1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Helymeghatározó, kém- és egyéb műholdak, űreszközö' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Neeem, a Szőke Mérnöknéni becsületes neve Kate Tice:
    [​IMG]
    Amúgy SpaceX-nél mérnök, eddig összesen egyszer közvetített, akkor az első re-Falcon9 missziót. Többnyire lehet hallani a hangját a fellövés előtti csekkolás során, de tegnap mintha a visszaszámlálás is ő lett volna. Az állandó gárda Hörcsögbácsiból, a Lyukasfülű Kevinből meg a Handsome Mikeból szokott állni - sajnos nincs kiírva a nevük rendesen, csak az elején mondják be, annyi meg nem elég, hogy megjegyezzem. Régebben, amikor még népünnepélyt rendeztek minden kilövésnek, akkor még volt az Afroamerikai Néni is, bár ő a múltkor is felbukkant.
    :rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes::rolleyes:
     
    fishbed and fulcrum11 like this.
  2. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    BFR esetében mondjuk lehetne olyan megoldás is (ha már reliable as F), hogy bárkára szállás után egy külső elláróhajóról megtolják annyi gázzal, hogy visszarepüljön a szárazföldi bázisra. LEO-nál nem marsi konfigban meg eleve maradhat annyi tartaléka, hogy vissza röppenjen a bázisig. Bárkás leszállásnál szerintem nem lehet megspórolni a lábat, mert láttunk már videót, ahol szépen ide-oda csúszott a hajó fedélzetén a ceruza. Kivéve, ha Musk befagyasztja...
    Ha már BFR, a terhes hajót miért akarják vákuumban kémiai főhajtóművel mozgatni? Az nem sietős, ott bőven lehetne ionozni. Az X-sikló elvileg teszelte is ezt a LEO-manőverezést, vagy legalábbis volt a farán egy ilyen (vagy most teszeli, de a múlt idő rémlik). Ha tényleg a tömeg számít, akkor nincs értelme GTO fölött kémiaizni. A Dawn is már ionnal ment, pedig azt 2007-ben lőtték fel. Igaz, 15 hónap kellett neki a Marsig.
     
    fishbed and Luthero like this.
  3. Cifu

    Cifu Active Member

    Most már ezt is tudom. :)

    BFR-nél nem lesz (elvben) hajóra szállás. Legalábbis elvben Musk szárazföldre való visszatérést vizionált mindig.

    Erre lesz a "romba":

    [​IMG]


    1.: A SpaceX-nek nincs tapasztalata az ion-meghajtással.
    2.: Az ion-hajtómű rohadt rosszul skálázódik, egy 1-2 tonnás műholdhoz tök jó. Egy 100 tonnás űrhajónál viszont exponenciálisan nő az energiaigény. Éppen ezért akarja a NASA a VASMIR (egyfajta fejlesztett, második (harmadik) generációs ion-hajtómű) hajtóművet is tesztelni (most 200kW-nál járnak, de űrben még ekkora hajtóművet nem teszteltek). Az ilyen fejlesztések terén élenjáró Ad Astra cég pár éve azzal "robbantott" egy olyan jó Musk-os nagyott mondással, hogy ők 39 nap alatt képesek lennének megtenni a Föld-Mars utat. Csakhogy ahhoz 1MW hajtómű-teljesítmény kéne. Meg egy ilyen elektromos teljesítményt leadó űr-atomreaktor. Meg a radiátorok hozzá. És a sugárvédelem.
    3.: A 2.-es pont az, ami miatt Musk a kémiai hajtóművek mellett maradt. Ilyen méretekben túl sok az ismeretlen az egyenletben. Ő kipróbált technikára akar építeni.
    4.: A NASA ion-, illetve a már említett VASMIR hajtóműben gondolkodik. Atomreaktor-alapúhoz sem elegendő pénz nem esélyes, és technikailag is túl sok a kérdőjel, szóval ők a napelem-táplálta megoldást látnák szívesen. Ez a Deep Space Transport koncepciója. Amire eddig egy fillért nem kaptak, de ők bíznak benne, hogy sikerülhet.

    [​IMG]
     
  4. Luthero

    Luthero Well-Known Member

    Újraszabot Sabre



     
    fishbed and sirdavegd like this.
  5. Luthero

    Luthero Well-Known Member

  6. boki

    boki Well-Known Member

  7. tomippo

    tomippo Well-Known Member

    Rockot Sentinel-5P kilövés hamarosan.

     
    sirdavegd likes this.
  8. Cifu

    Cifu Active Member

    Érdekes, hogy a korábbi ívelt kialakítást elhagyták...
     
  9. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Hát, ha az ESA meg akarja menteni az európai rakéta ipart, akkor a brit kormany 2016-os 60 millió fontos (10m euró ESA Technology Centre (ESTEC) a maradék pedig a brit űrügynökség) és a BAE Systems 2015 vegi 20%-os részesedés vásárlása (20,6m font) után valami rendes program is kellene, mert a 2020-as földi demonstrátor hajtómű (nem is kész integrált jármű) igencsak el lesz késve. Nem a BFR, hanem önmagában a re-F9-ok miatt, meg valamikor akkor debütál az amazonos Jeff Bezos (nem a Finding my Virginity címmel könyvet kiadó Branson) New Shepperdje. Mondjuk pont a Virgin Galactic/Orbital a jó példa arra, hogy mennyit el lehet piszmogni egy sikeres technológiai demonstrátor polgári alkalmazhatóságának megteremtésével.
    (jó, az ESA előbb ne becsapódjon, hanem végre landoljon a Marson - hogy bármiféle európai űrmeghódíccsáról beszéljünk).
     
    Luthero likes this.
  10. Cifu

    Cifu Active Member

    A Brexit után érdekes kérdés, hogy az ESA hogy is fog viszonyulni Skylon-hoz. Viszont...

    1.: A Skylon bármennyire is előremutató, a megépítéséhez nem 60-80-100, hanem több milliárd font kellene.
    2.: Ha ezt piaci alapon akarják kitermelni, akkor viszont az indítási árakon kell behozniuk, ami miatt meg a piaci árakhoz kell igazodniuk.

    +1: Az ESA jelenleg az Ariane 6 szekerét tolja, jelenleg 2,8 milliárd euróval. Úgy, hogy a rakéta újrafelhasználhatósága zéró. Talán 2025 után fognak foglalkozni vele.
    A tervezett ára pedig ~70 millió euro az A62 és ~130 millió euro az A64 esetében (utóbbi ~65 millió per 5 tonnás műhold @ GTO árat takar, ami a mostani Falcon 9 GTO listaárakhoz fogható).

    Hukk.
     
    Luthero and sirdavegd like this.
  11. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    A Brexit elvileg (elvileeeg) nem erinti az ESA-t, mert annak Kanada is tagja. Vagy például mi is csak nemrég lettünk tagok.
    1. A NASA COTS-programban 500 millió (majd +300 millió) dollárt költöttek el a repképes F9-Dragon és az Antares (LoL)-Cygnus párosok ISS-képességének elerésére. A milliárdok ott csak utána kezdtek hullani a teherszállító CRS szerződések képében.
    Ez mondjuk pont egy nagyságrenddel több pénz, viszont pár fellövés árából megtérül.
    Emellett a szovjeteket is bele lehetne valahogy vonni a fejlesztésbe, mert a Crew Dragon meg fogja ölni a Szoyuzt. Is.
    2. Piaci alapon nincs az a nulla közeli kamatláb, ami mellett ez finanszórozható. Ez bizony csak úgy megyen, hogy a németek meg a többi AAA ország kibocsájt némi 10 éves államkötvenyt 0,5% hozam mellett (múlt hetfőn még ilyesmi volt), aztán ezt a zsebpénzt betolja idegen tőkeként a cégbe (a hitelnyújtas fedezete a hajtómű). Vagy úgy ütemezve adogatja az ESA, ahogyan elérik az egyes merföldköveket. Bár jobb lenne két-három céget versenyeztetni, hogy haladjon is. És csak teherszállítasra fejleszteni, emberes az túl drága elsőre.
    Amúgy a közep-európai országok kockázati tőkével ellátására létrehozott 1.1 milliárd eurós JEREMIE-alap pont jó lett volna erre, mert azt a pénzt kb eltüzelte az EU.

    +1 a Skylon nem hinném, hogy Heavy Lifting Vehicle lenne egyből. Azért egy F9-rakomany tömegű és méretű cuccos szárnyas járművel felvitele is vitézes, nem kell egyből szörny-járművet fejleszteni.

    Egyáltalán: milyen sárkány kellene ehhez? Gondolom valami Concorde meghágta az Űrsiklót típusú.
     
    blitzkrieg, fip7 and fulcrum11 like this.
  12. Cifu

    Cifu Active Member

    Nem. A CRS program egyik kitétele volt, hogy legalább 500 millió dollár öntőkét is fel kellett mutatni, amely a fejlesztések részleges saját finanszírozását lehetővé teszi. Ezen bukott ki a Kistler Aerospace és a K-1 rakétájuk, mert nem tudták előteremteni, és ekkor került az Orbital nyeregbe a Antares/Cygnus-al.
    A CRS nyertesei cirka 60-70%-ban NASA pénzből valósították meg a programjukat, a maradékot nekik kellett előteremteni. A saját részüket a CRS indítások nyereségéből finanszírozzák vissza.
    Ez így működik a CRS2 és a CCDev esetében is.

    Ezzel egy pár évtizedet elkéstek. A szovjetunió felbomlott, megszűnt.
    A Crew Dragon és a Starliner nem fogja megölni a Szojuzt, mert nehezen hiszem el, hogy az oroszok fizetnének Dragon / Starliner ülésekért.
    Plusz az oroszoknak van saját űrhajó programjuk, a Föderáció. Egyszer az is megvalósul. Nem ma, nem holnap, de 10 év távlatában biztos.

    A Skylon a 2000-es évek végén megpróbálkozott vele, de nem sikerült befektetőket találni rá. Akkor 400-600 millió fontra becsülték a fejlesztés költségét, és évi 10 indítás mellett cirka 60 millió fontos indítási költséggel térülhetett volna meg a befektetés 10-12 év alatt.

    Tessék, ez a ~10 éves elképzelés:

    [​IMG]
     
    Tcat, misinator, fishbed and 2 others like this.
  13. Sharid

    Sharid Well-Known Member

  14. Cifu

    Cifu Active Member

    Megvolt az Elon Musk AMA (Ask Me Anything), a fontosabbak:

    -Megerősítette, hogy csak az üzemanyag-gyártás és helyi "alapbázist" megépítésében gondolkodnak, a többi infrastruktúra felépítése másokra vár.
    -A "header tank" (amely a leszálláshoz szükséges tartalék-üzemanyagot tárolja) a remények szerint kellően szigetelt lesz ahhoz, hogy ne kelljen külön mélyhűtő (a metán-tartály, amelyben a header-tank van, ugye vákuum-ig lesz ürítve, a hajó külső burkolata pedig rendelkezik hőszigeteléssel), de a végén elképzelhető, hogy mégis szükséges lesz dedikált hűtőberendezés.
    -Válaszolt arra a kérdésre, hogy miért lett visszaskálázva a Raptor 1700kN-ra (3050kN-ról): az űrhajó tömegének csökkenésével a Raptor teljesítménye túl nagy maradt, egyszerűen a minimális szabályozható tolóerő még mindig túl magas a leszálláshoz (magyarázat: tegyük fel, hogy a 20%-ig való tolóerő-csökkentés megvalósul, 3050kN 20%-a 610KN vagyis ~61 tonna, ez pedig kis gravitációjú égitesteknél túl nagy még mindig - Cifu)
    -Ugyanitt jelezte, hogy a megfelelő biztonsági faktor érdekében az előadáson bemutatott 2 légköri Raptor helyett 3-at terveznek most már.
    -Az RCS hajtóművek LCH4/LOX üzemanyagúak lesznek (akár a Raptor) és nyomás-tápláltak (a gyors reakcióidő miatt nem fér bele, hogy megvárják, amíg egy turbó-pumpa felpörög)
    -Megerősítette, hogy legalábbis az első időben a "tanker" valójában egy üres BFS lesz. Később lesz dedikált tanker, amelynek extrém magas lesz a tömeg-üzemanyag aránya.
    -Először egy teljes méretű tesztjárművet építenek, amellyel pár száz km-es szuborbitális repüléseket terveznek végrehajtani. Ezekhez nem szükséges hővédő pajzs, nem szükségesek a Raptor Vac hajtóművek, sok tartalék üzemanyag marad, stb.
    -A következő lépés egy orbitális repülés lesz. A BFS (Musk használta ezt rá) képes egymagában a világűrbe feljutni üresen.
    -A tavalyi és az idei header-tank design radikálisan eltérő, az erre vonatkozó kérdésre Musk elárulta, hogy a jelenlegi tervvel sem teljesen elégedettek, később ezt még finomhangolni fogják.
    -Több kérdésre adott válaszában is jelezte, hogy jobbnak tűnnek a Mars egyenlítő körüli leszállási helyek a napelemek számára és hogy "ne fagyjon be a segged".
     
    Tcat, blitzkrieg, nyugger and 8 others like this.
  15. sirdavegd

    sirdavegd Well-Known Member

    Tegnap pályára állították az ESA Sentinel 5P műholdját az északorosz (szovjet!!!) Plesteck-ből egy Rockot rakéta segítségével. Ez az SS-19 Stiletto ICBM leszármazottja (2.5 m átmérőjű), szűk 2 tonnát lehet vele feltolni 200 km magasra (LEO), vagy 1,2 tonnát napszinkron pályára - a wiki szerint 42 millió USD-ért.

    A kilencvenes években 45 db ICBM-et vásárolt meg az Eurockot, amit a német Astrium (51%) és az orosz Khrunichev (49%) arányban tulajdonol. 1999-ben 15 millió USD volt a rakéta darabára. Eredetileg bajkonuri silókból indították őket, de az ottani zaj károsíthatja a műholdakat, így kerültek át Észak-Oroszországba (Arhangelszktől 200km-re).
    Az első két ICBM fokozat, a harmadik egy 6x begyújtható Briz-K/M/KM (Proton-M, Angara A5 és Rokot 3. fokozata), amit az orosz tulajdonos fejleszt. Mind a harom fokozat
    unsymmetrical Dimethylhydrazine-t oxidál dinitrogen tetroxide segítségével. 30 fellövésből eddig 3 végződött rosszul, egyszer a 2. fokozat, kétszer a 3. fokozat hibájából.
     
    tomippo, Tcat, blitzkrieg and 6 others like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  17. fip7

    fip7 Well-Known Member

  18. jani22

    jani22 Well-Known Member

    blitzkrieg and sirdavegd like this.
  19. Luthero

    Luthero Well-Known Member

  20. Cifu

    Cifu Active Member

    Imádom, amikor rögtön tovább költik a témát a médiában. 100kW-os ion-hajtómű az tényleg tök jól hangzik, de ez még mindig csak Newton szintű tolóerő. Ahhoz, hogy potenciálisan egy embert a Marsra rövid idő alatt eljuttatni képes hajtómű legyen belőle, ahhoz ennél több kellene. Ami potenciálisan több energiát is igényel. A NASA pedig a nukleáris erőforrást jelenleg hanyagolja, nincs arra pénz, hogy egy űrbéli atomreaktort létrehozzon. A Deep Space Transporter koncepciójában szereplő napelemekkel viszont nem lehet sok energiát összehozni. Az ISS nyolc hatalmas napelemtáblája tud 120kW elektromos energiát termelni, ha közvetlenül éri a napfény. Ebből lehet következtetni arra, hogy már ehhez a 100kW-os Hall-hajtóműhöz is ekkora napelemtábla kellene minimum. Aztán hogy ez így mekkora méretű és mekkora tömegű űrhajót jelentene. Ciki.
     
    fishbed, Luthero, jani22 and 3 others like this.

Ezen oldal megosztása