1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    De. Mozgó gépek esetén pl parfintömböket olvasztasz meg a hulladékhővel, majd elásod őket.
     
  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Az a baj, hogy a városaink rendre a legjobb termőföldeken fexenek.
     
    gergo55 likes this.
  3. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Csak sugárzással. A hideg semminek nem tudsz hőt leadni.
     
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Ezeken rég túl vagyunk. Szarábiában húszmilióan élnak. Az atomerővel öntözővizet az oroszok valamikor a hatvanas években csinálták meg Türkmenisztánban a Kaszpi-tenger partján. New Orleansban a tenger szintje alatt van egy nagy város, Norilszkban meg a nap is alig jön fel.
     
    dudi likes this.
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez jobbnak tűnik, csak itt is pár "apróság" van.

    1. A holdkőzet hővezetése mennyi? Van erre paraméter? Mert pl. egyes kőzetfajták annyira "jó" hővezetők, hogy konkrétan hőszigetelésre használják azokat...
    2. Irgalmatlan nagy felület kell továbbra is, lehet szétfurkálni a Holdat. Amihez teljesítmény kell. De hoppá, a baj az, hogy az egész probléma az, hogy nincs hűtésre lehetőség. Mivel és mennyi ideig tartana egy ilyen hűtőrendszert csinálni?
    3. A való életben a hőcserélők nagy része emiatt elpárologtatós, mert annak nagy a teljesítménysűrűsége. Viszont annak van szivárgás és egyéb veszélye, hogy anyagot veszt. Viszont ez akkor úgy működne itt is, hogy lehetőleg olyan gáz-folyadék kombó kell, hogy a hőközlés hőmérséklete közelében jól párologjon. A Földön ez egy szűk sáv. A Holdon ezt hova pozícionálná az ember?
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    A fúrkálásra gondolom már van ötlet mert a 80-as években a szovjetek meg az amerikaiak is földalatti Holdbázist képzeltek el(ha jól emlékszem a sugárzásvédelem miatt kellett leköltözni a pincébe).
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nekem ne ötleteket mutassanak az emberek, hanem minimum basic tervet, hogy hogyan jön ki a fizika és a matek. Mert a számok nélküli "ötletekkel" - értsd baromságokkal - teli a padlás.
     
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nyilván ha ötlet volt akkor utána is számoltak mielőtt előálltak vele.Senki nem megy úgy egy holdbázis értekezletre,hogy rakjuk a földalá,igaz utána se számoltam de azért jó ötlet nem?az,hogy mennyire mentek bele az más kérdés mert aholdbázisból nem lett semmi.
     
  9. Loken

    Loken Well-Known Member

    https://m.sg.hu/cikk.php?cid=139181
    "Meglesz a víz a Marson a hosszabb küldetésekhez.
    Részletes térképen kutakodnak a víz után, már megvannak az első jelöltek."
    Talán mégsem reménytelen...
     
  10. rudi

    rudi Well-Known Member

    A gond az hogy az űrben nincs olyan hogy "hideg" vagy "meleg".
    Normál esetben hőmérséklet alatt mi egy adott anyag atomjainak / molekuláinak kinetikai állapotát értjük. (értsd: pl. gáz esetében anyag atomjainak / molekuláinak mozgási sebessége).
    Az űrben vákum van (üres), ergó az se nem hideg, se nem meleg...annak nincs hőmérséklete.
    Közvetítő közeg hiányában (vákumban) a hőátadás csak sugárzással lehetséges (minden abszolút nulla foknál melegebb test bocsát ki infravörös sugárzást)
    Ilyenkor az energiát a kisugárzott fotonok szállítják el.
    Kisugárzott energia = E * A * Sb * Hőmérséklet ^4

    E = kisugárzó felület emiszivitása (0 és 1 között - 1 = tökéletes fekete; 0 = tökéletesen fényes)
    A = felület nagysága
    Sb = Boltzmann állandó (5,67 * 10ˇ^-8)
    Hőmérséklet = Kelvin (ez igazából a kisugárzott fotonok hullámhossza)

    Magyarán lehet játszani a kisugárzó felület hatékonyságával, a sugárzó felület nagyságával (egyenes arány) és a sugárzó felület hőmérsékletével = kisugárzott fotonok hullámhosszával (negyedik hatvány!!)

    Az tuti hogy az űrhajók hő managementje trükkös dolog és néha jó nagy felületű nyitható-csukható radiátorokat igényel, de azért nem lehetetlen nagy hőmennyiségeket leadni.
     
    nyugger, Luthero, gergo55 and 2 others like this.
  11. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Szerintem meg nem véletlenül dobja a Nasa is a Holdbázis tervét. Szerintem kiszámolták...:rolleyes:
    Ha van is nyereség, akkor is annyival megbonyolítja az egész rendszert, hogy a túl sok hibalehetőség kerül bele.
    Az a baj, hogy akármennyire is kicsi a Hold gravitációja, akkor is a pályára álláshoz, leszálláshoz, felszálláshoz, és pálya elhagyásához is deltaV-re van szükség, mivel a holdnak nincsen légköre, amit fékezésre lehetne használni. Minél nagyobb holdbázis akarnánk ott létrehozni, annál nagyobb mennyiségű anyagot kell odajuttatni. Az emberes bázis pedig folyamatos le, és felszállásokat igényel az utánpótlás szállítmányok, és a váltások miatt. A víz kinyerése is energiát igényel, az üzemanyag előállítás úgyszintén. Ha már mindenképpen használni szeretnénk a Hold vizét akkor sokkal több értelme lenne egy önműködő bányászrobot állomásnak, ami a kibányászott anyagot folyamatosan juttatná fel egy holdkörüli pályán keringő állandó állomásnak.
    A Marsi út esetén pedig nem direktben kellene erre a bázisra kapcsolódnia marsi űrhajónak, hanem egy időzített indítású modulban megkaphatja az üzemanyagot miközben a parittya manővert végzi.
    A kérdés az, hogy megéri-e azt az irtózatos befektetést, amiből létrehozható ez a rendszer.
    Sokkal egyszerűbb mondjuk egy földkörüli pályán létrehozni ugyan ezt a feltöltő bázist. Egy Hold közeli randevút összehozni egy Földről induló űrhajó, és egy Hold körüli pályán mozgó másik között, - a nagy sebességkülönbség miatt - elég meredek dolog lehet. Ennek kivitelezése Hold körüli pályára állva sokkal egyszerűbb, de ahhoz megintcsak értékes üzemanyagot vesztünk.
     
    gergo55 likes this.
  12. dudi

    dudi Well-Known Member

    Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
    Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.
     
    gergo55 and gacsat like this.
  13. Ooorky

    Ooorky Well-Known Member

    El lehet pusztítani vele az ellenséget?
    Van akkora presztízsértéke, hogy miatta jól képzett emberek vándoroljanak az országba, feldobja a turizmust, javítsa a nemzetközi megítélést?
    Lehet belőle gazdasági hasznot húzni?

    Ha ezek bármelyike igen akkor mehet a dolog, ha nem akkor nem.
     
    gergo55 and pöcshuszár like this.
  14. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Hogy stílusos legyek, ez kb. olyan, mint hogy miért nem vesszük meg a felajánlott Leopard 1-eseket?
    Hát mert előrelépés lenne ugyan, de nem annyi pénzért, amennyibe kerülnének. Ráadásul sokkal nagyobb kockázatot is jelentenek az azokban ülőkre.
    :(
     
  15. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Elnyújtott elipszis pályára kell állítani a Hold körül keringő cuccot, így az űrhajó a holdközeli pontban felveheti. Ott a legnagyobb a cucc sebessége. Egy probléma kilőve. Maradt elég.
     
  16. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A kínaiak úgyis megcsinálják. Az Egyesült Államoknak most kell eldöntenie, ott akar lenni, vagy sem.
     
    gergo55 likes this.
  17. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Nem igazán vagy beljebb, mert hiába tudod nagyjából azonos magasságra hozni a 2 járművet a Hold felszínéhez képest, ha az üzemanyagot szállító modul attól még csak Hold körüli pályán kering (alacsonyabb sebességgel), míg Mars felé közlekedő űrhajó először még egy elnyújtott Föld körülin, amiből pont a Holdhoz legközelebb kell gyorsítani Nap körülire. Tehát a Holdról érkezőnek IS Nap körüli pálya sebességre kell gyorsulnia. Ezt a manővert ráadásul rohadtul össze is kellene hangolni, hogy a dokkolás megvalósuljon.
    Talán még az is egyszerűbb lenne, ha a Holdról az üzemanyagot Föld körüli pályára küldenék (pl. ISS-re), és ott valósulna meg az áttöltés. Ráadásul ebbe a manőverben egy légköri fékezést is bele lehet tolni, ami további hajtóanyag megtakarítást jelentene.
    Biztosan lenne másik érdekesebbnél érdekesebb megoldás, de ahhoz hogy így fejben kitaláljam, kevés vagyok! :oops::)
     
  18. blogen

    blogen Well-Known Member

    Nem hiszek a gazdaságilag megalapozatlan bázisokban. Induljon meg az ércben gazdag aszteroidák utáni rablógazdálkodás (wild space) és akkor talán lesz valahogy!
     
  19. dudi

    dudi Well-Known Member

    Da hiába találsz ércben gazdag aszteroidát ha nijcs kulcsra kész technológiád a kitermeléare és az otttartózkodásra.Azt pedig egyszerűbb a Holdon kikfejleszteni mint egy aszteroidá .
     
    honved likes this.
  20. blogen

    blogen Well-Known Member

    Az ottartózkodásra nem is kell. Szállítóeszközök kellenek, azok egyben bázisok is lesznek. Primitív, mobil bányásztáborként is funkcionáló hajókkal simán lehet magas érctartalmú aszteroidát bontani (bányászat Grönlandon, pofád leszakad milyen kis csapatok dolgoznak, milyen extrém körülmények között!). Nem a lakás a probléma, hanem a Földre juttatás és az utánpótlás feljuttatása!

    Megfelelő méretű űreszközünk nincs!
     

Ezen oldal megosztása