1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Nem, a gyűrűket, amiből a rakétatest készül, és csak egy hegesztés volt benne, ahol a két végét összehegesztették. Anno az Atlas-nál is így csinálták:

    [​IMG]

    [​IMG]



    A Starship Mk.1 / Mk.2 esetén kisebb vagyis rövidebb téglalapokból épült fel a rakétatest, potenciálisan sokkal több hegesztést jelentve. A gyártásminőség az adott körülmények között nagyon nehezen ellenőrizhető a SpaceX féle Mk.1-Mk.4 szinten...

    [​IMG]
     
    fip7, Python, fishbed and 2 others like this.
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Miért így csinálják?
     
  3. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Mármint a SpaceX?
    Mert minél kevesebb pénzből, minél olcsóbban akarják a prototípusokat legyártani. Tavaly őszig az volt, hogy kompozit műanyagból gyártják a Starshipet. Fel is húztak egy sátrat, ahol a hatalmas hengeres gyártási munkadarab volt, amire feltekerik a szénszálas paplanokat. Beszélni nem beszélnek róla (nem szoktak), de a lényeg, hogy aztán ezt a munkadarabot már csak felszecskázva lehetett utána látni a sátor előtt. Musk szövegéből azt sejtem, hogy túl sok volt a selejt, és túl drága és körülményes a gyártás.

    Ekkor jött a rozsdamentes acél, mint opció, lásd Atlas, az 1950-es évekből. Olcsó az alapanyag (az alu ötvözeteknél is jóval olcsóbb), könnyű dolgozni vele, és ahogy a kép mutatja, akár a szabad ég alatt is lehet gyártani, illetve a félkész darabokat tárolni.

    A SpaceX is hengerelt, egy helyen hegesztett gyűrűkből akarja a végleges Starship-eket gyártani, de a prototípusoknál a Floridai és Texasi csapat versenyzett, hogy melyik tud gyorsabban elkészülni. Valamilyen okból ők kisebb lemezekből építkeztek, így több lemez és több hegesztés kell egy-egy gyűrűhöz, nem pedig méretre vágott, és egy helyen hegesztett megoldással készültek. A két csapat közül a Texasi készült el hamarabb, de az ő Mk.1-es Starshipük igénytelenebbül is volt legyártva.

    Balra a Floridai Mk.2, jobbra a Texasi Mk.1:

    [​IMG]
     
    Python, nyugger, svajcibeka and 8 others like this.
  4. rudi

    rudi Well-Known Member

    Néhány gabonasilót itt a környékünkön igényesebben építettek meg mint ezeket...
     
    fip7, Python, nyugger and 5 others like this.
  5. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Erre a SpaceX fan klubban azt mondják, hogy ez csak prototípus, az Mk.1 nem is jutott volna a világűrbe, csak légköri tesztekre használták volna. Nem az lett volna a cél, hogy esztétikus legyen, csak a hajtóműveket, hajtóanyag-tároló és -továbbító rendszereket és a vezérlést le tudják tesztelni. :hadonaszos:
     
    Python and fishbed like this.
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Tehát Musknál sem szarjákba pénzt és ennek meg is lett az eredménye.Szólhatna neki valaki,hogy amikor nem számított a pénz(Atlas)akkor nem mindent azért csináltak úgy mert van rá pénz hanem azért mert az úgy jó.
     
  7. dudi

    dudi Well-Known Member


    Nálunk meg azt mondják,hogy gyakorlolj így ahogy harcolni fogsz...
     
  8. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Az Atlas egy útkeresés volt. Erről már írtam itt.

    Az acél akkor azért tűnt jó ötletnek, mert hirtelen kellett hatalmas mennyiségű rakétát gyártani, és úgy tűnt, hogy végtelen mennyiségben kell majd gyártaniuk.
    Egy sor kompromisszum volt benne, például a szerkezeti merevségét az adta, hogy a tartályt mindig túlnyomás alatt kellett tartani (erre inert gázt, nitrogént használtak), ha éppen nem volt teletankolva. Ebből gondok is voltak, mert hát egy jóóóó nehéz termonukleáris töltetet raktak az orrára, szóval a rakétasílóban álló rakéta egy olyan gránát volt, amiből éppen, hogy nem húzták ki a biztosítótűt (volt is baleset belőle).

    Ezzel együtt innovatív mérnöki megoldásokkal volt tele, de hamar túlhaladott volt. A rakétatechnológia pedig gyorsan elfelejtette a rozsdamentes acélt, mert pénz volt, a repülőgép-gyártásnál pedig az aluötvözeteket jól kitapasztalták már, így az adott szinten a legjobb tömegarányú, de nem a legjobb ár/értékű megoldást használhatták.

    Egészen a SpaceX Starship-ig, ahol minél olcsóbban szeretnék ezt a történetet véghezvinni. A 135-150 dollár / kg kompozit műanyag és a 20-30 dollár / kg aluötvözethez képest a 3 dolláros rozsdamentes acél eléggé durva arány, még úgy is, hogy több kell belőle...
     
    fip7, Python, svajcibeka and 6 others like this.
  9. zotyek78

    zotyek78 Well-Known Member

  10. Horizon

    Horizon Well-Known Member

    Vajon a gyártási leírás melyik pontjában szerepel a samu kalapács? :)

    [​IMG]
     
    fip7, zeal, misinator and 2 others like this.
  11. kamov

    kamov Well-Known Member

    Az Atlas-V második fokozatát a Centaur-t mai napig rozsdamentes acélból gyártják, a régi módszerrel, mert olcsó és megfelelő gépesítéssel és ellenőrzéssel megbízható.
    Az ULA a bolygóközi küldetésekre és üzemanyagdepókhoz is tervezett ACES fokozatát is ezzel a módszerrel tervezi készíteni.

    A Starship ellentétben a korai Atlasokkal és a mostani Centaurokkal nem ballon tank rendszerű, nyomás nélkül is stabil szerkezetileg.
     
    fishbed, Cifu and gergo55 like this.
  12. kamov

    kamov Well-Known Member

    Nagykalapács nélkül nincs nagyméretű szerkezet.

    Az Apollo 12 ALSEP csomagjának telepítési leírásában sem szerepelt kalapács, végül aztán csak kalapáccsal kellett kicsalogatni a plutóniumkapszulát (!) a tárolóból, hogy be lehessen helyezni az RTG-be.
     
    fip7, fishbed and gacsat like this.
  13. dudi

    dudi Well-Known Member

    Az erőrszaknak minden enged!
     
    gergo55 likes this.
  14. misinator

    misinator Well-Known Member

  15. gafzhu

    gafzhu Active Member

    Megcsinálták a Falcon-1et 4.szerre... Meglehetősen egyszerű, kipróbált szerkezet.
    Megcsinálták a Falcon 9-et elsőre - volt rá sok Nasa pénz és meglehetősen egyszerű, kipróbált a szerkezet. A booster leszállást&újrahasználást valóban megcsinálták, bár az ötlet nem eredeti és grashopper szinten kipróbált volt.
    Falcon heavy már nagy szívás volt. Talán mert saját pénzt kellett belefeccolni.
    Most a Starship-el akarnak nagyot domborítani. Csak nincs rá pénz. Majd ha a Starlink sikeres lesz, akkor lesz pénz. De a Starlinkre is kéne pénz. Addig bohócodnak a "papírmassé" prototípusokkal. Na meg a lehetetlen határidőkkel.
    imho
     
    gacsat likes this.
  16. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Ez lett a nyilvánvaló vége a TSZCs hátsó udvarán való barkácsolgatásnak. Bár reméljük, ez még nem a vége.
     
    misinator likes this.
  17. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A próbához nem lett volna jó egy közönséges acéltartály, amit egy vegyipari gépgyárban a polcról adtak volna nekik? Nálunk még egy hidrogén tartály se robbant föl. Valójában ebben a méretben csak 22 báros nitrogén tartályokat használtunk.
    Aztán ráérnek még faragni a súlyból, ha majd ráteszik az űrhajót is.
     
  18. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Ja. A Szajúz meg emiatt ment tönkre.
     
  19. gafzhu

    gafzhu Active Member

    Majd kiderül, hogy egy BFR-t nem lehet kis pénzből gyorsan megcsinálni. Nagy pénz meg bizonytalan, hogy lesz-e valaha. A NASA-tól biztos nem.
     
  20. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Hát ez egy egészen érdekes helyzetet eredményezhet.
    Ezek után nekem a Boeing Starlinere erosen tartalékmegoldásnak tűnik.
    Ezek után pedig különösen vicces, hogy a NASA basztatja Musk-ékat. Nem elég, hogy előrébb járnak a fejlesztésben, de még majdnem feléért viszik majd az űrhajósokat.
     

Ezen oldal megosztása