematikus amerikai bolygokutatasrol beszelni, talan egyedul a Mars a pozitiv kivetel. Mashova viszont nagyon esetleges a dolog, ha egy egyetem vagy csoport jol lobbizik, szerez penzt es tamogatast, akkor az eppen aktualis erdeklödesi köruknek megfelelöen indulhat egy muhold a Plutohoz, egy ustököshöz, a Merkurhoz, stb, de ezen szanaszet kuldözgetett muholdak között nincs egyseges koncepcio.
    .
    Persze lehet PR szövegelni az univerzum egeszenek megismeresi szandekarol, es hasonlokrol, de ez nem egy tervszeru epitkezes, amit latunk mar evtizedek ota töluk. Anno a szovjeteknel volt ilyen epitkezes, Luna, Marsz, Venyera muholdak szamozva indultak egymas utan ugyanoda, es a következönel mindig igyekeztek tanulni az elözöböl.
     
  10. csakb

    csakb Active Member

    Ez egyáltalán nem így van.

    Három, a Naprendszer kutatásával kapcsolatos, nagy program is fut a NASA-nál, mindegyik jól meghatározott célokkal, jelenleg is működő projektekkel és eszközökkel, és előkészítésben lévő küldetésekkel, amiket nem ötletszerűen találgatnak ki, mert úgy nem lehet megvalósítani semmit sem.

    Discovery és programismertető

    New Frontiers és programismertető

    Solar System Exploration és programismertető
     
    molnibalage likes this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    És a múlt is tervezett volt. A Voyager programok is egy ritkán visszatérő együttállást használtak ki, csak sajnos financiális gondok miatt nem lett teljes a program.
     
  12. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    .
    Ok, akkor nezzuk a gyakorlatot. Szerinted hova indultak amerikai Hold- vagy bolygokutato muholdak mondjuk 1990 utan, amikor a Szu jelentette versenyhelyzet megszunt? A Marsot leszamitva (!!!) hova ment szonda ketszer egymas utan ugyanoda, ami a tudatos epitkezest mutatja?
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Stop. Az, hogy te mit tekintesz tudatosnak, az nem mérce. Egyébként meg a Viking és Mariner program az szerinted micsoda volt...? A kutatás nem arról szól, hogy csak egy bolygóra koncentrálsz. Ezzel a megközelítéssel soha nem ment volna szonda a Plútóhoz sem. A '60-as években megkezdett űrszondás korszakot lényegében ez zárta le mennyiségileg, mert ez volt az egyetlen - nevezzük bolygónak - aminél nem járt egyetlen szonda sem.

    Az külön mókás, hogy gázóriások holdjaihoz küldött missziókat összemostad a bolygókhoz küldötthöz.
    Meg végre elég jó szondákat tudunk építeni, hogy üstökösön is le tudjuk szállni, ergo az kapott részben prioritást, mert ez régi álom volt.

    Egész egyszerűen semmiféle érv nincs a mögött, hogy szerinted a tudatosság az, hogy két szondát küldjenek. Ez olyan, mintha te úgy derítenéd fel Bp gatsztonómiáját, hogy kétszer egymás utána beülsz ugyanoda úgy, hogy hetente csak egy helyre mehetsz el enni. Nem úgy kéne, hogy több helyre mész...?
     
  14. csakb

    csakb Active Member

    Most soroljam fel az összes holdszondát, amit '90 óta indítottak? :)
    Szerintem bárki megtalálja a neten. Csak a (jelenleg is futó) Discovery program (tudatos építkezés) keretében 3 sikeres szonda volt 1998 óta, az LRO perpillanat is üzemel.

    A Jupiternél dolgozott 1995 és 2003 között az elképesztően sikeres Galileo. Önmagban nagyságrendekkel több információt gyűjtött a Jupiterről és Jupiter-rendszerről, mint az összes korábbi flyby küldetések együtt (4 db).
    A Juno szonda 2016 óta folytatja melót ugyanitt.

    A Szaturnusznál 13 évig dolgozott a Cassini! Hány Szaturnusz-misszió volt korábban? 3 flyby összesen. Össze sem lehet hasonlítani a fejlődést.

    Kisbolygókhoz hány küldetés repült 1991 előtt? 0.0 db. Ekkor indult csak be a biznisz, a mai napig emlékszem, mekkora szenzáció volt a Galileo flyby a Gaspra mellett.
    Azóta csak az amerikaiaknak tucatnyi, tudatosan felépített küldetése volt a Naprendszer apró égitestjeihez, leginkább kisbolygókhoz. Persze, üstökös flyby volt pár darab '90 előtt is, az ICE-szal kezdve.

    Persze, lehet fanyalogni, hogy számszerileg kevesebb szondaindítás van, de minőségben, hasznosságban óriási az ugrás.
    Nyilván jó lenne még több, de ez nem a NASA-n múlik, nem ők osztják maguknak a pénzt. :(
     
  15. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    .
    Emlitetted a Cassinit. 2005-ben a Titanra leszallt a Huygens, es megallapitotta, hogy igen erdekes hely. Namost azutan eltelt 15 ev maig, a NASA lövöldözött mindenfele szondakat, de pl a Titanra semmi se ment vissza. A Galileo es a Juno között is ott volt egy 13 ev szunet, a ket start között nezve 21 ev. Mivel a mai technikaval elerhetö celpontok szama korlatozott, igy a Jupiterre is jutott most meg egy szonda, de ilyen laza követessel nem neveznem ezt tul celratörö es elszant munkanak.
    A kivetel ismetlem, a Mars, oda tenyleg az van, hogy folyamatosan mennek az urszondak, amikor lehet.
     
    Luthero likes this.
  16. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    Mivel az ember elete veges, ilyen ritka követessel foglalkozni valamivel nem tul sok, es ezt nevezheted fanyalgasnak, ha akarod, bar ez nem a jo szo szerintem erre.
    .
    "Nyilván jó lenne még több, de ez nem a NASA-n múlik, nem ők osztják maguknak a pénzt."
    Na itt meg te is azt mondod, amit en, hogy aki kutatocsoport eppen jol lobbizik, palyazik, az kap tamogast es penzt, es oda megy a következö szonda, a NASA meg örul, hogy legalabb kaptak penzt iden is urkutatasra.
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    10+ év egy szonda tervezése és program indítása. Ezen felül el lett magyarázva. N+1 olyan rohadt jó célpont van, ahol soha nem jártak. Te meg azt kéred számon, hogy miért nem mennek vissza "azonnal" oda, amiről kiderült, hogy érdekes.

    BTW melyik szonda eredményei nem voltak eddig érdekesek...?

    Egyszerűen nem értem vergődésed.
     
  18. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    .
    Mi az, hogy "vergödes"?? Amikor elfogynak az ervek akkor jön a felsöbbseges kioktatas, kedves Balazs? :) Erted egyaltalan, amit irtam?? Bar tenyleg nem erted, ezt magad is irod. Na akkor meg egyszer utoljara: nem az a kerdes, hogy mennyi ideig tart egy szonda tervezese, hanem, hogy a Huygens ota eltelt 15 ev ugy, hogy el se kezdtek tervezni a következöt. Erted a kulönbseget? Es az se kerdes, hogy erdekes volt a Huygens eredmenye, mert az volt, söt talan a legerdekesebb a Naprendszerben, pont ezert rossz, hogy nem lett folytatasa.
     
    Luthero likes this.
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Mond, de write olny módban vagy? A Naprendszerben tucat számra vannak olyan érdekes dolgok és objektumok, ahol nem járt soha szonda. Erre te meg kitalálod, hogy menjen ugyanoda, mert neked ez a gumicicád. Tehát akkor ez a valid tudományos megközelítés és kész. Vagy nem..
     
  20. Capslock27

    Capslock27 Active Member

    .
    Read only modban regota követem a HTKA-t, es regota latom, hogy te vagy az, aki itt osztja az eszt, grafoman modon ezeroldalas esszeket gyart a hadiiparrol, legi harcaszatrol es nagyjabol mindenhez jobban ert. Az elterö velemenyt az ilyen megmondoemberek szokasa szerint nem erted, ezert rosszul fogadod. Azota sem ertem, hogy ezzel "vergödessel" miert jöttel, azt is te tudod. A parttalan szemelyeskedest elkerulendö, most magadra hagylak nagysagoddal, hajra, igy tovabb elöre.
     
    pöcshuszár and Luthero like this.

Ezen oldal megosztása