Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Lehet hogy mégsem ez a mekkmester szinvonalú összeszerelés a legjobb taktika űrhajót építeni?

Volt egy podcast, ahol Robert Zubrin és Elon Musk beszélgettek. Az egyik dolog, amit Musk elkotyogott, hogy a Starship árának (feltehetően hajtóművek nélkül) 5 millió dollárból ki kell jönnie, és havi kettőt kellene gyártani belőle. Ezek olyan számok, amiken az űripari nagyok is röhögnek egy sort. Csakhogy a SpaceX-ről beszélünk, akik az újrahasznosítható, mindenki másnál olcsóbb Falcon 9-el megreformálták a hordozó-rakéta ipart.

Nézd meg egymás mellett a Starship Mk.1-et és az SN1-et:

140_mk1vssn1.png


Az SN1 fényévekkel minőségibb kidolgozású, mint az Mk.1, pedig az SN1 nagyjából 3 hónap alatt jutott el oda, ahova az Mk.1 6 hónap alatt. Szó szerint éjjel-nappal dolgoznak.
Ez a "Mekkmester" szint a kísérletezésről szól. Amit egy autószerelő a garázsban csinálna, hogy gyári versenyautókkal felérő járművet hozzon összes századakkora pénzből. Ők ezt rakétákkal csinálják.

Már el van döntve, hogy a hegesztések gépesítve lesznek, méghozzá egyedileg legyártott hegesztőgéppel. De ahogy eddig, itt is az van, hogy megcsinálják, megnézik működik-e, ha működik, hurrá, következő lépés, ha nem, akkor egy lépés hátra, miként lehet a kívánt célt elérni.

Nézd meg a másik oldalról. Jelenleg a Starship a legnagyobb átmérőjű hordozórakéta, ami fejlesztés alatt van. A Blue Origin féle New Glenn "csak" 7 méter átmérőjű, a Starship 9m. A Saturn V első fokozat 10,1 méter volt, de az egy másik világ.

A Raptor az első metán hajtóanyagú modern rakétahajtómű. A Blue Origin ott van a nyomábana Be-4-el. A többiek a kanyarban sincsenek. Az ESA tavaly szavazta meg, hogy a Prometheus megkaphassa végre (5 év után) a kért költségvetést. Az Ariane 6-hoz már túl késő, annak a sokkal drágább Vulcain 2.1-el kell repülnie. Szóval az Ariane Next (Ariane 7, ha tartják a számozást) majd valamikor 2030 körül várhatóan tudhatja azt, amit legkésőbb a 2020-as évek közepén a Starship és a New Glenn fog hozni. Szóval "csak" olyan 5-7 év elmaradásban lesznek. A többiek? Nagyjából sehol...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Volt egy podcast, ahol Robert Zubrin és Elon Musk beszélgettek. Az egyik dolog, amit Musk elkotyogott, hogy a Starship árának (feltehetően hajtóművek nélkül) 5 millió dollárból ki kell jönnie, és havi kettőt kellene gyártani belőle. Ezek olyan számok, amiken az űripari nagyok is röhögnek egy sort. Csakhogy a SpaceX-ről beszélünk, akik az újrahasznosítható, mindenki másnál olcsóbb Falcon 9-el megreformálták a hordozó-rakéta ipart.

Nézd meg egymás mellett a Starship Mk.1-et és az SN1-et:

140_mk1vssn1.png


Az SN1 fényévekkel minőségibb kidolgozású, mint az Mk.1, pedig az SN1 nagyjából 3 hónap alatt jutott el oda, ahova az Mk.1 6 hónap alatt. Szó szerint éjjel-nappal dolgoznak.
Ez a "Mekkmester" szint a kísérletezésről szól. Amit egy autószerelő a garázsban csinálna, hogy gyári versenyautókkal felérő járművet hozzon összes századakkora pénzből. Ők ezt rakétákkal csinálják.

Már el van döntve, hogy a hegesztések gépesítve lesznek, méghozzá egyedileg legyártott hegesztőgéppel. De ahogy eddig, itt is az van, hogy megcsinálják, megnézik működik-e, ha működik, hurrá, következő lépés, ha nem, akkor egy lépés hátra, miként lehet a kívánt célt elérni.

Nézd meg a másik oldalról. Jelenleg a Starship a legnagyobb átmérőjű hordozórakéta, ami fejlesztés alatt van. A Blue Origin féle New Glenn "csak" 7 méter átmérőjű, a Starship 9m. A Saturn V első fokozat 10,1 méter volt, de az egy másik világ.

A Raptor az első metán hajtóanyagú modern rakétahajtómű. A Blue Origin ott van a nyomábana Be-4-el. A többiek a kanyarban sincsenek. Az ESA tavaly szavazta meg, hogy a Prometheus megkaphassa végre (5 év után) a kért költségvetést. Az Ariane 6-hoz már túl késő, annak a sokkal drágább Vulcain 2.1-el kell repülnie. Szóval az Ariane Next (Ariane 7, ha tartják a számozást) majd valamikor 2030 körül várhatóan tudhatja azt, amit legkésőbb a 2020-as évek közepén a Starship és a New Glenn fog hozni. Szóval "csak" olyan 5-7 év elmaradásban lesznek. A többiek? Nagyjából sehol...
Hát lehet hogy ez a fejlesztési fliozófia lesz a nyerő, de én úgy látom hogy egy akármilyen új technikai eszköznél van
- mérnöki kockázat(valami hamarabb megy tönkre mint ahogy azt számoltàk)
- gyártási kockázat (valami mégsem olyan minőségben készül el ahogy azt a mèrnökök szeretnék)
Egy űrjhajó meglehetősen összetett szerkezet amiben sok ezer 'mission critical" alkatrész van (pl.az összes hegesztési varat...)
A kockázatok a rendszeren belül összeadódnak. Ha minden ilyen kritikus elemet 99%-os biztonsággal készítenek el akkor az azt jelenti hogy az eredő kockázat csapnivaló lesz (jó ha 50%)
Ahhoz hogy az eredő kockázat 90% fölött legyen mind a több ezer kritikus ponton 99.99..% biztonságra van szükség.
Ebbe a 99.99..% ba nem nagyon fér bele a kézi hegesztés meg nagykalapácsos egyengetés (láttunk ilyen videót is...)

Szerintem ha Elon ha nem tesz lépéseket minden egyes kritikus elem 99.99..% megbízhatósága felé(pl. az említett automatizált hegesztés) akkor legfeljebb csak még néhány további felrobbantott Starship protót láthatunk...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 120
45 463
113
Volt egy podcast, ahol Robert Zubrin és Elon Musk beszélgettek. Az egyik dolog, amit Musk elkotyogott, hogy a Starship árának (feltehetően hajtóművek nélkül) 5 millió dollárból ki kell jönnie, és havi kettőt kellene gyártani belőle. Ezek olyan számok, amiken az űripari nagyok is röhögnek egy sort. Csakhogy a SpaceX-ről beszélünk, akik az újrahasznosítható, mindenki másnál olcsóbb Falcon 9-el megreformálták a hordozó-rakéta ipart.

Nézd meg egymás mellett a Starship Mk.1-et és az SN1-et:

140_mk1vssn1.png


Az SN1 fényévekkel minőségibb kidolgozású, mint az Mk.1, pedig az SN1 nagyjából 3 hónap alatt jutott el oda, ahova az Mk.1 6 hónap alatt. Szó szerint éjjel-nappal dolgoznak.
Ez a "Mekkmester" szint a kísérletezésről szól. Amit egy autószerelő a garázsban csinálna, hogy gyári versenyautókkal felérő járművet hozzon összes századakkora pénzből. Ők ezt rakétákkal csinálják.

Már el van döntve, hogy a hegesztések gépesítve lesznek, méghozzá egyedileg legyártott hegesztőgéppel. De ahogy eddig, itt is az van, hogy megcsinálják, megnézik működik-e, ha működik, hurrá, következő lépés, ha nem, akkor egy lépés hátra, miként lehet a kívánt célt elérni.

Nézd meg a másik oldalról. Jelenleg a Starship a legnagyobb átmérőjű hordozórakéta, ami fejlesztés alatt van. A Blue Origin féle New Glenn "csak" 7 méter átmérőjű, a Starship 9m. A Saturn V első fokozat 10,1 méter volt, de az egy másik világ.

A Raptor az első metán hajtóanyagú modern rakétahajtómű. A Blue Origin ott van a nyomábana Be-4-el. A többiek a kanyarban sincsenek. Az ESA tavaly szavazta meg, hogy a Prometheus megkaphassa végre (5 év után) a kért költségvetést. Az Ariane 6-hoz már túl késő, annak a sokkal drágább Vulcain 2.1-el kell repülnie. Szóval az Ariane Next (Ariane 7, ha tartják a számozást) majd valamikor 2030 körül várhatóan tudhatja azt, amit legkésőbb a 2020-as évek közepén a Starship és a New Glenn fog hozni. Szóval "csak" olyan 5-7 év elmaradásban lesznek. A többiek? Nagyjából sehol...
Nekem különben volt egy olyan érzésem a kísérlet láttán, mintha szándékosan pukkantották volna el. A NASA ugye nemrégiben szintén csinált egy ilyen tesztet.
A videón egyértelműen látszik, hogy a elvileg a teljes magasságában feltöltötték a mélyhűtött anyaggal.
A deresedés végig látszott henger falán.
Viszont furcsa volt, hogy a legalsó részen, mintha nem lett volna a hűtött anyagból. Viszont pont a legalsó részen kezdett el jelentkezni a deformáció.
Nem vagyok benne biztos különben, hogy hegesztési probléma volt, mert elvileg már - szerintem - a szükséges nyomást elérték, mivel a henger tetején egy szelep már jóval a robbanás előtt elkezdte leereszteni a túlnyomást.
Nagyon kíváncsi leszek a vizsgálatra!
Arra is kíváncsi lennék, hogy magát a tartályt mennyire rögzítették a talapzathoz! Mert a monitorra kiírt környezeti adatok alapján nekem kicsit erősnek tűnt a szél (8mph). A felület pedig sokkal hamarabb adja meg magát ha túl van hűtve, és emellett egy komolyabb nyíróerőnek is ki van téve.
Ha nem rögzítették a talapzathoz, akkor viszont ez nem lehet tényező.
Mindenesetre nagyon furcsa volt az, ahogy és ahol a "katasztrófa" bekövetkezett.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Hát lehet hogy ez a fejlesztési fliozófia lesz a nyerő, de én úgy látom hogy egy akármilyen új technikai eszköznél van
- mérnöki kockázat(valami hamarabb megy tönkre mint ahogy azt számoltàk)
- gyártási kockázat (valami mégsem olyan minőségben készül el ahogy azt a mèrnökök szeretnék)
Egy űrjhajó meglehetősen összetett szerkezet amiben sok ezer 'mission critical" alkatrész van (pl.az összes hegesztési varat...)
A kockázatok a rendszeren belül összeadódnak. Ha minden ilyen kritikus elemet 99%-os biztonsággal készítenek el akkor az azt jelenti hogy az eredő kockázat csapnivaló lesz (jó ha 50%)
Ahhoz hogy az eredő kockázat 90% fölött legyen mind a több ezer kritikus ponton 99.99..% biztonságra van szükség.
Ebbe a 99.99..% ba nem nagyon fér bele a kézi hegesztés meg nagykalapácsos egyengetés (láttunk ilyen videót is...)

Az Mk.1 és utána az SN1 is gyártástechnológiai és szuborbitális kísérleti jármű lett volna, itt nem volt elvárás soha a 99,999%-os megbízhatóság. A cél az volt, hogy pár km magasba felrepüljön, majd leszálljon. Mint anno a Grasshopper.
Az, amit elvársz a jelen ütemterv alapján valahol az SN10 körül lehet elvárás... :)

Nekem különben volt egy olyan érzésem a kísérlet láttán, mintha szándékosan pukkantották volna el. A NASA ugye nemrégiben szintén csinált egy ilyen tesztet.

A különbség, hogy az SLS első fokozatnál történt esetnél mindent alaposan kiszámoltak, előre elkészítettek, felmértek, volt egy csomó előzetes anyagtechnológiai teszt, stb...

A videón egyértelműen látszik, hogy a elvileg a teljes magasságában feltöltötték a mélyhűtött anyaggal.
A deresedés végig látszott henger falán.
Viszont furcsa volt, hogy a legalsó részen, mintha nem lett volna a hűtött anyagból. Viszont pont a legalsó részen kezdett el jelentkezni a deformáció.

Alul azért nem volt deresedés, mert ott a hajtóművek fészke van kialakítva. A deresedést a tartály oldalfalánál láthattad. Alul kvázi egy "szoknya" van, ami a hajtóműveket veszi körbe, belülről fotózva így néz az a rész ki, ha be vannak a hajtóművek építve:

EFapNVWU8AAnr8d


Nem vagyok benne biztos különben, hogy hegesztési probléma volt, mert elvileg már - szerintem - a szükséges nyomást elérték, mivel a henger tetején egy szelep már jóval a robbanás előtt elkezdte leereszteni a túlnyomást.

Őőőő... Bocsi, de tévedsz. A fő tartálynak nincs hőszigetelése, feltöltötték folyékony nitrogénnel, ami ugye elkezdett forrni, az így keletkezett gázt pedig egy szelepen át kivezetik és kiengedik. Ez teljesen normális és minden hasonló, mélyhűtött (cryogenic) hajtóanyagot használó rakétafokozatnál megfigyelhető.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 120
45 463
113
Őőőő... Bocsi, de tévedsz. A fő tartálynak nincs hőszigetelése, feltöltötték folyékony nitrogénnel, ami ugye elkezdett forrni, az így keletkezett gázt pedig egy szelepen át kivezetik és kiengedik. Ez teljesen normális és minden hasonló, mélyhűtött (cryogenic) hajtóanyagot használó rakétafokozatnál megfigyelhető.
Már hogy abban tévedek, hogy feltöltötték, és elérték a nyomást, vagy hogy elkezdték elengedni a nyomást?
Mert ugyebár az nyilvánvaló, hogy a felső tartályban is volt már folyékony nitrogén, különben az összeomlás után nem lőtt volna ki felső rész oldalra, mintha tényleg indítottak volna.
Mondjuk az lenne a logikus, ha csak akkor engednék el a felesleges nyomást külső szelepre, amikor már fel van töltve, mert ugye amíg töltik a tartályt, addig folyamatosan nő a nyomás, amivel a forráspont is.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Hány rész van még belőle? Én leálltam az olvasással, mert sok rész kimaradt, de egyszer egyben végigolvasnám, ha egybeteszed pdf-be.

Ez a tavalyi és idei történtekről szól.

Te a Szovjet és Orosz Űrhajózás Történelme cikksorozatról beszélsz. Az most picit parkolópályára került.
Ha nagyon nincs kedved blogon nézni, akkor jelezd mailben és átküldöm egy formázatlan PDF-ben... :)
 
M

molnibalage

Guest
Ez a tavalyi és idei történtekről szól.

Te a Szovjet és Orosz Űrhajózás Történelme cikksorozatról beszélsz. Az most picit parkolópályára került.
Ha nagyon nincs kedved blogon nézni, akkor jelezd mailben és átküldöm egy formázatlan PDF-ben... :)
Word lenne a legjobb és akkor megformázom mindenki számára. Van benn gyakorlatom.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and endre