1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    endre, Fennek and Loken like this.
  2. Loken

    Loken Well-Known Member

  3. milagro

    milagro Well-Known Member

  4. milagro

    milagro Well-Known Member

  5. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    A Starship SN1 modellje is szétpukkant a nitrogéngázos nyomáspróbán...

    [​IMG]
    SpaceX Boca Chica - Starship SN1 cryo proof test failure - Feb 28, 2020
     
    rudi, endre, fishbed and 1 other person like this.
  6. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

  7. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

  8. Luthero

    Luthero Well-Known Member

  9. rudi

    rudi Well-Known Member

    Lehet hogy mégsem ez a mekkmester szinvonalú összeszerelés a legjobb taktika űrhajót építeni?
     
  10. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

  11. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Volt egy podcast, ahol Robert Zubrin és Elon Musk beszélgettek. Az egyik dolog, amit Musk elkotyogott, hogy a Starship árának (feltehetően hajtóművek nélkül) 5 millió dollárból ki kell jönnie, és havi kettőt kellene gyártani belőle. Ezek olyan számok, amiken az űripari nagyok is röhögnek egy sort. Csakhogy a SpaceX-ről beszélünk, akik az újrahasznosítható, mindenki másnál olcsóbb Falcon 9-el megreformálták a hordozó-rakéta ipart.

    Nézd meg egymás mellett a Starship Mk.1-et és az SN1-et:

    [​IMG]

    Az SN1 fényévekkel minőségibb kidolgozású, mint az Mk.1, pedig az SN1 nagyjából 3 hónap alatt jutott el oda, ahova az Mk.1 6 hónap alatt. Szó szerint éjjel-nappal dolgoznak.
    Ez a "Mekkmester" szint a kísérletezésről szól. Amit egy autószerelő a garázsban csinálna, hogy gyári versenyautókkal felérő járművet hozzon összes századakkora pénzből. Ők ezt rakétákkal csinálják.

    Már el van döntve, hogy a hegesztések gépesítve lesznek, méghozzá egyedileg legyártott hegesztőgéppel. De ahogy eddig, itt is az van, hogy megcsinálják, megnézik működik-e, ha működik, hurrá, következő lépés, ha nem, akkor egy lépés hátra, miként lehet a kívánt célt elérni.

    Nézd meg a másik oldalról. Jelenleg a Starship a legnagyobb átmérőjű hordozórakéta, ami fejlesztés alatt van. A Blue Origin féle New Glenn "csak" 7 méter átmérőjű, a Starship 9m. A Saturn V első fokozat 10,1 méter volt, de az egy másik világ.

    A Raptor az első metán hajtóanyagú modern rakétahajtómű. A Blue Origin ott van a nyomábana Be-4-el. A többiek a kanyarban sincsenek. Az ESA tavaly szavazta meg, hogy a Prometheus megkaphassa végre (5 év után) a kért költségvetést. Az Ariane 6-hoz már túl késő, annak a sokkal drágább Vulcain 2.1-el kell repülnie. Szóval az Ariane Next (Ariane 7, ha tartják a számozást) majd valamikor 2030 körül várhatóan tudhatja azt, amit legkésőbb a 2020-as évek közepén a Starship és a New Glenn fog hozni. Szóval "csak" olyan 5-7 év elmaradásban lesznek. A többiek? Nagyjából sehol...
     
    HAndrás, endre, Tcat and 3 others like this.
  12. rudi

    rudi Well-Known Member

    Hát lehet hogy ez a fejlesztési fliozófia lesz a nyerő, de én úgy látom hogy egy akármilyen új technikai eszköznél van
    - mérnöki kockázat(valami hamarabb megy tönkre mint ahogy azt számoltàk)
    - gyártási kockázat (valami mégsem olyan minőségben készül el ahogy azt a mèrnökök szeretnék)
    Egy űrjhajó meglehetősen összetett szerkezet amiben sok ezer 'mission critical" alkatrész van (pl.az összes hegesztési varat...)
    A kockázatok a rendszeren belül összeadódnak. Ha minden ilyen kritikus elemet 99%-os biztonsággal készítenek el akkor az azt jelenti hogy az eredő kockázat csapnivaló lesz (jó ha 50%)
    Ahhoz hogy az eredő kockázat 90% fölött legyen mind a több ezer kritikus ponton 99.99..% biztonságra van szükség.
    Ebbe a 99.99..% ba nem nagyon fér bele a kézi hegesztés meg nagykalapácsos egyengetés (láttunk ilyen videót is...)

    Szerintem ha Elon ha nem tesz lépéseket minden egyes kritikus elem 99.99..% megbízhatósága felé(pl. az említett automatizált hegesztés) akkor legfeljebb csak még néhány további felrobbantott Starship protót láthatunk...
     
    Ooorky, fishbed, ghostface and 2 others like this.
  13. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Nekem különben volt egy olyan érzésem a kísérlet láttán, mintha szándékosan pukkantották volna el. A NASA ugye nemrégiben szintén csinált egy ilyen tesztet.
    A videón egyértelműen látszik, hogy a elvileg a teljes magasságában feltöltötték a mélyhűtött anyaggal.
    A deresedés végig látszott henger falán.
    Viszont furcsa volt, hogy a legalsó részen, mintha nem lett volna a hűtött anyagból. Viszont pont a legalsó részen kezdett el jelentkezni a deformáció.
    Nem vagyok benne biztos különben, hogy hegesztési probléma volt, mert elvileg már - szerintem - a szükséges nyomást elérték, mivel a henger tetején egy szelep már jóval a robbanás előtt elkezdte leereszteni a túlnyomást.
    Nagyon kíváncsi leszek a vizsgálatra!
    Arra is kíváncsi lennék, hogy magát a tartályt mennyire rögzítették a talapzathoz! Mert a monitorra kiírt környezeti adatok alapján nekem kicsit erősnek tűnt a szél (8mph). A felület pedig sokkal hamarabb adja meg magát ha túl van hűtve, és emellett egy komolyabb nyíróerőnek is ki van téve.
    Ha nem rögzítették a talapzathoz, akkor viszont ez nem lehet tényező.
    Mindenesetre nagyon furcsa volt az, ahogy és ahol a "katasztrófa" bekövetkezett.
     
  14. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Egy kis elemzés a tesztről:
     
  15. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Az Mk.1 és utána az SN1 is gyártástechnológiai és szuborbitális kísérleti jármű lett volna, itt nem volt elvárás soha a 99,999%-os megbízhatóság. A cél az volt, hogy pár km magasba felrepüljön, majd leszálljon. Mint anno a Grasshopper.
    Az, amit elvársz a jelen ütemterv alapján valahol az SN10 körül lehet elvárás... :)

    A különbség, hogy az SLS első fokozatnál történt esetnél mindent alaposan kiszámoltak, előre elkészítettek, felmértek, volt egy csomó előzetes anyagtechnológiai teszt, stb...

    Alul azért nem volt deresedés, mert ott a hajtóművek fészke van kialakítva. A deresedést a tartály oldalfalánál láthattad. Alul kvázi egy "szoknya" van, ami a hajtóműveket veszi körbe, belülről fotózva így néz az a rész ki, ha be vannak a hajtóművek építve:

    [​IMG]

    Őőőő... Bocsi, de tévedsz. A fő tartálynak nincs hőszigetelése, feltöltötték folyékony nitrogénnel, ami ugye elkezdett forrni, az így keletkezett gázt pedig egy szelepen át kivezetik és kiengedik. Ez teljesen normális és minden hasonló, mélyhűtött (cryogenic) hajtóanyagot használó rakétafokozatnál megfigyelhető.
     
    gergo55, fishbed and endre like this.
  16. milagro

    milagro Well-Known Member

  17. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Már hogy abban tévedek, hogy feltöltötték, és elérték a nyomást, vagy hogy elkezdték elengedni a nyomást?
    Mert ugyebár az nyilvánvaló, hogy a felső tartályban is volt már folyékony nitrogén, különben az összeomlás után nem lőtt volna ki felső rész oldalra, mintha tényleg indítottak volna.
    Mondjuk az lenne a logikus, ha csak akkor engednék el a felesleges nyomást külső szelepre, amikor már fel van töltve, mert ugye amíg töltik a tartályt, addig folyamatosan nő a nyomás, amivel a forráspont is.
     
  18. Loken

    Loken Well-Known Member

    Nem találtam neki jobb helyet;)
    https://m.sg.hu/cikk.php?cid=139949
    "Közelebb kerültünk a jetpack-repüléshez.
    A biztonságot szem előtt tartva került sor egy hosszabb repülésre, sikerrel."
     
  19. milagro

    milagro Well-Known Member

  20. Loken

    Loken Well-Known Member

Ezen oldal megosztása