Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 634
1 384
113
Fogadni mernék, hogy a program mérnökei később hol dolgoztak tovább (és tényleg, a Blue Origint említi a wiki). Sajnos ebben a korszakban még ott terpeszkedett az űrsikló, illetve aki kitalálta a NASA kereskedelmi űrhajózási projektjét (COTS majd CRS), az még javában a CIA tockázati tőkealapját menedzselgette 50 millió dollár fölött diszpontálva (pl googlemaps is neki köszönhető).
Úgyhogy a műszakiak mellett kellett oda a Shuttle-programból való kiábrándulás és a jól megválasztott NASA igazgató is. Viszont így is gáz, hogy végül csak 2,5 cég (SpaceX, Orbital ATK meg a Sierra Nevada) volt képes bekerülni a programba (a többiek nem tudtak elég magán tőkét felmutatni, hogy életképesek legyenek). Ez a kortársak számára is meglepő volt.

Szamomra alapvetoen az a furcsa, hogy ennyire nehezen engedtek el az SS programot, holott az oroszoktol kerni segitseget lenyegesen nagyobb arcvesztes volt. Pluszban ahhoz sem kellett Nobel-dijas kozgazdasznak lenni, hogy rajojjon valakli, hogy ilyen gyartasi volumen mellett marhara nem eri meg mindent kulsos beszallitokkal gyartatni (ugy pl. a SpaceX eseteben a soporolas egyresze ebbol jon, nem az ujrafelhasznalhatosagbol).

Azt viszont most nem tudom, hogy van-e jelenleg az ursiklohoz hasonlo tomegu es terfogatu teher hordozasara kepes raketa az ISS ellatasara.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Szamomra alapvetoen az a furcsa, hogy ennyire nehezen engedtek el az SS programot, holott az oroszoktol kerni segitseget lenyegesen nagyobb arcvesztes volt. Pluszban ahhoz sem kellett Nobel-dijas kozgazdasznak lenni, hogy rajojjon valakli, hogy ilyen gyartasi volumen mellett marhara nem eri meg mindent kulsos beszallitokkal gyartatni (ugy pl. a SpaceX eseteben a soporolas egyresze ebbol jon, nem az ujrafelhasznalhatosagbol).

Azt viszont most nem tudom, hogy van-e jelenleg az ursiklohoz hasonlo tomegu es terfogatu teher hordozasara kepes raketa az ISS ellatasara.
A Space Shuttle a hidegháborús űrverseny terméke amikor még a gazdaságosság huszadrangú szempont volt a presztízs mögött. Ma már mások a prioritások amik értelmében az űrsiklók leszerelése nem arcvesztés volt hanem racionális és hasznos lépés. Üzemben tarthatták volna, technikai akadálya nem volt, de pragmatikus szempontból inkább az lett volna arcvesztés ha presztízs okokból tovább erőltetik az űrsiklókat akkor is amikor a SpaceX féle gazdaságos szemlélet már létjogosultságot nyert, ezt mutatja, hogy a SpaceX pár év alatt letarolta a piacot és már a kereskedelmi indítások több mint felét ők csinálják. Az űrsiklók leállítása ezen kívül olyan anyagi és emberi kapacitásokat szabadított fel ami meggyorsította az új generációs hordozók mint az Orion üzembe állítását.

Teher hordozásban nem volt kiemelkedő az űrsikló, az Ariane, a Proton, a Delta 4, és a Long March 5 is több terhet képes felvinni. A személyszállítás képességét ideiglenesen feladták, de amíg a Szojuzokkal megoldják ezt a hiányt addig náluk készülnek az új generációs személyszállítók és hamarosan elindulnak majd a Dragonok és Orionok, akkor pedig nem bérelnek majd több Szojuzt. Akkor tán az is arcvesztés lesz majd azoknak akik ottmaradnak majd egy régebbi technológiával megrendelések nélkül? A hidegháborús űrversenyben biztos az lenne, de ma már nem az első teljesítések idejét éljük, hanem a rendszeres gyakori teljesítések idejét, amelyben a gazdaságosság és fenntarthatóság fontosabb mint az arcoskodás.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
T

Törölt tag 1526

Guest
A saláta-káposzta magról nevelése viszonylag egyszerű. Azonban, ha a termést kellene fogyasztani az már nehezebb: ki kell virágoznia a növénynek és szépen csipesszel be kell őket egyenként porozni. Az első ilyen növény a paradicsom lesz 2017-ben, ezt előzte meg az őszirózsa (zinnia). 10 órásvörös-kék fényben es 14 órás sötétben nevelték 60 napig. Érdekes, hogy a túlöntözésre burjánzással reagálnak a salátafélék odafönt, de a műtrágya kioldódása lassabb, illetve a virágok kevésbé szeretik. Illetve eldobja a bimbót magasabb páratartalomnál.
iss046e009018.jpg

Kutatási célokra érdemes ez az űrnövény termesztés, de én nem látom benne még a lehetőségét sem, hogy ez megoldhatná az űrbéli étkeztetés feladatát. Ahhoz egy nagyon nagy üvegháznyi űrfarm kéne ami rengeteg helyet, vizet és energiát igényelne, sokkal többet annál mint ami bármelyik tervben lévő űreszközben rendelkezésre áll majd.

Például az Orionban egy Mars-misszió során szerintem max néhány paradicsomot és káposztát tudnának felnevelni a küldetés alatt, annyit ami legfeljebb egy étkezésre elegendő, az élelmiszer ellátásra ez egyáltalán nem elég. Az oxigén termelésük is elhanyagolható, inkább csak azért lenne értelme, mert a növények nevelgetése jó rekreációs tevékenység az űrhajósoknak.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Szamomra alapvetoen az a furcsa, hogy ennyire nehezen engedtek el az SS programot, holott az oroszoktol kerni segitseget lenyegesen nagyobb arcvesztes volt. Pluszban ahhoz sem kellett Nobel-dijas kozgazdasznak lenni, hogy rajojjon valakli, hogy ilyen gyartasi volumen mellett marhara nem eri meg mindent kulsos beszallitokkal gyartatni (ugy pl. a SpaceX eseteben a soporolas egyresze ebbol jon, nem az ujrafelhasznalhatosagbol).

Azt viszont most nem tudom, hogy van-e jelenleg az ursiklohoz hasonlo tomegu es terfogatu teher hordozasara kepes raketa az ISS ellatasara.
A Shuttle esetében a problémát az agyon bonyolítása jelentette. Eredetileg a rakéta csúcsára került volna és oldalsó szilárd boosterek nélkül (ld Challenger), ami sokkal kevésbé kockázatos, illetve a minimális számú beépített hajtómű miatt olcsóbb szervizelni. Már a Challengert vizsgáló Feynman-bizottság is megállapította, hogy önmagában a hajtóműben szerettek eltörni a turbina lapátok, az eredetinél két nagyságrenddel nagyobb valószínűséggel. Emellett folyton újra kellett burkolni és az is sérülékeny volt. Szóval a NASA és a Légierő együttműködése elég torz dolgot eredményezett - a korát valóban megelőzte, de nem tudták megbízhatóra gyártani, így a 10000 indítasból 1 katasztrófa helyett 1:70 lett az arány.
Egy komoly előnye volt: meg lehetett építeni belőle az ISS-t. Emiatt hagyták életben, amíg fel nem épült az Állomás. Emellett hasznos volt a Hubble-szervizelesénél is a beépített karral. Praktikus lett volna fent hagyni belőle egyet ilyen LEO-pályás busznak.
Viszont ha a NASA akart barmilyen mást projektbe kezdeni, akkor kukázni kellett, mert a költségvetés komoly hányadát nyelte le. Ha jól tudom egyedül a Saturn és a Delta Heavy dragább nála fajlagosan.
 

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 634
1 384
113
A Space Shuttle a hidegháborús űrverseny terméke amikor még a gazdaságosság huszadrangú szempont volt a presztízs mögött. Ma már mások a prioritások amik értelmében az űrsiklók leszerelése nem arcvesztés volt hanem racionális és hasznos lépés. Üzemben tarthatták volna, technikai akadálya nem volt, de pragmatikus szempontból inkább az lett volna arcvesztés ha presztízs okokból tovább erőltetik az űrsiklókat akkor is amikor a SpaceX féle gazdaságos szemlélet már létjogosultságot nyert, ezt mutatja, hogy a SpaceX pár év alatt letarolta a piacot és már a kereskedelmi indítások több mint felét ők csinálják. Az űrsiklók leállítása ezen kívül olyan anyagi és emberi kapacitásokat szabadított fel ami meggyorsította az új generációs hordozók mint az Orion üzembe állítását.

Teher hordozásban nem volt kiemelkedő az űrsikló, az Ariane, a Proton, a Delta 4, és a Long March 5 is több terhet képes felvinni. A személyszállítás képességét ideiglenesen feladták, de amíg a Szojuzokkal megoldják ezt a hiányt addig náluk készülnek az új generációs személyszállítók és hamarosan elindulnak majd a Dragonok és Orionok, akkor pedig nem bérelnek majd több Szojuzt. Akkor tán az is arcvesztés lesz majd azoknak akik ottmaradnak majd egy régebbi technológiával megrendelések nélkül? A hidegháborús űrversenyben biztos az lenne, de ma már nem az első teljesítések idejét éljük, hanem a rendszeres gyakori teljesítések idejét, amelyben a gazdaságosság és fenntarthatóság fontosabb mint az arcoskodás.


A Shuttle 27 tonnas LEO terhelhetosege meg a jelenlegi technologiaval is versenykepes (abszolut ertekben, nem koltsegoldalrol). Azonban nekem a terfogat kapcsan remlik, hogy uresedes keletkezett USA oldalrol; nyilvan a Saturnok nem opciok ilyen feladatra.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Kutatási célokra érdemes ez az űrnövény termesztés, de én nem látom benne még a lehetőségét sem, hogy ez megoldhatná az űrbéli étkeztetés feladatát. Ahhoz egy nagyon nagy üvegháznyi űrfarm kéne ami rengeteg helyet, vizet és energiát igényelne, sokkal többet annál mint ami bármelyik tervben lévő űreszközben rendelkezésre áll majd.

Például az Orionban egy Mars-misszió során szerintem max néhány paradicsomot és káposztát tudnának felnevelni a küldetés alatt, annyit ami legfeljebb egy étkezésre elegendő, az élelmiszer ellátásra ez egyáltalán nem elég. Az oxigén termelésük is elhanyagolható, inkább csak azért lenne értelme, mert a növények nevelgetése jó rekreációs tevékenység az űrhajósoknak.
Ezeket a köröket bevallottan azért kell lefutni, mert semmit nem tudunk arról, hogyan működik egy növény nullgravitació mellett. Ha kaja kell, akkor fajlagosan és technológiailag algát kell termelni:
- levegőt kell rajta átbugyogtatni, meg kell vízben jól oldódó műtrágya, meg rázogatni kell, hogy ne tapadjon le
- Asszony nem biztos benne, hogy 24 órás megvilágítás nem stresszelné-e be, de mondjuk jóval igénytelenebb az ébrenléti ciklusokra
- az ilyen primitív növényeknél az a lényeg, hogy folyamatosan jöjjön a kaja, mert különben megpusztul

Ami miatt érdekes, hogy ilyen hidropónikus környezetben hogyan lehet megvédeni a növényt és az embert a káros baciktól-gombáktól. Vagy hogyan lehet jól trágyázni, mennyi vizet vesz fel, mert a hajszálcsövességnek nem kell kompenzálnia a gravitációt. Illetve milyen magot termel, hogyan hat a fajtára az, hogy kap rendesen sugárzásból (fák pl ugyanúgy tudnak rákosodni).
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
2ndt videója nyomán legalább már tudom, mik azok a háromszög-siklók ott a két végén :-D
Azon viszont mindig elgondolkozok, hogy ha az ISS a végét járja, nem lenne eleve olcsóbb azt eltolni a Mars köré? Felesleges modulokat ledobálni, a többit meg betekerni több rétegnyi alu/ólomfóliába, tenni a végére ion-hajtóművet, aztán útnak indítani az emberiség legnagyobb burritoját. Ha meg pályára állt, akkor mehet át a legénység Orionnal/Dragonnal a Földről. Tudom, így kicsit sok a szigszalag, de rosszul esik a gondolat, hogy azt a marha drága sok-sok fímet bele akarják küldeni a légkörbe.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Ezeket a köröket bevallottan azért kell lefutni, mert semmit nem tudunk arról, hogyan működik egy növény nullgravitació mellett. Ha kaja kell, akkor fajlagosan és technológiailag algát kell termelni:
- levegőt kell rajta átbugyogtatni, meg kell vízben jól oldódó műtrágya, meg rázogatni kell, hogy ne tapadjon le
- Asszony nem biztos benne, hogy 24 órás megvilágítás nem stresszelné-e be, de mondjuk jóval igénytelenebb az ébrenléti ciklusokra
- az ilyen primitív növényeknél az a lényeg, hogy folyamatosan jöjjön a kaja, mert különben megpusztul

Ami miatt érdekes, hogy ilyen hidropónikus környezetben hogyan lehet megvédeni a növényt és az embert a káros baciktól-gombáktól. Vagy hogyan lehet jól trágyázni, mennyi vizet vesz fel, mert a hajszálcsövességnek nem kell kompenzálnia a gravitációt. Illetve milyen magot termel, hogyan hat a fajtára az, hogy kap rendesen sugárzásból (fák pl ugyanúgy tudnak rákosodni).
Ha felszállás előtt sterilizálják az űrhajót akkor az űrben már nem fog megjelenni semmilyen káros baci és gomba. Szerintem a sugárzástól sem kell tartani hiszen ezek a növények a lakótérben vannak, ott meg elegendő sugárvédelemnek kell lennie az emberek számára, az pedig a növényeknek is elég kell legyen. Lehet, hogy az alga a leghatékonyabb élelmiszer termelésre, de szerintem még az sem termelhető elég hatékonyan, hogy a közeljövő űrhajóiban kiváltsa az étel ellátást, legfeljebb kiegészítheti.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
A Shuttle 27 tonnas LEO terhelhetosege meg a jelenlegi technologiaval is versenykepes (abszolut ertekben, nem koltsegoldalrol). Azonban nekem a terfogat kapcsan remlik, hogy uresedes keletkezett USA oldalrol; nyilvan a Saturnok nem opciok ilyen feladatra.
Nem ismerem pontosan a térfogat kapacitásokat, de én nem vennék rá mérget, hogy a Space Shuttle nagyobb térfogatot tudott volna mint a Saturn. Kívülről nagyobbnak tűnik az űrsikló, de a raktere lehet kisebb amiatt mert az egy nyitható-zárható újrafelhasználható szerkezetben van amiben még laktér, életfenntartó berendezések, visszatérő tartályok, futóművek és sok más egyéb is van. A teherhajókba viszont semmi ilyen nem kell csak egy egyszer használatos burkolat a rakomány köré, úgyhogy én nem lepődnék meg ha ezek nem csak tömegben de térfogatban is lepipálnák az űrsiklót.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Ha felszállás előtt sterilizálják az űrhajót akkor az űrben már nem fog megjelenni semmilyen káros baci és gomba. Szerintem a sugárzástól sem kell tartani hiszen ezek a növények a lakótérben vannak, ott meg elegendő sugárvédelemnek kell lennie az emberek számára, az pedig a növényeknek is elég kell legyen. Lehet, hogy az alga a leghatékonyabb élelmiszer termelésre, de szerintem még az sem termelhető elég hatékonyan, hogy a közeljövő űrhajóiban kiváltsa az étel ellátást, legfeljebb kiegészítheti.
Hát, a gyakorlat az, hogy nem tudsz semmit eléggé lefertőtleníteni. Amikor petriben előnevelik a magokat, akkor a petri autoklávozva van, a táptalajt is felforralják, hogy folyekony legyen. Éés így is van, hogy megjelennek a gombáék. Pedig maga a klímaszoba is szűrt levegős, szabályozott páratartalmas cucc. Bernben ugyanúgy mint itthon, szóval a természetet nem tudod kicsukni: ha ott a kaja, jönnek. Ha agyon fertőtlenítessz mindent, akkor meg még rosszabbul járhatsz, mert beindul egy olyan evolúciós folyamat, aminek a végén a minden rezisztens szuper bacik állnak.
A kedvenc WTF-pillanatról pár hete hallottam, amikor valami élet indult be a formalinos üvegben...
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Hát, a gyakorlat az, hogy nem tudsz semmit eléggé lefertőtleníteni. Amikor petriben előnevelik a magokat, akkor a petri autoklávozva van, a táptalajt is felforralják, hogy folyekony legyen. Éés így is van, hogy megjelennek a gombáék. Pedig maga a klímaszoba is szűrt levegős, szabályozott páratartalmas cucc. Bernben ugyanúgy mint itthon, szóval a természetet nem tudod kicsukni: ha ott a kaja, jönnek. Ha agyon fertőtlenítessz mindent, akkor meg még rosszabbul járhatsz, mert beindul egy olyan evolúciós folyamat, aminek a végén a minden rezisztens szuper bacik állnak.
A kedvenc WTF-pillanatról pár hete hallottam, amikor valami élet indult be a formalinos üvegben...
Hát végül is bacik és gombák kerülhetnek rá az emberről is akár, egy rakás ilyen mikroba él az ember bőrén amit nem lehet kiiktatni. De arról sem érkeztek még hírek, hogy ezek az űrben komolyabb hatást gyakorolnának az emberre és akkor szerintem ez a növényekre és a saját mikrobáikra is igaz. Persze fontos kikísérletezni, hogyan hat az űrbéli tartózkodás ezekre a kölcsönhatásokra, de szerintem nem ez az akadálya az űrtermesztésnek és nem is a sugárzás, hanem az, hogy ha komolyabb mennyiséget akarnak termelni ami érdemben hozzájárulhat az űrbéli élelmiszer ellátáshoz ahhoz olyan sok hely, víz és energia kéne ami nem megoldható a közeljövő űrhajóiban. Még az ISS-en sem lehetne annyit termelni ami kiváltaná az étel utánpótlást.

Ahhoz legalább egy Enterprise, Battlestar vagy Star Destroyer osztályú űrhajó kéne, az pedig a sci-fi világa és a mi időnkben olyan nem lesz.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Hát végül is bacik és gombák kerülhetnek rá az emberről is akár, egy rakás ilyen mikroba él az ember bőrén amit nem lehet kiiktatni. De arról sem érkeztek még hírek, hogy ezek az űrben komolyabb hatást gyakorolnának az emberre és akkor szerintem ez a növényekre és a saját mikrobáikra is igaz. Persze fontos kikísérletezni, hogyan hat az űrbéli tartózkodás ezekre a kölcsönhatásokra, de szerintem nem ez az akadálya az űrtermesztésnek és nem is a sugárzás, hanem az, hogy ha komolyabb mennyiséget akarnak termelni ami érdemben hozzájárulhat az űrbéli élelmiszer ellátáshoz ahhoz olyan sok hely, víz és energia kéne ami nem megoldható a közeljövő űrhajóiban. Még az ISS-en sem lehetne annyit termelni ami kiváltaná az étel utánpótlást.

Ahhoz legalább egy Enterprise, Battlestar vagy Star Destroyer osztályú űrhajó kéne, az pedig a sci-fi világa és a mi időnkben olyan nem lesz.
Eddig mondjuk az embert leszámítva más előlény nem is volt odafönt tartósan (oké, férgek, meg egyéb primitív állatok voltak), illetve a kaja is fertőtlenített-csomagolt. A növény már a jelenlétével bekavar csak a párolgásával, meg azzal, hogy az ő tápanyagaira rámennek a bacik. Csak míg a talajlakó bacik a Földön lent maradnak, addig itt könnyen kijuthatnak a levélre meg máshová. A jelenlegi technológiai demonstrátor meg teljesen egyszer használatos, tápanyagot se tudsz benne pótolni. A következő növénynevelő már sokkal inteligensebb lesz mint szenzorosan mint vízgazdálkodásilag. Szóval ez itt most tényleg szó szerinti alapkutatásnak tekinthető, hogy rájöjjenek a mostani földi laboros és a mikrogravitációs növénynevelés különbségeire. És a laboros növényeket sem szokás elfogyasztani.
Az alga inkább azért lehet jó, mert a pofa eszik rendes rostokat is, nem csak ilyen imperialista mirelit vackokat. Jót tesz az emésztésnek.
3D nyomtatott kajának amúgy több létjogosultságát látom.
 
  • Tetszik
Reactions: 2ndt

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 634
1 384
113
Nem ismerem pontosan a térfogat kapacitásokat, de én nem vennék rá mérget, hogy a Space Shuttle nagyobb térfogatot tudott volna mint a Saturn. Kívülről nagyobbnak tűnik az űrsikló, de a raktere lehet kisebb amiatt mert az egy nyitható-zárható újrafelhasználható szerkezetben van amiben még laktér, életfenntartó berendezések, visszatérő tartályok, futóművek és sok más egyéb is van. A teherhajókba viszont semmi ilyen nem kell csak egy egyszer használatos burkolat a rakomány köré, úgyhogy én nem lepődnék meg ha ezek nem csak tömegben de térfogatban is lepipálnák az űrsiklót.

A Saturn a holdprogram hordozoja volt, azert nem is szamoltam vele; mas feladatkorben mukodott. A teherhajokhoz kepest nem volt am rossz a Shuttle; gyakorlatilag csak az ujabb raketak birtak tobb terhet vinni es akkor meg ott a tobbi opcio (pl. szerelesi muveletek).
 

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 634
1 384
113
Eddig mondjuk az embert leszámítva más előlény nem is volt odafönt tartósan (oké, férgek, meg egyéb primitív állatok voltak), illetve a kaja is fertőtlenített-csomagolt. A növény már a jelenlétével bekavar csak a párolgásával, meg azzal, hogy az ő tápanyagaira rámennek a bacik. Csak míg a talajlakó bacik a Földön lent maradnak, addig itt könnyen kijuthatnak a levélre meg máshová. A jelenlegi technológiai demonstrátor meg teljesen egyszer használatos, tápanyagot se tudsz benne pótolni. A következő növénynevelő már sokkal inteligensebb lesz mint szenzorosan mint vízgazdálkodásilag. Szóval ez itt most tényleg szó szerinti alapkutatásnak tekinthető, hogy rájöjjenek a mostani földi laboros és a mikrogravitációs növénynevelés különbségeire. És a laboros növényeket sem szokás elfogyasztani.
Az alga inkább azért lehet jó, mert a pofa eszik rendes rostokat is, nem csak ilyen imperialista mirelit vackokat. Jót tesz az emésztésnek.
3D nyomtatott kajának amúgy több létjogosultságát látom.


A 3D nyomtatott kajaknak semmi ertelmuk nincs.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Szolgálati közlemény: így 500 tweet után ideje volt a cápás ikon helyett valami macskásra váltani. Tadaaam:
1vDdxXaj_400x400.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 721
2 487
113
Inkább bütyköljék még pár hónapot, mindsem az Oriont kelljen kiküldeni utána szervizelni egyfajta tisztelgésként a Hubble-Shuttle páros előtt. SLS-t meg talán a FH-t leszámítva nincs még tervben sem olyan platform, ami talán közelébe tudna menni emberrel a külső L1-nek.

Milyen nagy buli lenne már egy a holdon túli szerviz misszió a James Webb -hez. Nagy ugrás lenne a mai LEO küldetésekhez képest.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Saturn 5 esetében a Skylab volt a legnagyobb rakomány: 6,6 m átmérő, 25 m hosszú - 855 m3 hengeres test
Shuttle: 18.3 m long and 4.6 m wide - 304 m3
Delta IV heavy: hengeres része 13,8m magas, 5m átmérő - 270m3 + 59,3 a háztetőben = 329 m3
Ariane 5 ECA: 2 x 4.6 m diameter and height varies from 4.9–6.4 m - 212 m3
Falcon 9: kúpos rész nélkül, csak a hengerbe 6,7*4,6 fér be - 111m3 + 71m3 a háztetőben = 182 m3
Atlas V: 10,6m magas és 4,5m átmérő - 176 m3 + 43 m3 a háztetőben = 219 m3